Új Dunántúli Napló, 1992. június (3. évfolyam, 150-179. szám)

1992-06-28 / 177. szám

II. Nemzetközi Zenei Fesztivál A jó ízlés határain belül Gergely Róbert Emanuellel Gergely Róbert neve hallatán az „avatott” tévénéző lelki szemei előtt egy tengerparton bolyongó daloló fiatalember képe jelenik meg, aki épp arról dalol, hogy Emanuelle a szere­lem szavára letépte láncait, és elindult... Azt már kevesebben tudják, hogy Gergely Róbert honnan indult el, nevezetesen Pécsről, ahol a Nemzeti Színházban hét, sikerekben gazdag évet töltött, míg 1987-ben el nem határozta magát, hogy Budapestre megy.- Biztos minden színész szá­mára a nagy csábítás, a nagy álom a főváros; de a rizikó is nagy, s az álmok nem mindig válnak valóra; Önnél, eddig úgy tűnik, mégis sikerült.- Kétségtelen, hogy Pestre „feljönni” félig vakrepülés volt - mondja Gergely Róbert hisz Pécsett nagyon jól éreztem magam, hét - nem szűk, hanem bő - esztendőt játszottam vé­gig, a közönség, a kollegák sze­rettek. Itt minden szabadúszó élete nehéz, főleg a mai anyagi helyzetben, mikor egyre keve­sebb pénz jut a kultúrára. De nem akarok panaszkodni, hisz nekem - úgyis mondhatni - szerencsém volt, rögtön az első időszakban hívtak a Fővárosi Operettszínházba, ahol játszot­tam a Love Story-ban, a Lepke- gyűjtő-ben, az Ének az eső­ben-ben, vagy Bodrogi Gyulá­nál, a Vidám Színpadon.- Ön, bár szerepelt előtte is énekes darabokban, drámai színészként is markáns szere­peket kapott Pécsett. Mostaná­ban nem nagyon láthatjuk pró­zai darabokban.- Hiányzik is ez a fajta munka. Ki tudja, miért, az ilyen szerepek nem találtak el eddig; ebben talán nem volt szeren­csém. De az már szinte biztos, hogy jövőre Vas Zoltán Iván rendező állítja színre a Josep­hine Baker életét bemutató da­rabot, abban játszom a férfi fő­szerepet.- Az utóbbi időben Önt bizo­nyára mindenhol csak úgy em­legetik, mint aki az Emanuelle-t énekeli.- Kétségtelen, zenés szí­nészként könyveltek el, és én magam is érzem, hogy kicsit elkanyarodtam a könnyű műfaj felé; de szeretném hangsú­lyozni, hogy nem kívánok dön­teni, színész vagyok-e vagy énekes, sőt, a kettőt szeretném összekapcsolni, ötvözni.- Önálló műsorral járja az országot, rendre szerepel a te­levízióban. Sikeres ember?- Szeretem, amit csinálok. Hozzám is közel áll az érzel­mes, romantikus muzsika, tehát nem csak a „skatulya”, az „image” kedvéért csinálom; a nyár is ilymódon munkával te­lik, fellépésekkel. A tévés szereplések mindig a pillanatnyi helyzetnek köszön­hetőek, de vigyázok, hogy túl sokat ne legyek képernyőn, ne­hogy megúnja a képemet a kö­zönség, s belül maradjak a jó ízlés határán. M. K. Bajai nyár 1992 Programok minden mennyiségben Baján az idei nyáron nem unatkozhatnak sem a város la­kói, sem az odalátogató turisták. A júniusban megkezdett na­gyobb rendezvények és koncer­tek sorát július 9-10-én az egy­kori Jugoszláviából áttelepült színészek által létrehozott Odeon színház bemutatója foly­tatja. A mindkét napon este 10 órakor, a kis szerb templomban kezdődő előadásokat csak 16 éven felülieknek ajánlják. Július 29-én Ozirisz koncert várja a fiatalokat a József Attila Művelődési Központban (JAMK). Augusztus 20-án az Újvárosi Általános Művelődési Központ egész napos rende- vényt szervez, melyet este utca­bál zár. Augusztus 22-én pedig a sokak által kedvelt két nehézsú­lyú lány, a Pa Dö Dö zenél a JAMK udvarán. A kiállítások között valódi csemegék találhatóak. Június 26-án nyílt a JAMK-ban az „Egy fényképész család éle­tútja” címet viselő tárlat, mely a bajai Bérczy család kiváló munkáit mutatja be. Augusztus 14-től ugyanitt Karl Weiss an­gol fotós kiállítása lesz látható, aki képein az angol és magyar piaci szokásokat mutatja be és hasonlítja össze. Július közepén a Kirakat galériában Fehér Margit szabadkai festőművész műveit láthatják az érdeklődők. A tábori programok közül idén igazán mindenki kiválaszt­hatta a neki leginkább tetszőt. A Petőfi szigeti ifjúsági ház június 29-től július 4-ig kézműves-, modern tánc és természetvé­delmi táborokat, július 13-25 között honismereti-, július 13-18 között angol nyelvi-, jú­lius 6-12 között az Új mohács szigeten vad és madárvédelmi táborokat szervez. Jelentkező­ket még várnak. Lesznek természetesen vizi események is, így például au­gusztus elején a Nemzetközi Duna Túra és a Budapest-Baja távevezés. P. V. Tanuszoda Bonyhádon Feszített víztükrű fedett tan­medencével bővül a bonyhádi 3. számú általános iskola uszo­dája. A 8,5 x 4 méteres, 80 cen­timéter mély medence építésére - az óvodások és a kisiskolások úszásoktatására lesz alkalmas - a város önkormányzatának kép­viselőtestülete 5, 8 millió forin­tot szavazott meg. A medence építése megkezdődött, várha­tóan szeptemberben készül el. A veszprémi egyházmegyei gyűjtemény kincsei Keszthelyen Népi fafaragók művészete Szent Ferenc, magyar mester, 18, sz. A keszthelyi Festetics kastély gazdag kiállítási anyaga újból gaz­dagodott. A kas­télyból, annak is a legrégebben épült szárnyából, kiköl­tözött a városi ze­neiskola, s a rend- betett, felújított egységben az idén nyáron többek kö­zött a veszprémi egyházmegyei gyűjtemény kin­csei láthatók. A szakrális művészet emléke­iből összehozott anyag rendkívül gazdag; a magyar művészettörténet és művelődéstör­ténet szempontjá­ból igen-igen je­lentős. A 17-dik századvégi és 18-dik századeleji művek, a barokk és parasztbarokk formavilágát őrzik jelentős mű­vészek és ismeretlen népi fafa­ragók alkotásaiban. Üzenetek abból a korszakból, melyben alkották, létrehozták őket. Mint azt dr. Czoma László, a keszthelyi kastélymúzeum igazgatója ajánlásképpen el­mondotta, e kiállítással a nem­zeti értékeink egy, az utóbbi években-évtizedekben ritkán lá­tott szeletével, szeretnék az ér­deklődőket megismertetni. A szobrok és a liturgiát közvetle­nül szolgáló művek, az ötvös­művészet remekei önmagukban is gyönyörködtetnek a mellett, hogy maguk is tanúi annak a kornak, melyben születtek. A kiállításon látható alkotások kö­zül ismertessünk meg néhányat, ízelítőnek. Jézus alakja termé­szetesen Mária mellett igen sok­féleképpen jelenik meg, de ott láthatjuk a keszthelyi kastély­termekben a hazai emlékek kö­zött ritkán ábrázolt Avilai Szent Terézt, a misztikus karmelita apácát és többek között Szent Ágoston püspököt, a nyomdá­szok védőszentjét. A kiállítás egész nyáron lát­ható a kastély újonnan megnyi­tott szárnyában. Amely önma­gában is látnivaló, hiszen hosz- szú évtizedekig el volt zárva a látogató elől. (A bejárattól nézve a kastély baloldali szeg­mense.) A múzeumigazgató szerint ez a szárny épült legelő­ször, önmagában is lakott épü­letként szolgált évtizedeiig, mígnem a kastélyt bővítő-átala­kító munkálatok következtében vált a jelenlegi épület szerves egységévé. Érdekessége a szo­bák többségének kupola-szerű mennyezeti kiképzése. Kozma F. A pécsi II. Nemzetközi Zenei Fesztivál mai - vasárnapi - programjában két esemény is kiemelésre méltó. A Hotel Pala­tínusban este 8 órai kezdettel Igor Stravinszky Menyegző és Bartók Béla Szonáta 2 zongo­rára és ütőshangszerekre című darabjait mutatják be Várdai István vezényletével. Fellép­nek: a Pécsi Égyetemi Kamara Kórus, Bukszár Márta (szop­rán), B. Bánfay Beáta (alt), Márk László (tenor) és Kuncz László (basszus). Zongora: Gerő Pál, Forgó György, Sz. Simonjai Mária és Boross Erzsébet. Ütősök: Balogh Jenő, Gáspár Emese, Gót Tamás, Hudacsek László és Szabó Fe­renc. A Művészetek Házában 22 órakor kortárs fúvószene. Fellépnek: Jan Guns (Belgium, basszusklarinét) és Kircsi László (oboa). Balatoni kulturális események Június 29-július 5. Keszthely - Június 29-én a Festetich-kastélyban este 20 órakor: Nagy Viktor trió-kon­certje; július 1-jéig a Goldmark Károly Művelődési Központ­ban látható Kiss József cigány festő emlékkiállítása; július 2- dikán este 20 órakor a Feste­tich-kastélyban Sívó József he­gedű-koncertjére kerül sor; jú­lius 5-dikén a Goldmark Károly Művelődési Központban 11 órakor nyílik meg a soproni Anima Művészeti Stúdió kiállí­tása, a megnyitón happeninggel. Siófok - Július 1-jén 21 óra­kor kerül sor a Fővárosi Ope­rettszínház fellépésére, melyen Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Johann Strauss és Offenbach művei csendülnek fel. Július 3- dikán 21 órakor Gergely Ró­bert koncertjét hallgathatják meg a Szabadtéri Színpadon (esőnap: július 5., 21 óra); július 4- dikén 21 órakor a Pa-Dö-Dö együttes lép fel a Szabadtéri Színpadon. Balatonszárszó - A József Attila u. 7. szám alatt a József Attila Emlékmúzeumban a költő fotóiból, írott és tárgyi emlékeiből álló kiállítás várja az érdeklődőket. Balatonszemes - „Igazság és lehetőség” címmel a Latino- vits-emlékházban Latinovits Zoltán életét bemutató kiállítás látható. Rádió mellett Azt üzenték a napokban, hogy menjek már föl a pécsi tv-torony presszójába - csütör­tökön, pénteken, vagy szomba­ton mert e napok estéin ki­tűnő zongorista, Besztercei Miklós régi és új slágerekkel szórakoztatja a közönséget. Ép­pen ezt hiányoltam az elmúlt hetekben, tekintettel a túl han­gos, erősítő, idegtépő vendéglá­tós zenekarok működésére. Igaz, elgondolkoztató, hogy a hajdani egy-zongorás presszók kedves hangulata után vá­gyódva, ma meg kell mászni a Mecsek déli lejtőjét, hogy az ember - ezúttal a torony tetején -jól érezze magát. De most kiderült: semmi nincs még elveszve. Van ilyen presszó. Pálját ritkítóan Pécsett. A zenei zaj másutt is próbára te­szi az emberek idegeit. A tévé­ben Buda egyik kerületének la­kói állták körül - polgármeste­rükkel az élen - a tévé-riporter mikrofonját: megőrjíti őket a közeli diszkó-klub elképesztő robaja, az esti, gyakran késő éj­szakai órákban, és ehhez „kísé­retként” az ott parkoló kocsik túráztató hangorkánja. A rádió­ban szinte hetente hangzik el panasz a zajszennyezésre. De a polgármesterek a megmondha­tói, hogy ilyen zajos gócok megszüntetésére tett kísérleteik gyakran eredménytelenek - fő­leg üdülőterületen -, ahol az el­lentábor azzal védekezik, hogy az emberek szórakozását célzó zenét nem lehet megtiltani. Tiltásról persze szó sincs, csu­pán - mondjuk időbeni - korlá­tozásáról, de hát az erre vonat­kozó szabályokat sem tartják be, sehol sem. Mondhatok egé­szen hazai példát is. A pécsi Kodály Zoltán, illetve Ifjúsági út lakói szombat, vagy vasárnap délutáni pihenésükből szinte menetrendszerűen felriadnak: autók hosszú sora éktelen duda­szóval vonul a városból kifele a templomig, majd az esketési szertartás után a jókedvű autó­vezetők ismét rákönyökölnek a dudára, jön vissza a lakodalmi menet. Pedig Pécsett valamikor megszületett és még ma is ér­vényben lévő rendelet szerint ti­los a dudálás, illetve csak vész­helyzetben alkalmazható. Ha egy esküvő vészhelyzettel egyenlő, hajlandó vagyok el­hinni, de az esküvő előtti per­cekben már csak annyit ér a du­daszó, mint ördögnek a szen­teltvíz. A rádióból és a tévéből áradó reklámok lelkes hallgatója va­gyok, de végtelen türelemmel böngészem át a lapok szöveges, vagy képes hirdetéseit is. A rek­lámok mindig vallanak korunk­ról, hétköznapjainkról, gondo­lom, jövőbeni szociológusaink nem kevés épülésére. Mit mondjak: a portékán túladó ke­reskedők ravaszsága utolérhe­tetlen. Engem nem dühít, sőt, jókedvre derít és manapság ­ahogy mondani szokás - ez se semmi. Felhívják a hölgyek figyel­mét arra az örvendetes tényre, hogy ma már - mindössze ti­zenöt nap alatt - öt centivel megnövelhetik mellük bőségét. Két fényképet is csatolnak: egyik képről egy bánatos szemű lány néz rám, fekete pulóver­ben, következésképpen kiderít­hetetlen, mekkora a mellbősége. Semekkora. A másik képen már Észtvesztő ötletek oldalvást áll a lány, kissé moso­lyog, ám a melltartók szép és nagy dudákat láttatnak. Fotót- rükk." Hasonló, két egymás mellé tördelt kép, két női fejjel: ci- lámpás, vállig érő haj, frissen vizesen, csapzottan. „Előtte”: - mondja a szöveg. És „Utána”: a lány, gyönyörű hajzuhataggal. Mindezt úgy érte el, hogy - a majd megrendelésre érkezett - szerekkel ápolta a haját, kábé: ezerötszáz forint postázása fe­jében. A fogyókúrás módszereket ajánló ötletes üzletemberek - hazaiak és külföldiek - roppant nagy dohányt vághatnak zsebre, már csak abból is következ­tetve, hogy nagyon nagy pénzt áldoznak drága hirdetésekre, ám megéri nekik. A legújabb: szauna pizsama. Közel kétezer forint: felveszi a kövér csaj s alvás közben a test melegével feltöltődött pizsama alatt elég a zsír, elpárolog a víz és egyéb méreg. Reggelre soványabban ébred. Az anyja ... Emléktábla Dunaszekcsőn A dunaszekcsői polgár-1 mesteri hivatal falán tegnap I óta fehér márványtábla hir-1 deti a falu egykori megbe-1 csült jegyzőjének, Freytag I Ferencnek a nevét. Az egy-1 kori 1848-49-es honvédőr­nagyra igazán büszke lehet Dunaszekcső. Freytag Fe­renc saját maga alakított egy honvéd különítményt, majd Kiss Ernő, Dembinszky, Görgey irányításával össze­sen 17 csatában vett részt. Közeli barátja volt Kossuth Lajosnak is. A szabadságharc után,j: kufsteini várfogságát köve- jj tőén tért vissza hazájába. : Mivel életének legnagyobb [ részét Dunaszekcsőn töl­tötte, a képviselőtestület helyt adott a leszármazottak kérésének, hogy emléktábla kihelyezésével tisztelegje­nek emlékének. A márvány­táblát az ország számos ré­széből érkező családtagok jelenlétében avatták fel. lÉ*Ü»ít»*fclÍ 4vasárnapi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents