Új Dunántúli Napló, 1992. június (3. évfolyam, 150-179. szám)
1992-06-11 / 160. szám
6 aj Dunántúli napló 1992. június 11., csütörtök Elitképzéssel a jövőért Kétlépcsős közgazdaság-tudományi oktatás a JPTE-n Vizsgára készülő közgazdászhallgatók Fotó: Läufer László A fillérek maradnak A mai felsőoktatás egyik zsákutcája, hogy túl hamar lezárt képzettséget nyújt, a tanulást nem lehet hol folytatni. A diplomák nemzetközi elismertetésének is akadálya a nem eléggé rugalmas, sokoldalú oktatás és képzettség hiánya. A Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara felmérte a nemzetközi feltételeket és a hazai piacgazdaság megteremtésének kihívását. Egyetemi négyéves oktatásukat átalakították kétlépcsős képzéssé. Az első lépcső a három éves alapképzés, amely általános és átfogó ismereteket ad a szakmáról. A képzés második emelete a két éves szakképzés, amely tovább folytatja az alapképzésben már megismert egyes témakörök tanulmányozását, de egy-egy szőkébb terület részére specialistákat képez. Ezen belül kötelezően kell elsődleges szakmai specializációt választani, például a marketing, a menedzsment vagy a vállalatfinanszírozás szakterületéről. A másod specializáció jelentős nyelvi előképzettséget igényel, választása nem kötelező. A kar alapvetően a busi- ness-jellegű (üzleti orientációjú) közgazdászképzést vállalta fel, ám azoknak, akik az elméletibb irányultságú un. economics közgazdász modell iránt is érdeklődnek, választhatnak olyan jellegű tárgyakat is. Levelező oktatásukban a feltételek sok szempontból eltérnék a nappali tagozatos képzéstől. Lényeges különbség az alap-és a szakképzés idejéből adódik, de az oktatás szemlélete megegyezik. A kar dékánja, dr. Vörös József a reform egyik kidolgozója. Mi a véleménye, a kétlépcsős képzéssel megvalósítható-e a diplomák nemzetközi egyenér- tékűsítése?-Automatikusan nem, de a minisztériummal nemrégiben beszéltünk, mert az ő feladatuk a tárgyalás a nyugat-európai egyetemekkel a diplomák elfogadtatásáról. Mindenképpen tárgyalási alap a kétlépcsős képzés, hiszen eddig a négyéves képézésünket tekintették un. alapképzésnek, noha az annál sokkal magasabb szintű volt.-Az új képzési modell hogyan illeszkedik a magyar felsőoktatás szerkezetébe?-A napokban voltam Budapesten, ahol egy fórumon éppen arról beszéltünk,- a készülő felsőoktatási törvény legyen rugalmas, és engedje meg mind a két fajta képzést. A kétlépcsős képzéseket a különböző egyetemeken, illetve a hagyományos, egylépcsős képzést, hiszen nem mindegyik felsőoktatási intézmény áll a mi véleményünkkel egyező állásponton. Szerintem legyen az intézményeknek annyi felelősségük és joguk, hogy eldönthessék, melyik típust tartják megfelelőnek.-Milyenek az eddigi kétlépcsős képzésnek a tapasztalatai és hogyan fogadták a bevezetését a hallgatók?-A hallgatóknak nehezebb, mert nagyobb a követelményszint, de szimpatizálnak vele, hiszen a végzés után óriási pozícióelőnyük lesz. A tapasztalatok pedig minket igazolnak. Száz, másutt már közgazdász diplomát szerzett hallgató jelentkezett hozzánk negyedévfolyamra, vagyis a szakképzésünk első évfolyamára. Erős graduá- lis képzést folytathatunk, kialakíthatunk egy elit iskolát, amely mindenképpen szükséges és hasznos a jövő szempontjából.- Vannak az új képzéshez megfelelő tankönyveik, jegyzeteik ?- Ez nehéz dolog valóban, hiszen rengeteg új tantárgyat is oktatunk, amikhez még nincsenek magyar tankönyvek, de nem maradnak tananyag nélkül a hallgatók. Egyrészt lefordítunk kiváló szakkönyveket, másrészt a kar oktatói is vállalkoztak tankönyvek, jegyzetek írására. Megjelent már a vállalatfinanszírozás vagy a termelés menedzsment tankönyve, és további könyvek, jegyzetek is várhatók. Barlahidai A. A filléres címletű pénzérmék továbbra is forgalomban maradnak, a pénzcsere csak a forintos érméket érinti - mondotta Bódy László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Magyar Távirati Iroda munkatársának. Ezekre a váltópénzekre ugyanis szükség van, hiszen a kereskedelemben egy ideig még lesznek olyan árak, amelyek igénylik a tíz- húsz- és ötvenfil- léres aprópénzeket. A pénzcsere csak a nagyobb címletű pénzérméket érinti. Az új érmesor egy-, kettő-, öt-, tíz-, húsz-, öt- ven- és százforintost fog tartalmazni. Forgalomba hozataluk várhatóan még az idén megkezdődik, ha elkészülnek a próbaveretek, és azt a Magyar Nemzeti Bank vezetése megfelelőnek találja. Feltehetően az új egyforintos gyártását már az idén megkezdik, a százforintos pénzérmének kibocsátására azonban valószínűleg csak 1994-ben kerül sor. A forintos pénzérmék cseréje folyamatos lesz. A Magyar Nemzeti Bank Ismeretes, hogy a hatalmas mennyiségben hulladékba kerülő kereskedelmi csomagolóanyagok - különösen az el nem bomló fóliák és más műanyagok - egyre aggasztóbb mértékben szennyezik a környezetet, mérhetetlenül hosszú ideig mérgezik a talajt. Ennek lefékezése, majd megállítása érdekében új csomagolási törvény lé- pet életbe az Európai Közösség országaiban, amely igen szigorú előírásokat tartalmaz. A legfontosabb feltételek kömegkezdi az új érmék kibocsátását és a régieket már nem hozza ismét forgalomba. Ez azt jelenti, hogy még jó ideig együtt fog élni a kétfajta váltópénz. A filléres pénzérmék cseréjére azért nem került sor, mert korábban már megváltoztatták a feliratokat, így azokon államformaként a Magyar Köztársaság szerepel. Az érméken látható szimbólumok pedig elfogadottak a rendszerváltást követően is. Várhatóan a filléres váltópénzekre egyre kisebb meny- nyiségben lesz szükség, és valószínűleg hosszabb távon önmagától kikerül a forgalomból. Az MNB azonban egyelőre nem tervezi, hogy a filléreket kivonnák, sőt folyamatosan újabb és újabb jelentős mennyiségű érmét kell visszajuttatni, mivel a pénzérmék egy része a forgalomban lerakódik. Ez azt jelenti, hogy nem kerül vissza a bankokba, megtartják a gyűjtők, sokan külföldre viszik, vagy fiókokban hevernek. (MTI) zött szerepel, hogy az árukat visszaváltható csomagoló eszközben kell elhelyezni, s a visz- szavétel kötelező. Amikor viszont ez nem oldható meg, akkor rövid idő alatt elbomló, a talajt, a vizeket, a környezetet nem szennyező, vagy ismét hasznosítható csomagolásban kell forgalomba hozni. Anyu- gati exportra termelő, szállító magyar cégeknek vállalkozóknak tehát elsőrendű érdekük, hogy áruik csomagolása megfeleljen az előírásoknak. Csomagolási törvény Biztonságtechnikai átvilágítás Szerveződnek a befektetési alapok Zárt vagy nyílt legyen a vége? A köztársasági megbízott igéi Nem lesznek főispánok A magyar lakossági megtakarítások eddig nagyrészt a bankbetétekben gyűltek. Mindenhol a világon ez az a takarékossági forma, amely a legnagyobb biztonságot nyújtja, ugyanakkor viszonylag alacsony hozamot ad a takarékoskodó állampolgároknak. A piacgazdaság fokozatos kialakulásával azonban egyre több befektetési forma áll a takarékoskodni szándékozó szolgálatára. A legújabb értékpapír, amelyet jegyezhetnek a takarékoskodni szándékozók: a befektetési jegy. Mi a befektetési jegy? A befektetési jegyeket a befektetési alapok bocsátják ki, és azokat bárki megvásárolhatja. Mit is jelent az, ha valaki ilyen értékpapírt vesz? Először is résztulajdonosává válik a befektetési alapnak. Ez egy olyan társaság, amely arra szerveződött, hogy az alapba befektetett pénzeket a lehető legbiztonságosabb módon és viszonylag magas hozammal hasznosítsák. A hasznosítás révén áttételesen maguk a befektetési jegy tulajdonosai is befektetőkké válnak. Pénzük az alap jellegétől függő vállalkozásba került. Eddig három olyan alap szerveződött Magyarországon, amelyek főként a magyar állampolgárok megtakarításait szeretnék bevonni. Az első a sorban a CA Értékpapír Rt. által létrehozott zártvégű befektetési alap. Az alap befektetéseinek jegyzési ideje már lejárt. A befektetési alap neve CA Értékpapír Magyar Állami Értékpapírokba Befektető Alap, és mint erre a neve is utal, kizárólag a biztonságos befektetésnek számító - a magyar államadósságot megtestesítő - állami papírokba kívánja befektetni a pénzt. A befektetési jegyeket 10 ezer forintos névértéken lehetett jegyezni, és előreláthatólag a csökkenő banki kamatoknál magasabb hozamot biztosítanak majd tulajdonosainak. A zártvégű alapnál a befektetési jegyeket az alap az ötéves futamidő lejárta után köteles visszavásárolni. Optimistáknak nyíltvégű Budaalap néven a közeljövőben alakul meg az első nyíltvégű befektetési alap, ami már egy fokkal nagyobb kockázatot jelentő befektetési forma lesz. Az alap kezelői különféle értékpapírokba kívánják fektetni a befektetési jegyeket megvásárló polgárok pénzét, amelyek között lesznek részvények, kötvények és más értékpapírok is. A befektetési alapok törvényben meghatározott működési szabályzata alapján nem ígérhetnek hozamot, azonban az alapszervezők annyit azért elmondhattak, hogy 20-30 százalék közötti éves hozamra számítanak. Az, hogy a Budaalap az értékpapírok szélesebb körébe kívánja befektetni a befektetési jegy tulajdonosok pénzét, azt jelenti, hogy némileg nagyobb kockázata van, mint egy csak állami papírokba fektető befektetési alapnak, ugyanakkor a hozam, amire a befektetési jegyek ellenében számítani lehet, magasabb lehet, amennyiben az alapkezelő megfelelő szakértelemmel rendelkezik. Jegyzés diszkont áron A harmadik szerveződőben lévő befektetési alap a Hunnia Zártvégű Befektetési Alap, amelynek befektetési jegyeit június 8. és december 16. között jegyezhetik majd az érdeklődők. Ez a befektetési alap is zártvégű lesz, három éves lejárattal. Hasonlóan az első befektetési alaphoz, ez is nagybiztonságú állampapírokba, illetve állami garanciával kibocsátott értékpapírokba kívánja fektetni a jegyek tulajdonosainak pénzét. Érdekes megoldás, hogy a 10 ezer forint névértékű befektetési jegyeket úgynevezett diszkont áron lehet majd jegyezni, ami azt jelenti, hogy az első héten egy 10 ezer forintos névértékű jegy 8710 forintba kerül majd, és fokozatosan a jegyzési időszak végéig éri el a jegyzési ára a 10 ezer forintos jegyzési értéket. Ez azt jelenti, hogy ameny- nyiben az alap tervei beválnak, akkor az első héten jegyzett papírok körülbelel évi bruttó 36 százalékos kamatot jelentenek. A zárt-, illetve nyíltvégű befektetési alapok által kibocsátott jegyek között az alapvető különbség, hogy a zártvégű befektetéseket meghatározott feltételek mellett az alap csak a futamidő végén köteles visszaváltani. A nyíltvégű befektetési alapoknál ez a kötelezettség az alap fennállásának teljes idejére érvényes. A zártvégű alapok által kibocsátott befektetési jegyeknél még az az előny is jelentkezik, hogy akik jegyzés útján jutottak befektetési jegyhez, és azt legalább három évig megtartják, azok az első évben a befektetési jegy megvásárlására fordított összeget az adóalapjukból levonhatják, és azután nem kell adózniuk. A legmagasabb jövedelmű kategóriákba tartozóknál ez további, mintegy 40 százalékos megtakarítást jelenthet. (MTI- Press) P. P. A köztársasági megbízottak egyes feladatairól szóló kormányrendelet május végén lép életbe, amely az önkormányzati törvényben és a köztársasági megbízott jogállásáról, hivataláról és egyes feladatairól szóló törvényben foglaltak végrehajtásáról rendelkezik. A kormány szerint e rendelettel nem erősödött meg a köztársasági megbízotti intézmény, nem kapott nagyobb hatáskört, csupán a feladatkör részleteződön. Az ellenzék viszont úgy ítéli meg, hogy ezáltal kiszélesedik a köztársasági megbízott „formális és informális hatalma”. Olyan jogosítványokat kap, amelyekkel korábban a megyék rendelkeztek, s lényegében a kormány a középszintű önkormányzati rendszer helyébe létrehozza a tőle függő, „megyepótló” hatalmat. Ezzel szemben dr. Szent- györgyvölgyi Péter államtitkár a fővárosi köztársasági megbízott azt mondja: a kormány éppen azáltal, hogy nyolc régióra, nyolc köztársasági megbízottra bízta az állami feladatokat, éppen nem centralizál, hanem megosztja a hatalmat. Ami pedig köztársasági megbízottak kezében összpontosuló hatalom mibenlétét illeti, ahhoz érdemes figyelmesen elolvasni a fent hivatkozott rendeletet. Merthogy abban csupa olyan igék szerepelnek, mint kérhet, tájékozódhat, véleményez, elemez, ösz- szehangol, kezdeményez, közreműködik, és így tovább. Vagyis kiderül, nem hatalmi intézkedésekről van szó. Dr. Kajdi József, a Miniszter- elnöki Hivatal közigazgatási államtitkára pedig a minap úgy nyilatkozott, hogy a köztársasági megbízottak a végrehajtó hatalom régiókban dolgozó képviselői. A kormány saját szakembereinek tekinti őket, a végrehajtó hatalom középszintű vezetőit. Akik a legtájékozot- tabbak a régiókban kialakult állapotokról. Mint köztudott, a köztársasági megbízotti intézmény két éve létezik a hazai közigazgatásban. S az eredetileg tervezett megyénként működő főispán- ság helyett kompromisszumként került ez az új fogalom az önkormányzati törvénybe. Fő feladatuk: az önkormányzatok tevékenységének törvényességi felügyelete. A köztársasági megbízott hatáskörébe került a másodfokú hatósági jogkörök legnagyobb része, valamint a dekoncentrált, nem önkormányzati közigazgatási szervek tevékenységének koordinálása. Továbbá az ön- kormányzati és nem önkormányzati, de közigazgatási szervek munkakapcsolatának összehangolása. És újabban hatáskörbe tartozik egyes önkormányzati feladatok ellenőrzése és felügyelete is. A köztársasági megbízott egyes feladatairól szóló kormányrendelet valóban csak egyes feladatokról szól. Olyanokról, mint hogy a köztársasági megbízott az „illetékességi területén összehangolja a centrális alárendeltségű államigazgatási szervek ügyfélfogadását, a közigazgatási szakemberek képzési-továbbképzési tevékenységét ...” A további részletezés már az egyes köztársasági megbízotti hivatalok feladata lesz a jövőben. (MTI-Press) Úgy látszik, a brazíliai Környezetvédelmi Világkonferencia jó hatást gyakorol hazánk környezetvédelmére is. Az illetékes tárcán kívül az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium is átgondolta teendőit, sőt átszervezése folytán önálló főosztályt alapított a feladatok ellátására. A Környezetgazdálkodási és Biztonságtechnikai főosztály hulladékhasznosötási programot dolgoz ki, elsőként az ólom akkumulátorok és a gumiabroncsok felhasználására, illetve megsemmisítésére. Mint Dr. Bakonyi Árpád főosztályvezetőtől megtudtuk, az aszódi hulladéktároló és a dorogi égető után Rudabányán, Vértestarcsán és a Dél-Dunán- túlon épülnek hasonló intézmények. Az év végéig a szakemberek kidolgozzák a műszaki biztonságtechnikai felügyeleti rendszert. Ennek két eleme, a vegyiparra és a kohászatra vonatkozó része ma még teljesen hiányzik. Hogy ez milyen problémákat okozhat, azt láthattuk a Budapesti Vegyiművekben történt robbanáskor. A minisztériumban elhatározták: biztonság- technikai szempontból átvilágítják az ország összes vegyipari üzemét. Sajnos a program megkezdését hátráltatja, hogy pillanatnyilag nem áll rendelkezésre az ehhez szükséges pénz. Hogy milyen forrásból teremtik elő, arra még nincs válasz . . . Szakemberhiány is nehezíti a környezetvédelmi problémák megoldását. Ezen változtat a Veszprémi Egyetem, ahol szeptemberben környezetmérnöki képzés indul. A mérnökök öt féléves tanulás után ipari és mezőgazdasági vállalatoknál, környezetvédelmi kutatóintézetekben, hatóságoknál, önkormányzatoknál dolgoznak majd környezetünk védelmében.
