Új Dunántúli Napló, 1992. június (3. évfolyam, 150-179. szám)

1992-06-08 / 157. szám

1992. június 8., hétfő üj Dunántúlt napló 5 Pályázat gyermekbalesetek megelőzésére A 24. óra Alapítvány a gyer­mekbalesetek megelőzésére hirdet pályázatot kettős céllal. Mozgósítani kívánják a gyer­mekeket, szülőket, pedagógu­sokat, a gyermekek környezeté­vel foglalkozókat, hogy a gyermekek környezetét és biz­tonságát szolgáló magatartás- formák kialakítására, elfogadta­tására ötletekkel (figuraterv, szlogen, kommunikációs akció­terv stb.) pályázzanak, míg a marketing szakembereket arra kérik, dolgozzanak ki a gyer­mekbalesetek megelőzésére vonatkozó koncepciót és straté­giát. A mindkét kategóriában díjazott pályázaton bárki részt- vehet, a 30 éven aluli pályázó­kat az OKBT különdíjban ré­szesíti. A pályázatot három pél­dányban 1992. június 15-éig ké­rik bekülkedi a 24. óra Alapít­vány titkársága címére: 1074 Budapest, Dob u. 45. (Magyar Reklámszövetség). Környezetvédelmi tábor Komlón Idén hetedik alkalommal rendezi meg a komlói Honisme­reti és Városszépítő Egyesület nyári környezetvédelmi ifjúsági táborát. A bányászváros 22 nagyváradi fiatalt lát vendégül, akikkel a komlói táborozok a várost tisztítják, szépítik ezen a héten, megismerkednek a me­gye múzeumaival, egy napot a Balaton partján töltenek. A tá­bor idején 15 komlói fiatal Nagyváradon vendégeskedik. Az értelmi fogyatékosokért Az Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szö­vetsége szombaton tartott kül­dött-közgyűlésén módosította a szervezet alapszabályát annak érdekében, hogy megnövelje a szövetség irányításában a helyi szervezetek befolyását. A köz­gyűlésről a távirati iroda mun­katársát a szövetség főtitkára tá­jékoztatta. Ritterné Józsa Judit elmondta: az érdekvédelmi te­vékenység megjavításáért a küldöttek sürgették a rokkant­sági törvény elfogadását, amire a többi rokkantszervezettel együtt már korábban javaslatot tettek. A törvénytől az értelmi­leg sérült emberek jogi helyze­tének tisztázását is várják. A közgyűlésen megtörtént a szövetség tisztújítása is: ismét elnökké választották Lehel Mik­lóst. A társelnöki tisztséget Tölgyszéki Gyuláné tölti be. Növekvő munkanélküliség Sásdon is Az emberek félnek a leépíté­sektől, az esetleges munkanél­küliségtől. A magyar átlaghelyzettől semmivel sem különbözik Sásd és térsége. A meglévő üzemek a túlélésért küzdenek, új ipari üzem, nagyobb volumenű vál­lalkozás nincs kilátásban, a környező városok pedig a saját jólképzett munkanélkülieket sem tudják foglalkoztatni. Mi­óta a sásdi és a környékbeli ál­lástalanoknak a Baranya me­gyei Munkaügyi Központ kom­lói kirendeltségén kell jelent­kezniük, a községben nincs pontos nyilvántartás ezekről az emberekről. Mint Waschner Zoltánnétól, a sásdi körjegyző­ség főelőadójától megtudhattuk, a legutóbbi mérés Sásd és Vásá­rosdombó körzetében 279 főt regisztrál, a létszám azóta is emelkedett. Becslések szerint Sásdon a lakosság 7-8 százalé­kát érinti súlyosan ez a prob­léma. Nyolc személy részére folyó­sítanak átmeneti szociális tá­mogatást, melynek összege 4000 forint. Közülük az egyik Borbély Jánosné, aki a helyi ál­talános iskolában dolgozott konyhai kisegítőként és különö­sebb képzettség nélkül még re­ménye sincs állást találni, és a családban nem ő az egyedüli, aki ilyen gondokkal küzd. Férje, aki szintén munkanélküli volt, a Szovjetunióban dolgozik. Állandó foglalkoztatásra alig van igény - mondja Wascher Zoltánná -, a helyettesítéseknél pedig az a furcsa helyzet állt elő, hogy nem mindig érdemes két-három hónapra munkába állni, mert nem lesz folyamatos a munkaviszony, és elvesztik a munkanélküli járadékra való jogosultságukat. Ilyen helyzetben van Jusztin- ger Lajosné is, akinek múlt év decemberében megszűnt a munkahelye, és ha lenne is lehe­tősége 2-3 hónapra elhelyez­kedni például a kenyérgyárba takarítónőnek, akkor sem teheti, mert