Új Dunántúli Napló, 1992. július (3. évfolyam, 180-210. szám)
1992-07-04 / 183. szám
1992. július 4., szombat uj Dunántúli napló 7 Sepsey Tamás államtitkár a kárpótlási törvény végrehajtásáról Azé legyen a föld, aki megműveli Egyszerűsítették az eljárást Saját területükön már régóta dolgoznak a fóliások Läufer László felvételei A nemzeti gondozási díjról szóló jogszabály elfogadásával lezárult a kárpótlási törvénnyel kapcsolatos jogalkotói munka. Az ezekkel összefüggő kérdésekről beszélgettünk dr. Sepsey Tamás címzetes államtitkárral, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnökével.- Államtitkár úr, június 7-ével lépett hatályba a második vagyoni kárpótlási törvény, amely az 1939 és 1949 közötti tulajdoni sérelmeket orvosolja. Melyek a legfontosabb tudnivalók ezzel kapcsolatban ?-Ez a törvény érinti többek között a Magyarországról áttelepített németséget, a II. világháború előtt jogfosztott, szabadságában korlátozott zsidóságot, a nagybirtokosokat, nagytőkéseket, akiknek jó része az akkori hazai viszonyok miatt külföldre emigrált és a középbirtokosokat. Az igénybejelentésekre négy hónap áll rendelkezésre. Ez a határidő természetesen nem azt jelenti, hogy ez alatt az idő alatt kell benyújtani az összes bizonyítékot, csupán formanyomtatványon jelezni kell a volt tulajdonos kárpótlási igényét, hogy azt a jelentkezés alapján regisztrálják. A bizonyítékok beszerzése elhúzódó folyamat: lesznek olyanok, akiknek már megvan, lesznek, akik a rendelkezésre álló 120 nap alatt szerzik ezt be, és olyanok is, akiknek nem sikerült, illetve elhúzódik az okmányok beszerzése. A külföldiek esetében a vagyoni kárpótlási igényt nem a megyei kárrendezési hivatalokhoz, hanem a Fővárosi Kárpótlási Hivatalhoz kell benyújtani. Lényeges eleme a második törvénynek, hogy kibővíti az első vagyoni kárpótlási törvény mellékletében szereplő kárpót- landók körét. A törvénymódosítás révén azok is kárpótlásban részesülnek, akiket a most felvett államosítási jogszabályok következtében 1939 és 1989 között ért jogsérelem.-Bizonyára lesznek számosán, akiket mind a két időszakban, 1949 előtt és után is ért tulajdoni sérelem. Az ő esetükben mi az eljárás?- Az ilyen esetekben össze kell vonni az igényeket és az együttes kárérték alapján kell megállapítani a kárpótlás mértékét. A jogalkalmazás szempontjából ez az elmúlt 50 esztendő, amelyre a törvény kiterjed, egységes időszaknak számít.-Az első törvény végrehajtása során minden helyrajzi szám esetében külön lapot kellett leadnia a kérelmezőnek. Volt, aki 200-at, 300-at is kitöltött, mivel sok apró földrészből állt a birtoka. Folytatódik ez a gyakorlat?- Az 1949 előtti földterületek zöme nagy- és középbirtok volt. Elképzelhetetlen, hogy valaki többezer lapot állítson ki, ezért szakítottunk a korábbi gyakorlattal, egyszerűsítettük az igénybejelentéseket. Most egy lapot kell kiállítania a volt tulajdonosnak és annak a mellékletében kell felsorolnia a helyrajzi számokat és az aranykorona értékét.- Hány alkalommal és milyen nagyságú földalap kijelölésére lehet számítani?- Két alkalommal kerül sor földalap kijelölésére. Az elsőnek egy részét már kijelölték a szövetkezetek és az állami gazdaságok. Az értesítés 48 millió aranykorona értékről szól. Nehéz ma még megmondani, hogy ez mekkora területet jelent, mivel eltérő minőségű földekről van szó. van, ahol 6 és van, ahol 20 aranykorona értékű föld jelent egy holdat. A második földalapot állami tulajdonú földből az állam jelöli ki, elsősorban azokban a községekben, városokban és városok környékén, ahol kevés a termőföld. Ennek 1993 február 28- áig be kell fejeződnie, ugyanis addigra körvonalazódik, hogy melyek azok a területek az országban, ahol kevés a termőföld, ugyanakkor nagy igény mutatkozik iránta. Mivel elég nagy az időkülönbség a két kárpótlási törvény elfogadása között, biztosítani kell a termőföldhöz jutás esély- egyenlőségét mind az első, mind a második törvény jogosultjai részére. Pillanatnyilag csak az első földalapra lehet árverést kiírni, a pótlólagosan kijelölt állami földalapra nem.- Előfordulhat,hogy augusztusban, az első árverésen elkelnek a jó minőségű földek. És akik lemaradnak...?-Ez garantáltan kizárt! Az első árverésen a kijelölt földalap 30 százalékát - az elbírált kérelmek 30 százalékához igazítva - bocsátják árverésre, a 70 százaléka megmarad azok számára, akik később kapják kézhez kárpótlási jegyüket. A második árverést akkor lehet kiírni, amikor a kérelmek 70 százalékát elbírálták. Az árverésre kerülő terület 70 százalékában benne van az első árverésen szereplő terület mennyisége is. így tehát még mindig fennmarad a kérelmek 30 százaléka, illetve a kijelölt földterület 30 százaléka. Az utolsó árverés várható időpontja 1993 vége, 1994 eleje. Az állami tartalék-földalap mindkét törvény jogosultjai számára hozzáférhető. Az állami földalapot akkor lehet árverésre bocsátani, ha a második törvény alapján benyújtott termőföld iránti kérelmeknek legalább a felét elbírálták. Ennek várható időpontja 1993 januárja, februárja.- Egyesek szerint zsákbamacska a földárverés, mert nem tudják az emberek, hogy mire licitálnak és csak később derül ki, milyen minőségű föld került a vásárló tulajdonába.- Valóban akadnak, akik szándékosan próbálnak nyugtalanságot kelteni az emberekben. Nem győzzük elégszer hangsúlyozni, hogy konkrétan kijelölt, helyrajzi számmal megjelölt földterületre, illetve annak aranykorona értékére lehet majd licitálni, annak függvényében, hogy kinek, mekkora értékű kárpótlási utalványa van. Mindenki előre tudhatja, milyen földet vásárol. A licit 3000 forintról - ennyi egy aranykorona értéke - indul. Ha senki nem ad többet érte, 100 forintjával csökken az alsó határig, 500 forintig. Az eddigi próbaárverések azt mutatják, hogy az ár lefelé megy. Korántsem olyan együgyűek a földdel együttélő mezőgazdasági dolgozók, mint ahogyan azt egyesek láttatni szeretnék: pontosan tudják, mi mennyit ér és tisztában vannak azzal, hogy a kárpótlási jegyeikkel mit tudnak vásárolni.- Melyek az elsőként kijelölt földalap árverésen való részvételfeltételei?- A volt tulajdonos jogosult részt venni az ő tulajdonát használó gazdálkodó szervezet, szövetkezet, állami gazdaság árverésén. A törvény lehetővé teszi a tulajdonszervezést a szövetkezeti tagok és az állami gazdaságok alkalmazottai részére is. Ez esetben a kárpótlásra jogosultak akkor vehetnek részt az árverésen, ha szövekezeti tagsági viszonyuk 1991. január 1—jén fennállt, illetve fennáll az árverés napján. A harmadik lehetőség a lakhely szerinti illetékesség. Mindazok résztvehetnek az árverésen, akik állandó lakosai annak a községnek, ahová a szövetkezet termőföldje tartozik. Tehát nem követelmény, hogy a volt tulajdonos tagja legyen annak a szövetkezetnek, amely a földjét használja. E három lehetőség közül, ha valaki egynek megfelel, már részt vehet az árverésen. A második földalap árverésén már nincsenek megkötések. A kárpótlásra jogosultak részt vehetnek az ország bármely részén tartandó liciten.- Melyek a kizáró okok?- Csak a saját jogon, volt tulajdonosként szerzett kárpótlási jeggyel lehet részt venni termőföld árverésen. Átruházott, vásárolt jeggyel nem. Ez a korlátozás védelmet nyújt a volt tulajdonosoknak a felvásárlókkal szemben és kizárja annak a lehetőségét, hogy olcsón megvásárolt kárpótlási utalvánnyal valaki felverhesse az árakat a liciten. Ezért az árverés megkezdésekor mindenkinek igazolnia kell jogosultságát, be kell mutatnia a határozatot, és ellenőrizzük a sorozatszámot és jelet tartalmazó listát is. Feledékenységre - hogy valaki otthon hagyta és majd utólag bemutatja - nem lehet hivatkozni. Az árverés egyszeri és megismételhetetlen jogi aktus.-A törvény lehetővé teszi a kárpótlási jegyek értékpapír piacon történő jegyzését. Manapság jóval áron alul cserélnek gazdát ezek az értékpapírok.-A kárpótlási jegyek tőzsdére vitelének feltétele, hogy az Állami Vagyonügynökség minimálisan három hónapra előre prognosztizálja: mit tud adni a jegyekért. Pillanatnyilag az ÁVÜ erre nem képes. Nincs megnyugtató adat arra vonatkozóan, hogy a kárpótlási jegyek milyen áron kelnek el a tőzsdén kívül, arra viszont van, hogy mennyiért akarnak vásárolni. Nyilvánvaló, hogy sokan extraprofitra törekszenek, ki akarják használni a kárpótlásra jogosultak bizonyos rétegének rossz anyagi helyzetét, azok gondját, akik mindenáron készpénzhez akarnak jutni. Talán nem eléggé közismert, hogy az állam névértéken fogadja el a jegyeket a privatizáció során.-Mi jelenti pillanatnyilag a legnagyobb gondot a hivatalnak?- A politikai üldözöttekről szóló törvény, amely csak július 2-án emelkedett jogerőre. Naponta sok levél, kérelem érkezik, amellyel érdemben nem tudunk foglalkozni, hiszen még formanyomtatványunk sincs és a kormány sem alkotta meg a törvény végrehajtási rendeletét. Ezúton is kérjük az állampolgárok türelmét. Újvári Gizella Változatok az aratásra: a volt belvárdgyulai tsz.-ben géppel... Kevés a pénz az utak építésére, fenntartására Nincs kis és nagy munka A Pécsi Építő Kft. új aszfaltkeverő telepe Fotó: Läufer L. A 80-as évek végén már kiderült, hogy hiába dolgoznak jól a vállalatok, a pénzek jelentős része nem marad náluk. A Pécsi Közúti Építő Vállalat egyre nehezebb helyzetbe került. A gép- és eszközparkjuk folyamatosan elhasználódott. Látták, hogy senkinek sem fontos hogy egy néhány száz embert foglalkoztató cég ne menjen tönkre. A vállalat vezetése végül úgy döntött, keresnek egy tőkés társat. Majdnem egy évig tartó tárgyalássorozat után megegyeztek az osztrák Bau-Holding céggel. Ekkor alakult meg a Pécsi Építő kft, amely osztrák többségi tulajdonba került. Megkezdődött a vállalat átszervezése. Az első időkben még 500-an dolgoztak a cégnél, jelenleg 300-an. Mindent számítógépre vittek, jelentősen csökkent az irodai alkalmazottak száma. Új, korszerű gépeket vásároltak. Megépült a keverőtelep.- Aki maradt, annak növekedett a jövedelme, ezzel együtt a munkája is - mondja Appelshoffer József ügyvezető igazgató, aki július 1-től már Budapesten dolgozik a Bau-Holding ott megalakuló cégénél. - Nincs csellengő ember. Rendszeresen részt veszünk versenytárgyalásokon. Az ország minden pontján, ahol munkát kapunk, dolgozunk. Az évek során alakítottunk még két kft-t és egy közkereseti társaságot. Már második éve kft-ként működik az egykori Közúti Építő Vállalat. 1990. tavaszán alakult meg a Pécsi Építő kft., amely életre hívta az Útburkolatfenntartó és Útjavító kft-t, a Kévtefu kft.-t és a Pécsi Pernye Közkereseti Társaságot a Hőerőművel közösen. Az utak állapota egyre romlik. A városokban sok a kátyus, hepe-hupás utca. Pécs egyes részein - elsősorban a dűlőkben, a peremkerületekben - sok helyen földút vezet a házakhoz. Áz Útburkolatfenntartó és Útjavító kft-t, amelyben tulajdonos a Pécsi Építő kft. a megyei közgyűlés hivatala, és a volt ügyvezető, elsősorban azért alakították meg, hogy a városi útfenntartási és közműhelyreállítási munkákat minél gyorsabban és rugalmasabban el tudják végezni. Három alkalmazottal, két gépkezelővel, egy gépkocsivezetővel, egy hat fős állandó brigáddal és külső vállalkozókkal végzik el a munkákat.- Ha reggel szólnak, hogy a városban valahol leszakadt az út, vagy a járda, akkor néhány órán belül már indul is a brigádunk - mondja Farkas József a kft. ügyvezetője. - Azonnal - 24 órán belül - javítjuk ki az út- leszakadásokat. Nálunk nincs kis és nagy munka. Nehéz piaci körülmények között dolgozunk. Egyre élesebb a harc. Sok a hasonló profilú, de 5-6 egyedi útépítő, útkarbantartó vállalkozó is van. A mi nagy előnyünk a számítógéppel vezérelt nagy mindig azonos minőséget jelentő aszfaltkeverő gép. A versenytárgyalásokon dől el, hogy ki kapja meg a munkát. Az önkormányzatok néha csak árajánlatot kémek és az alapján döntenek. Idén szerencsésen alakulnak a dolgaink, már most nagyobb a bevételünk, mint a tavalyi egész évi. Egyre nő a magánmegrendelők száma. Többen velünk építtetik meg a garázsbejáratot, végeztetik el a ház körüli járda felújítását. A baranyai önkormányzatok közül a lothárdi két utca felújítását, a mohácsi és a mánfai a belső utak kátyúmentesítését végeztette el a kft-vel, de a megrendelőik között található egy mágocsi magánvállalkozás, a szigetvári városgondnokság is. Állandó partnerük a Pécsi Vízmű, a DDGÁZ, a Távközlési Vállalat hálózatépítési üzeme, valamint közműves vállalkozók, akik az aszfaltozást tőlük rendelik meg.- Az önállóság a vállalkozás szabadságában jelenik meg. Nem könnyű dolog, hiszen most magunknak kell a munkafelhajtástól, egészen a minőségellenőrzésig mindent megcsinálnunk a művezetővel közösen. A szóbeli megállapodásoknak nálunk súlya van. A telefonon történt bejelentés már megrendelésnek számít, amint kész vagyunk, visszük a számlát, igazoltatjuk az elvégzett munkát. Piacot lehet veszíteni azzal, ha nincs, aki felvegye a telefont, ezért közülünk egy valaki mindig az irodában tartózkodik. Újabb munkalehetőség, hogy lakossági hozzájárulással is épülnek az utak. Most is van egy ilyen megrendelésünk, de csak akkor kezdődhet meg a munka, ha az utca minden lakója befizeti a ráeső részt. A pénz hiánya miatt csak az utak jelenlegi állapotát tudják megőrizni. Aszfaltszőnyegre csak nagyon kevés helyen jut. Ha szükség van rá, gépeket bérelhetnek a Pécsi Építő kft.-től és már előfordult az is, hogy az ott dolgozók közül többnek adtak munkát. Sz. K.
