Új Dunántúli Napló, 1992. július (3. évfolyam, 180-210. szám)
1992-07-10 / 189. szám
Minden pénteken 1992. július 13- július 19. Kertvárosi kesztyűgyár - a döntés késik Rejtélyes kör a búzatáblában Ufók jártak Bicsérden? (4. oldal) KÖZÉLETI NAPILAP Dunántúli napló III. évfolyam, 189. szám 1992. július 10., péntek Ára: 9,60 Ft Drágább lesz az energia E hétre várták sokan a döntést: környezetvédelmi szempontból kifogásolható-e a pécsi Kertvárosba tervezett, német beruházásban készülő kesztyűgyár megépítése. A döntés azonban késik: a város környezetvédelmi csoportja a felesleges hivatali útvesztők megkerülésével kívánja meggyorsítani a határozat megszületését. A hírek szerint vita folyik a gyár hőforrásáról is: távhő, vagy - a beruházónak olcsóbb - saját gáztüzelés? Az építkezést a hatósági döntésig felfüggesztették. A nyugdíjemelések kifizetése A Nyugdíjfolyyósító Igazgatóság ezen a héten megkezdte és napokon belül befejezi a júliusi emelt összegű nyugdíjak átutalását a Postának. A január 1. és június 30. közötti időszakra visszamenőlegesen járó összeget külön utalványon vehették, illetve vehetik át az érintettek. A korrekciós emelés 1.579.797 nyugdíjast érint, azokat akik számára 1989. január 1. előtt állapították meg az öregségi, rokkantsági nyugdíjat. Oklevél a horvát gyerekeknek Örültek a Horvát Menekült Gyerekek Pécsi Általános Iskolájának tanulói a napokban kapott oklevélnek. A budapesti gyermeknapi fellépésükért mond köszönetét nekik ily módon a Nemzetközi Gyermek- mentő Szolgálat nevében Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke, a szolgálat magyar egyesületének védnöke. Augusztus 1-jétől emelkedik a földgáz, a villamos- és a hőenergia fogyasztói ára - jelentette be csütörtökön Bakay Árpád, az ipari minisztérium helyettes államtitkára. A lakossági villamosenergia ára átlagosan 24 százalékkal, a háztartási földgáz díja 15 százalékkal, míg a hőenergia fizetendő díja várhatóan 10 százalékkal lesz magasabb. Ez utóbbinál az önkormányzatok mérlegelhetik, hogy mennyit hárítanak át a fogyasztókra. A villamosenergia áremeléssel párhuzamosan bevezetik az Az első félév során az állami költségvetésben 108,1 milliárd forint hiány keletkezett. Ez több mint másfélszerese az éves költségvetési törvényben jóváhagyott 69,8 milliárd forintnak - állapítja meg a Pénzügyminisztérium csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentése. A tájékoztatás szerint a bevételek 11,3 százalékkal, a kiadások pedig 2,8 százalékkal maradtak el a tervezettől. A bevételek féléves főösszege 341,8 milliárd forint volt, míg a kiadások elérték a 449,9 milliárd forintot. A Pénzügyminisztérium szerint a tervezettnél jóval nagyobb hiány részben azzal magyarázható, hogy még nem kezdődött meg a termelés fellendülése, a belföldi kereslet továbbra is mérsékelt, s ez hátrányosan hat a költségvetés bevételeire is. Ráadásul a költségvetés rovására kedvezőtlenül módosultak a jövedelemosztozkodási aráúgynevezett szociális indíttatású tömbtarifa-rendszert. Ez azt jelenti, hogy a villamosenergia díja évi 600 kilowattóráig, az éjszakai évi 2400 kilowattóráig változatlan marad. Efelett a nappali áram kilowat- tonkénti ára 3,7 forintról 5,3 forintra emelkedik, az éjszakai áramé pedig 1,9 forint helyett 2,7 forint lesz. A tömbtarifa bevezetése a kevésbé villamosított háztartásokat sújtja a legkevésbé. Egy mérsékelten gépesített háztartásnál a villamosenergia áremeléséből adódó havi többlet a nyok. A Magyar Nemzeti Bank és a pénzintézetek a tervezettnél lényegesen kevesebb nyereségadót fizetnek. Olyan keveset, hogy júniusban negatív volt ebből a forrásból a bevétel. Ami azt jelenti, hogy a költségvetés 7,2 milliárd forintot fizetett vissza a pénzintézeteknek. Ez az összeg úgy alakult ki, hogy a Pénzügyminisztérium 12,4 milliárd forintot fizetett vissza a bankoknak nyereségadó visszatérítésként, az MNB-nek pedig hasonló okokból 4,4 milliárd forintot folyósított. Az első félévben 54,5 milliárd forint volt a költségvetés adósságszolgálattal kapcsolatos nettó terhe. A vártnál jóval nagyobb hiány finanszírozása nem okoz gondot, elegendőek a törvényileg jóváhagyott források. A júniusi hiány teljes egészében az egyéves lejáratú kincstárjegyek állományának emelkedése finanszírozta. minisztérium számítása szerint körülbelül 80 forint lesz, ami 21 százalékos emelkedést jelent. Egy közepesen gépesített ház-- tartásban, ahol a vízmelegítéshez éjszakai áramot használnak, körülbelül 240 forinttal kell többet fizetni a szokásosnál. A földgáz fogyasztói ára a köbméterenként 7,8 forintról 9 forintra emelkedik, tehát például egy 67 négyzetméter alap- területű földgázzal fűtő és főző, valamint vizet melegítő háztartás havi többletköltsége 175 forintra tehető. (Folytatás a 2. oldalon) Inflációs prognózis Jövőre a fogyasztói árak az idei 20-22 százalékkal szemben már csak 17-18 százalékkal emelkednek - állapítja meg a pénzügyi kormányzat 1993-as gazdasági programja. Az előrejelzés szerint nemcsak a fogyasztói, de a termelői árak is lassabban emelkednek. A termelői árak növekedési szintje már csak 12-13 százalék lesz az év folyamán. A pénzügyi szakemberek szerint az inflációs várakozások alapján a fogyasztói áremelkedés elvileg 10-12 százalékra is csökkenhetne. A kormány tudatosan is elő kívánja segíteni az áremelkedések ütemének mérséklődését. Ennek egyik feltétele, hogy a kamatok tovább csökkenjenek. A Pénzügyminisztérium azt tervezi, hogy jövőre alacsonyabb kamatú, rövid lejáratú értékpapírral lép a piacra. Az értékpapír kamata 15 százalék lesz. A költségvetés hiánya 108,1 milliárd forint Az ormánsági talajra különösen ajánlják a holland RIJK ZWAAN cég vetőmagjait. Dinnyetermesztésről szóló írásunk a 13. oldalon. Fotó: Läufer László Szekcióülések a Közgazdász Vándorgyűlésen A növekvő munkanélküliség milliárdokkal emeli a költségvetési hiányt További 80 milliárd forint állami költségvetési hiánnyal kell jövőre számolni, s ezzel az ösz- szeggel mindeddig senki sem foglalkozott. Többek között ez derült ki tegnap a XXX. Közgazdász Vándorgyűlés egyik szekcióülésén Munkácsy Ferenc volt munkaügyi minisztériumi helyettes államtitkár, a Magyar Külkereskedelmi Bank humánpolitikai igazgatójának előadásából. A gazdasági fordulat esélyeit a reálgazdasági folyamatok tükrében elemző közgazdász társaság ugyancsak megdöbbent a hír hallatán. Munkácsy Ferencnek a munka- nélküliséget elemző fejtegetésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkanélküliek száma év végére 800 ezer fő körül alakul majd, s 1993 végére elérheti az 1 milliót is. Tömeges, hosszú távú munkanélküliségre kell számítani, melyet nagyságrendjében egy esetleges gazdasági növekedés bekövetkezése sem fog megváltoztatni. Már pedig idén munkanélküli járadékra és szociális segélyre a társadalombiztosítási járulékkal együtt 60 milliárd forintot fizetünk ki, s további 20 milliárd forint kiesést jelent a munkából kikerülők csökkent társadalombiztosítási járulékából eredő hiány. Jövőre a segélyek már 130 milliárd forint terhet jelentenek. A fedezet a munkaadók és munkavállalók által fizetett Szolidaritási Alap, mely azonban legfeljebb 40 milliárd forintos bevételt eredményez. A hiányt pedig az állami költségvetésből kell pótolni, s ez az összeg 1993-ban elérheti a 80 milliárd forintot is. Fazekas Károly, az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének igazgató-helyettese előadásában a munkanélküliség néhány regionális egyenlőtlenségére világított rá. A legjobb a helyzet Budapesten, de egyes nyugati megyék is tízszer ked- vetőbb helyzetben vannak, mint például az Észak-magyaror szágiak. Megfogalmazta a legsürgetőbb teendőt is, torz segélyezési rendszerünket kell megváltoztatni. A rövid ideig munkanélküliek támogatásában Európa élvonalához tartozunk ugyanis, de a hosszabb ideig állástalanok megsegítésében messze a sor végén kullogunk. M. B. E. Személyi kérdésekről döntöttek Szigetváron Rendkívüli ülést tartott tegnap Szigetvár önkormányzati testületé, mert a másfél héttel ezelőtti rendes ülésen a 18 képviselőből mindössze 10-en jelentek meg, ezért három témát le is vettek a napirendről. Ezzel szemben tegnap a 13 összegyűlt képviselő sem bizonyult sokkal határozatképesebbnek. Már az első napirendi pontnál a kultúrális és oktatási intézmények vezetői pályázatainak elbírálásakor kétszer is szünetet rendelt el Darázsi Mátyás polgármester, hogy a kultúrális, ifjúsági és sportbizottság újabb és újabb javaslatokat dolgozhasson ki az elutasítottak helyett. Végül elfogadták a képviselők, hogy december 31-ig új pályázatot írjon ki a hivatal a művelődési központ vezetői posztjára, addig bízzák meg a teendők ellátásával Kapronczay Józsefné jelenlegi igazgatót, aki ekkor jelentette be felmentési kérelmét, amelyet a testület nem fogadott el, és megbízta a bizottságot, hogy a legközelebbi ülésre ismét tegyen javaslatot az igazgató személyére. A városi könyvtár igazgatója továbbra is Ravaszdi László maradt, illetve a gimnázium igazgatóját, Vass Istvánt is megerősítette a testület eddigi beosztásában. A Il-es számú óvoda vezetője Petrikné Pintér Márta lett, míg a Il-es számú Általános Iskola igazgatói beosztására nem volt pályázó. Jóváhagyta a testület a Du namelléki Református Egyház- kerülettel kötendő szerződést, amely a Becefa, Fő út 21., valamint a Zsibót, Hunyadi út 25. szám alatt lévő volt iskolaépületek visszaadásával kapcsolatos. Hajdú Zs. Kitüntetések a vasutasnapon Ünnepségen emlékeznek meg a 42. vasutasnapról a MÁV budapesti vezérigazgatóságán, ahol a pécsi igazgatóság dolgozói közül vezérigazgatói dicséret kap: Géczi János távközlőmester (pécsi távközlést biztosító főnökség), Murányi István csoportvezető (közlekedés-fejlesztési osztály), Szabó Mihály szertárfőnők (Dunaújváros), Serfőző Zoltán mozdonyvezető (Pécs), Bútor Sándor fővizsgáló (igazgatási osztály), Szabó Lászlóné személypénztáros (Sásd), Kovács Gábor TVG- vezető (pálya- fenntartási főnökség), Pozsár Imre forgalmi szolgálattevő (Balatonszabadi) és Hiczó Györgyné nevelőtanár (Kaposvári Nevelőotthon). A pécsi ünnepségen tegnap Busch Károly 53 dolgozót részesített igazgatói dicséretben. A sásdi vasútállomás kitüntetettje, a nyugdíjas Szabó Lászlóné (jobbról) gyakran felkeresi volt munkahelyét Fotó: Läufer László