a Baranya Megyei Sütői­pari Vállalat is átalakulás előtt van, ki tudja, három hónap múlva lesz-e szükség a munká­jára. Az átképzésre nem is gondol, hisz önálló vállalkozás indítá­sához nincs törzstőkéje, és az eddig megszerzett két szakmá­jával — kereskedő, képesített mezőgazdasági könyvelő - sem megy semmire. Komlón ugyan ajánlottak neki állást, de bérlet­térítés nélkül. A család 14 ezer forintból és a két gyerek után járó családi pótlékból él. Rabb Zsuzsanna pályakezdő, és azok közé tartozik, akik a gimnázium és a kétéves vegy­ipari képzés után nem tudnak elhelyezkedni. Már nem kapja a pályakezdőknek folyósított öte­zer forintot. Az átképzésekre nem tud gondolni, mert a csa­ládban édesapja az egyetlen ke­reső, márpedig a tanfolyam dí­ját is ki kellene fizetni valami­ből, ráadásul vőlegényének sincs állása. Megyeri Tiborné Orlű határánál az útépítők Fotó: Szundi György Abaliget-Orfű Épül az új út Korábban jókora - hallható és színfalak mögötti - vita kí­sérte az Orfűt Abaligettel ösz- szekötő út építésének tervét. Sokan féltették a terület csend­jét, békéjét, elsősorban azok, akik abba az üdülőövezetbe jár­tak pihenni, amelyik mellett a Pécsi-tó mellől a dombra kezd kapaszkodni az új út. A vita az­óta eldőlt, az építők a földmun­kákon már régen túl vannak. Annyi bizonyos: a beruházás ki­tágítja az üdülőterületet. Az a feltételezés pedig megenged­hető, hogy az újabb építkezé­sekhez szükséges infrastruktúra egy szeletét jelenti az út, jólle­het, arról eddig konkrét ismere­teink nincsenek, hogy akárme­lyik érintett önkormányzat, te­rület-tulajdonos is a környéken telkek parcellázásába kezdett volna. Azt azonban tudjuk, hogy az út megépítését eredeti­leg is ellenzők tartanak ettől, már tapasztalt nyári zsúfoltság és túlterheltség fokozódásától. Jelenleg az út építése folyik. Korábban felrémlett annak ve­szélye, hogy a kivitelezést meg­akaszthatja átmeneti pénzhiány, de ma ezzel már nem számol­nak a szakemberek. Jól félhosz- szan már elkészült a burkolata­lap, a most kezdődő héten pedig már terítik az alsó aszfaltréte­get. Mindez nem jelenti azon­ban a közvetlen befejezés előtti állapotot: az útépítők hegyvidé­kinek minősíthető terepen dol­goznak, ami például igen hosz- szú árokrendszer megépítésével is jár. Ha az időjárás engedi tar­tani az ütemet, akkor a kivite­lező a szerződésben rögzített jú­lius 15-ére várhatóan befejezi az út építését. M. A. Kérdések a személyi okmányokról Mi kell az új igazolványhoz? Beköszöntött az idegenfor­galmi idény, nem árt, ha ilyen­kor rendben van az útlevelünk. Személyi igazolvány nélkül vi­szont nem adnak nekünk útleve­let a lakóhelyünk szerint illeté­kes rendőrkapitányságon. Jó tudni ezt azért is, mert sok ezer általános iskolás diák most jut első személyi igazolványához. A rendőrkapitányságok igazga­tásrendészeti osztályán a követ­kezőket lehet megtudni:- Minden 14. életévét betöl­tőt magyar állampolgár kap személyi igazolványt, azonkí­vül azokat a magyar állampol­gárokat, akik külföldről hazatér­tek, vagy honosítás, visszaho- nosítás folytán megkapták az ál­lampolgárságukat, őket is ellát­juk személyi igazolvánnyal.- Milyen okmányokra van szükség ahhoz, hogy valaki személyi igazolványt kapjon ?- Születési anyakönyvi kivo­natra, asszonyoknál, férjnél lé­vőknél házassági anyakönyvi kivonatra, 2 db. igazolvány fényképre, ami három hónapnál nem régebbi. 1991. április -else­jétől a színest is elfogadjuk. Szükség van a személyi igazol­ványhoz szükséges adatapra, amit postán lehet kapni.-Abban az esetben, hogyha valaki először jut személyiga­zolványhoz, mennyit kell fi­zetni?- Illetékmentes az első alka­lommal, amennyiben 14 évesről van szó.- Hogyha valakinek van már személyi igazolványa és azt el­veszítette, vagy egyszerűen ki akarja cserélni, akkor mi a te­endő?- El kell hozni az említett okmányokat, és a 30 Ft-os ille­tékbélyeget, ami alapján kap egy ideiglenes személyit. Ez egy hónapig érvényes, és 1 hó­nap után tudjuk kiadni az ál­landó személyigazolványt. 1991. április 1-je után gyako­ribbak a cserék, mert sokan az új típusú, az új címerrel ellátott személyi igazolványt kérik. Minden további nélkül kicserél­jük, de ehhez 80 Ft-os illetékbé­lyeget kell, hogy fizessenek. Azonkívül, ha olyan névválto­zás történik, amit már nem lehet bejegyezni utólag a személyi igazolványba...- Például?- Például most az új típusú személyi igazolványnál a sze­mélyi adatokat tartalmazó rész fóliázva van. Régebben a lány­kori név fölé az önkormányzat házasságkötés után felirta az asszonynevet, most a fólia miatt ez nem lehetséges, mindenféle­képpen cserélni kell. Ha lejár a személyi igazolvány, akkor az állampolgár dönti el, hogy kér-e új személyi igazolványt, tehát a cserét kéri, vagy pedig a régi tí­pusú személyi igazolványának a meghosszabbítását. Nagyon so­kan ragaszkodnak egyébként a régi személyi igazolványhoz. Ehhez szükség van 2 db. fény­képre, ami 3 hónapnál nem ré­gebbi, 30 Ft-os illetékbélyegre és adatlapra. Az esetben kérünk csak okmányt, ha eltérés van a régi igazolvány adatai és a mos­tani állapotok között. Gecse Őszintén szólva Mindig mérgelődöm, ha felbukkannak nyelvi szófor­dulatok, kifejezések, ame­lyek divattá válnak. Úgy tű­nik számomra, csakis sablo­nelemekkel tudunk társa­logni, elszürkül a beszédünk, és mivel a beszéd és a gon­dolkodás nem is olyan laza kapcsolatban áll egymással, hát mindenfélékre következ­tetek. Főleg akkor szisszenek föl, ha a nyelvi divatjaink fittyet hánynak a legalapvetőbb magyar nyelvtani szabályok­nak, noha nyelvésznek sosem készültem, csak magyarnak születtem. Évekkel ezelőtt alakult ki, mára már, szerencsére, ke­vésbé népszerű, a „meg kell, hogy mondjam” ócska fordu­lata, de testvérpárja, az „őszintén szólva” csak nem akar kimenni a divatból. A riporter odadugja a mik­rofont a pénztárosnő, az adó­felügyelő, a tanár, a raktáros orra elé, és ők mondják is, őszintén szólva. De őszintén szólnak a családokban, a munkahelyeken, a könyvtár­ban, az utcai árusok standjai­nál. Végülis örülnöm kéne. Mert, ugyebár, ha valaki ilyen fontosnak tartja, hogy hangsúlyozza, most aztán őszintén szól(va), akkor megehetem a sapkám, hogy nem csap be. Legalább akkor nem. Egyébként ugyanis, miért kellene emlegetnünk őszinte­ségünket? A szociológusok, lehet, hogy ingatják a fejüket, és a jelenséget visszavezetik azokba az időkbe, amikor a közélet színterein nem volt okos dolog őszintén meg­mondani, amire gondoltunk, és a négyszemközti susogá- sokból terjedt a kifejezés di­vatja. A lelki élet titkait kutatók elfojtott, generációs öntisztí­tási vágyat vélhetnek benne, mások meg, merő gonosz­ságból, azt mondják, ez azért van, mert a magyar amúgy nagy hantás nép. En nagyon remélem, az egész csak egy rossz divat, minden mögöttes tartalom nélkül. Meg azt sem bánnám, ha egyre kevesebben használ­nák, azt meg egyáltalán nem, ha mindig, mindenhol őszin­tén lehetne beszélni, akár ki­fejezésre juttatjuk, akár nem. ' Barlahidai A. A Reménység szigete Ez a telep Kelet-Európáé, mindenkié, aki segítséget kér. Mindenkit szeretettel várunk, legyen az cigány, bosnyák, román, mozlim vagy magyar. A Reménység szigetén lesz ökumenikus istentiszteleti hely, betegszállás, népfőis­kola, a későbbiekben teológia is működik majd, és a vörös- kereszt is segítséget nyújt a közösségnek - mondta Németh Géza lelkipásztor, az Erdélyi Gyülekezet Reménység szige­tének szombati ünnepélyes megnyitóján. Az intézmény jelképes kulcsát és a magyar nemzeti zászlót Kelemen Ist­ván ezredes nyújtotta át Né­meth Géza lelkipásztornak. Az eseményen jelen volt és rövid beszédet mondott Robert Rapp professzor, a Westmins­tert bibliai misszió képvise­lője. Méltatta a gyülekezet ve­zetőjének és társadalmi mun­kásainak karitatív tevékenysé­gét, amelyet jól ismernek az Egyesült Államokban. Beje­lentette, hogy a Károlyi Gás­pár Missziói Intézet is helyet kapott a „szigeten”. Az inté­zetben missziós munkásokat képeznek a jövőben , s az ame­rikai szervezet célja, hogy mi­nél több országban legyen ilyen képzés. A Reménység szigete egy volt katonai objektumban ta­lált otthonra. A létesítményt a Honvédelmi Minisztérium té­rítésmentesen adta át az Erdé­lyi Gyülekezetnek, hogy a ha­táron kívüli magyarságnak ok­tatási és szocális központot lé­tesítsen. A Reménység szige­tének létrejöttében jelentős anyagi segítséget nyújtott töb­bek között a Magyar Honvéd­ség, a Soros Alapítvány, a Magyar Nemzeti Bank, a Ma­gyar Távközlési Vállalat. Tanul és oktat a dél-karolinai egyetemen A kedves, szerény, nyurga pécsi lány alkalmazott matema­tikus. Tavaly végzett Szegeden, a JATE-n. Egyeteme és a dél-karolinai (USA) egyetem közötti szerződés segítette hozzá, hogy tavaly ősz óta di­ákja és tanára is a távoli konti­nens felsőoktatási intézményé­nek. Még három tanév és meg­szerezheti a PhD-t, az ottani egyetemi doktori fokozatot. Beszélgetés közben Cza- barka Éva sorra oldja fel a ma­tematikával és épviselőivel szemben bennem (is) lappangó „a matematikus csodalény” elő­ítéletet. Kedves mosollyal győz meg arról: ugyanolyan, mint a diplomás korosztálya, csakhát az olvasás, a kirándulgatás, ze­nehallgatás mellett neki hobbija is a matematika. Már gyerekko­rától. Szülei középiskolai matema­tika tanárok. Ezek szerint az alma nem esik messze a fájától. Már általános iskolásként is re­mekelt, majd a pécsi Nagy La­jos Gimnázium diákjaként többször nyert megyei matema­tika versenyt, volt országos he­lyezett és egyszer második. De kanyarodjunk vissza Dél-Karolinához.- Állás után kajtattam tavaly a végzés előtt, s bevallom a leg­jobb ajánlat legtöbb helyről a „talán” volt. Elkeseredésemet az egyik oktatónk kérdése ol­dotta: lenne-e kedvem észak-amerikai egyetemen foly­tatni a tanulmányaimat, úgy, hogy közben taníthatok is? Mit mondjak? Ez volt ez egyetlen biztos lehetőségem - meséli. Itt lépett be életébe a Soros Alapítvány. Sikerrel letette a TOÉFL nyelvvizsgát, a feltétel­ként szabott 2-3 ajánlót is be­szerezte, így tavaly augusztus­ban a Soros Alapítvány által fi­zetett repülőjeggyel utazhatott a messzi földrészre.- Sajnos, sokan még mindig nem tudják, hogy a Soros Ala­pítvány diplomásoknak nyújtott lehetőségei szinte bárki előtt nyitva állnak, akik megfelelnek a feltételeknek. Csak érdeklődni kell - egészíti ki korábbi mon­dandóját, még mielőtt irigyked­nék a szerencséjére. Együtt kapta a két lehetősé­get, hogy tanulhasson és tanít­hasson, különben képtelen lenne az igencsak borsos tandíj fizetésére. Ahogy meséli, oda­kint sokkal szabadabb az egye­temi oktatás. Ki-ki maga vá­laszt, milyen kurzusra jár, illető­leg milyen diplomát kíván (tud) megszerezni, méregdrágán. So­kan bankkölcsönnel lesznek egyetemisták, vagy a tanulás mellett keményen dolgoznak. S ha végeznek, már a kezdő fize­tésükben is nyugtázhatják: dip­lomások. Éva diákként Gráf-elmélet, számelmélet és topológia kur­zusokra jár. S emellett elsősként még „csak” korrepetált és dol­gozatokat javított az egyete­men, fizetésért. Nyári szabad­ságáról visszautazva már tanít­hatja is az analízist. Eddigi tapasztalatai szerint a magyar oktatási rendszer sokkal erősebb, és idehaza az emberek is sokkal nyitottabbak.- Dél-Karolinában vagyunk páran magyarok, Pécsről Leng- várszki Zsolt matematikus is ott tanul. Nem könnyű beillesz­kedni, az élettempó is egészen más. Hárman együtt bérelünk egy házat közel az egyetemhez és magunkra főzünk magyar ételeket. Ezzel is sikerünk van - közli mosolyogva. Czabarka Éva örül a dél-ka­rolinai lehetőségnek. Mégsem titkolja, ha kint végez, hazajön és a pécsi JPTE-n szeretne elhe­lyezkedni szakmájában, mate­matikusként. Murányi L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents