Új Dunántúli Napló, 1992. június (3. évfolyam, 150-179. szám)
1992-06-24 / 173. szám
1992. június 24., szerda iij Dunántúlt napló 7 Cambridge-i nyelvvizsgák Pécsett „Katonás tájékoztatás?” A Pollack Mihály Műszaki Főiskola elnyerte a vizsgáztatói jogot Pécsett a TIT-nél is indulnak cambridge-i nyelvvizsgára felkészítő tanfolyamok Fotó: Proksza Az országban másodikként nyerte el pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola nyelvi tanszéke a cambridge-i egyetem régiós nyelvi vizsgáztató központ létrehozásának jogát. A világon több száz hasonló vizsgaközpontot működtet már évtizedek óta a cambridge-i egyetem Nyelvi Szindikátusa. Dr. Kun Lászlóné, a P^IMF nyelvi tanszékének vezetője, a cambridge-i nyitott nyelvi vizsgaközpont helyi titkára elmondta, már évek óta olyan nyelvtanulási és vizsgáztatási lehetőséget szerettek volna biztosítani a főiskola hallgatóinak és a városnak, amelyet a későbbiekben is hasznosítani tudnak, például évek óta együttműködik a főiskola a gloucesteri Építészeti és Technológiai Főiskolával a hallgatók termelési gyakorlatának és az oktatók közös kutatómunkájának megszervezésében. Többek között ezért pályázták meg a cambridge-i rendszerű nyelvvizsga központ létesítésének lehetőségét. A nemzetközileg elismert nyelvvizsga előnye, hogy az élő nyelvet tanítják és kérik számon a vizsgázóktól, illetve a központokban kiadott különböző fokozatú okleveleket egyformán elismerik a világ minden országában, elfogadják a tanulmányi, illetve kutatói ösztöndíjak és a kvalifikált munkalehetőségek elnyerésének feltételeként.- A közép-európai nyelvi vizsgaközpontok felügyelője meglátogatta a főiskolát, hogy ellenőrizze a vizsgacentrum létrehozásához szükséges feltételek meglétét, illetve ismertette a nyelvi központ felállításának szigorú szabályait, követelményeit. Ezen vizsgák a világon mindenütt egy időben zajlanak évente két alkalommal, azonos feltételek mellett ad számot tudásáról egyszerre 250 000 ember a cambridge-i szindikátus által összeállított és az egyes vizsgaközpontoknak kiküldött vizsgaanyag alapján. Előírás, hogy páncélszekrényben kell tárolni a felhasználás napjáig a többszörös biztosítással lezárt borítékokat. Az anyagot csak a vizsgázók előtt, a szindikátus által kinevezett vizsgáztató bonthatja fel, a szintén kinevezett felügyelők és a vizsgabiztos jelenlétében. Még az ülésrendet is Cambridge-ben állítják össze, a vizsgázóknak igazolniuk kell személyazonosságukat, a terembe más be sem mehet. A felesleges, vagy elrontott tesztlapokat is vissza kell' küldenünk. Egyszerűen kizárt a csalás lehetősége. Pontosan ezek a szigorú előírások biztosítják, hogy a különböző központokban vizsgázók egyenlő feltételekkel induljanak a vizsgán, adhassanak számot tudásukról, nyelvi ismereteikről. A cambridge-i régiós nyelvi központokban évente két alkalommal - júniusban és decemberben - rendeznek vizsgáztatást. A júniusira február 15 és március 15-e között, míg a decemberi vizsgákra szeptember 1-22 között kell leadni a jelentkezési lapot. Ezeket a vizsgacentrumban - a főiskolán - lehet beszerezni, a csekkekkel együtt, amelyeken a vizsgadíjat kell befizetni, az összeg egyik felét forintban, a másikat valutában. A cambridge-i vizsgák világszerte nagy népszerűségnek örvendenek, így Magyarországon is, mivel a jelentkezők 83 százaléka eredményes vizsgát tesz. A siker titka, hogy ezen vizsgatípus a különböző tudási szinteknek megfelelően, a mai élő angol nyelv gyakorlatban való használatát méri és a vizsgafeladatok a kommunikációs készséget, a megértést és a tanult idegen nyelven történő gondolkodási készséget tesztelik. A nyelvvizsga három részből tevődik össze: írásbeliből, laborból és szóbeliből. Az írásbelin több részfeladatot kell megoldaniuk a vizsgázóknak: például olvasási feladatot, amelyet a szöveg megértésére vonatkozó kérdések követnek; vagy konkrét szituációk alapján egy 120-180 szavas fogalmazványt kell írniuk a vizsgázóknak; illetve ezt követi a szöveg lényegének felismerése. A laborvizsgán a szöveg hallás utáni megértése a lényeges, mert erre vonatkozó kérdésekre kell írásban válaszolni, valamint a témával kapcsolatban kialakult véleményre is kíváncsiak a vizsgáztatók. A szóbelin különböző témakörökről kell beszélgetni a vizsgáztatókkal, kérdésekre válaszolni, elsősorban a nyelvhasználat helyességét figyelik. A következő cambridge-i vizsgák letételére van lehetőség a pécsi főiskola nyelvi tanszékén: Preliminary English Test - PÉT -, ami magasabb szintű, mint a magyar alapfokú „C” vizsga; a következő a First Certificate in English - FCE - ez valamivel magasabb a magyar középfokú „C” nyelvvizsgánál; aztán a Certificate in Advanced English - CAE -, ez a felsőfok; illetve a Certificate of Proficiency in English - CPE -, a „profi” szint, amelyet tudományos-oktatói munkákhoz ajánlanak. — Az utóbbi években már Pécsett is szerveztek cambridge-i nyelvvizsgára felkészítő nyelv- tanfolyamokat a TIT-nél, a felsőoktatási intézmények nyelvi tanszékein, illetve a magán nyelviskolákban. A vizsgaközpont lehetőséget teremt azoknak, akik elvégezték a különböző tanfolyamokat, felkészültek a vizsgára, hogy helyben, vagy lakóhelyükhöz közel vizsgázhassanak és ne kelljen utazgatniuk, szállásra pénzt költeniük. Erre törekszik a cambrid- gei egyetem, céljuk, hogy régiónként Magyarországon is létrehozzanak egy-egy vizsgaközpontot. A műszaki főiskolán első ízben idén decemberben lesznek a nyelvvizsgák, a jelentkezési lapokat szeptember 1-22-ig lehet beszerezni a főiskola Rókus utcai „K” épületében, a nyelvi tanszéken. Itt lehet jelentkezni szeptember 1-22-ig az előkészítő tanfolyamokra is, amelyeket október 2-től tartanak. Természetesen a felkészülés történhet egyénileg, vagy más nyelviskolák által szervezett kurzusokon. Szívesen adnak a vizsgacentrumban felvilágosítást, tájékoztatást a követelményrendszerről és az ajánlott tankönyvekről is. Hajdú Zs. Nyári prognózis a határokon Kis-Jugoszláviát inkább kerülje Zubek János, a BM Határőrség szóvövője szerint az ENSZ-embargót követően nem emelkedett a déli szomszédunkból hozzánk érkezett menekültek száma. Sőt az illetékes szervek azt tapasztalják, hogy az utóbbi időben többen tértek vissza hazájukba az ideiglenesen menedéket kérők közül, mint a megelőző időszakban. A két ország között a személyforgalmat mindenképpen fenn kell tartani, figyelembe kell venni a közelgő nyári csúcsforgalmat. Számítanunk kell a Nyugat-Európában dolgozó török vendégmunkások hazafelé, majd két-három hét múltán a vissza irányuló hullámára. A Szerbia-Montenegro ellen bevezetett kereskedelmi embargó miatt a tavaly leginkább igénybe vett Hegyeshalom-Röszke főútvonal változhat. S ha másért nem, akkor a benzinellátási gondok miatt a törökök-román szakaszon lévő átkelők felé veszik majd az irányt. Éppen ezért az intézkedések egy része a magyar-román határszakasz megerősítésére irányul. A jugoszláviai helyzettől függetlenül is igen nagy nyomás nehezedett Magyarországra olyan külföldiek részéről, aki az országba történő beutazáshoz, az itt tartózkodáshoz még a minimális feltételekkel sem rendelkeztek. Köztudott, hogy a BM Határőrség, az Országos Rendőr-főkapitányság és a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága együttes intézkedései alapján 1991. október 4-én 00 órától az országba való belépésnél a külföldi állampolgárokat szigorúbban ellenőrzik, ami lényegében azt jelenti, hogy megnézik, rendelkeznek-e az előírt utazási feltételekkel, például van-e legalább 50 dollárnak megfelelő valutájuk, a gépkocsijuk üzemképes-e, van-e annak biztosítása. Az intézkedés bevezetése óta 1992. június 3-án éjfélig az ország határátkelőhelyein 602 472 személyt utasítottak vissza az említett feltételek hiánya miatt. A határőrség szóvivője hangsúlyozta, hogy a visz- szautasítások soha nem személy ellen irányulnak. Ezért például, ha valakit költőpénz hiánya miatt küldtek vissza, s egy óra múltán 50 dollárral a zsebében akar az országba beutazni, annak nem lehet akadálya. Megdöbbentő a visszautasítottak nagy száma, és nagyon elgondolkoztató ennek néhány összetevője. így például az állampolgársági megoszlás. A visszautasítottak 89 százaléka, 536 338 fő román állampolgár volt, viszonylag nagy számban vannak közöttük lengyelek, volt szovjet állampolgárok és bolgárok. A román állampolgárok között sok az újra próbálkozó. Sokan vannak, akik „minden áron” be akarnak jutni az országba. Gyakori az olyan eset, hogy a határállomásról visszaküldött személlyel a határőrizeti szervek néhány óra múltán már a zöldhatáron találkoznak, mint illegális határátlépővel. Hazánk földrajzi fekvésénél fogva az embercsempész tevékenység tranzit útvonala, emellett célország is, hiszen az illegálisan érkezők többsége várhatóan már itt is a hazainál lényegesen jobb életviszonyok közé kerül. Az utóbbi időben tapasztalni lehetett, hogy Románia irányából az embercsempész-szervezetek egyre aktívabbak és újabb csatornákat működtetnek. A határőrség tapasztalatai szerint elsősorban kínaiakra, mint alanyokra épülve - bizonyos következményeként a kínai állampolgárokkal szemben bevezetett vízumkényszernek - Szlovénián keresztül szállítják az emberárut a célterületnek számító nyugat-európai országokba. Halász Kálmán Lehet azon vitatkozni, hogy érdemes-e hivatalos kormány- szóvivői közleményben kifogást emelni egy külföldi lap - jelen esetben a hamburgi Spiegel - cikkével szemben? Vajon készül-e hasonló reagálás a Die Welt két legutóbbi cikkére: az egyikben a magyar partnerek megbízhatatlanságáról, a másikban - közvéleménykutatásokra hivatkozva - „a kormány: többség megfogyatkozásáról” ír? Bármit mutathat a (Spiegel- )tükör? Szó nélkül ne hagyjuk, ha nyilvánvalóan torzít a tükör, de gondosan kell megválogatni a reagálás témáit és formáját. Ami az előbbit illeti, például nehéz számon kérni egy cikkből mindazt, amiről nem szól, a forma tekintetében pedig nem mindig célszerű „hivatalosan” felvenni a kesztyűt. Ki lehet-e igazítani a torz képeket? Igen, pld. úgy, ahogy a múlt héten meg is történt: idehívják a német üzletemberek egy csoportját és tájékoztatják őket a külföldi befektetőkre vonatkozó jogszabályokról és a konkrét beruházási lehetőségekről. Vagy úgy, hogy nagyobb és kisebb külföldi vállalkozóknak küldenek pontos adatokat a magyarországi kihasználatlan humán erőforrásokról. S ilyen összefüggésben még az is hasznára lehet az országnak, ha a miniszterelnökségen lesz egy politikai államtitkár - a széles látókörű, kapcsolatépítő Katona Tamás -, aki nem irányítani akarja a sajtót, hanem együttműködni vele, vagyis tervei szerint sok-sok információval szolgál majd az újságíróknak. (Talán a hazaiaknak is.) Új tájékoztatáspolitika? Új módszer - remélhetőleg. Új? A legrégibb: a sajtót két dologgal lehet „levenni a lábáról”. Az őszinte, folyamatos információval és a hiteles újságírói munka és más megbecsülésével. Ezt kellene tenni úgy „katonásan”. P. T. Budapesten őrzik az elsőfáklyát Hány éves az olimpia láng?- Az olimpiai láng eredete a Héphaisztosz, tűz istene tiszteletére rendezett fáklyás versenyfutásra vezethető vissza - mondja dr. Laky József, aki a világítás történetéről összegyűjtött ismereteit A lámpa históriája című könyvében adtak közre.- A régi görög nyelvben lampadedromia volt a fáklyás futóversenyek neve - folytatja Laky doktor. - A legelső olimpiai játékon ez a vetélkedés volt a legnépszerűbb. A fizikai és a szellemi sportok vetélkedőjét időszámításunk előtt 776-ban rendezték meg először, azután minden negyedik évben Olimpia városában folytatták ezt a nemes hagyományt. Ilyenkor Zeusz isten oltárán ünnepi tűzet is gyújtottak. Azt viszont már kevesebben tudják, hogy annak idején versenyzőként és nézőként is csak szabad görög férfiak vehettek részt a játékokon. A győztes olajágat kapott, nagy megtiszteltetésben részesült, az állam gondoskodott eltartásáról, sőt még adót sem kellett fizetnie.-Az újkori játékokat először 1896-ban rendezték meg. Már akkor is volt olimpiai láng, olimpiai fáklya ?- Nem, csak 1936-tól. A láng meggyújtásának egyébként külön szertartása van. Olimpia városában Zeusz oltáránál, egy fehérbe öltözött görög ifjú nagyító segítségével gyűjti össze a napsugarakat, és az így fellobbanó lánggal gyújtják meg szintén fehérruhás papnők a fáklyát, amit aztán ünnepélyes külsőségek között staféta visz a játékokat rendező városba.-Milyen és miből készül a fáklya?- Egy nikkelezett fémcsőben magnézium vegyület ég. Az első újkori olimpiai fáklya nyelébe belevésték a láng elhaladásának útvonalát: Olimpia - Delphoi - Szaloniki - Szófia - Belgrád - Budapest — Prága - Drezda - Berlin, 1936.- Hol van most ez a fáklya?- Budapesten, a sportmúzeumban őrzik az eredeti példányát. Magyarországon 1972-ben is áthaladt az olimpiai láng, amikor Münchenbe vitték. Karitatív kapcsolat Segít a biztosító is Rendhagyó sajtótájékoztatóra szóló meghívót kézbesített a posta. Ezúttal nem Cascoról, lakásbiztosításról, díjtételemelésről számoltak be az AB-AEGON Általános Biztosító Rt. munkatársai, hanem arról, hogy napi feladataik mellett egészen különleges piaci tapasztalatokra is szert tesznek: megismerkednek ügyfeleik személyes problémáival. Azt vizsgálják, hogy a gazdasági átalakulások során milyen csoportok és rétegek hullnak ki a szociális hálóból, miként növekszik a támogatások iránti igény a kultúra, az egészségügy, az oktatás területén. Kérelemmel is rengetegen fordulnak hozzájuk, s ezek a kérelmek hasonlóképpen sokfélék és szerteágazók, mint ahogyan a tényleges szükséghelyzetek is. Ám nincs olyan cég, amely egyedül magára vállalhatná egy társadalom szociális gondjainak orvoslását. A biztosítók ugyan a maguk eszközeivel segítenek, hogy a szükség helyzetbe kerültek megvédhessék magukat, ez azonban természetszerűleg üzlet a biztosítók részéről, és nem támogatás. Mint a sajtótájékoztatón megtudtuk, az ÁB-AEGON egyik alapítója a humanitárius célokat szolgáló UNITED Way magyarországi részlegének, amely a világ egyik legszélesebb társadalmi bázissal rendelkező emberbaráti szervezete. Az United Way hisz abban, hogy az emberek legbensőbb sajátja az egymás iránti törődés, a segítségnyújtás, ezért fontos feladatának tekinti, hogy kapcsolatot teremtsen az adományozók és adományra szorulók között. Ezt átgondoltan, felelősség- tudattal, szakszerűen, tapasztaltán és jólszervezetten teszi, s közreműködésével az egymást kereső emberek valóban egymásra találnak. Az United Way Magyarországon kiemelten kezeli az oktatást és oktatásfejelesztést, az egészségügyi szolgáltatásokat, a környezeti kultúrára nevelést, valamint a szociális segélyezést. B. Sz. P.
