Új Dunántúli Napló, 1992. június (3. évfolyam, 150-179. szám)
1992-06-05 / 154. szám
1992. június 5„ péntek uj Dunántúli napló 5 Összehasonlító statisztikai vizsgálat kilenc megyében Az életkörülmények alakulása az ország területének közel a felén Azon megyék, amelyekben a megyei napilap az Axel-Sprin- ger Kft gondozásában jelenik meg, az ország népességének közel harmadát, területének 45 %-át reprezentálják. Földrajzi elhelyezkedésük mind a Dunántúl, mint az Alföld, valamint Észak-Magyarország tájaira kiterjed. A fent említett megyék gazdasági-társadalmi helyzetének mérséklődött. Az adott megyében székhellyel rendelkező ipari gazdálkodók értékesítése (ösz- szehasonlítható áron számítva) valamennyi megyében csökkent. Legkevésbé Tolna megyében (3 %-kal), leginkább pedig Eszak-Magyarországon: Hevesben 20, Nógrádban 24 %-kal. A kivitelező építőiparban Somogy megye kaphatja a fehér vágóbaromfiból (+ 10 %) em-' líthető, míg a negatív csúcsot vágómarhából Bács-Kiskun (- 35 %), vágósertésből és vágóbaromfiból Békés (-21, ill. -41 %), tojásértékesítésből pedig Nógrád megye (-85 %) mondhatja magáénak, a tejértékesítés csökkenése 15 (Tolna) és 28 % (Somogy) között szóródott. A recesszió kísérője a foglalkoztatottak számának erőteljes A területi összehasonlítás főbb adatai, 1990. dec.31. Megyék Népesség 2 Terület,km 1 Dunántúl Baranya 418.025 4.487 Komárom-Esztergom 314.014 2.251 Somogy 343.315 6.036 Tolna 252. E172-3.703 Együtt 1.323.226 16.477 Alföld Bács-Kiskun 543.199 8.362 Békés 409.226 5.631 Oász-Nagykun-Szolnok 424.430 5.607 Együtt 1.376.855 19.600 Észak-Magyarország Heves 333.377 3.637 Nógrád 225.73S 2.544 Együtt 559.115 6.181 ÖSSZESEN 3.264.196 42.258 Az ország %-ában 31,5 45,4 áttekintése egyúttal a „vidék” Magyarország 1991. évi állapotáról ad keresztmetszetet. Gazdasági visszaesés Általánosan jellemző, hogy a világpolitikai-világgazdasági átrendeződés, az általános recesszió, de nem utolsó sorban a piacgazdaságra való áttérés élesebben felszínre hozta a magyar gazdaságban korábban is meglévő, esetenként elfedett feszültségeket, a kedvezőtlen struktúrát, a korszerű, verseny- képes termékek alacsony arányát, a műszaki színvonal elmaradottságát. Ezzel egyidejűleg ugyanakkor az átrendeződést szolgáló és 1990-ben megindult kedvező változások is felerősödtek. A világgazdaság eseményei részben kedvező, nagyobbrészt azonban - legalábbis rövid távon - kedvezőtlen hatással voltak a gazdaság helyzetére. Utóbbiak közé tartozott mindenekelőtt a KGST megszűnése, valamint volt tagországainak súlyosbodó gazdasági helyzete. A jugoszláviai események szintén kedvezőtlenül érintették a magyar gazdaságot. A határmenti megyékben kiépült jugo- szláv-magyar termelési kapcsolatok nehezen megoldható helyzet elé állították a gazdálkodókat. A gazdasági visszaesés elmélyülése elsősorban az ipari termelésben tükröződött. E téren Komárom-Esztergom megye viszonylag szerencsésnek mondható mindössze 8 %-os termeléscsökkenésével. A többi területen ennél lényegesen rosz- szabb a helyzet, leginkább Hevesben, ahol 27 %-kal csökkent 1991-ben az ipar termelése. A termelés alakulásában döntő szerepe volt annak, hogy a kereslet a hazai termékek iránt holló kitüntető címet egy %-os termelésnövekedésével.Ugyanakkor