Új Dunántúli Napló, 1992. június (3. évfolyam, 150-179. szám)
1992-06-11 / 160. szám
1992. június 11., csütörtök aj Dunántúli napló 7 Szépül a pécsi Kereskedők Háza környéke Bevásárlóközpont és múzeum? Római kori maradványok - parkolóház, zöldövezet Bár most még buckák és árkok között kell bukdácsolnia annak, aki Pécsett, a Kereskedők Háza környékén sétál, a nem távoli jövőben azonban a belvárosnak egyik igen vonzó része lesz ez a terület. Néhány év alatt alakult ki ez az új bevásárlóközpont, ahová már most is naponta tízezreket vonz a Centrum Áruházba Kereskedők Háza, az Árkád Áruház, az Országos Takarékpénztár, a Postabank és a sok kisebb-nagyobb üzlet. A Rákóczi út - Bajcsy Zsilinszky út - Nagy Lajos király (volt Szalai András) út és Jókai utca által határolt rész egyelőre meglehetősen rendezetlen, ám a város anyagi lehetőségeitől függően folyamatosan olyanná varázsolják, hogy ne csak vásárolni legyen érdemes felkeresni. A leggyorsabban a Rákóczi út 50. szám alatti épület udvarától, a Kereskedők Háza és az OTP előtt húzódó terület rendezése valósul meg, ehhez ugyanis már elkészültek a konkrét tervek. Ez a park folytatása lesz annak az úgynevezett gyalogos vonalnak, amely a Zsol- nay-szobortól indulva, a megye közgyűlés és az OTP épülete előtt halad. A járművek behajtását kitiltják erről a területről - kivételek minden bizonnyal az áruszállítók lesznek, de korlátozva a behajtási idejüket -, és védő zöldövezetet alakítanak ki fákkal, cserjékkel, padokkal, viakolor díszburkolattal a gyalogosok közlekedésére. Minden bizonnyal az a szökőkút lesz a terület leglátványosabb eleme, amit a Centrum, a Kereskedők Háza és a Rákóczi úti épület metszéspontjánál létesítenek. A rendezés, a parkosítás költségei elérik a 10 millió forintot: báláz idei költségvetésben nem szerepel ez a pénz, elképzelhető, hogy a város közgyűlése pótlólag megszavazza ezt az összeget. Már csak azért is, mert ez a történelmi belvároshoz szervesen kötődő terület ugyancsak szem előtt van és sokan, nagyon sokan járnak erre nap mint nap. A Kereskedők Háza és az Ifjúsági Ház között - ahogy ez lenni szokott Pécsett - római A Centrum Áruház előtt már elkészült a díszburkolat, a közeljövőben a Kereskedők Háza előtt is folytatódik az építése Läufer László felvételei A római kori falmaradványok a Kereskedők Háza mögött kori leletekre bukkantak, méghozzá nem is akármilyenekre: Sopianae polgárváros maradványaira. A régészek szeptember végéig befejezik a páratlan értékű emlékek feltárását; abban egyetértenek a szakemberek, hogy a viszonylag jó állapotban lévő római lakóházakat láthatóvá kell tenni a nagyközönség számára, a hogyanban azonban megoszlanak a vélemények. Az látszik a legjobb és a legmegva- lósíthatóbb megoldásnak, hogy az épületmaradványok nagyobb része szabadon marad, a többi pedig az Ifjúsági Ház toldaléka- ként tető elá kerül. Ez az IH jelentős bővítésével és funkció-kiegészítésével járna, melynek, eredményeként alul lennének a romok, fentebb üzletek, s legfelül pedig parkolóház. Lovas Attila, a polgármesteri hivatal városépítési csoportjának vezetője megnyugtatott, a rendezési tervekben mindenképpen prioritást biztosítanak a római emlékeknek, s ha ez az elképzelés nem is válik valóra, a maradványokat mindenképpen bemutatják. Egyébként ő már el is keresztelte ezt a területet amit természetesen szintén zöldövezetek ölelnék körül - Sopianae térnek. Említést érdemel az a tény, hogy a Kereskedők Házától délre mintegy 2200 négyzetméteres pincerendszer is húzódik: ehhez egy új lejáratot kell építeni. Mit csinálnak ezekkel a jelenleg kihasználatlan pincékkel? Az önkormányzat pályázatot hirdet a hasznosításra. A Centrum Áruház előtti fizetőparkoló egyelőre megmarad, távlati tervekben, vagy inkább az elképzelések közt szerepel azonban, hogy földalatti gépkocsitárolót létesítenek - vállalkozói alapon. A Nagy Lajos király úttal párhuzamos területet - a Szakszervezetek Háza előtti parkolót - is zöldövezetté változtatják. Úgy tűnik, Pécsnek ez a történelmi belvárostól délre eső területe igazi üzletközponttá válik, ahol azok a „kellékek” sem hiányoznak majd, amelyek kellemessé, hangulatossá teszik a vásárlást, a nézelődést. Persze mindehhez még idő kell. Roszprim Nándor Belgrádi helyzetkép a magyar nagykövet szemével Az embargó szorításában- Érezhető-e, hogy a belgrádi diplomaták a világpolitika legforróbb válsággócában tevékenykednek? —A büntetőintézkedések nyomán a kollégák, az ide akkreditált diplomaták tekintélyes hányada már visszautazott hazájába vagy éppen csomagol. Ilyen világméretű embergót követően ugyanis normális, rendeltetésszerű képviseleti munkára sok lehetőségünk nincs - mondja Őszi István, a Belgrád- ból ugyancsak hazatérő magyar nagykövet.-Ami az ENSZ döntésének itteni visszhangját illeti, egyelőre nehéz pontos képet alkotni. Ma magunk természetesen az úgynevezett közvéleménynek csak egy töredékével érintkezünk, s jobbára a személyes benyomásokra, továbbá a hírközlő szervek beszámolóira, tudósításaira vagyunk utalva. A belgrádi utcák szokványos képet mutatnak - ám a felvásárlási láz első csalhatatlan jeleivel, a sorállásokkal már találkozhatunk. Hosszabbodnak a sorok a benzinkutaknál, s az élelmiszerüzletekben főként az étolaj, a cukor és a liszt iránt nagy a kereslet. Ennél jóval direktebben és fájdalmasabban hatottak a szankciók sportbeli következményei. A jugoszláv csapat kirekesztése a labdarúgó Eu- rópa-bajnokságról a kedvenc sportág óriási szurkolótáborát hideg zuhanyként érte, s nemcsak maguk az élsportolók, hanem általában a sportbarátok nehezen tudnak megbarátkozni a gondolattal, hogy a jelek szerint Jugoszlávia nem lehet ott a barcelonai olimpián. Roppant kemény és közérthető üzenet ez, amit senki számára nem kellett dekódolni.- A kezdődő felvásárlási láz nyomában rendszerint hamar beköszöntenek az ellátási zavarok. Szerbiának ezzel már a közeli napokban számolnia kell?- Egyelőre semmiből nincs hiány, s a későbbi fejlemények latolgatásakor feltétlenül figyelembe kell venni, hogy Szerbia gyakorlatilag önellátó, sőt - mint nagy élelmiszer termelő ország - jelentős exportőrként tartja számon a világ piac. Noha arról nincsenek adatok, hogy az év eleje óta mezőgazdasági termékekből milyen mennyiséget szállítottak külföldre, feltételezhető, hogy minden fontosabb áruféleségekből tetemes tartalékok vannak. Ellátási gondok a közeljövőben elsősorban importból származó különféle nyersanyagokból, félkésztérmékekből fenyegetnek, amelyek létfontosságúak a szerb ipar számára. Viszonylag rövid időn belül hiány jelentkezhet energiahordozókból, hiszen - normális körülmények között - saját termelésű olajjal csak az ország szükségletének körülbelül egyharmadát tudják fedezni és földgázból is jelentős importra szorulnak. A kritikus termék tehát a kőolaj és a sokféle olajszármazék. Azt azonban nehéz felbecsülni, hogy a várhatóan fellépő hiány negatív hatásait a termelés esetleges csökkentésével, takarékossági és egyéb racionalzálási intézkedésekkel, a fogyasztás visszafogásával hogyan, milyen mértékben lehet fékezni.-A nemzetközi embargó milyen reagálásra késztetheti a szerb vezetést?- Hosszabb távra szólóan ezt csak találgatni lehet, s erre felelősséggel senki nem vállalkozhat. Az előttünk álló napokban, s egyáltalán a következő időszakban viszont azt hiszem a kivárást jellemzi majd magatartását. Nyilván a vezetésnek is idő kell ahhoz, hogy megtapasztalja: a valóságban milyen következményekkel járnak az ENSZ 757-es határozatában megfogalmazott szankciók, lehet-e alkalmazkodni - s ha igen, hogyan - a büntetőintézkedések következtében kialakuló helyzethez- A nemzetközi elszigetelődés milyen kihatással lehet a közhangulatra?- Valószínű, hogy Szerbiában és Montenegróban egyaránt - fokozatosan növekedni fog a szélsőségektől elhatárolódó, a tragikus konfliktushelyzet békés megoldását sürgető józan erők tábora. De tudni kell: jelenleg általános, többségi vélemény, hogy a szankciókra a szerbek egyáltalán nem szolgáltak rá, s hogy nem elfogadható az a megoldás, amely - Jugoszlávia széthullása, a jugoszláv köztársaságok egy részének függetlenné válása nyomán 2,5-3 millió szerbet kívül rekeszt az ország határain.-A magyar külpolitika lépéseiről, a magyar kormány megnyilatkozásairól hogyan számolnak be a tömegtájékoztatási eszközök?- Erre, sajnos, egy szóval válaszolhatok: sehogy. A lapokból, a rádióból, a televízióból úgy tűnik, hogy sem a magyar sajtóra, sem a magyar állásfoglalásokra nem figyelnek. Ami voltaképp azt jelenti, hogy hazánkról változatlanul olyan „rémképet” igyekeznek felmutatni, amilyen az ismert Kalas- nyikov-ügy idején beépült az itteni politikai propagandába. Bajnok Zsolt Ki ne szeretne nyerni? * Épül a szerencse birodalma Amíg az elmúlt évtizedekben hosszú ideig csak Lottó Ottó kellette magát, s legfeljebb a Totó feliratú, mosolygós focilabda társult a szerencsejátékokra csábító reklámhoz, mára a helyzet alaposan megváltozott. Aluljárókban, utcasarkokon kaparós sorsjegyárusok, az újságokban, falragaszokon devizás kaszinók, vendéglőkben, klubokban pedig pénznyerő automaták kínálják a gyors meggazdagodás lehetőségét. A televízió jóvoltából milliók lehetnek tanúi egy-egy lottó- vagy bongóhúzásnak, s a „szegény rokonok”, az ügető meg a galopp is kiléptek a homályból.- Felértékelődött a szerencse, s vele a Fortunát kisértő játékok értéke? - kérdeztük Pősze Lajostól, a Szerencsejáték Rt. elnök-vezérigazgatójától.- Úgy hiszem, a szerencsébe vetett hit egyidős az emberiséggel. Szerencsejátékok minden korban voltak, s a hívek és ellenzők tábora egyaránt nagy volt régen is, ma is. A jelen Európájában a szabadon mozgó szerencsejáték-iparban 50 milliárd USA-dollár cserél évente gazdát, s a Közös Piac országaiban a 6-7. helyre teszik az iparágak rangsorában. Nálunk a rendszerváltozással együttjáró kifelé nyitás a modern nyugati szerencsejátékok előtt is tágra tárta a kaput.- Sok játékost visszatart a még mindig erősen negatív társadalmi megítélés. Hiszen léha, megbízhatatlan embernek tartják, aki pénzét azért kockáztatja, hogy a lottón, totón nyerjen milliókat.- A totó és a lottójáték ősidők óta - vagyis még az előd, az OTP Sporfogadási és Lottóigazgatósága korában - közkedvelt volt, az is maradt. Nem él ma ember Magyarországon, aki ne tudná, mi a totó meg a lottó, s azok sem sokan lehetnek, akik még soha nem próbálkoztak volna néhány szelvény szerencsés kitöltésével. A lottó hallatlan népszerűsége különösen feltűnő a "jackpof'-rendszer, vagyis a nyeremény-halmozódás bevezetése óta. Egy-egy hosszabb, öt találat nélküli sorozat a szokásos heti forgalom alapos megnövekedésével jár. A totó pedig - ha némi sebekkel is - de túlélte a részvételi költségek megduplázódását és a minden szerencsejátékot terhelő nagyobb elvonást. Tudjuk, hogy e világszerte kedvelt sportfogadás magyar hívei nagyobb nyereményeket, jobb fogadási feltételeket szeretnének, de a fogadás-szervezéssel járó költségek a mi kezünket is megkötik. Mégis tudok valami biztatót mondani a jövőre, legalább annyit, hogy küszöbön áll a totó és a lottó teljesen gépesített feldolgozására megkötendő szerződés kidolgozása. Ez nélkülözhetetlen a fejlődéshez.- Hogy készül a „ kaparós ” ?-Európa egyik legnagyobb gyártóját és szállítóját sikerült megnyernünk e célra. Gyakorlatuk és múltjuk garancia arra, hogy sorsjegyeinket semmilyen szempontból se lehessen kifogásolni.-Hogyan tudják biztosítani, hogy valóban a hátoldalon feltüntetett nyeremények szerepeljenek - értékben és mennyiségben - egy-egy sorozatban?- A nyomdában - ahol közjegyzők és állami ellenőrző cégek képviselői előtt készül a „kaparós” - az előre kinyomott, akkor még biankó sorsjegyekre a számítógép véletlen generátora program szerint vezényli az értékeket. A rányomás után közvetlenül föl is kerül a fedőréteg a számokra, s mire az íveket szétvágják, már senki sem tudja nyomon követni, hová kerültek a nyerő sorsjegyek. Azt pedig, hogy valóban véletlenszerűen és teljes mennyiségben fölkerüljenek a nyeremények a kis kartonokra, azt a sokszorosan ellenőrzött szoftver bizto- síta.- A friss hírek szerint megvették a Danubius Rt. üzletrészét és most már 3 budapesti, 1 soproni, s nemsokára 1 hévízi devizás kaszinót is üzemeltetnek.- Valóban, s én ebben nem látok, semmi rosszat. Kivált azért nem, mert a Szerencsejáték Rt. 100 százalékban állami tulajdon. Vállalkozásainkban mindig alapfeltétel, hogy többségi magyar tulajdont kössünk ki, a költségeinket meghaladó bevételből pedig igyekszünk közérdekű célokra juttatni - hangoztatja az elnök-vezérigazgató. - így lesznek azokból is nyertesek, akiknek a neve sohasem szerepel a nyereménylistán. (MTI-Press) Schöffer Jenő
