Új Dunántúli Napló, 1992. június (3. évfolyam, 150-179. szám)

1992-06-09 / 158. szám

1992. június 9., kedd uj Dunántúlt napló 9 Ultima ratio Nagy Frigyes porosz király mindig az „Ultima ratio regis,, jelmondatott vésette ágyúira. Amikor aztán egy háborúban az osztrák-magyar csapatok elfog­lalták egyik várát, a legnagyobb zsákmányolt ágyúra Nádasdy Ferenc huszárkapitány ezt a versikét karcolta: „Ha az ágyú, mint mondod, végső érved, ak­kor most érveidben megfogyat­kozol, Fridrik uram Ha Nagy Frigyes akkor meg is fogyatkozott az ilyen ágyús - mai szlogen szerint revolverező- érvekben, amelyek után a vi­tázó fél jobb, ha elnémul, vagy önigazolásra kényszerül, mi aligha. Nemrég még olyan ul­tima ratio-k söpörték el a józa­nabbakat, mint „rendszerelle­nes”, „klerikális”, „osztályide­gen”. Tartok tőle, hogy kitalál­hatnak helyettük olyan másfé­léket, amelyek még a volt egy­házi ingatlanok átadásának - visszaadásának - örömteli igaz­ságtevését is megkeseríthetik. Talán érdemes lenne erről va­lamiféle felmérést végezni, ám ez nálunk mostanában nagyon csiklandós dolog. A legutóbbi közgyűlési ülésen hallhattuk: a belügyminiszter arról is kérhet adatokat, hogy az önkormány­zati tisztségviselők milyen val- lásuak s milyen a családi állapo­tuk. Ha viszont az önkormány­zat kormányrúdjánál lévők arról érdeklődnek egy iskola tanárai, diákjai, illetve az utóbbiak szü­lei körében, hogy maradnának-e az iskolában, ha az ismét egy­házi lenne, ez már egyházelle­nes megnyilvánulás minősítését is kiválthatja. Pedig „közvéle­ménykutatás” elindítói csak azt a törvény által előírt önkor­mányzati kötelezettség mini­mumát próbálták teljesíteni, ami az egyházi ingatlanok át­adásánál az érintetettek érdeke­inek egyeztetését úja elő: Az indulatokkal korbácsolt disputa az önkormányzati és egyházi - egyébként természe­tesen egymást teljesen nem fedő- érdekekről folyt, de a lehető­ségek higgadt összemérése he­lyett személyekre vonatkozó „érveléssel”, félrehallásokkal és félreértelmezésekkel. Pedig senki nem vitatta, hogy vissza kell adni az egyes korábban ál­lamosított egyházi ingatlanokat. Legfeljebb egyesek az átadás­nak a mindent az önkormányza­tokra hárítóan kitalált módsze­rével nem értettek egyet. A vitát kiváltó javaslat pedig csak arra vonatkozott, hogy az egyház és az önkormányzat együtt kérje a kormánytól - törvényes lehető­ség! - az önkormányzat kártérí­tését a cisztercieknek átadandó Nagy Lajos Gimnáziumért. A javaslatot elvetették, de azóta sem értem, mi volt benne az egyházellenes él. S aggó­dom, hogy netán egy új jelszóra szorulunk „A vallás magánügy, a válás gyakorlásának szabad­sága közügy” kiegészítéseként: „Az egyházi érdekek és egy vá­ros közössége érdekeinek össze­vetése, egyeztetése nem egyhá­zellenes, hanem közügy,,. Talán ebben is akad ráció, ha nem is végső. Dunai Imre Uránváros: Lakótelep az egykori szigeti külvárosi le­gelő, katonai gyakorlótér és re­pülőtér helyén. Az uránbánya dolgozói számára 1955-től kezdődött meg itt a lakóházak építése. Elnevezése a lakossági névadás jó példája: frappán­sabb, mint a korábban hivata­losként használt és egyébként pontatlan és több okból is kifo­gásolható „Újmecsekalja" el­nevezés. Határai: Szigeti út - Tüzér utca - szentlőrinci vasút - Páfrány utca. Ürüg: Egykor önálló falu Pécstől nyugatra, hosszan el­nyúló észak-déli völgyben. Pécshez 1930 óta tartozik. Városrészek határai és néveredete Uránvárostól Zsebedombig Mára a város egyik legkedvel­tebb kertvárosává vált, „falu­központja” azonban még őrzi a régi településszerkezetet. A „Magyarürög” elnevezés elő­tagja már értelmét vesztette, mert a hajdani Németürögből Rácváros lett, ezért a város­résznevek rendezésekor a jelző néküli változat maradt meg. Határai: Abaligeti út - Magya- rürögi út keleti telekvégei -Út­törő utca északi telekvégei - Ürögi határút - zártkerti határ. Alrészletei: Felsőürög és Alsóiirög. Üszög (Üszögpuszta): Kö­zépkori falu, amely később ma­jorságként Kozármislenyhez tartozott. Csak 1988 óta lett Pécs része a Pécsi Állami Gaz­daság központja kisméretű la­kóteleppel és üdülőterülettel. Itt vannak a dunai ivóvízveze­ték és az alföldi gázvezeték fo­gadóállomásai is. Vasas: Középkori falu Pécs­től keletre. Somoggyal 1946-ban, Péccsel 1954-ben egyesült. Fejlődését a közel­múltig a szénbányászat segí­tette: bányász lakótelepe is van. Folyamatosan kertvárossá vá­lik. Somogytól a Határ út vá­lasztja el. Zsebedomb: Cserkúnól 1988-ban Pécshez csatolt üdü­lőterület, amely a jövőben la­kott szőlővé fejlődhet. Elneve­zése a mondabeli Zsebe vitéz nevéből ered. Határai: köz- igazgatási határ - Kertes dűlő - 6-os főút - városhatár. Alrész- lete: Kodó. (A városrészeket határoló utcák a könnyebb eligazodás érdekében az még 1990-es ut­canévjegyzékben foglaltak sze­rint szerepelnek.) D. I. Zárszámadás Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyű­lése június 4-i ülésén az 1991. évi költségvetésének végre­hajtását 6 691 130 000 forint bevétellel, 6 421555 000 kia­dással és 303 343 000 forint helyesbített pénzmaradvány­nyal hagyta jóvá. Elöljáróban 303 milliós pénzmaradványról, ami örven­detesnek látszik, de mégsem könyvelhető el egyértelműen sikernek. Olyan részek is össze­tevői, amelyek egyes költségve­tési célok nem kellő megalapo­zottágára utalnak. Magyarán: nem sikerült elkölteni a célra rendelt pénzt. Például az intéz­ményi fejlesztéseknél, állóesz­köz nagyjavításoknál. Viszont vitán felül örvendetes, hogy az intézményi és városüzemelte­tési kiadások, s általában a mű­ködési kiadások 3,2%-al a ter­vezett szint alatt maradtak. Ez pedig 138 millió forint megta­karítást jelentett. Az ökormányzat költségveté­sében 1,991 milliárd forint volt a saját bevétel, ami az összes­nek 29,8%-a. A bevételekben 205,876 millió forint többlet képződött: ez 49,449 millió fo­rint hiány és 255,324 millió fo­rint túlteljesítés egyenlege. En­nek a 64,2%-a az önállóan gaz­dálkodó intézményeknél, 35,8%-a az önkormányzat köz­ponti költségvetésében, az ille­tékbevételek túlteljesítéséből keletkezett. A hiány az önkor­mányzat központi költségveté­sének forrását képező bevételi nemek kieséséből fakad, amelynek 68,1%-a a vállalkozói lakásépítés és lakásértékesítés évek közötti elhúzódásából, 16,1%-a a vállalatok átalaku­lása miatt a telekhasználati és igénybevételi díjak jogcímének megszűnéséből származik. Az öszes bevételi forrás 60,2%-át az átengedett központi adók, a normatív hozzájárulá­sok, egyéb állami támogatások és a társadalombiztosítási finan­szírozás