Jász-Nagykun-Szolnok megyében 37 %-kal kevesebb volt a saját építési-szerelési tevékenység értéke, mint egy évvel előbb. (A többi megyében 6-35 % közötti volt a visszaesés.) A mezőgazdaság összességében a fentieknél kisebb mértékű volt a termeléscsökkenés, mert a növénytermesztés eredményei az állattenyésztés „mélyrepülését” valamelyest ellensúlyozták. Sajnos egyes mezőgazdasági termények esetében a növekedés is inkább természeti, mint gazdasági tényezők hatására következett be. A fontosabb állatok és állati termékek értékesítése - az állománycsökkenéssel összefüggésben - elmaradt az egy évvel korábbitól. E téren növekedés csak Békés megyében vágómarhából (+4 %) és Nógrádban fogyása. A piacvesztés, a termelés visszafogása legérzékelhe- tőbb következménnyel a foglalkoztatás színvonalára hat, így mind a szervezetek nagyságának zsugorodása, mind egyes részlegek megszüntetése gyakorivá tette az elbocsátásokat. A KSH által év közben megfigyelt 50 fő feletti létszámmal működő szervezeteknél az anyagi ágakban országosan 16 %-kal kevesebben dolgoztak 1991-ben, mint egy évvel korábban. Ezen belül az „Axel-Springer”-es észak-magyarországi megyék és az alföldiek közül Bács-Kiskun és Békés helyzete még több gondot jelez: 18-19 %-kal csökkent a foglalkoztatás. Ehhez, de csak ehhez képest kedvezőbb, hogy Komárom-Esztergom megyében (csak) 13 %-os, Tolnában 14 %-os létszám vesztésre kényszerültek a gazdálkodók. E súlyos következményeket előrevetítő jelenségeken csak részben enyhítettek az év folyamán tömegesen alakuló gazdálkodó szervezetek, hiszen azok többsége csupán néhány főt foglalkoztató társaság. A munkanélküliség szintje 1991 év végére már valamennyi megyében a gazdasági-társadalmi feszültségek fő megjelenítőjévé vált. A legsúlyosabb gondokkal ezúttal is Észak-Magyarország és az alföldi megyék küzdenek, de pl. a korábban kedvező helyzetűnek ismert Komárom-Esz- tergomban is rohamos léptékű a romlás. Az Országos Munkaügyi Központ adatai mutatják e szomorú folyamat eredményét. A munkanélküliség gyors növekedése mellett a lakossági vásárlóerőt a keresetek reálértékének csökkenése is gyengítette. Az anyagi ágakban foglalkoztatottak havi bruttó átlag- keresete 1991-ben 13 000 (Nógrád megye) és 18 000 (Komárom-Esztergom megye) között szóródott és az éves növekedés egyik megyében sem érte el az infláció 35 %-os ütemét. A csökkenő reálkereset a tartalékok felélését követő megtakarítási kényszerhez vezet, ami végsősoron a fogyasztás visszafogottságában is nyomon követhető. A kiskereskedelem összehasonlítható áron mért forgalma 1991-ben országosan 28 %-kal csökkent, de az „Axel Sprin- ger”-es megyékben (Baranya kivételével, ahol csak 22 %) több mint 30 %-kal esett vissza az elmúlt évihez képest. Az év kedvező jelenségei között tarthatjuk számon, hogy a piac szereplőinek száma számottevően nőtt. A sok teleppel rendelkező, sokszor földrajzilag is széttagolt nagyvállalatok egy részéből kisebb egységek alakultak. Kiemelt témakörök A gazdasági-társadalmi helyzet e rövid és általános jellemzése után a következőkben megyénként egy-egy témakört részletesebben ismertetünk. A válogatásban a KSH megyei igazgatóságainak éves tájékoztatóira támaszkodtunk. Ä kiemelt témák időszerűen, az adott terület életkörülményeit meghatározó jelenségekről adnak képet. A párhuzamosság elkerülése végett egy adott témát csak egy megyénél vettünk nagyító alá, jóllehet máshol is indokolt lett volna a bemutatása. így viszont - szándékunk szerint - változatosabb képet festhettünk az Axel-Springer megyei napilapok érdekeltségi területéről. A munkanélküliek száma megyénként, 1991 Megyék Regisztrált nui<anélküliek--------------------------------------5T~ M j-kanélküliségi ráta, h jaruár dscarter január decenöer Ország összesen 100.526 406.124 2,1 8,5 Ebből: Dunántúl Baranya 5.388 18.003 2,7 9,1 Komárom-Esztergom 2.032 12.001 1,4 8,3 Somogy 3.985 13.251 2,7 8,9 Tolna 3.693 12.729 3,1 10,7 Alföld Bács-Kiskun 4.786 28.190 1,9 11,3 Békés 5.452 23.001 3,0 12,6 Oász-Nagykun-Szolnck 5.904 24.676 3,1 12,9 Észak-Magyarország Heves 4.879 15.757 3,3 10,8 Nógrád 4.924 15.882 5,0 16,1 a/ A regisztrált munkanélküliek száma a teljes munkaerőállomány százalékában. Újra építkezik a magyar statisztika? Gyakorta hallani napjainkban: összeomlott a hazai statisztika rendszere. Vajon mit szól ehhez dr. Novák Zoltán, a KSH Baranya Megyei Igazgatóságának vezetője, akivel a témáról éppen azért beszélgetünk, mert rövidesen a Parlament elé kerül a statisztikai törvény tervezete. >- Senki sem vitatja, hogy napjainkban gondok vannak a hazai statisztikával. Legfőbbképpen a gazdaságban bekövetkezett alapvető változások miatt éppen a gazdasági statisztikával küzdünk keményen, de egyéb muníciók híján többnyire kevés sikerrel. Miről is van szó tulajdonképpen? Azokat az alapvető társadalmi és gazdasági változásokat, amelyek hazánkban végbementek, amúgy is nehéz követni. E változások megkövetelik a statisztikai rendszer-változást, annak hatékonyabbá, rugalmasabbá tételét is.-Mindezt elfogadom. De az elmúlt két esztendő mindehhez nem volt elég?- Bizonyos belső szervezeti átalakításokat nyílván megtettünk, de a dolgok lényege nem rajtunk múlik. Ismeri a statisztikai hivatolok működési mechanizmusát bizonyára: mi bekérjük az adatokat az adott terület illetékeseitől, összegezzük, feldolgozzuk azokat, bizonyos következtetéseket vonunk le, bizonyos tendenciákat regisztrálunk. A gazdaságnál maradva: gombamódra megszaporodtak a magángazdálkodók. Ahhoz, hogy igaz információkat nyerjünk, őket is meg kell kérdezni, de erre ma nem feltétlenül ad jogosítványokat a statisztikai törvény. Le kell porolni, újjá kell formálni. Ezért fontos - és örömteli -, hogy jelenleg a parlamenti bizottságok foglalkoznak vele, de még jobb lenne, ha minél előbb törvénnyé válna. Sokminden miatt.- Feltételezem elhárulnának az adatgyűjtést gátló tényezők ...-‘Egyfelől igen. Másrészt Ön is tudja, világszerte megnőttek az igények a személyiség-védelemmel kapcsolatban. Az új törvény egyrészt mozgáslehetőséget ad számunkra, másrészt meghúzza azok körét, akik felelősek a statisztika, mint szolgálat iránt. Az elmúlt hónapban megalakult az Országos Statisztikai Tanács, s csak köz- bevetőleg jegyezném meg, baranyai tagja dr. Hoóz István professzor, a JPTE egyetemi tanára. E Tanács feladata lesz majd a Központi Statisztikai Hivatal feletti társadalmi kontroll fölvállalása. Az új törvény az elképzelések szerint egy sajátos korábbi hagyományt is feléleszt, miszerint a közölt adatokért a KSH nem egyedül, hanem a minisztériumokkal, Magyar Nemzeti Bankkal, Legfelsőbb Bírósággal, Legfőbb Ügyészséggel, Gazdasági Verseny- hivatallal, Országos Műszaki Fejlesztési Bizottsággal és az Országos Testnevelési és Sporthivatallal együtt felel.