Új Dunántúli Napló, 1992. június (3. évfolyam, 150-179. szám)
1992-06-05 / 154. szám
uj Dunántúli napló 1992. június 5., péntek Baranya Gazdasági szervezetek Baranyában a gazdasági szervezetek számának növekedése már a nyolcvanas években elkezdődött, az évtized első felében azonban néhány tröszt, nagyvállalat szétválása, önállósodása révén csupán kismértékű volt. Az igazán új szervezetek alakulásának kezdete az évtized második felére tehető, s a Társasági, illetve az Átalakulási törvény megjelenésével vett nagyobb lendületet. Az elmúlt egy-két évben ugyanakkor már nem csupán az előbb említett törvények biztosította lehetőségből adótott a szervezeti változások felgyorsulása. Jóné- hány régebbi, vállalati szférába tartozó szervezet megszűnésével, átalakulásával, létszám- csökkentésével összefüggésben fokozottan nő a munkanélküliség, s ez az érintett körben gazdasági kényszerré is tette valamely vállalkozási tevékenység kipróbálását. A megyében 1991. végén 1620 jogi személyiségű gazdasági szervezet működött, s számuk megközelítően 700-zal volt több, mint egy évvel korábban. Legnagyobb számú gazdálkodó a kereskedelmi és az ipari ágazatban folytatott tevékenységet, de számottevő a személyi és gazdasági szolgáltatás, s az építési igények és lehetőségek kedvezőtlen alakulása ellenére az építőipar területén működők köre is. A szervezeti formák közül a legelterjedtebb a viszonylag kisösz- szegű tőkével megalapítható korlátolt felelősségű társaság, ebben a formában működött december végén a gazdálkodók háromnegyede. Minden ágazatban meghatározóan e formában alakultak az űj szervezetek, míg a vállalatok száma lassan csökkent. (Meg kell jegyezni, hogy az újonnan alakuló társaságok jó része feltehetően csak látszatra gazdálkodó. Alakulásukat az adózási rendszer kiskapuinak kihasználása motiválta.) Abban, hogy a szervezetek tömeges alakulásának gazdasági hatása nem érzékelhető a számukkal arányosan, a beindulás éveinek nehézségein kívül a szervezetek nagysága is jelentős szerepet játszik. Az 1991. évi növekedés mintegy 84 %-ban a 21 fő alatti létszámot foglalkoztatók körében következett be, így az év végén működő gazdáiké szervezetek 69 %-a tartozott e kis létszámot foglalkoztatók táborába, az egy évvel korábbi 58 %-kal szemben. A megyében 1991-ben létrejött jogi személyiségű gazdasági szervezetek közül 153 alakult külföldi érdekeltséggel, kizárólag kft formájában. (Az év során összesen 675 kft alakult.) Lényegesen eltér ettől a törzstőke, illetve ezen belül a devizatőke gazdasági ágankénti megoszlása. A kereskedelemre a devizában befektetett törzstőkének mindössze 17 %-a jutott, míg az építőipar 31, a közlekedés, posta és távközlés 21 %-kal részesedett, s csupán az iparra esett a szervezetek számával arányosan a befektetett összes devizatőke egynegyede. E szervezetek zöme, 57 %-a a minimális egymillió forintos tőkenagysággal alakult, így egyelőre minimális lehet az érzékelhető hatásuk a megye gazdaságára. Jelentősebb (10 millió forint, vagy azt meghaladó devizatőkét) összesen 17 gazdasági szervezetbe fektettek be a külföldi vállalkozók, ezen belül is mindössze 4 kft-nél haladta meg a 100 millió forintot. A kft-k kezdeti likviditása szempontjából kedvező, hogy a befektetett devizatőke négyötöde pénztőke volt, s a másik oldalon azonban ez kevesebb fejlett technikát, technológiát is jelent. Szervezetek összesen Ebből Ágazat vállalat Kft Rt szövetkezet Ipar 350 44 Szám szerint 270 10 25 Építőipar 223 5 199 3 13 Mező- és erdőgazdálkodás 127 7 47 2 70 Közlekedés, posta és távközlés 49 3 451 Kereskedelem 515 12 472 13 18 Vízgazdálkodás 59 3 2 “ 52 Egyéb anyagi tevékenység; személyi és gazdasági szolgáltatás 230 22 134 2 69 Anyagi ágak összesen 1 553 96 1 169 30 248 Nem anyagi ágak összesen 67 2 611 MINDÖSSZESEN 1 620 98 1 230 30 249 Számszerű növekedés, ill. fogyás (-) az egy évvel korábbihoz képest Ipar 132129 3 1 Építőipar 121 118 2Mező- és erdőgazdálkodás 31 1 28 1 1 Közlekedés, posta és ■ távközlés 28 1 23-1 Kereskedelem 272-3 269 5 1 Vízgazdálkodás 92 “ 7 Egyéb anyagi tevékenység; személyi és gazdasá gi szolgáltatás 71-3 70 1 2 Anyagi ágak összesen 664-4 644 12 11 Nem anyagi ágak összesen 31 31-1-1 MINDÖSSZESEN 695-4 675 11 10 Somogy Idegenforgalom Somogy megye kereskedelmi szálláshelyein 1991. július 31-én közel ötvennégyezer férőhely állt a vendégek rend- lekezésére, az egy évvel korábbinál 18%kal kevesebb. A csökkenés tartós tendenciának bizonyult a fizetővendéglátásban és a többi szállástípusnál is (a turistaszállások és panziók kivételével), bár a privatizáció miatt a megfigyelési kör szűkült. A magán-szálláshelyeken a jelzett időpontban mintegy 175 ezer férőhelyet tartottak nyilván, 10%-kal többet, mint egy évvel korábban. Tovább csökkent a szervezett férőhelyek aránya: 1990. évben még közel 22, 1991-ben már 14%-ot tett ki. Emelkedett a magánpanzió és magánkemping férőhelyek száma is (sorrendben 576, ileltve 1702 férőhely állt a vendégek rendelkezésére). 1991-ben Somogy megye kereskedelmi szálláshelyein 275 ezer vendég, 2,1 millió vendég- éjszakát töltött el. Ez az előző évihez viszonyítva csaknem 30%-os visszaesést jelent a vendégek és 33%-osat a vendégéjszakák számánál. Ezen belül a külföldi vendégek száma 28, a belföldieké 34%-kal csökkent. Az átlagos tartózkodási idő valamennyi relációban mérséklődött; a belföldiek 5,9, a külföldiek 8,4 éjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken. Összességében az 1990. évi 8,2-ről, 1991-ben 7,7 éjszakára csökkent az átlagos tartózkodási idő; Évről évre jobban nyílik az olló a Magyarországra érkező külföldiek száma és az általuk igénybe vett kereskedelmi szálláshelyek forgalom alakulása között. Egyéb okok mellett ebben az is közrejátszik, hogy a privát lakás- és szobakiadás a visszatérő vendégeket elszívja a szervezett forgalomtól. A vendégforgalom valamennyi szálA Magyarországra érkező külföldiek és vendégforgalmuk a kereskedelmi szálláshelyeken, 1991 /Előző év = 100,0/ Megnevezés turisták kirándulók átutazók összes látogatók kereskedelmi szálláshelyi vendégek száma száma országosan Somogy ban ÖSSZESEN Ezen belül:' Ausztria Bulgária Cseh és Szlovák Köztársaság Egyesült Királyság Franciaország Hollandia Jugoszlávia Lengyelország Németország Olaszország Románia Svájc Szovjetunió USA Kanada 106,6 66,3 67,1 89,4 76,4 72,4 183,1 81,0 66,0 113,4 84,5 81,5 68,0 56,6 40,1 54,5 59,4 26,4 86,5 145,7 73,1 97,9 42,3 27,1 153,8 62,8 127,8 146,0 103,3 77,3 129,6 92,8 132,9 127,9 95,4 57,4 157,2 76,7 117,3 148,1 72,1 73,6 105,8 40,5 77,0 63,7 65,7 92,5 69,8 109,4 51,9 67,3 76,2 62,3 174,5 108,0 65,8 152,1 85,8 81,8 115,9 62,1 95,4 110,3 89,9 48,6 90,2 49,6 31,0 75,7 68,6 35,7 157,5 96,0 101,0 148,2 07,3 60,0 72,9 34,9 27,0 62,9 37,5 6,2 93,9 34,8 73,7 86,1 67,5 64,7 124,2 58,0 39,6 112,1 74,9 55,3 lástípusban visszaesett az előző évhez képest. 1991-ben a jelentősebb küldő országokból eltérően változott a Somogyba érkezők száma az előző évhez képest. A kereskedelmi szálláshelyeken emelkedett a kis számú görög és japán vendégek száma, miközben több tényező együttes hatására (infláció, jugoszláv polgárháború stb.) a többi országból visszaesett a vendégforgalom. A külföldiek érdkelődése a kereskedelmi szálláshelyek iránt a következő sorrendet mutatta: továbbra is Németországból, Hollandiából és Ausztriából vették igénybe legtöbben a kereskedelmi szálláshelyeket. A belföldi turizmus visszaesése 1991-ben is folytatódott, összességében a vendégek száma 34, a vendégéjszakáké 46%-kal volt kevesebb, mint az előző évben. 1991-ben a megye kereskedelmi szálláshelyeinek vendégforgalmából a Balaton közvetlen part menti településeinek részesedése a vendégek számát tekintve 86%, a vendégéjszakákból pedig 72% volt. Ezek az arányok alacsonyabbak, mint az előző évben (1990-ben 87, illetve 93%). A főidény részesedése a Balaton közvetlen part menti településeinek éves forgalmából 69, míg az előző évben 66% volt. 1991-ben a Balatón-parton 236 ezer vendég, 2,0 millió vendégéjszakára vette igénybe a kereskedelmi szálláshelyeket. A vendégek száma 30, a vendégéjszakáké 33%-kal volt kevesebb, mint az előző évben. A megye határállomásainak személyforgalma 1991-ben 77%-kal visszaesett (főképp a jugoszláv helyzet miatt) az előző évhez képest. Ezen belül Gyékényesen 54, Barcson 82, Berzencén 73%-kal csökkent a személyforgalom egy év alatt. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma a Balaton közvetlen part menti településein — Megnevezés A vendégek száma 1991-ben A vendégekből a külföldiek aránya A Az átlagos tartózkodási idő, é.jszaka 1000 fő az 1990.év %-ában 1990 1991 1990 ! 1991 1 i | Szállodák 59 72,5 80,5 82,2 3,9 4,2 Turistaszállások 1 70,1 23,6 43,8 4,2 5,4 Nyaralóházak 16 88,4 66,9 68,5 7,4 8,0 Fogadók 5 87,3 53,6 51,9 5,5 5,7 Kempingek 99 77,5 73,7 75,6 8,0 8,7 Fizetővendéglátás 56 55,1 65,1 70,2 13,8 12,0 ÖSSZESEN 236 70,2 71,8 74,9 8,7 8,3 Tolna A tojásár növekedésének háttere Magyarországon a tojás hosszú ideig az egyik legolcsóbb élelmezési cikknek számított. Az ára évtizedekig nyomott volt és csak az 1980-as évek közepétől kezdett folyamatosan emelkedni. A múlt év végén a tojásárak addig soha nem látott mértékben nőttek. E tojásmizéria mögött összetettebb folyamatok húzódtak meg. Tolná megyében a tyúkfélék számát az 1980-as évek közepétől csökkenés jellemezte. A tojástermelés szempontjából fontos tojótyúkállomány az elmúlt öt-hat év végén a tyúkféléknek rendszerint 70-73%-át tette ki. Ez a tojóállomány az utóbbi években szintén csökkent. A visszaesés mind a nagyüzemekben, mind a kistermelőknél tapasztalható volt. E mögött az húzódik meg, hogy mind a kistermelésben, mind a nagyüzemek közül egyre kevesebben foglalkoztak tyúktartással. A megyében a tojólétszám csökkenésével eleinte nem járt együtt a tojástermelés hanyatlása, mert a nagyhozamú fajták előtérbe kerülésével nőtt a fajlagos hozam. (Az egy tojóra jutó éves termelés 1985 és 1990 között 164-ről 187-re nőtt. Ezen belül 1990-ben az állami gazdaságokban 244, a termelőszövetkezetekben 259, a kistermelőknél 173 volt a fajlagos termelés.) A megyében az elmúlt hat év során étkezési tojásból mind többet termeltek. Ezen belül az egyes gazdálkodási formák termelése eltérően alakult. Míg 1985-ben a termelőszövetkezetekben termelték a tojás 26, az állami gazdaságokban 0,9, és a kistermelőknél a 73%-át, addig 1990-re ez 22,5, ill. 0,5 és 77%-ra módosult. Az értékesítés - a termeléssel párhuzamosan - 1989-től olyan fordulatot vett, hogy a nagyüzemekből történő eladás csökkent, a kisüzemekből származó nőtt. A nagyüzemek a megtermelt tojást csaknem teljes egészében értékesítik, döntő hányadát feldolgozásra, s csak az utóbbi időben nőtt meg a lakosság felé történő eladás aránya (1990-ben ez 12,4%-át tette ki összes értékesítésüknek). A kistermelő gazdaságok sajátossága, hogy a termelésnek több, mint fele saját szükségletre történik, s csak a fennmaradó hányadot bocsátják áruba. Ez az eladott mennyiség is inkább háztól és piacon kél el, a felvásárló vállalatoknak keveset értékesítenek. Minthogy a tojásnak összességében növekvő hányadát értékesítik szabadpiacon, s itt döntő a kisgazdaság részesedése. A tojásáraknak 1991-ben történt rendkívüli felfutása tehát több tényező egyidejű hatásaként alakult ki: a kistermelőknél az alacsony fajlagos hozamokTojásárak változása 1991-ben a megyében és országosan, Ft/db Hónap Megyei piaci árak i 1 Országos piaci ! * i bolti árak Január 4,60 4,80 5,30 Február 4,70 4,50 5,30 Március 4,10 4,40 5,10 Április 3,20 3,90 4,70 Május 3,00 3,50 4,30 Június 3,20 3,30 4,10 Július 3,50 3,40 4,10 Augusztus 4,30 3,40 4,30 Szeptember 4,40 3,70 4,40 Október 4,30 4,10 4,70 November 5,90 6,40 6,10 December 7,70 1 kai szembeni rohamosan dráguló tartási költségek, s így a csökkenő jövedelem; a kistermelői tartási kedv mérséklődése, mely itt is állománycsökkentéshez vezetett; mindezek folytán pedig a piacon fellépő tojáshiány. A tojásháborúhoz valamennyi gazdálkodási forma hozzájárult, mind a termelői, mind a forgalmazási szférában. Ennek az volt a hatása, hogy a múlt év végén tojást kellett importálni. A Magyarországra érkező külföldi