képezték. A központi céltámogatások igénybevétele csak 77,7%-ra sikeredett. A tervhez képest a közel 42 millió forintos elmaradás a Német Nemzetiségi Centrum és a Ma­lomvölgyi Szociális Otthon III. ütemének indítási problémáihoz kapcsolódik. A címzett állami támogatásokból viszont 30 mil­lió forint nem érkezett meg a tavalyi év végéig. Az 1991-es bevételeken túl a pénzügyi mérleg 403,976 millió forint forrást tartalmaz, amely összeg nagyjából fele-fele arányban az ÁFA kiszámításá­ból és viszaigényléséből, vala­mint az 1990-es pénzmarad­ványból származik. Noha az önkormányzat fel­ügyelete alatt működő intézmé­nyek költségvetési kiadási elő­irányzatukat 96,8%-ban hasz­nálták fel, de ez az összeg így is közel 55 millióval meghaladja a 4 milliárd forintot, s ez az ön- kormámyzat összes kiadásának 63,1%-a. Nehéz megítélni, hogy a város polgárainak öröm-e vagy keserűség, de ezek az intézmények tavaly műkö­dési bevételi tervüket 108%-ra, ár- és díjbevételüket pedig 171,1%-ra teljesítették! A fej­lesztési célokra költségvetésből a tervezettnél 5,3%-al több, 1,849 milliárd forint lett fel­használva. Ez az összes költ­ségvetési kiadás 28,8%-a. Végétéiül: a 303 milliós pénzmaradvány nem igaán könnyíti meg az idei költségve­tés közeli módosításánál másfél millárd forint összegű többlet- igény teljesítését. Az összegből 219 millió forintnyi megtakarí­tás az intézményeket illeti meg, a maradék központi pénzma­radvány egyharmadára pedig már kötelezettségekett vállalt a közgyűlés. Maradt mindössze­sen 56,6 millió forint, amelynek „elnyeréséért” célok és ágaza­tok vetélkedhetnek. D. I. Útszéli táblák Háborús filmekből, fényké­pekről, kinek-kinek még a saját emlékezetéből felidézhető az avítt látvány, az azokban az években Európát ellepő útirány- jelző „karácsonyfák”. Egy-egy karóra, oszlopra tucatnyi he­gyesszögben végződő deszka­táblát erősítettek fel, ezek a kü­lönböző irányokban lévő köze­lebbi-távolabbi városokat jelez­ték a katonáknak. Ez jutott eszembe, amikor először láttam a táblaerdőt az akkor még Egri Gyula út - Sa- rohin tábornok útja (ma már Maiéter Pál út - Nagy Imre út) sarkánál a tágas szabad terüle­ten. Ezek különböző üzletek, szolgáltató műhelyek felé terel­getnék az embereket, olyanok, amelyek a főúttól távolabb búj­nak meg a házak között. Ma már táblák szegélyezik a Nagy Imre utat főleg a jobb oldalán, és ilyenekkel találkozhatunk a városrész más helyein is. Ezek nem igazán keltenek lelkes hangulatot a szemlélőben. Nem mintha nem lenne szükség rá­juk, de sokkal inkább azért, mert rontják az egyébként na­gyon is sérülékeny városképet. Azt tudom, hogy az önkor­mányzati műszaki hatóság a táblaelhelyezés engedélyezője, szükség esetén esztétikai okok­ból kifogással is él, s a táblák után közterületfoglalási díjat kell fizetni. így tehát rendben is lenne a dolog. Ám... Amikor az útszélet összessé­gében nézzük, sokszínűségnek tűnő összevisszaságot látni, ami ráadásul - és ebben nagyon biz­tos vagyok - nem is segít eliga­zodni. Egy, a hagyományostól nagyon is eltérő városszerke­zetben élőszóval is nehéz eliga­zítani az idegent, nem hogy néma táblákkal. Elismerem, hogy mindenki­nek a saját gyereke - jelen eset­ben a saját táblája - a legszebb, de talán mégis elkelne valami célszerűbb megoldás. Évekkel ezelőtt elhelyeztek néhány tájé­koztató táblát Megyervárosban (Lvov-Kertváros), de ezek bő­ven megérettek a felújításra, már csak az utcanevek válto­zása miatt is. Valami hasonlót lehetne elképzelni a hirdetések­nek is (a hagyományos hirdető­oszlop semmit sem érne), amin bizonyára jobban eligazodná­nak az üzletfelek, s a városkép is kevésbé sérülne. H. I. A város új arculata... De sok település kívánja ezt ma­gának széles e hazában - a mai kor követelméneinek megfelelően megújulni! Ter­mészetesen ez csak ott sikerül, ahol a régi értékek szellemé­ben, s nem azoknak ellenében teszik ezt. Tanúskodik ennek negatív példájáról számos „szocialista bányaváros”. Pécsett is jelentkeznek apróbb-nagyobb nyomai az újjászületési hajlamnak, amelynek két példáját közül­jük itt fényképen. Nem célunk az, hogy „megfellebbezhetet­len” véleményt mondjunk, mi csupán arra szorítkozunk, hogy közöljük tapasztalása­inkat a közvéleménnyel, s do­kumentáljuk ezen törekvést a magára büszke mecsekaljai városunkban. Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, dr. Vargha Dezső Irodalmárok cégtáblája A Dél-Dunántúl, Baranya és Pécs méltán híres arról is, hogy itt neves írók, költők al­kottak az évszázadok folya­mán, s teszik ezt ma is. Min­denki csak örülhet annak a ténynek, hogy mi ezt elmond­hatjuk magunkról, s annak is, hogy városunknak irodalmi kisugárzása is van. Egy mel­lékesnek számító tényre azonban rá kell mutatnunk: nem mindegy, hogy annak az írószövetségi regionális cso­portnak, amelyik ilyen gaz­dag múlttal és jelennel ren­delkezik, milyen a ’’cégtáb­lája” székhelye falán. Városvédő őrjáratunkban már képpel is jeleztük, a Ki­rály utcai tábla méltánytalan külalakját, s most sokadik, más irányból is érkező fi­gyelmeztetésre végre levették a táblát. Bizotosak vagyunk abban, hogy ilyen pénzszűke világ­ban nehéz pótlására az anya­giakat előteremteni. Ennek érdekében mi, városvédők is fölajánljuk segítségünket, mert egy méltó tábla elhelye­zése - másoknak is mondjuk! - közügy. Dr. Vargha Dezső „Kulturált közlekedéssel a gyermekekért” Pécs Önkormányzata Köz­gyűlésének legutóbbi ülésén 200 000 forintos alaptőkével létrehozta a „Kulturált közle­kedéssel a gyermekekért,, Ala­pítványt, amely az uránvárosi KRESZ-park eredményesebb működtetéséhez, a gyermekek közlekedési ismeretekkel való fekvértezéséhez kíván segítsé­get nyújtani. Az alapitvány 50-50 000 forintos támogatá­sára ezidáig már ígéretet tett a megyei és a városi közlekedés- biztonsági tanács, a Mecseki Kultúrpark, de 100 000 forintot ígért az OTP Bank is. Az alapít­vány - amelynek székhelye a Mecseki Kultúrpark - nyílt, bárki csatlakozhat hozzá. Repülőgépes szúnyogirtás Június 15-én, rossz időjárás esetén pedig 16-án vagy 17-én este 18 órától repülőgépes szú­nyogirtás lesz a város területén. Az akció még kétszer fog meg­ismétlődni a nyáron: júliusban és augusztusban. Útfelújítások Megkezdődött a Garay utcá­ban az útburkolat és a járda, a Mecsek Áruházzal szemben pe­dig a parkoló felújítása, a Neve­lési Központ mellett az autóbu­szöbölnél a támfal és a lépcső javítása, a Majtényi utca 26. előtt az útburkolat, a Mecsek utcában a nyugati járdajavítása. Pécsi Körkép

Next

/
Thumbnails
Contents