Új Dunántúli Napló, 1992. június (3. évfolyam, 150-179. szám)

1992-06-09 / 158. szám

10 üj Dunántúli napló 1992. június 9., kedd Ä) A szerkesztőség postájából Válaszol a posta Az Új DN-ben, május 27-én megjelent „Csomag a fűben” című cikkel kapcsolatban Csermely Lászlótól, a Pécsi 1. sz. Körzeti Postahivatal hiva­talvezetőjétől a következő tájé­koztatást kaptuk: A hivatalban végzett vizsgá­latom és a címzettől bevont burkolat alapján megállapítot­tam, hogy a kérdéses külde­mény postai kezelésben nem fordult elő. Ismereteim szerint a csomagszállítás és a kézbesítés nem kizárólagos postai tevé­kenység. Azt több, a Magyar Postától független vállalat is végzi. Rézkarika egy ezresért-Hát én aztán alaposan be­ugrottam - ismerte el keresetle­nül egy karakán női hang. - Egy jólöltözött, idegenes kiejtéssel beszélő férfi szólított meg a vá­sárcsarnok előtt. Szánalomra méltóan könyörgött, adjak neki egy ezrest, mert okvetlenül el kell utaznia és nem elég a pénze. Cserébe átadná a karika­gyűrűjét. Egyfelől megsajnál­tam, másfelől láttam, szép, vas­tag a gyűrűje, benne az arany­próba, több ezrest is megér, győzött a kapzsiság. Másnap elmentem egy ékszerboltba megnézetni, mennyit ér a szer­zeményem. Mondanom se kell, hogy semennyit. Szép, vastag rézkarikát sóztak rám egy ezre­sért. Megtudtam azt is, hogy éppen a hatodik vagyok, akiről ebben az üzletben derült ki, hogy hasonló módon esett csapdába. Gondoltam nem ár­tana figyelmeztetni az embere­ket - fejezte be az elbeszélését N. F.-né. Szerkesztői üzenet C. J.-nének üzenjük, hogy keresse fel jogi tanácsadónkat, ahol a részletek ismeretében bővebb felvilágosítást kaphat. Köszönet a segítségért és az emberségért Nagyon nehezen járó rok­kant-nyugdíjas vagyok. Egye­dül voltam otthon másfél éves unokámmal, aki éjszaka beláza­sodott. Szülei másnap hajnalban külföldre utaztak volna, és laká­sukon telefon nincs. Felhívtam a Volán Taxit, ahol Szabó Edit központos segítségét kértem. Ő azonnal intézkedett és Tóth Csaba gépkocsivezető elment a szülők lakására, értesíteni őket. A taxi-központos rövidesen visszahívott, hogy a szülők jön­nek, már úton vannak. Mindez éjjel egy órakor történt. Tették ezt teljesen ingyen - a kisbaba gyógyuljon meg - mondták. Herczog Györgyné Szálúi A. u. 18. Gyermeknap alkalmából a KISOSZ Baranya megyei Szer­vezete nevében dr. Obemig Ti­bor elnök játékokkal, mese­könyvekkel és többezer forintos összegyűjtött pénzösszeggel kedveskedett a Baranya Megyei Gyermekkórház és Csecsemő- otthon kis betegeinek és gondo­zottjainak. Betlehemné Tóth Éva ápolási igazgató A DOZSO Gaia Környezet­védő Klubjának megvalósításá­hoz segítséget nyújtott a Déldu­nántúli PIÉRT Kereskedelmi Vállalat, a Csemege - Meinl üz­let, a Pannónia Sörgyár, a Se­neca Könyv- és Hanglemezbolt (Direkt Bt.), a BIO-MED Kft, a Pécsi Zöld Kör és Pécs Város Önkormányzatának kömyzet- védelmi bizottsága. Kert László, igazgató Az Adó és Pénzügyi Ellenőr­zési Hivatalnak örömmel mon­dunk köszönetét segítőkészsé­gükért. A „KITTI” Kolping Ifjú­sági Társadalom védelmi és To­vábbképzési Intézet Alapítvány kérte az APEH-től, az adóalap­ból történő levonásra jogosító igazolás kiadásához való hozzá­járulását. A „Hivatal” segített, tájékoztatott a kérelem benyúj­tásával kapcsolatban és meg­hökkentő gyorsasággal intézke­dett. Ágoston Csaba a kuratórium helyettes elnöke Telekmegosztási kérelmünk húsz év óta húzódott. A napok­ban, Gömöri János városi főépí­tész rövid idő alatt megtalálta a megoldást ügyünk elintézésé­hez. Köszönet érte. Pálffy család Pécs Kinek jó ez így? Csak a merészebbek jelentek meg a péntek délutáni felhősza­kadás után a május 23.-ai túrán, ami a Hősök teréről indult Si- kondára. Az első illúzióromboló, el­szomorító benyomás a Tri- pammer-fánál (még) álló pa­dok, asztalok, esőházak állaga, valamint az úgymond „túristák” által felhalmozott szemétkupa­cok voltak. Az utunk a Meleg- mányi-völgyön keresztül veze­tett. Itt hatalmas kidőlt fákat kellett kerülgetnünk. De csak ezen kis megpróbál­tatások után jött a java! Fölka­paszkodtunk a Jó szerencsét va­dászházhoz, és egyszerre csak „új táj” tárult elénk: a kis lankás oldalt kiirtották, természetesen a turista-jelzéseknek sem ke­gyelmeztek! Toronyiránt indultunk volna az Árpád-kori templomig, ha a tornyát láttuk volna. A földóze- rolt utakon nyakig sárosán ér­keztünk a mánfai műemlék­templomhoz. Itt ért az újabb, és talán a legnagyobb csalódás: a kis templom kulcsát elvették a szomszédos tanyán élő gond­noknőtől, immár a múlt év no­vembere óta. Kérdésünkre azt válaszolta, hogy a polgármesternél van a kulcs. S mi van, ha a turisták pecsételni akarnának? (A pecsét is bent rejtőzik.) Talán az ön- kormányzatnak nincs szüksége arra a kis összegre, ami innen befolyna? Bandi András Az önkormányzat túl jóindulatú Az Irányi Dániel tér és környéke Környezetszennyezést okoznak a kocsmák, a szemetelők és a közlekedés A városi önkormányzat túl jóindulatú. A sok, városszerte gyakori példa közül csak egy­ről teszek említést. Például az Irányi Dániel tér nyugati terü­letén négy új kocsma kinyitá­sát engedélyezték. Az ötödik már régi, (történelmi) borki­mérő (ahol azért kóstolgatnak is) a borgazdasági épületben. E kocsmák egy része jól irá­nyított hangszóróval, időnként felerősítve zavarja a környék lakóinak nyugalmát, a része­gek hangoskodása gyakran el­viselhetetlen. Újabban a kö­zelben egy bank és a „Tudo­mány Háza” próbál feltűnni, de a közelben két, történelmi múltú iskola is van (az Egye­tem utcai és a gépipari). Nem egyszer sajnálattal kell tapasztalnom, hogy a piac szemetét tetőzi a piac előtti utcatéren elhagyott papírsze­mét, földkupac, üres dobozok, üvegek, szerves hulladék tö­mege. Ezeket a környék lakói kényszerülnek eltakarítani nap mint nap. Senki sem fi­gyelmezteti a piacolókat, hogy menjenek be a piac- térre.Ezek az árusok élelmi­szert, zöldségfélét, gyümöl­csöt és ruhaféléket raknak le kétes tisztaságú papírjaikra, melyeket közvetlenül rátesz­nek az előző napi húgymara- dékra és odaszáradt köpetvá- ladékra. Ugyanis rendszeres jelenség, hogy a „kultúrált” (egyre inkább jól öltözött ifjak hölgyekkel és levegőszeny- nyező autókkal) kocsmaláto­gató nem bírja ki tovább, és részegen kitámolyogva a kör­nyéken megszabadul felesle­ges folyadékától. Gyakori a hányás is. A legdivatosabb a „hurutlazító” köpködés,- ami általános népszokás. Felhí­vom a városi tisztiorvosi szol­gálat figyelmét, hogy érdemes lenne egyszer megmérni, hogy a környék porszennye­ződése mikrobiológiai szem­pontból mennyire jelent ve­szélyt a közeli iskolák tanuló­ira (az uralkodó széljárás északnyugati) és a környék lakosaira. Ugyancsak felül kellene vizsgálni az önkor­mányzat hatósági illetékesei­nek, hogy milyen módon le­hetne kialakítani a kulturált vendéglátást, a hangulatos és nem hangoskodással hival­kodó kiskocsmák rendjét, környékének tisztaságát. Nem az idegenforgalom, hanem sajátmagunk megbe­csülése miatt. Dr. Szabó László a Pécsi Városszépító'- és Városvédő Egyesület tagja A pécsi, Frankel Leó utca 20-24 számú házak előtt a lakók gondozzák, ápolják a parkosított terüle­tet, közölte a jó hírt Parragi Lajos, aki maga is benne van a kis csapatban. Jogi tanácsadó S. L. a foglalóról kér tájé­koztatást. Polgári Törvénykönyvünk­ben meghatározottak szerint a szerződés megkötésekor a kö­telezettségvállalás jeléül fogla­lót lehet adni. A szerződés megkötésekor átadott pénzösszeget vagy más dolgot csak akkor lehet fogla­lónak tekinteni, ha ez a rendel­tetése a szerződésből kétségte­lenül kitűnik. Abban az esetben, ha a szer­ződést teljesítik, a foglalót a szolgáltatás ellenértékébe be kell számítani, ha pedig a fog­laló a beszámításra nem al­kalmas, vagy a szerződés olyan okból szűnik meg, ame­lyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a fog­laló visszajár. A teljesítés a meghiúsulásért felelős sze­mély az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. A foglaló visszakövetelésé­ről való lemondás, illetőleg a foglaló kétszeres visszatérítése a szerződésszegés következ­ményei alól nem mentesít; a kártérítésbe azonban a foglaló értéke beszámít. A túlzott mértékű foglalót a. bíróság mérsékelheti. K. Sándorné olvasónk 1988 évben ment nyugdíjba. Két gyermeket nevelt fel. Kérdése, hogy gyermekei után meg­kaphatja-e gyermekkedvez­ményként a két évet. Az 1991. évi II. törvény 5 §-a tette lehetővé a gyermek- kedvezmény adását. A törvény 1991. január 28-án került ki­hirdetésre. A kihirdetést köve­tően előterjesztett igényeknél kerülhet beszámításra a gyer­mek után a megjáró év. Olva­sónk levele szerint 1988 évtől nyugdíjas, így esetében a gyermekek után nem jár to­vábbi év, így e címen nem le­het nyugdíját emelni. Tájékoztatásul ismertetjük az idevonatkozó jogszabályi előírást is. E szerint az anya ténylegesen megszerzett szol­gálati idejét annyiszor 365 nappal növelni kell, ahány gyermeke született 1968. ja­nuár 1-je előtt. Amennyiben az anya 1968. január 1-je előtt született gyermeke tartósan beteg, il­letve fogyatékosnak minősül, a növelés 550 naptári nap. Kiss G. kérdése, hogy mun­kaviszony létesítésekor lehet-e próbaidőt kikötni és mennyit? A jogszabályi előírások sze­rint a munkaszerződésben, a munkaviszony létesítésekor próbaidő is kiköthető. A próbaidő tartama harminc nap. Kollektív szerződés, il­letve a felek ennél rövidebb vagy hosszabb, de legfeljebb három hónapig terjedő próba­időt is megállapíthatnak. A próbaidő meghosszabbí­tása tilos, ettől érvényesen el­térni nem lehet. A próbaidő alatt a munkavi­szonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti. Takács N. kérdése, hogy táppénz kinek jár. Táppénz az 1975. évi II. tör­vény 17. §-a alapján annak jár, aki a. / a biztosítás tartama alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő első, vagy második na­pon keresőképtelenné válik, b. / a biztosítás megszűnését követő második napon túl, de tizenöt napon belül válik kere­sőképtelenné, ha a biztosítás legalább 180 napon át meg­szakítás nélkül állott fenn, c./ a biztosítás megszűnését követően baleseti táppénzben, vagy terhességi- gyermekágyi segélyben részesül, ha az en­nek megszűnését követő napon keresőképtelen. B. K. az iránt érdeklődik, hogy az új Munka Törvény- könyve miként szabályozza a pihenő időt. Az 1992. évi XXIII. tör­vény, mely július 1. napján lép hatályba a pihenő időről az alábbiak szerint rendelkezik. Abban az esetben, ha a napi munkaidő a hat ótát megha­ladja, a munkavállaló részére legalább húsz perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Ha a három- vagy többmű­szakos, illetve a megszakítás nélküli üzemelése miatt a munkaidő nem szakítható meg, továbbá a készenié ti jellegű, il­letve az olyan munkakörben, ahol az étkezés munkaidőn be­lül is biztosítható a munkaközi szünetet a munkaidőn belül kell kiadni. A munkaközi szünet minden egybefüggő három túlóra után is megilleti a munkavállalót. A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább tizenegy óra pihenő­időt kell biztosítani. A most ismertetett előírástól- 123 § l\l bek. - kollektív szerződés vagy a felek megál­lapodása eltérhet, de legalább nyolc óra pihenőidőt ilyen esetben is biztosítani kell. A kollektív szerződés előír­hatja, hogy a készenlétet köve­tően a munkavállalót pihenő­idő nem illeti meg. A munka- vállalót hetenként két pihenő­nap illeti meg, ezek közül egyiknek vasárnapra kell es­nie. Az ettől eltérő munkarend­ben foglalkoztatott munkavál­lalónak heten kéntlegalább negyvenkét órát kitevő, meg­szakítás nélküli pihenőidő jár. Ebbe a vasárnapnak, illetve, ha a munka rendeltetése folytán vasárnap is folyik, egy másik teljes naptári napnak bele kell esnie. Az ismertetettektől — 124 § 121 bek. - eltérően a pihenőidő- az egészségre ártalmas mun­kakört kivéve - kéthetente, kollektív szerződés rendelke­zése esetén havonta összevon­tan is kiadható, de egy pihenő­nap vasárnap történő kiadása kötelező. A fentiektől - az egészségre ártalmas munkakört kivéve - az idényjellegű munkáltatók, illetőleg munkakörök tekinte­tében el lehet térni. Nagy G. olvasónk kérdése, hogy ki jogosult családi pót­lékra és a gyermek hány éves koráig. Az 1990 évi XXV. törvény­ben meghatározottak szerint családi pótlékra a Magyar Köztársaság területén tartóz­kodó a. / magyar állampolgár, b. / állandó tartózkodásra jo­gosító személyi igazolvánnyal rendelkező nem magyar ál­lampolgár jogosult, aki ház­tartásában gyermeket nevel. Családi pótlék az után a gyermek után jár, aki a. / tizenhat évesnél fiata­labb, b. / tizenhat évesnél idősebb, de húsz évesnél fiatalabb és alap- vagy középfokú oktatási intézmény nappali, illetőleg a dolgozók általános vagy kö­zépiskolájának ifjúsági, fiatal­korú tagozatán tanul, c. / tartósan beteg, illetőleg testi vagy értelmi fogyatékos. Tájékoztatásul elmondjuk még, hogy a családi pótlékra vonatkozó igényt a jogosult szóban vagy írásban egyaránt előterjesztheti. Az igényt visz- szamenőleg legfeljebb hat hó­napra lehet érvényesíteni. Családi pótlékot csak igé­nyelőterjesztés alapján állapí­tanak meg, hivatalból nem. S. Á.

Next

/
Thumbnails
Contents