Új Dunántúli Napló, 1992. július (3. évfolyam, 180-210. szám)
1992-07-29 / 208. szám
1992. július 29., szerda aj Dunántúli napio 7 Önkormányzati testület az ördög ügyvédje szerepében A malomi szőlőhegy vége a Kertváros szomszédságában Fotó: Proksza László A Málomi szőlőhegy „kálváriája” Hányadik nekifutásra rendeződhet a rendezési terv sorsa? Ha most kezdeném, nem vágnék bele Az agrármérnök magángazda Ha a ,jó munkához idő kell” tételt elfogadjuk, akkor a Málomi szőlőhegy mintegy 35 hektáros területének részletes rendezési terve csakis jó lehet, hiszen több éves előkészület után került a Pécs Közgyűlése elé elfogadásra. Ennek ellenére rövid időn belül júniusban immár másodszor elutasítattatott a testület részéről: még most is találtak benne kifogásolni valót. Az ügy végén nincs pont, tehát folytatás következhet, s alighanem következnie is kell, hiszen Málomi szőlőhegyen érdekelt telektulajdonosok immár hatodik éve élnek bizonytalanságban. Sőt, ennél is régebben, ha azt vesszük, hogy az akkor még Siklósi városrésznek nevezett terület telepítését tartalmazó 1971-es általános rendezési terv eredetileg többszintes intenzív beépítést javasolt a térségben a Siklósi út mindkét oldalára. Az 1986-ban elfogadott uj általános rendezési terv ezt a beépítési módot már szűkebb területre, az azóta megvalósult Rózsadombi lakótelepre korlátozta, a Málomi szőlőhegyre vonatkozóan pedig azt mondta ki, hogy érdemes azt családi házas lakóterületi felhasználásra alkalmassá tenni. Az, hogy a panelházak nem terjeszkedtek tovább, de város mégiscsak testközelbe került a szőlőheggyel, hogy más irányt vett időközben a városfejlődés, s mind többen szeretnének inkább családi házban lakni, mint betondzsungelben - ezek a körülmények együttesen formálták a telektulajdonosok szándékát. S a részletes rendezési tervre vonatkozó javaslat any- nyiban mindenképpen példás, hogy ezeket a szándékokat hosszú időn át, alaposan, több lakossági fórumot tartva, de egyénenként is és kérdőíveken is felmérte. Már négy éve is azt mutatta a szándékok felmérésének statisztikája, hogy a tulajdonosok valamivel több, mint 11 százaléka kívánja eladni a telkét, több, mint 50 százalékuk viszont építene rá családi házat, vagy ezt a kategóriát majdnem elérő üdülőépületet, míg a maradék továbbra is kertnek, szőlőnek használná. Ezek az arányok azóta inkább az építési szándék felé tolódtak el, s nem egy tulajdonos évek óta vár az építési engedélykérelmére pozitív választ. A négy évvel ezelőtti felmérés azt is kimutatta, hogy a szőlőhegyi telektulajdonosok több, mint 41 százaléka szívesen részt venne közműtársulásban. Azóta a Fe- nyer dűlőben már meg is indult egy közműtársulás szervezése. A hajdani tanács ugyancsak hajdani építési osztálya olyan programot szabott meg a részletes rendezési terv készítőjének, hogy az messzemenőleg vegye figyelembe a tulajdonosok igényeit, a szőlőhegy jellegét és telekadottságait, vagyis a sajátos telekhalmazokat és a nadrág- szíjparcellákat, néhány különösen kicsi területű telket is, valamint annak a valószínűségét, hogy a terület beépítésének segítésére , a közművesítésre korlátozott lesz majd a közerő. Mindezek alapján olyan terv született, hogy a Málomi szőlőhegyen 275 darabra növekedhet az önálló földrészletek, telkek száma és különböző beépítési módok szerint - szabadon álló, zártsorú, hézagosán zárt sorú - lakóépületek építésére nyílik lehetőség a közművesítés után. Jelenleg 152 önálló földrészlet van a szőlőhegyen, abból közel százon áll különféle minőségű gazdasági építmény, sőt, van ahol laknak is már. A részletes rendezési terv javaslata szerint a terület beépítése nem darabszámhoz kötött, hanem százalékosan van meghatározva annak mértéke. Az összes javaslat megvalósulása esetén 300 lakásban 1000-1200 fő lakhatna a területen. A telek- tulajdonosok szándékát - hogy építkeznek-e a telkükön, vagy sem - a tervezet nem kívánja befolyásolni. Sőt - bár kimondatlanul - hosszabb folyamatot feltételez, hiszen a távlati cél az, hogy a Málomi szőlőhegy olyan szuburbános városrésze legyen Pécsnek, mint a Donátus vagy az Aranyhegy. A kereskedelmi, egészségügyi, oktatási intézményekkel is úgy számol, hogy ezeket a funkciókat betöltik a terület határai mentén lévő intézmények. Ugyan az előterjesztésben az is szerepelt, hogy a rendezési terv javaslatainak megvalósulása azonnali, konkrét költség- vetési igényt nem támaszt, az elutasítását eredményező egyik kifogás éppen az volt, hogy nincs felmérve: az önkormányzat számára milyen kiadásokkal jár majd a Málomi szőlőhegy beépítésének folyamata, hiszen a betelepülők közművek építéséhez kémek majd támogatást. Az ilyen felmérés ugyan nem egy terület valamire való alkalmasságát feltáró részletes rendezési terv eleme, de a szakszerű becslés kiegészítő információként elvégeztethető. Évenkénti lebontásban - mondjuk 15 éves folyamatot feltételezve - a lakossági közműtársulások támogatása azonban aligha lehet horribilis összeg. Ha például a terület szennyvíz- csatornázása esetleg 50 millió forintba kerülne, abból az ön- kormányzati támogatás összege 30 millió fenne, tehát az évek átlagában 2 millió forint. Ám az ilyen becsléshez előbb azt is el kellene dönteni például, hogy a beépítés kötelező feltétele legyen-e a szennyvízelvezetés közcsatornában, vagy a zárt tározók is megfelelők. A közgyűlés azonban ezúttal nagyon a sarkára állt és olyan dicséretes és alapos buzgalommal sorolta a kifogásait a rendezési terv ellen, mint a kánonjog szerinti ördög ügyvédje a szentté avatás procedúrájában. Ugyanakkor az előbbi bekezdésben jelzett és a költségkihatások becslését alapjaiban meghatározó kérdést nem döntötte el. Felemlegették viszont az olykor kicsi telekméreteket, noha Málomi szőlőhegyre készült rendezési tervezet átlagosan 1000 négyzetméteres beépíthető telkekkel számol. Az Aranyhegyen és Donátusban 900 négyzetméter a telekátlag. Igazán valós érv volt a tervezet ellen, hogy abba még mindig nem egészen megfelelően beleszerkesztenék a korábban elkészített környezetvédelmi hatástanulmányt. S csak üdvözölni lehet, ha ilyen témáknál különösen aggályoskodó az ön- kormányzati testület. Különösen, ha következetes is, és minden ilyen ügyben hasonló gondosságot megkövetelve jár el. Azt is mondhatnánk, hogy szőlőhegyről lévén szó, a legfontosabb környezetvédelmi téma a szennyvízkezelés módjának meghatározása; a zaj és az autó- forgalom által keltett rezgés viszont talán elhanyagolható tényező a girbe-gurba dűlők esetében. Igaz, jó 15 év múlva várhatóan megépül egy nagyobb forgalmú közút a terület déli határán. Azt kell olyan nyomvonalon megépíteni, hogy forgalma a legkevesebb környzeti károsodást okozza. Dunai Imre Első alkalommal nem találtam otthon Ulbert Ádámot, csak a lányát és vejét. Mint megtudtam, egy kicsit elment pihenni a Balatonra és csak néhány nap múlva jön haza. Legközelebb már sikerrel jártam. Ulbert Ádám Pakson született. Kisiparos édesapja ácsként kereste a kenyerét. Véletlenül került Palánkra, a mezőgazda- sági technikumba. Egyszerűen csak tanulni akart. Aztán jött egy pillanat, amikor „elkapta a fonalat” és érezte most már ezen a pályán marad, mégsem lesz rádióműszerész. Elvégezte a felsőfokú technikumot és később az egyetemet is. Baranyába úgy került, hogy ennek a megyének lett az ösztöndíjasa. Húsz évesen bedobták a mélyvízbe, főagronómus lett. Aztán a katonaság következett, majd a szederkényi tsz, ahol 1990. márciusáig dolgozott. Huszonhat évet töltött el mezőgazda- sági nagyüzemekben, ebből 14 évig elnök volt.- Már kezdtem érezni, hogy belefáradtam az egészbe, váltanom kell - mondja Ulbert Ádám. - Az első év nagyon nehéz volt az aszály miatt. Életemben először nagyon alacsony termésátlagot, hektáronként 24,2 mázsát értem el, hiába választottam megfelelő vetőmagot és szakmailag sem követettem el hibát. A következő évben ugyanazzal a technológiával ugyanakkora területen 104 mázsa kukorica termett hektáronként. Csak kukoricát termelek, és nem is akarok mást. Saját gépekkel dolgozom, bérelt gépekkel és munkásokkal már nem érné meg. A jelenlegi földterület még elegendő a normális élethez. Pillanatnyilag még ki tudom gazdálkodni a költségeimet, de kérdés, hogy meddig. Amennyiben nem változik a piaci helyzet, akkor még nem tudom mi lesz. Az nagy előnyt jelent, hogy nem nyomja a lelke - met semmiféle hitel. Az egyenesben maradást csak nagyon szoros gazdálkodással tudom elérni. Ha annak idején nem lett volna megfelelő a hátterem, hanem csak egyszerű tsz-tag vagyok mindenféle kapcsolat- rendszer nélkül, a lányom nem főiskolás és nem maradok egyedül, akkor nem vágok bele. Aki nem jártas a mezőgazdaság útvesztőiben, nincs meg a kapcsolatrendszere és csak a termeléshez ért, az jobban teszi, ha nem lesz magángazda. Szeretett volna még földet bérelni, de a helyi tsz-szel nem tudott megegyezni. Először csak drága volt, később meg a feltételek voltak nagyon kedvezőtlenek. A bérleti díj ötven százalékát előlegben kellett volna kifizetnie. Annak idején, amikor magángazdálkodó lett, mindent újra kellett tanulnia a traktorozástól a kombánjnozá- son át egészen a szerelésükig. Az újrakezdési kölcsönből vásárolta meg a gépeket. A javításukat, karbantartásukat még ki tudja fizetni, de képtelen kigazdálkodni az új gépekhez szükséges pénzt.Egyszemélyes vállalkozó, eszerint fizeti az adóját és a tb-hozzájárulást. Eddig még nem zárt nyereséggel évet. A tavalyi kukoricát is, csak idén tavasszal adta el. Ebben az évben már, reméli, jobb lesz a helyzet. Ä munkája szezonális, amikor van, akkor viszont nincs munkaidő. Holtidőben köny- nyebb, de akkor meg ott van a háromnegyed hektárnyi szőlő, ami fiatal és jól termő. A kukoricát időben, még húsvét előtt elvetette. Ez persze nem jelenti azt hogy annyira optimista, csak nyugodt, mert tudja minden tőle telhetőt megtett.-Már többször kint voltam Németországban, hogy a paraszti életformát közelről ta- nulmányozzam.Ott is napkeltétől estig tart a munka, annak ellenére, hogy a gazdaságok, amennyire lehet gépesítettek.A gazdák viszont tudják, mennyit termeljenek és ki veszi meg tőlük a terményeiket. Dániában a jól működő farmok alapjait 120-200 évvel ezelőtt rakták le, abból fejlődtek egyre tovább. A magyar mezőgazdaság viszont az ősök szintjére megy vissza, ha felbomlanak a tsz-ek és magángazdálkodásba kezdenek a tagok. A nagyüzemi mezőgazdaságnak nagy előnye, hogy megosztott a munka. Az emberek nem akarnak szétmenni. Egész egyszerűen csak egy más típusú szövetkezetét szeretnének, amelyben érzik, hogy az övék a föld és a termény. Sz. K. „A forgatókönyvet a határon kívül írják” Menekültek 401 településen Az egykori Jugoszláviából több mint egy esztendeje, 1991. július 15-én indult meg a menekültáradat. Azóta Csongrád, Békés, Bács, Baranya, Somogy és Tolna megye közvetlenül a legérintettebb a déli menekültek fogadásában. A legkritikusabb időpont a múlt év végén volt, akkor 23 településen harmincnál is több táborban fogadtuk az üldözötteket. Akik kezdetben csak átmeneti oltalmat kértek, de a háború kiterjedése miatt továbbbi gondoskodásra szorulnak. Persze nem a délszlávok voltak az elsők. Ért bennünket Romániából is menekülthullám. Az utóbbi öt esztendőben 107 ezren kértek menedéket nálunk, erdélyi magyarok, románok, horvátok, szlovének, vajdasági magyarok. Legutóbb pedig három és félezer bosnyák.-Hogyan, miből támogatjuk a Magyarországra menekülteket? - kérdezem dr. Márkus Istvántól, a Belügyminisztérium Menekültügyi Hivatalának vezetőjétől.- Az országgyűlés a költség- vetésből elkülönít egy összeget letelepedési alapként. Ezzel a Belügyminisztérium rendelkezik, felhasználását a Menekültügyi Hivatal koordinálja, az önkormányzatokkal együttműködve. A Menekültügyi Hivatal működteti az állandó befogadóállomásokat, valamint az átmeneti szállásokat. Jelenleg négy állandó menekülttábort tartunk fenn Hajdúszoboszlón, Békéscsabán, Bicskén és Nagyatádon. Átmeneti szállások Mohácson, Pécsett, Siklós-Máriagyüdön, Szigetváron és Lakitelken vannak.- Mire fordítható a letelepedési alap?- Meghatározott célokra, a társadalmi beilleszkedés segítésére, szociális támogatásra, lakásjuttatásra. Miután az összes menekültnek csak 16-18 százaléka él tábori körülmények között, a többiek magánszálláson helyezkedtek el, őket különböző juttatások illetik meg; hetente és személyenként 500 forint értékű élelmezési támogatás, ugyancsak hetente és személyenként 100 forint értékű tisztálkodószer. A magyar befogadó családok pedig havi ezer forintot kapnak. Mindezt a helyi önkormányzatok juttatják az érintetteknek, s az összeget visszaigénylik a Menekültügyi Hivataltól. A helyi adottságoktól, lehetőségektől függően oldják meg az élelmezési támogatást. Az egyik helyen bonokat adnak, a másikon közétkeztetést fizetnek elő, másutt csomagot állítanak össze a jogosultaknak. A költségekre ugyan van fedezet, de a lebonyolításban nélkülözhetetlen a helyi önkormányzat, a lakosság közreműködése. Hiszen a menekültek számára is biztosítani kell az egészségügyi, gyógyászati ellátást. És, ha a költség nem is, de a munka a helybeni orvosokra, egészségügyi dolgozókra váf.- Hány településen élnek menekültek?-Pontosan 401 település érintett ezügyben, ennyi ön- kormányzattól érkeztek visszaigénylések. Ezt azonban úgy kell érteni, hogy van ahol egy, másutt akár több ezer a menekültek száma.- Hogyan fogadták őket? -Többnyire humánusan és segítőkészen. Ez a helyzet alkalmazkodást, megértést kíván a befogadóktól. A települések közhangulata menet közben is formálódik, tény, hogy van, ahol már belefáradtak, másutt most is aktívak. Az is a témához tartozik, hogy a nagy menekült- táborok a helybeliek számára munkaalkalmat is jelentenek. A nagyatádi befogadótábor, ahol most 2700-an élnek, de volt úgy, hogy 3100-an is - város a városban. Saját kórházzal, szociális intézménnyel, öregek otthonával, iskolával, óvodával. Működnek a közművek, van konyha, s a személyzet a helyi lakosságból kerül ki, határozott idejű alkalmi munkásként. Sajnos, kialakult a menekültügy negatív aspektusa is: vannak kárvallottjai és vámszedői /fekete munka, kizsákmányolás/.-És a jövő?- A forgatókönyvet a határon kívül írják. Mi továbbra is eleget teszünk nemzetközi és humanitárius kötelezettségünknek. Kádár Márta Ulbert Ádám Fotó: Proksza László
