Új Dunántúli Napló, 1992. június (3. évfolyam, 150-179. szám)
1992-06-10 / 159. szám
8 új Dunántúlt napló 1992. június 10., szerda Az Új Dunántúli Napló politikai vitafóruma Egy döntés margójára 1992. június 4-én a pécsi Közgyűlés a FIDESZ tiltakozása és 9 ellenszavazata ellenére a Nagy Lajos Gimnázium az egyháznak történő átadása kapcsán lemondott az ezért járó kártalanításról. A két és fél órás vita végén név szerinti szavazással megszületett döntés százmilliós nagyságrendű forintösszegtől fosztotta meg a város lakosságát. A vita nem arról folyt, hogy át kell-e adni egyházi tulajdonba a gimnáziumot vagy sem - azt a FIDESZ képviselők is támogatták - hanem arról, hogy a Parlament által megszavazott, elkülönített pénzalapból kíván-e kártalanításként a város részesedni-e vagy sem. Ugyanakkor a döntés következtében komoly összeget kell fordítani az egyházi gimnáziumba járni nem kívánó diákok, és ott dolgozni nem akaró tanárok elhelyezésére. Az egyház jelenlévő képviselői is a kártalanítás ellen foglaltak állást, amit azért is nehéz megérteni, mert ezt a kötelezettséget nem az egyháznak, hanem az államnak kell teljesítenie, és a fedezet az Ország- gyűlés döntése értelmében rendelkezésre áll. így valójában nem történik más, minthogy a meglevő pénz más városok és községek közti szétosztására kerül sor. Az SZDSZ-frakció négy tartózkodás mellett - köztük a polgármesteré - igennel szavazott a kártalanítás nélküli átadásra. Összeálltak a kormánykoalícióval. Új paktum jött létre. Nem szokatlan ez Önöktől tisztelt szabaddemokraták, az elmúlt két évben a Parlamentben és az önkormányzatban követett cikkcakkos, önmagának is állandóan ellentmondó politika kezd megszokottá válni számunkra, de úgy gondolom, a választók nem honorálják ezt. Használják ki ezt a fennmaradó két évet még ezekre a módszerekre, mert soha többé nem lesz rá módjuk, soha többé nem lesznek ennyien a pécsi képviselőtestületben. (Lásd a legutóbbi időközi helyi választáson elért 2,5%-ot.) Az is gondot jelent Önöknél persze, hogy néhány képviselőjük a megválasztása után a szótárból tudta meg - ha egyáltalán felütötte - mit is jelent az a szó, hogy liberális. Valamint az sem ártana, ha egyesek a saját egzisztenciájuk építgetése helyett, vagy legalább az mellett, a város érdekeire is figyelmet fordítanának. A kormánykoalíciós képviselők szavazataiban természetesen nem csalódtunk. A helyileg másfél éve követett taktikájuk: minél rosszabb annál jobb, logikusan mutatta, nem érdekük, hogy a város az átadás kapcsán némi pénzhez jusson. Jó érv lesz ez számukra, amikor a 94-es választásokon a helyi vezetés tehetetlenségére kívánnak hivatkozni. 27 szavazat a kártalanítás ellen. Mindegyike 5-10 millió forintot ér. Tisztelt képviselő hölgyek és urak! Mikor fogják Önök ezt a temérdek pénzt kigazdálkodni valamiből? A pécsi polgárok, ha azt látják, gyermekük olyan iskolába jár, ahol időszerű a felújítás, ahol lehetne új berendezést vásárolni, vagy ahol nincs megfelelő tornaterem, gondoljanak arra, ezek egy része megvalósulhatott volna, ha június 4-én nem dönt úgy a Közgyűlés többsége, hogy erre a pénzre nincs szükség. Már nincs két év az MDF-es kormányzásból, az idő egyre fogy uraim. Tessék sietni, a 94-es választásokig még szabad a rablás. De csak addig. Trombitás Zoltán országgyűlési képviselő FIDESZ Külön emberi lény 1956 hősei Baranyai hősök névsora, akik 1956-ban tíz napra megdöntötték a Rákosi diktatúrát és ezért életükkel fizettek vagy internálták, börtönbe csukták, megkínozták őket. Büszkék lehetünk arra, hogy Baranyában 1956 őszén vér nélkül telt el az a 10 nap. A honvédség, a rendőrség, a karhatalom és sok meggyőződéses kommunista párttag is a szabadságharc és forradalom mellé állt. Az újra megszálló szovjet hadsereg több száz tankjával megdöntötte a forradalmat, Pécsre ávós tisztek kísérték őket. Baranya népe 1956-ban és 1989-ben is megmutatta, lehet forradalmat csinálni bosszúállás és gyilkolás nélkül is. Kérjük azokat, akik még nem tájékoztattak bennünket, ezt minél előbb tegyék meg, hogy tetteiket megörökíthessük. Az özvegyek és a hősök gyermekei tájékoztatását is várjuk férjük, édesapjuk forradalom alatti magatartásáról és természetesen a megtorlásokról is. Címünk: Zsolnay Művelődési Ház. „Tíz nap forradalom” jeligére Felsővámház u. 72. Dr. Berényi István Szocialisták véleménye az egyházi ingatlanról A volt egyházi ingatlanok visszaadásának ügye nem újkeletű kérdés, hanem folyamat, melyet Németh Miklós kormánya indított el, s helyi szinten is a volt tanácsi vezetés egyházakkal lefolytatott tárgyalásai eredményeképpen kerültek vissza intézmények az egyházak tulajdonába. A szocialisták véleménye kezdettől az volt, hogy az egyházak az állami vagyonból olyan tulajdonhoz jussanak, mely biztosítja a működésükhöz szükséges feltételeket, a lelki- ismereti és vallásszabadság gyakorlását. Nem fogadtuk el ugyanakkor a volt ingatlanok sorsának tulajdoni alapon történő rendezését, mert szerintünk a reprivatizáció ellentmond a társadalom érdekeinek. A törvény a szocialisták álláspontjával szemben született meg, s végső soron a következő tíz évben az egyházakat kiszolgáltatja az államnak, az önkormányzatokat az egyházaknak és az államnak, a szülőket pedig a bizonytalanságnak. Képviselőink a városi ön- kormányzat közgyűlésében a téma kapcsán tartózkodó álláspontra helyezkedtek, ezzel juttatva kifejezésre azt a nézetünket, hogy nem ennek a kérdésnek az igazságos rendezését utasítjuk el, hanem azt, hogy a jogszabály semmiféle garanciát nem fogalmaz meg, nem ad támpontot arra vonatkozóan, hogy az önkormányzat ezután az őt terhelő kötelezettségeket teljesíthesse. Az önkormányzaté marad a politikai, szakmai és erkölcsi felelősség, mely mellé eszközrendszer nem társul. Olyan megoldási kötelezettséget róttak ezzel az önkormányzatokra, melyet már korábban országosan kellett volna megoldani. A szocialisták ugyanakkor megütközéssel tapasztalják a téma kapcsán tanúsított indulatos, személyeskedő, rágalmazástól sem visszariadó megnyilvánulásukat. Kablár János Magyar Szocialista Párt Pécs Városi Elnöksége Egy írás jelent meg az Új Dunántúli Napló május 27-i, hétfői számában, melyben egy nőgyógyász orvosnő úgy nyilatkozik, hogy az abortusz ugyan nemkívánatos dolog, de a születésszabályozásnak, mint végső lehetősége - jogosult. A nőnek joga van megtartani, vagy elvetetni magzatát, melynek emberi léte is az első időkben kétségbevonható. A fogantatás pillanatától kezdve, amikor a két ivarsejt egybeolvad és osztódni kezd, már emberi lényről kell beszél- nük, hisz ebből az úgynevezett sejtcsomóból sem kutya, sem macska, sem cserebogár nem fejlődhet, csakis ember. Annak a nőnek, aki ekkor anyává magasztosult, van-e szíve egy csöppnyi részvéttel méhmagzatával szemben? Csupán azt szeretném mondani, hogy a halál- büntetést már eltörölték országunkban is, pedig ez súlyos bűnök büntetése volt a múltban. De fölmerül a kérdés, ha egy súlyos gaztettet sem büntetnek ma Magyarországon halállal, ugyanakkor egy ártatlan magzaA Schwäbische Zeitung Hambuch Gézával, a Magyar- országi Németek Szövetsége ügyvezető elnökével interjút készített. A hazai lapokban eltérő módon kommentált interjú teljes és pontos szövege a következő: SZ: A magyar kisebbségi politika nem csak a Keleten történt fordulat óta számít példamutatónak. Alá tudja ezt támasztani? Hambuch: Sajnos, egyáltalán nem. Véleményem szerint Magyarországnak alapjaiban kellene megváltoztatnia kisebbségi politikáját és végre biztosítani kellene számunkra mindazokat a feltételeket, amelyekre szükségünk van ahhoz, hogy Magyarországon német népcsoportként fennmaradhassunk, így például nincs egyetlen német óvoda, általános vagy középiskolánk sem. Gyermekeinknek így nincs rá lehetőségük, hogy óvodában vagy német nyelvű iskolában sajátítsák el a tot, aki csak annyit vétett, hogy már a világon van az anyai méhben, mint a legpuhább fészekben és tápláló, védő, óvó anyai szervben, azt halálra lehet ítélni, saját anyja által? És most álljunk meg: a magzat nem az anyai szervezet része, hanem az anyai szervezetre bízott külön emberi lény! Nagy a túlszaporodás veszélye - mondják egyesek, súlyos a gazdasági helyzet - mondják mások, nosza hát, nyírjuk ki ezeket a kicsi emberkéket, hisz még nem tudják megvédeni életüket és anyjuk van olyan kegyetlen, hogy halálra ítélje őket. Persze a születésszabályozásra szükség van, node így? A tablettákat már nagy tudományos vívmánynak tekintik sokan, de vajon beszélünk-e egyáltalán vagy beszélünk-e elegei a természetes családtervezésről, mely jól alkalmazva teljesen ártalmatlan és legalább olyan hatásos, mint a fogamzásgátló tabletta (hó'méró'zéses, nyák- megfigyeléses és önvizsgálati módszer kombinációja). Még a régi rendszer idején német nyelvet. Kivételt képeznek azok a gyerekek, akik kétnyelvű gimnáziumba járhatnak. Ilyen csak kettő van. SZ: Min múlik ez? Pénzügyi vagy politikai okai vannak? Hambuch: Azt mondanám, hogy mindkettő. Egy iskolában például különösebb ráfordítás nélkül így is, úgy is lehet tanítani. A rádióban és a televízióban szintén lehet magyar vagy német adásokat sugározni, ez sem kerül lényegesen többe. Ha már a rádiónál tartunk: a magyarországi németek számára jelenleg napi félórás német adás van az ultrarövidhullámú adón. A magyarországi németek azonban inkább a középhullámot hallgatják, sokuknak nincs is olyan készüléke, amelyen URH-t lehet fogni. Az adást este 8 órakor sugározzák, amikor a Magyar Televízióban a TV Híradó műsora megy, tehát el kell dönteni, hogy a magyar információs adást hallgatják történt. Egy kórház ebédlőjében beszélget néhány orvos és ápolónővér. Az egyik orvos megkérdezi: vajon gazdaságosság tekintetében, hogyan lehet osztályozni az állatokat? Vannak-e mondja - abszolút kártékony állatok (tetű, poloska, bolha stb.), ezeket irtani kell. Aztán vannak félhasznos állatok (pl. kutya, macska), ezeknek a szaporodását korlátozni kell, egyet, kettőt hagyunk meg belőlük. Aztán vannak abszolút hasznos állatok pl. juh, szarvasmarha, sertés, stb., ezeket szaporítani kell. Erre az egyik orvoskolléga feláll és így szól: „No gyerekek, nekem dolgom van, mennem kell, de most már úgyis megtudtam valami nagyon fontosat, én félhasznos állat”. Igen, ez a múlt rendszerben természetesnek látszott, de a rendszerváltozás óta kimondhatjuk, hogy már többek vagyunk, mint az állatok. Van bennünk valami más is, a lélek. Ez megvan a még legkisebb, de már emberi lény-^ ben is. Nem ítéljük halálra! Egy hétgyermekes orvos-védőnő házaspár vagy a német műsort. Nem jobb a helyzet az anyanyelvi istentiszteletekkel sem. Legtöbb esetben magyar az istentisztelet nyelve, még ott is, ahol nagyobb a német lakosság aránya. SZ: Ennek nem az az oka, hogy kevés a német nyelvű pap? Hambuch: Bizonyára ezen is múlik. Az is előfordul azonban, hogy németül beszélő papok olyan településre kerülnek, ahol nincsenek németek, illetve fordítva. SZ: Tehát a jó akarat is hiányzik? Hambuch: Igen. Nagyon várunk egy nyugat-európai színvonalú kisebbségi törvényre. Olaszország kisebbségi politikájára gondolunk vagy azokra a kisebbségi jogokra, amelyet a németek Dániában vagy Belgiumban, a szorbok vagy a dánok Németországban élveznek. SZ: Milyen változások következtek be a szabad választások után a német származásúak helyzetében Magyarországon? Hambuch: Gazdasági vagy politikai szempontból általában azonos a helyzetünk a többi magyar állampolgáréval. Ami nagyon nyomasztó számunkra, az a fennmaradásunkhoz szükSzabadella József Pécs, Szabó István Pécs, Szabó András Pellérd, Szabó Lajos Komló, Szabó Gyula Siklós, Szegedi György István Mohács, Szegedi József Mohács, Szelepcsényi István Komló, Szanner Mátyás Vásárosdombó, Szász Sándor Siklós, Szendrődi Endre Pécs, Szendrő Jánosné Pécsvárad, Szerencsés Rudolf Komló, Szi- ebert Márton Ófalu, Szilágyi Dezső Pécs, Szilágyi Imre Pécs, dr. Szkladányi László Mohács, Sztrangák János Pécs. Takács Géza Pécs, Takács István Pécs, Takler György Komló, Teliér Endre Pécs, Te- rebes László Siklós, dr. Timaffy István Komló, Tomecskó János Pécs, Tömöri Nándor Pécs, Tóth Ferenc Pécsvárad, Tóth Ferenc Mázaszászvár, Tóth Albert Pécs. Vadász Imre Kishajmás, Vajdics Károly Sellye, Vajgert György Pécs, Vasas József Pécs, Vastyán József Pécs, Végh Molnár Lajos Kisharsány, Várhidi György Pécs, dr. Vermes Jenő Pécs, Vidolovics Nándor Pécs, Virágos Ferenc Geresdlak, Vocs József Cun, Vér Elemér Pécs, Viszlói Sándor Pécs, dr. Vörös István Szigetvár, Weinhardt Béla Pécs. Zsiga István Komló. Pótnévsor Agyag György Pécs, Anger István Pécs, Antal László Pécs, dr. Apáthy Zoltán Mohács, Aradi István Mohács. Bakos László Pécs, Beleczky Lajos Pécs, Belinszky Barnabás Pécs, Bucsics Tibor Pécs, Buzó Ferenc Pécs. Curl Péter Pécs, Cser Frigyes Pécs, Csete József Pécs, dr. Csolosz Jenő. séges feltételek hiánya, amelyről az előbbiekben már szóltam. SZ: Észlelhető-e a magyar- országi németek körében, hogy növekvő a Németországba történő kivándorlás? Hambuch: Nem beszélhetünk olyan mértékben exodusról, mint a romániai, lengyelországi vagy oroszországi németek esetében. Mindenesetre, ha a gazdasági helyzet tovább romlana - ami, nagyon remélem, nem következik be - és ha nem lesz lehetőség arra, hogy Magyarországon megmaradjunk németnek, akkor én személyesen nem zárom ki a kivándorlók számának emelkedését. SZ: Milyen érdeke fűződhet a magyar kormánynak ehhez a kisebbségi politikához, melyet Ön nem tart kielégítőnek? Hambuch: Úgy vélem, Magyarországnak valójában az állhat érdekében, hogy példamutató kisebbségi politikát folytasson, mert csak így formálhat erkölcsi jogot arra a világ közvéleménye előtt, hogy a szomszédos oszágokban vagy a világ bármely más táján élő magyarokkal törödjön. Nem látom be, bizonyos dolgokat miért ne lehetne megtenni. Hogy egy máDegré Miklós Pécs, Dicső László Pécs, Dobos Ferenc Pécs, dr. Dómján Mihály Pécs, Dóka János Mohács. Englert Károly Pécs, Eper- jessy Ferenc Pécs. Fonter Lajos Kisasszonyfa, Gammos György Pécs, Géczi Dezső Sellye, Gőbel Róbert Szigetvár, Götz László Pécs, dr. Gyenes István Pécs. Hajdú István Pécs, Halfár Rudolf Pécs, Havasi Éva Pécs, dr. Hernádi Imre Mohács, dr. Horváth Sándor Pécs. Kajdi Béla Pécs, Kálmán László Pécs, Katona Ferenc Pécs, Kiss István Pécs, Kiss Sándor Pécs, Kocsis László Pécs, Koszér Géza Szigetvár, Kőszegi Ferenc Szigetvár, Ku- pecz Vilmos Pécs, Kühtreiber Lajos Pécs, ifj. Kühtreiber Lajos Pécs. Légrádi Sándor Szigetvár. Magony Sándor Pécs, Magyar László Pécs, Málics Ottó Pécs, Marton Lászlóné Pécs, Mayer Ferenc Mohács, Meister Tivadar Komló, Merész Gábor Komló, Merkel Ottó Komló, Molnár Gyula Szigetvár, dr. Molnár Géza Komló, Mudlics József Mohács. Neuhauser József Mohács. Örsi Ferenc Pécs, Ősi György Szigetvár. Péter Károly Pécs, Pados Béla Komló, Petrus József Pécs, Pilgermayer Béláné szül. Szün- der Irén Pécs, dr. Posevitz Albert Mohács. (Folytatjuk) Elnézést kérünk azoktól, akik neve hibásan vagy egyáltalán nem jelent meg. Énnek oka a téves adatszolgáltatásban keresendő. Helyesbítsenek. Kérjük továbbra is a ténykedésről szíves írásbeli közlésüket (Zsolnay Műv. Ház, Pécs címre). sik példát említsek: pénzbe kerülne-e az, hogy a magyarországi németeknek képviseletük legyen a Parlamentben? Nem, ez nem kerülne pénzbe, olyan politikai döntésről van szó, amelyet már rég meg kellett volna hozni. Magyarországon egy választási körzet 60-70.000 személyből áll, s a magyarországi németek száma körülbelül 200-220.000. így - amennyiben zárt közösségben élnénk - három választókörzetet képezhetnénk. Ezt azonban nem tehetjük meg, mert szórványban élünk. Ezt a kérdést már rég meg lehetett volna oldani. Romániában minden népcsoportnak - még a legkisebbnek is - saját képviselője van a parlamentben. SZ: Ez azt jelenti, hogy a romániai németeknek jobban megy a soruk, mint a magyarországiaknak? Hambuch: Népcsoportonként messze jobbak a lehetőségeik, mint nekünk. Még ma is megvannak a német óvodáik, iskoláik, német nyelvű istentiszteletük, saját újságjaik, tehát sok minden egyéb, ami a németeknek Magyarországon nem áll rendelkezésre. Nyugat-európai színvonalú nemzetiségi törvényre várunk
