Új Dunántúli Napló, 1992. július (3. évfolyam, 180-210. szám)

1992-07-15 / 194. szám

6 aj Dunántúli napló 1992. július 15., szerds Külpolitika Ki kap tartózkodási engedélyt Ausztriában? (MTI-Panoráma) A napok­ban négyórás parlamenti vita után elfogadott új törvény a legnagyobb változást a koráb­bihoz képest abban jelenti, hogy jövő július 1. után a külföldinek még indulás előtt, hazájában kell az osztrák külképviseleten folyamodnia a tartózkodási en­gedélyért. Kérelmét akkor bírál­ják el kedvezően, ha bizonyítha­tóan gondoskodni tud magáról - van tehát munkahelye -, ren­delkezik ausztriai szállással és nem büntetett előéletű. Az első tartózkodási engedélyt ezután hat hónapra adják meg, s a hosszabbításért folyamodni kell. A határozatlan időre szóló hosszabbítás legjobb esetben öt év után jöhet számításba. Leg­korábban két év után hozathatja maga után a kérelmező a család­ját. Az osztrák kormány évről évre megszabja majd az ilyen tartózkodási engedélyben ré­szesíthető külföldiek számát, annak függvényében, hogy mi­lyenek a munkaerőpiac igényei, a lakáslehetőségek, hány iskolai és óvodai férőhely áll rendelke­zésre, és mennyi a már Ausztri­ában tartózkodó külföldiek száma. Bár a menekülteket egé­szen más kategóriába sorolják - az ő kérelmeik elbírálásáról egy korábbi, július 1-jén már életbe is lépett törvény adja meg a szabályozást -, a keretszám kia­lakításánál figyelembe veszik az Ausztriában tartózkodó me­nekültek számát is. A már Ausztriában élő és tar­tózkodási, valamint munkavál­lalási engedéllyel itt dolgozó vendégmunkásokat nem érinti a törvény - legalább is egyelőre nem. Legfeljebb annyiban, hogy őket is figyelembe veszik majd a keretszám kialakításá­nál. Az új törvény csak egy év múlva lép életbe, mert előbb létre kell hozni az egész orszá­got átfogó számítógépes ellen­őrző rendszert. A törvény - csakúgy mint a menekült, és a bevándorlási törvény - heves viták után ke­rült elfogadásra. Támogatói, mindenekelőtt Franz Löchnak belügyminiszter, azzal érvel­nek, hogy az osztrák lakosság­nak joga van olyan országban élni, amelyikben szabályozott a külföldiek beáramlása. Ebben a kérdésben ritka egyetértés ala­kult ki a három legnagyobb párt, a kormányon lévő Szocia­lista és a Néppárt, valamint az ellenzéki Szabadságpárt között, s kisebbségben maradt tiltako­zásával a Zöldek Pártja, amely­hez számos emberjogi és em­berbaráti szervezet is csatlako­zott. Ők egyebek között felró­ják, hogy a külföldiekre vonat­kozó törvények sorából hiány­zik a jogaikat rögzítő - ezt Löschnak őszre ígéri. Az új törvény értelemszerűen növeli az amúgyis elharapózott fekete munka veszélyét. Még a parlamenti vita és szavazás előtt négypárti megállapodás szüle­tett arról, hogy a bejelentés nél­kül - többnyire alacsony bérrel - külföldi munkásokat foglal­koztató cégek ellen szervezetten fognak fellépni. Ezt az intézke­dést történetesen a szakszerve­zetek is támogatják. Kérdés, hogy mi lesz a retorzió azokkal szemben, akikről bebizonyoso­dik a vád. A szakszervezetek szeretnék elérni, hogy a gazda­sági minisztérium és a kamara vonja be működési engedélyü­ket. Elsősorban a határmenti vi­dékeken, főként Burgenland- ban, és a turizmushoz közelálló üzemekben kezdik meg hama­rosan ellenőrző körútaikat a fel­adatra vállalkozók. Szászi Júlia Fekete lyuk Magyar származású tudós találta meg a választ? A héten választja meg elnökjelöltjét az amerikai Demokrata Párt. Bili Clinton, a párt valószínű elnökjelöltje sajtókonferen­ciát tart alelnökjelöltjével, Albert Gore Tennessee állambeli sze­nátorral. Németország nem vállal különleges szerepet Heltai András, az MTI tudó­sítója jelenti: Tudósok és sci-fi írók fantá­ziáját évtizedek óta foglalkoz­tatja az úgynevezett fekete lyu­kak kérdése: Einstein általános relativitáselmélete szerint lé­tezhet a