- Ne haragudjon meg a megjegyzésért: arra figyelnek majd, hogy valós és ne kozmetikázott adatok kerüljenek ki Önöktől?- Megértve a célzást leszögezném: a magyar statisztika valótlan adatot soha nem gyártott, legfeljebb a hatalom titkosította az általa kevésbé publikusnak ítélt témaköröket, vagy egyszerűen nem engedte kutatásukat, feltárásukat. Hogy példát is mondjak: így nem került sor a szegénységkutatásra vagy a létminimum vizsgálatok közzétételére jóidéig idehaza. És még egy dolgot: az idén ünnepli fennállásának 125-dik esztendejét a hazai statisztikai rendszer, s éppen ezért tartozunk annak elmondásával is, hogy Magyarország mindig nemzetközileg elismert volt e szakmában.- A Központi Statisztikai Hivatal önállóságáért, függetlenségéért harcol-e?- Munkájával, korrekt adatközléssel szavatolja a függetlenségét. A javaslatok szerint továbbra is a miniszterelnök látja el a hivatal kormányzati felügyeletét, ami egyébként a világ sok országában hasonlóképpen így van. A KSH-nak és elnökének helyét a közigazgatásban úgy határozza meg, hogy a statisztika a mindenkori politikai érdekektől mentesen, ezektől függetlenül, kizárólag szakmai szempontok szerint tudjon működni.-Én, mint leendő adat- szolgáltató bizonyos félelmekkel viszolygással nézek az adatgyűjtések elé. Tartok attól, hogy az általam szolgáltatott adatok illetéktelen kézbe kerülve, visszaüthetnek rám.- A titokvédelem igen fontos, főleg az állami és a szolgálati titok kategóriákban. Az új törvény alaptétele: egyedi adatokat nem lehet nyilvánoságra hozni, sem átadni más cégnek, intézménynek. Kivétel azért akadhat, ha éppen az adatszolgáltató hozzájárul a közzétételhez.A kérdése egyébként jogos , hiszen ma is tapasztaljuk: főleg az adóhatóságoktól való félelemből vagy nem kapunk adatot magánvállalkozóktól, magáncégektől, vagy erősen kozmetikázott adatok jutnak hozzánk.- A KSH felépítése, megyei rendszere alapvetően nem változik.- Régről átörökített ez a forma: a statisztika jó ha testközelben dolgozik. Hiszen az országos helyzetfelmérés, az általánosítható társadalmi-gazdasági információk megfogalmazása mellett jó, ha egyes térségek helyzetével is tisztában vagyunk. Csak példaként említsem: biztosan másképpen jelentkezik a megélhetésért való küzdelem Baranyában mint a Nyírségben. Gondoljunk az ország válságövezeteire, a szabolcsi, ózdi, békési gondokra.- Önök a közelmúltban, lapunk kezdeményezésére, s velünk együttműködve sajátos munkába fogtak.- Készítünk egy tallózót, mely három havonta, a széles nyilvánosságot leginkább érintő kérdésekre ad választ, s ezt az Új Dunántúli Naplóval közösen jelentetjük meg. Másrészt felmerült a szerkesztőséggel való konzultációk során, hogy jó lenne, ha az Axel Springer megyei lapok működési szférájában, 9 megyében, összehasonlító vizsgálatokat végeznénk gazdasági-társadalmi kérdéskörben, aktuális támakörökben, mint idegenforgalom, közlekedés vagy éppen egészségügy. Ez utóbbi munkát is elvégeztük a társ megyei igazgatóságok segítségével. Kozma Ferenc
