Új Dunántúli Napló, 1992. július (3. évfolyam, 180-210. szám)
1992-07-21 / 200. szám
1992. július 21., kedd üj Dunántúli napló 9 Sötétségre ítélve Növényvédelmi tanácsadó Peronoszpóra és szőlőmolyok A szörnyű betűszóval, ROP, ami a csecsemőkori retinaleválás orvosi megnevezésének kezdőbetűiből áll, akkor ismerkedtem meg, amikor koraszülötten világrajött a kisfiam. A szemészeti vizsgálaton került rá papírjára, ugyanis kezdődő retinaleválást állapított meg nála a doktornő. „Egy hét múlva hozzák vissza kontrollra, akkor majd meglátjuk, hogy be kell-e avatkozni!” Annak a csecsemőnek, amelyiknek leválik a retinája, a sorsa meg van pecsételve, egész életét vakon fogja leélni. Stewe Wonder, a híres néger énekes is ilyen okból hord fekete szemüveget. Senkinek sem kívánom azt az egy hetet, amit akkor átéltem a következő kontroliig. Szerencsénk volt, a veszedelmes folyamat megállt. Kisfiam látása ma tökéletes. De nem mindenki ilyen szerencsés. Évente Magyarországon 40 csecsemőt sújt ez á szörnyű sors. Budapesten a vakok általános iskolájának tanulói közül 57 százalék kartonján szerepel okként a ROP. Minden koraszülöttet, és kis súlyú, fejletlen újszülöttet fenyeget ez a kórkép, ugyanis ők a retina, vagyis az ideghártya teljes kialakulása előtt jönnek a világra. Ha megindul az éppen kialakulóban levő retina leválása a 26. héten, akkor 4-5 hét alatt eldől minden. A 36-40. hét között fejeződik be a folyamat, ennyi idő van arra, hogy az orvostudomány megpróbálkozzon beavatkozni. A retinaleválás okai még nem teljesen tisztázottak. Valószínűleg az inkubátorban adagolt oxigén is hozzájárul. Egy elmélet szerint az inkubátorban a vér magas oxigéntartalma miatt a kialakuló retina hozzászokik ehhez az oxigénbőséghez, és amikor kiveszik a csecsemőt az inkubátorból, akkor a hirtelen fellépő relatív oxigénhiányon a vérerek burjánzásával igyekszik úrrá lenni, és ezek a vérerek szakítják le a retinát a helyéről. Az USA-ban ezért még a II. világháború után bevezették a vér oxigéntartalma alapján az oxigénadagolást szabályozó szerkezet alkalmazását, aminek következtében valóban radikálisan csökkent az ilyen kóresetek száma. Sajnos később újra lassú emelkedés kezdődött, és mára már elérte a régebbi szintet. Ezért sok szemészorvos kétségbe vonja az oxigén-túladagolás szerepét. Ha beindul a folyamat, akkor gyakran még lehet segíteni. Ehhez azonban az kell, hogy a csecsemőt két-három naponként műszeresen ellenőrizzék. Márpedig kivenni az inkubátorból, átszállítani a szemészeti klinikára, visszaszállítani még akkor is kockázatos, ha vannak ma már hordozható inkubátorok, amelyek egyébként is rendkívül drágák. A szemészeti vizsgáló műszereknek tehát helyben kell lenniük. Pécsen a koraszülött csecsemők rendszeres szemészeti ellenőrzését elsőként szervezték meg az országban; dr. Kovács Bálint egyetemi tanár, a Pécsi Szemészeit Klinika igazgatója és munkatársai, dr. Szabó Ilona adjunktus és dr. Horváth Andrea tanársegéd irányításával. Kezdetben személyesen cipelték háromnaponta a súlyos műszereket személygépkocsival a szülészeti klinikára, mára már állandó laboratóriumot működtetnek ott. Gyakran egy-két napon múlik a beavatkozás sikere. A ROP-nak öt fázisa van. Az első fázisban még általában spontán gyógyulás szokott bekövetkezni, a második-harmadik fázisban pedig a leváló retinát szabályosan visszafagyasztják a helyére. Ha mégsem sikerül megállítani a folyamatot, akkor a negyedik fázisban már komoly műtét szükséges, be kell domborítani az ideghártyát. Az ötödik fázisban már minimális az esély, ilyenkor még üvegtest sebészeti eljárással szoktak kísérletezni. Nagyon fontos lenne megoldani országosan azt, hogy minden koraszülött csecsemő a vérének oxigéntartalma alapján kapja automatikusan az oxigént az inkubátorban, vagyis kiépüljön a monitorrendszer. Erre sajnos ma nincs pénz az országban. (Hogy mennyi fölösleges dologra viszont van? Jobb nem is gondolni rá!) Ennél is fontosabb azonban, hogy minden koraszülött csecsemő folyamatos szemészeti megfigyelését meg kellene oldani. Ma már 11 ún. perinatális intenzív központ működik az országban, ahol szemorvos is tagja a koraszülötteket ellenőrző csoportnak. Azonban az lenne a leghatékonyabb védekezés, ha sikerülne csökkenteni a koraszülések arányát, ha a csecsemők, már kifejlett és nem veszélyeztetett retinával jönnének világra. Ehhez azonban általános szemléletváltásra lenne szükség, főként a "veszélyeztetett terhesek fokozott fizikai és pszichikai védelmére, és a leendő anyák nagyobb felelősségérzetére. A dohányzó kismama bizonyára nem gondol arra, hogy növeli a koraszülés, a kis súllyal történő születés, és ezáltal a retinaleválás esélyét is. A cikkíró bízik benne, hogy a leírtak hozzájárulnak a felelősségérzet felkeltéséhez. Gazdag László A lisztharmat és a szürkerothadás mellett az elmúlt időszak csapadékos időjárása miatt feltétlenül számítanunk kell a peronoszpóra járványszerű megjelenésére is. A tünetek, „olajfoltok” megjelenéséig réztartalmú szerek (Rézoxiklorid 50 WP, Rokkol 400 WSC, Bordói por, Bordói lé, Champion 50 WP stb.) használatát javaslom. Az első tünetek megjelenésekor (a leveleken kivilágosodó foltok - „olajfoltok” - találhatók, de a fonáki oldalon még a penészgyep nem látható) feltétlenül kombinált hatóanyag-tartalmú szert (réz+szerves felszívódó hatóanyag) kell használni, a szőlőben engedélyezett szerek közül ilyen például a Mikai C- 64, Ridomil Plus, Sandofan C, Curzate Super CZ. Ezeknél a szereknél időben végzett kezeléssel jó kurativ (gyógyító) hatást érhetünk el. De meg kell említeni azt is, hogy ezeknek a szereknek a folyamatos használata (Mikai C- 64 kivételével) rezisztencia kialakulásához vezet, ezért azt javaslom, hogy egy-egy szert ebből a csoportból évente 2-3 alkalomnál többször ne használjunk! (Például az első nyáron permetezésre Ridomil Plus-t használtunk, akkor a 4. permetezéstől Mikai C-64, Sandofan C, vagy Curzate CZ javasolható. A szőlőben a molyok második lárvanemzedéke ellen a védekezést végezzük el. Ha atkaveszély nincs az ültetvényünkben, akkor használhatunk piret- roidokat (Decis 2,5 EC, Chinetrin 25 EC, Fendona, Sherpa stb.), ha tavasszal gondunk volt atkakártétellel, akkor a Danitól 10 EC, Zolone, Karate 5 EC, Unifosz 50 EC, Danadin, Bi-58 EC vagy Anthio 33 EC kijuttatása indokolt. Speciális atkaölő szerek ebben az időszakban még nem szükségesek (Neoron 500 FC, Mitac, Omite 57 E, Sanmite stb.) A fürtök védelmére törekedjünk, mivel a fürtzáródás miatt a későbbiekben már hatékony védelmet nem tudunk végezni a bogyók kocsány felőli részein. A bogyó kocsány felőli oldaláról kiinduló fertőzéseket csak későn veszik észre, amikor már hatékony növényvédelmet nem lehet végezni. A fürtökön lemosásszerű permetezést kell végezni. Czigány Csaba NoNövény v é d s z e r Megjegyzés tfény Károsító Neve Forg. 10 1 perm.léhez szükséges' Peronoszpóra Bordóilé+Kén FW sz 100 ml Más növényvédö- szeprel, lomtjtcá- gyáváí hetfi Kévér- hető. Bordóilé-álap sz 10 dkg Bordóipor sz 10 dkg Rézoxiklorid 50 WP sz 5 dkg Kontakt hatású, csak felületi védelmet biztosít. Champion 50 WP sz 3 dkg-Rokkol 400 WSC sz 30 ml Cuprosan Super D sz 4 dkg Miltox Special sz 4 dkg Sandofan C sz 2,5 dkg Felszívódó és kontakt hatású szerek, Élelmezés- eg.ügyi várakozási idő 2 nap. Mikai C-64 sz 4 dkg Curzate Super CZ sz 3 dkg *0 Ridomil Plus sz 4 dkq Ridomil Combi F 2 dkg Szürkerothadás ellen is véd.Rezet nem tartalmaz. Éleim.eg.ügyi vár. idő: 30 nap. r—1 Mikai 75 WP F 4 dkg Ortho-Phaltan F 2 dko *o Buvicid F F 2 dkg Folpan E 2 dkg N cn Szólőmolyok, atkák, Oanitol 10 EC Danadin F F 10 10 ml ml Anthio 53 EC F 10 ml Bi-58 EC sz 10 ml Karate 5 EC sz 4 ml Zolone 5 EC sz 17 ml Decis 2,5 EC sz 4 ml Csak atkamentes Fendona 2 EC sz 8 ml területen javasolható. Chinetrin 25 EC sz 4 ml Sherpa sz 2 ml Levélatkák Omite 57 E sz 15 ml 18 C°felett gázhatásu. Neoron 500 EC sz 15 ml Mitac 20 sz 30 ml Az óriásplakátok kora Városokban, utak mentén, autópályák szélén szaporodnak az öles hirdetőtáblák, rajtuk az óriásplakátok. Dr. Rédey Péter marketing szakemberrel, akinek e témakörben könyve is jelent már meg, arról beszélgetünk, hogy e reklámforma mennyire hatékony.- Még a nyolcvanas évek legelején jelentek meg idehaza az első óriási hirdetőtáblák. Ezidő- tájt a MAHIR-nél dolgoztam az országos hálózat vezetőjeként. Néhány kollégámmal mi kezdeményeztük ezek meghonosítását, nyugaton ugyanis ekkor már széles körben alkalmazták ezt a reklámmódszert. Nálunk akkoriban volt egy jogszabály, amely előírta, hogy az út közepétől számított 100 méteren belül nem lehet hirdetőtáblát elhelyezni. Ezt, akik félreértették tiltásként fogták föl, én úgy, hogy 100 méteren túl lehet. így terveztettük meg a 6x3 méteres nagy táblákat és helyeztük el az utakon.- Mi tette szükségessé, hogy e költséges megoldást válasszák?- Fogalmazhatnánk úgy, hogy a fejlődés kényszerítő ereje. Azon túl, hogy ilyen távolságból csak megfelelő nagyság esetén látható, olvasható a reklámüzenet, főként a motorizáció elterjedése, a tömegközlekedés megnövekedése, az idegenforgalom ugrásszerű fellendülése igényelte, hogy a hirdetést járművekről is észlelni lehessen. A hagyományos plakát ugyanis csak a gyalogosokhoz szól. Például a határátkelő- helyek közelében már akkoriban elhelyezett táblákon szállodák, szórakozóhelyek hirdették magukat, pénzváltási lehetőségekről informálták az ideérkezőket.-Mint minden újnak, ennek is voltak. Egyesek közlekedés- biztonsági okokból kifogásolták, mondván, hogy elvonja a gépjárművezetők figyelmét. Pszichológiai szakértők vizsgálták aggályaikat. Kiderült, hogy szó sincs veszélyről, sőt kifejezetten jónak tartották az autópályák mellett, mert az egyhangúság oldásával megakadályozza, hogy az autózó menetközben elaludjék.- Mit célszerű reklámozni?- Olyasmit, ami az adott célcsoportnak szól. Vagyis ami az ott elhaladóknak érdekes, hiszen ők a szolgáltatás igénybevevői. Mint említettem, az első időkben szállodákat, kaszinót, napolajat, Pepsi Colát hirdettek. Az előbbiekkel a külföldieket célozták meg, az utóbbiakkal mindenkit. Az óriásplakát sokféleképpen használható: a reklámkampánynak lehet része, kiegészítheti a TV-hírdetéseket, megerősítheti azokat vagy fenntarthatja az adott reklámüzenetet. Például ilyenek az OTP, a biztosítók, bankok palkátjai. Általában forgalmi statisztikára épül és a kihelyezésben nagyon fontos a hely megválasztása.- Úgy látszik nem mindig. A főváros egyik gyámegyedében találkoztam az Opel Astra szép és jó óriásplakátjával. Csakhogy az nem ide a szürke panelek kispénzű lakói, a lepusztult gyámegyed világába való, ahonnan, már minden harmadik embert elbocsájtottak . . .- Bizony, ez még akkor is hiba, ha ott egyébként nagy az átmenő forgalom. Ugyanis lepusztult környezetben nem szabad nagyértékű dolgokat reklámozni. Az ilyen hirdetés nemcsak ellenérzést kelt, hanem tönkreteszi a termék vagy a vállalat imázsát, rontja a márkanevet. Sajnos más hiba is akad. Többek között az, hogy nincs megfelelő jogi védelme a reklámnak. Például az óriásplakátokba sokszor idegen cégek beleragasztják saját hirdetéseiket. Figyelmet érdemel a szinkontraszt, szindinamika is. Olykor a szép plakát hatástalan, mert nem olvasható el a reklám- szöveg. Az OTP bank látványos, nemzeti színű lobogóval ékesített plakátjának is ez a hibája, az aranyszínű betűk beleolvadnak a háttérbe, a szöveg csak közelről olvasható el.-A környezetvédelem szempontjából milyennek látja az óriásplakátokat ?- Az ésszerűen tervezett és kihelyezett óriásplakát része lehet a városszépítésnek. Például jótékonyan eltakarhatja az építkezést, az országút mellett az ólakat, fészereket. A sivár, kopár, unalmas tájat élénkítheti. Ugyanakkor igazuk van a nyugat-európai környezetvédőknek, akik tiltakoznak a túl sok plakát ellen. Takács Ilona