világegyetemben olyan rendkívüli sűrűségű anyag, amely nehézségi erejével ma­gába vonz mindent: csillagokat, gázokat - még a fényt is. Föl­dünk például fekete lyukként já­tékkocka méretűre sűrűsödne. A feltételezett „lyukak” azon­ban - jellegükből eredően - nem láthatók, így az elméletet eddig nem sikerült bizonyítani. A század csillagászatának egyik nagy kérdésére a jelek szerint John Kormendy találta meg a választ. A kanadai tudós családja a Pest megyei Vál községből származott el a háború után. A ma 44 éves professzor a Nia­gara vízesésnél nőtt fel, Toron­tóban, majd a kaliforniai műe­gyetemen tanult, és évek óta Hawaiiban dolgozik. - A Ma­una Kea hegyen működő csil­lagvizsgáló az éghajlati, a lég­köri viszonyok miatt a legjobb a világon - mondotta John Kor­mendy az MTI tudósítójának, aki a hawaii egyetemen érte el telefonon. A professzor gyerekkorából csak kevés magyar szóra em­lékszik, így angolul - és türel­mesen - magyarázta el a laikus­nak, hogyan mérik színképe­lemzéssel a galaxisok sebessé­gét. Többéves munka után ki­tűnt, hogy az NCG 3115 jelzésű csillagrendszer magva rendkí­vül nagy sebességgel kering. Ilyen sebesség szétvetné, ám hogy ez nem történik meg, an­nak az magyarázata, hogy a csil­lagrendszer középpontjában - valószínűleg - ott van a rendkí­vüli energiájú, sűrű anyag - a fekete lyuk. Kanada kilenc angol nyelvű tartománya példa nélküli politi­kai változásokról hozott döntést a szövetségi hatalmi jogkörök újrafelosztása érdekében. En­nek megfelelően a hatalom de­centralizálásával a korábbiaknál nagyobb autonómiára tarthat igényt Quebec, az ország fran­cia nyelvű tartománya. .A Reu­Korábban az Androméda és az M32 elnevezésű csillagrend­szerben végeztek hasonló méré­seket, azzal a következtetéssel, hogy e galaxisok mélyén egy- tíz millió nap anyagát sűrítő fe­kete lyuk rejlik. Az NCG 3115— ben egymilliárd nap tömege sű­rűsödhetett össze. E csillag- rendszer egyébként 30 millió fényévre van Földünktől. Kiter­jedése többszöröse a Tejúténak, és közepes teljesítményű ama­tőr csillagászati távcsövekkel is megfigyelhető. John Kormendy a Douglas Richstone amerikai professzor­ral közösen végzett kutatásairól már egy éve tájékoztatja folya­matosan a tudományos világot, de a szélesebb nyilvánosság elé csak most a héten léptek, mi­után szakmai körökben kedvező visszhangot kaptak. Legköze­lebb a heidelbergi tudományos tanácskozáson, a hónap végén vitatják meg kollegáikkal az eredményeket és a további felté­telezéseket, terveket. Kormendy véleménye szerint a kutatások választ adhatnak a másik nagy kérdésre is, amely­nek megoldását évtizedek óta keresik: a kvazárokról, a világ­űrben észlelt, rendkívüli fé­nyességű „tárgyakról” van szó: azok több milliárd fényévnyi távolságra Naprendszerünktől egyre távolodnak tőlünk - a fel- tételezések szerint a fekete lyu­kak vonzásának engedve. Nap­rendszerünk első szakaszában sokkal több volt a kvazár, ké­sőbb azonban, az évmilliárdok során nagy részük eltűnt. A fel­tételezett magyarázat: a fekete lyukak. John Kormendy szerény, higgadt tudós, aki arról beszél, hogy további hosszú, szívós munkára lesz szükség. Magyar- országon életében egyszer, jó tíz éve járt: váli rokonait akkor ismerte meg. tér szerint a tartományi kor­mányfők megállapodtak abban, hogy a kanadai szenátust egy választott felsőház váltja fel, amelyben megfelelő képvisele­tet és vétójogot kap valamennyi tartomány. Az angol tartomá­nyok remélik, hogy ez az egyezség kielégíti szeparatista célokat követő Qubec igényeit. Németország a jövőben im­már nem vállal különleges sze­repet a kelet-európai gazdasági válság leküzdésében. Ezt Jür­gen Möllemann német gazda­sági miniszter hangsúlyozta a Münsterben megjelenő Westfä­lische Nachrichtennek. Az in­terjúban a szabaddemokrata po­litikus úgy vélekedett, hogy ilyen jellegű támogatásra Né­metország többé nem vállal­kozhat, csak a közös akciók tudnak segíteni. (MTI-Panoráma) A The Sunday Times című brit lap va­sárnap megkezdte eddig isme­retlen részletek közlését Joseph Göbbels, Hitler propagandami­nisztere naplójának Moszkvá­ban fölfedezett teljes példányá­ból. A sorozat első része a Cseh­szlovákiát feldaraboló 1938. szeptember 29-i müncheni egyezményt megelőző napok bejegyzéseiből idézett. A nap­lóból kiderül - ami eddig sem volt titok -, hogy a náci vezetés végső soron katonai erővel is kész volt meghódítani a Szudé- tavidéket és egész Csehorszá­got, de mindenesetre nagy megkönnyebbüléssel és öröm­mel vette, hogy a brit és a fran­cia együttműködés nyomán még nem kellett kenyértörésre vinnie a dolgot. 1938. szeptember 17-én Göb­bels egyebek közt ezt írta napló­A müncheni csúcsértekezlet fejleményeit értékelve kijelen­tette: kellő hatást értek el a tár­gyalópartnereknél Kohl kancel­lár és Waigel pénzügyminiszter visszatérő utalásai arra, hogy Németország eddig egymaga fedezte a keleti segélyek 53 százalékát. A gazdasági miniszter szerint a jövőben Németország a gaz­dasági teljesítménye szerinti arányban vesz majd részt a ke­leti segélyekben. jába: „London irtózik a világ­háború gondolatától. A Führer élesen kijelentette, hogy nem riadna vissza ettől, ha kell.. . Milyen csodálatos nap. Meg­néztünk egy kedves régi, vidám filmet. A Führer nem akart ko­moly filmet nézni. Ez érthető: szüksége van az idegeire ... Olaszország tűzön-vízen át ve­lünk tart. Mussolini nem tehet mást. A magyarok nagyon gyengék. Azt akarják, hogy mi kaparjuk ki nekik a gesztenyét a parázsból. Ők néhány év múlva akarnak foglalkozni a problé­mával. Lengyelország félszív­vel felajánlott egy megoldást a danzigi problémára. Ott is van mozgás. Londonban és Párizs­ban félnek, kapkodnak és siet­nek. Kiutat keresnek. Nekünk van időnk.” Szeptember 19: „A szemben álló front hirtelen összeomlik: London és Párizs beleegyezik a Választott fel so ház Kanadában Göbbels-napló A globális forradalom Évente százmillióval gyarapodik az emberiség (MTI-Panoráma) 2070-re megháromszorozódik az ember­iség lélekszáma, nyolcvan év múlva ugyanis 16 milliárdan él­nek majd a Földön - mondotta a minap a riói környezetvédelmi világkonferenciához kapcso­lódó sajtóértekezletén Jacques Cousteau, korunk leghíresebb természeti kutatója. Annak a vé­leményének adott hangot, hogy „ha elszalasztjuk az alkalmat és nem hozunk nonkonformista drasztikus intézkedéseket, félő, hogy nem tudunk majd létfelté­teleket biztosítani a világ népes­ségének, sőt az is megeshet, hogy az emberek úgy fognak élni, mint a patkányok”. Ez a drámai nyilatkozat jól érzékel­teti azt az egész emberiséget érintő problémát, a túlnépese­dés veszélyét. A júniusi riói környezetvédelmi világkonfe­rencián fontos kérdésként sze­repelt a világ népességének ala­kulása. Napjainkban évente 90- 100 millióval gyarapodik az emberiség, s vajon mit fogunk tenni, amikor a lélekszám meg­duplázódik? Hiszen most is száz és százmilliók éheznek és tengődnek. A Föld népességé­nek ilyen mértékű növekedése esetén a világgazdaság teljesít­ményének legalább is ötszörö­sére, vagy tízszeresére kellene növekednie ahhoz, hogy eltartsa a Föld lakosságát. A Népesedési Világnap meg­tartását eredetileg azért kezde­ményezte az ENSZ, hogy fel­hívja a figyelmet a problémára, ezen azonban már régen túlju­tott az emberiség. A túlnépese­dés veszélyei jórészt közismer­tek, s általános az a vélemény is, hogy valamit tenni kell. A kérdés csak az, hogy mit. A vé­lemények e tekintetben rendkí­vül különbözőek, nem egy eset­ben szinte kibékíthetetlennek tűnnek. Kézenfekvő megoldás­nak látszik a születésszabályo­zás, amellyel - több-kevesebb sikerrel - több országban pró­bálkoztak, illetve próbálkoznak. Ugyanakkor a Vatikán éleser bírálja a módszert. A Szentszél - mint képviselője a riói érte kezleten kifejtette - nem az el lenőrizetlen és a minden áror való szaporodás híve, hanem a; egyház azt ellenzi, hogy olyar népességpolitikát és születés korlátozási módszereket kény szentsének az emberekre, ame lyek „szemben állnak az objek tív erkölcsi renddel és a szabad Sággal, az emberi méltósággá és a lelkiismerettel”. A Népesedési Világnapon a; éppen aktuális állapotot is rög zítik, igaz ez évről évre szomo rúbb képet mutat. 1991-bér ötmilliárd négyszázmillió em bér élt a Földön, s jelenleg má tíz ország népessége haladja tú a százmillió főt. A világ legné pesebb országa Kína 1,2 milli árd lakossal, utána India követ kezik 870 millióval, majd a vol Szovjetunió 293, az Egyesül Államok 253, s Indonézia 19^ millióval. A születési és a halálozás arány változatlanul Afrikában ; legmagasabb, a fekete konti nensen egy nőre átlagosan ti; gyermek jut. (Ami azt is jelenti hogy 2020-ra Afrika lakossági megduplázódik.) A világ legsűrűbben lakot országa Banglades: egy négy zetkilométerre 850 ember jut legsűrűbben lakott városa pedij Lagos, Nigéria fővárosa négy zetkilométerenként 55 ezer la kossal. 20 évvel ezelőtt, 1972-bei adta közre a Római Klub „4 növekedés határai” című emlé kezetes jelentését, amely sol tekintetben meghatározta a hét venes évek közgondolkodását A Római Klub tavaly ismé sokkoló jelentéssel állt elő: „A globális forradalom” című ta nulmányban az emberi civilizá cióra leselkedő két legnagyobl veszélyforrásként a kömyeze trombolást és a népességrobba nást jelölte meg. Kovács Tárná: IBM-gépeken a cseh pénzügyek Nagy értékű szerződést kötött az amerikai IBM számítástech­nikai vállalat a cseh pénzügy­minisztériummal. Az IBM építi ki a minisztérium komputerhá­lózatát, amelybe több mint 2500 személyi számítógépet telepíte­nek. A rendszert adminisztrá­ciós célók mellett az adóbehaj tás folyamatában is alkalmazn fogják. Az IBM három hely céget bízott meg azzal, hogj fejlesszen ki megfelelő progra mókát a rendszer használaté hoz, illetve fordítsa le az ameri kai vállalat saját szoftvereit. német területek átadásába nép­szavazás nélkül. Nincs szó Lengyelországról és Magyaror­szágról. Chamberlain (brit mi­niszterelnök) találkozni akar a Führerrel. Rendben van. Prága meg pimasz és makacs. De csak azért, mert nem tudnak semmi­ről. Ezzel minden oldalon meg­kezdődött az idegháború. Csak Lengyelország és Magyaror­szág nem csinál semmit. Persze ránk várnak.” Szeptember 21.: ,,A Führer világos követelésekkel fog elő­állni ... Ha Chamberlain időt vagy további tárgyalásokat kér, akkor a Führer fel lesz mentve minden kötelezettség alól, hogy engedményeket tegyen és teljes cselekvési szabadsághoz jut. Garancia (a maradék Csehszlo­vákiának): a Führer ehhez csak akkor járul hozzá, ha a szom­szédos országok csatlakoznak. Ez Lengyelországot és Magyar- országot jelenti. Ha Lengyelor­szág támad, akkor Németország is támad.” Szeptember 22.: „A Führe elő akarja terjeszteni követeié seit Chamberlainnek és nen akar alkudozni. A lengyeléi kezdenek felizgulni. Budapes ten is tömegtüntetések vannak De a gyáva beszédektől hányin gere van az embernek ... Dél után négykor kezdődik a Führe és Chamberlain megbeszé lése ... A Führer nem szól róla hogy a maradék Csehszlovákii bármiféle garanciát kaphatna Ezt Lengyelország és Magyar ország miatt utasítja el . . . Lón dón mérhetetlenül megijedt a; erőtől.” Szeptember 23.: „Prága mé; mindig teljes illúzióban él. Ot még mindig hisznek a francia vagy orosz, vagy akár angol se gítségben. Szegény hülyék.” Szeptember 29.: „Minden megkaptunk, ami ebben a pilla natban lehetséges.” Október 1.: „14.00 órakor i német csapatok megkezdték ; megszállást. Micsoda nap.” Mészáros György

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents