Új Dunántúli Napló, 1992. június (3. évfolyam, 150-179. szám)
1992-06-10 / 159. szám
1992. június 10., szerda aj Dunántúli rtapiö 7 A beteg nem válogathat Ki segít, ha bajba jutunk? Együttműködés alternatív mentőszervezetekkel A mentés és a betegszállítás évtizedekig kizárólag az Országos Mentőszolgálat feladata volt. Újabban azonban mások is részt vállalnak ebből a munkából. Hány mentő- szervezet működik ma Magyarországon és egymással milyen a kapcsolatuk? - dr. Göbl Gábor, az OMSZ főigazgatója válaszol.- Mentőszolgálat csak egy van az országban, a miénk, de akadnak mentőszervezetek, amelyeket alapítványok, illetve vállalkozások tartanak fenn. Ezek elsősorban betegszállítással foglalkoznak, a mentésbe csak kevesen kívánnak bekapcsolódni. Az ilyen, úgynevezett alternatív mentőszervezetek száma ma 10 és 20 között lehet. Pontos adatot azért nem tudok mondani, mert nincs olyan előírás, amely kapcsolattartásra szólítana fel. És ez viszont is igaz. Az érvényben lévő törvények és rendelkezések szerint az Országos Mentőszolgálat feladata az országban a mentés és a betegszállítás; ezekre ellátási kötelezettséget írnak elő számunkra. 1989-es keltezésű az a rendelet, amely lehetővé teszi az egészségügyben a magánvállalkozásokat, így az efajta tevékenységet is. A gondot az jelenti, hogy a mi ellátási kötelezettségünkkel szemben a többiek kedvük szerinti feladatokra vállalkozhatnak. Ráadásul szakmai szempontból nincs pontosan meghatározva az a keret, amelyen belül ezek a szervezetek dolgozhatnak. Arra számítunk, hogy még ebben az évben megjelenik az új egészségügyi törvény, s ez a mentést és a betegszállítást is szabályozza majd. Elkelne a mentőtörvény Az elmúlt év végén az Országos Mentőszolgálat kapcsolatot keresett az újonnan alakult mentőszervezetekkel. Többükkel egy asztalhoz ültek, hogy megismerjék egymás gondjait. Bizonyos kérdésekben megegyeztek, más esetekben eltértek a vélemények, ám megfogalmazott közös óhajuk szerint: mielőbb szükség lenne a mentőtörvény megszületésére.-Milyen a „szereposztás” a különböző mentőszervezetek között? A beteg hogyan szólhat bele abba, melyikük segítségét venné szívesebben?- Ha mentésről van szó, a segítségre szoruló ebbe a legritkább esetben szólhat bele.. Szó szerint a feje fölött dönt ugyanis az, aki a segítséget hívja. Es itt van a nagyon lényeges különbség bármilyen más szolgáltatás igénybe vételéhez képest. Az összes többi esetben maga dönt az ember, ám amikor hirtelen bajba kerül, kiszolgáltatott lesz. Magyarországon évtizedek óta egységes sürgősségi hívószám létezik, a 04. és ez nagyon nagy vívmány. Néhány alternatív mentőszervezettel egyébként együttműködési megállapodást kötöttünk, s ők részt vállalnak munkánkból. Ám csak olyanokkal dolgozunk együtt, akik megfelelnek a szakmai követelményeknek. A két legfontosabb: az illető szervezetnek tevékenységére legyen tisztiorvosi engedélye és rendelkezzék egészségügyi felelősség-biztosítással. Több mint 2 millió mentés évente- Mennyire gyakori az együttműködés, akad-e erre példa vidéken is?- Számos ilyen van. Többnyire a betegszállításba kapcsolódnak be, s így van ez vidéken is. A művese-kezelésre szoruló betegeket például jórészt ők szállítják. Megnehezíti az együttműködést ezekkel a mentőszervezetekkel, hogy némelyiket kifejezetten üzleti céllal alapították, ez azonban még nem lenne baj. Ám azt tudni kell, a mentés nem lehet üzlet. Mi úgy gondoljuk, e tevékenység. mint az élethez való jog biztosítása, a jövőben is állami feladat kell, hogy maradjon! Ez persze nem zárja ki, hogy ebbe rajtunk kívül más szervezetek is bekapcsolódjanak. A magánvállalkozások inkább a betegszállítás területén kaphatnak nagyobb szerepet, hiszen ezek között lesz olyan, amiért majd a társadalombiztosítás fizet. És előbb- utóbb a köthető biztosítások az állami ellátási kötelezettségnél jóval több luxust nyújtanak.- Milyen luxusról lehet szó?- Évente 2,2-2,3 millió mentőfeladatot látunk el, ennek háromnegyed része egyszerű betegszállítás. Ezen a számon belül 20-30 százalékot tesz ki az, amely a luxus kategóriába esik. Olyan értelemben, hogy nem az államnak kellene érte fizetni. Arra gondolok: a kórházi kezelés után nem minden esetben indokolt, hogy a beteget mentő szállítsa haza. Gyakran előfordul az ilyen fuvaroknál, hogy útközben a beteg azt kéri, álljanak meg a piacnál, mert be akar vásárolni. És miközben a mentőautó a zöldségesstand előtt várakozik, másnak nagyobb szüksége lenne a mentésre. Esetenként azt kellene mérlegelni, a hazaszállításra nem alkalmasabb-e a taxi, esetleg a társadalombiztosítás számlájára? A mentőautó nem taxi Amennyiben kényelmi okokból ragaszkodik valaki a mentőkocsihoz, megteheti, de fizessen érte. De előfordul más eset is, ami a beteg szempontjából lehet érthető igény. Ilyen például, amikor az ágyhoz kötött, ápolásra szoruló hozzátartozóját valaki a szabadsága idejére átszállíttatja egy másik városba, az ott élő rokonokhoz. Ezt jelenleg orvosi rendelvényre, ellenszolgáltatás nélkül megtesszük. Ám megtörténik, hogy ugyanazt a beteget évente hatszor fuvarozzuk az ország különböző részeibe - a társadalombiztosítás pénzén. Az ilyen megbízások is teljesíthetők, de úgy vélem, már nem ingyen.- Előfordult már, hogy valamelyik mentőszervezettel nem óhajtottak együtt dolgozni? Az ilyenről az állampolgár hogyan szerez tudomást, és adott esetben, van—e választási lehetősége? Mások döntenek a beteg helyett- Előfordult, részben szakmai okok miatt, valamint azért is, mert a törvényben előírt feltételeknek nem feleltek meg. A választási lehetőség ma elsősorban a betegszállításra vonatkozik. Jónéhány különböző szervezet hirdeti szolgáltatásait, így a betegnek módja van határozni, melyiket veszi igénybe. Mentésnél, mint említettem, a bajba jutott helyett mások döntenek. A segélykérő rendszeresen érkező hívásnál a szolgálat- vezető, ha állami és nem állami mentőegység egyaránt rendelkezésre áll, azt riasztja, amelyiket a feladat ellátására alkalmasabbnak ítél! kóka A baleseti sérüléseknél is nagy jelentősége van az Országos Mentőszolgálat korszerű technikájának. Fotó: Proksza László Nálunk is kinyitják az ernyőt Az Uniroyal Magyarországon Sokunk számára ismeretlen ismerős az Uniroyal márkanév. Az autóval foglalkozók tudják, hogy egyike Európa legnagyobb gumiabroncs gyártóinak, s egy szűkebb kör még azt is ismeri, hogy az Uniroyal abroncsok vizes úton igen jól tapadnak. Azt már azonban kevesen tudják, hogy a céget 1868-ban alapította egy belga katonatiszt és 1979-ben a Continentallal történt fúzió után Európa második legnagyobb gumigyártója lett. Az is újdonság lehet, hogy nem csak a nagyobb európai személyautó-előállítóknak gyári beszállítója a cég, hanem a VW, a Ford, a Mercedes teherautók is Uniroyal abroncsokon járnak. Személyabroncsokat kétféle választékban kínálnak: nyári és téli változatban. Egy példa: nyáron, az óránkénti 180 kilométeres sebességig a Rallye 300-as típust javasolja az Uniroyal. A „Rallye” márkanevet náluk mindig egy esernyő követi, jelezvén hogy speciális, esőgumiról van szó. Nem is akármilyen tapadású nyári vizesgumiról, hiszen a világ szaklapjainak egyöntetű véleménye szerint az Uniroyal a legjobb ebben a kategóriában. Nem tagadják meg jó tulajdonságaikat ezek a gumik akkor sem, ha netán hóba kerülnek. Az MS PLUS 3 téli gumi egy jó súlyelosztású és jól kiegyensúlyozott abroncs, ami esőben is, hóban is egyaránt kiváló. Ez az együttesség azért is fontos, mert a télinek nevezett hónapokban mostanában - és a statisztika szerint is - több az eső, mint a hó ... Legújabb, mondhatni exkluzív típusuk, az RTT 1 jelű, egészen friss fejlesztésű, és a többiektől külsőre is alaposan elütő Z kategóriájú abroncs. Ez a Z betű azt jelzi, hogy a gumi a 240 kilométeres óránkénti sebesség felett (is) alkalmas. Az Uniroyal „begördül” most Magyarországra is és azt szeretné, hogy megismerjék termékeinek valamennyi jó tulajdonságait. A nyitott eser- nyős abroncsok a közeljövőben megjelennek a hazai elárusító helyeken. Fő nagykereskedő az Interag Részvény- társaság lesz, ez a cég hozza forgalomba a „vizes menő” gumiabroncsokat. R. N. Már csaknem készen várja a jelentkező fiatalokat a Major utcai, felújított ház. Fotó: Läufer László Egyedülálló kezdeményezés Pécsett Ifjúsági lakóközösség a Major utcában A pályázatokat június 15-ig várják Pécsett, a Major utca 2. szám alatt Ifjúsági lakóközösség lesz. A hat lakóegységes épületbe főként az állami gondozásból kikerült, gyermeküket egyedül nevelő, vagy gyermeket váró fiatal nőket várnak. Az épület elkészült, a műszaki átadása e hó közepén lesz. A hat lakóegységbe pályázat útján lehet jelentkezni. A cím: Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda, Pécs, Déryné u. 1. 7621. A pályázatnak tartalmaznia kell a jelentkező nevét, korát, indokait, levelezési címét. Elsősorban a 16-26 év közötti, semmilyen lakáslehetőséggel nem rendelkező pécsiek jelentkezését várják. Vegyes érzések ébrednek az emberben a hír hallatán. Az első, az öröm. Méghozzá több okból. Először is azért, mert ebben a házban hat fiatalnak fedél lesz a feje fölött, mert ilyen támogatási forma még nem létezik az országban, s mert arra is kísérlet , hogy miként tud együttműködni az önkormányzat és egy társadalmi egyesület. Ugyanakkor kételyek gyengítik az örömöt: vajon miből tudják majd fizetni a kötelező költségeket az itt lakók, miként tudnak közösségben élni, ennek megfelelően viselkedni, s vajon mi lesz velük akkor, ha innét el kell menniük, hisz azt a hat lakóegységet, ami elkészült, a tervek szerint forgó rendszerben akarják hasznosítani. Minderről Poros Bélával, az Ifjúságért Egyesület vezetőjével beszélgettünk a közelmúltban. Ez az egyesület hozza létre ugyanis az Ifjúsági lakóközösséget. Kiindulópontjuk, hogy la- kánsínség miatt alternatív lakás- támogatási formákra van szükség. Elsősorban azok számára, akiknek semmi reményük saját otthonra, s az albérletet is képtelenek megfizetni. Ezt a lakóközösséget egy hosszabb távú fejlesztés első állomásának tekintik. A Major utca 2. szám alatti épületet az önkormányzat adta. Csaknem két és félmillió forinttal támogatta e célt a Stichting Katholieke Nődén nevű holland alapítvány, közel kétmillió forintot juttatott nekik a Népjóléti Minisztérium, az Ifjúságért Egyesület pedig több, mint hatszázezer forintot fordított rá. Az elképzelés szerint az itt lakó fiatalok csak a havi rezsit fizetnék, s a jövedelmükből bizonyos összeget rendszeresen félre kell tenniük a tovább lépés megalapozására. Itt ugyanis legfeljebb két évig maradhatnak, s addig újabb, de már jobban a saját lábon állást jelentő lakás-konstrukciót szeretne megvalósítani számukra az egyesület. Elgondolásuk szerint lelakott állagú épületekhez, illetve telkekhez jutva, lakóház építő egyesületet alakítva, saját erőből és kölcsönnel tudnának otthont teremteni maguknak. Szerintük számos ilyen alapos felújításra váró épület van a városban, s az önkormányzat ily módon megszabadulhatna ennek a munkának a költségeitől. A másik nagy kérdés természetesen az, hogy miből fizetik a rezsit, miből tesznek félre? Az állami gondoskodásban részesülő fiatalok esetében ez egy bizonyos mértékig és formában - hozzájárulás a kiadásokhoz, életbein- dítási támogatás - megoldott, de hosszabb távon nekik is a munkából származó jövedelem jelentheti a biztonságot. Az Ifjúságért Egyesület ezért azt tervezi, hogy ifjúsági népfőiskola keretében szakmásító tanfolyamokat szervez nekik, illetve más fiataloknak is. Elsősorban mezőgazdasághoz kötődő szakmai tanfolyamokra gondolnak, s az elképzelésük szerint napi öt óra tanulás után dolgoznának. E célra a pécsbá- nyatelepi, volt alsó iskolát szeretnék hosszabb időre használatba megkapni. A Major utcai lakóközösségben nem lesznek egyedül a fiatalok. Egy hivatásos, illetve az egyetem szociális szakembernek készülő hallgatói, valamint társadalmi egyesületek tagjai tanítják, segítik őket arra, hogy miként kell egy nagyobb közösségbe beilleszkedni, melyek azok a normák, amelyeknek meg kell felelniük. Egyik félnek sem lesz könnyű a dolga.
