Új Dunántúli Napló, 1992. június (3. évfolyam, 150-179. szám)

1992-06-07 / 156. szám

Lefaragott vágyak Nyári „aszály” az alkotótelepeken A Nagyatádi Faszobrász Al­kotótelep csak kétévenként gyűjti szárnyas lombjai alá a hazai és nemzetközi faszobrá­szat képviselőit. A tavalyi láto­gatóknak, a finn Sakali Mattin- laurinak, a francia Eduard Ma­risnak, és a két hazai szobrász- művésznek, Varga Géza Fe­rencnek és Huber Andrásnak a kezemunkáját négy monumen­tális szobor őrzi Nagyatádon a Szabadság Parkban. Június 29-én a telepen nyílik tábor Somogy megye legtehetsége­sebb 12-17 éves alkotói szá­mára, akiket pályázati úton vá­lasztottak az iskolákból. A jú­lius 11-ig tartó tábort a Kapos­vári Tanítóképző Főiskola és a gyakorló iskola tanárai vezetik. Harmadik alkalommal rendezi meg a Nagyatádi Művelődési Központ az Országos Fakisp- lasztikai Kiállítást, amely ok­tóber 10-én nyílik és december elejéig látogatható. A következő évben már a X. évfordulóját ünnepli a nemzet­közi Acélszobrász Szimpozion Dunaújvárosban.-Az 1974-ben kapuit nyitó szimpoziont a Dunai Vasmű mindenben patronálta - mondja Pálfalvi János grafi­kusművész, aki Fridrich Fe­renccel, a neves acélszobrász- szal a találkozók egyik szerve­zője. - Egyedülálló, hogy egy ipari üzem ilyen szerepre vál­lalkozik, a szimpozion részben ennek köszönhette hírnevét. Utoljára 1989-ben találkoz­tunk, de a támogatás, ahogy vártuk is, tavaly megszűnt. A vasmű anyagi támogatásával létrehoztuk a Dunaferr Art Alapítványt, egyelőre újabb szponzorokat várva. A jövő évi jubileumunkra az Egyesült Ál­lamokból is vannak érdeklő­dők. ík A Baranya Megyei Alkotó­telepek az idén is kínál prog­ramot; Siklóson június 14-én nyílik és július 15-ig tart a nemzetközi kerámiaszimpo- zion dán, izraeli, osztrák mű­vészek részvételével. Várha­tóan júliusban Farkas Ádám szobrászművész, a képzőmű­vészeti főiskola tanára látogat el növendékeivel a villányi szobrásztelepre. Mint arról május közepén tudósítottunk, augusztus- ban-szeptemberben az alkotó­telep szobrászai Rusovcében dolgoznak majd. A szlovákiai Ruscbachi, az osztrák Lindab- runni és a Villányi Nemzetközi Szobrász Szimpozion művé­szei ugyanis elhatározták, hogy a három ország határának ta­lálkozási pontjánál, Rusovce térségében egy monumentális kompozíciót készítenek egy ha­tárok nélküli Európáért. B. R. Az erdőben vagyunk ... Lassan elfogy az erdő... Fotó; Szundi György Szabadrablás A fejsze elszabadult- Ebből még per is lehet... !- figyelmeztettek. Csakhogy nár annyi a szóbeszéd, az ékte­lenkedő tuskó, a szemtelenül ,merész” vállalkozó, aki csakis i fákból - gyakorta: más fájából- akar meggazdagodni, hogy e Sagyatád-kömyéki eset halla- án az ember kívánja is a pert. Valahogy pontot kellene tenni a aírtás végére. Röviden: a Balatoni Halgaz- laság szerződést kötött egy bar- :si Kft-vel: 181 köbméter kőris dtermelését engedélyezték, kzaz: eladták lábon az erdő- észletet. E mennyiség kivágá- ára egyébként a BHG-nak en- ;edélye volt a Kaposvárott mű- :ödő Erdőfelügyelőségtől. Jöt- ek a Kft emberei, s hogyan, logy nem, de kiirtottak 2,8 hek- áron 1080 köbméter fát, át- sapva a Dél-somogyi Állami Jazdaság területére is. Ennek '0 százaléka értékes kőris volt. Sxportra került, természetesen. Ja már lendületben voltak, to- ábbi 1200-1300 köbmétert ki- : nmeitek a kálmáncsei halasta- ak környékén is. Ez égeres olt, ugyancsak az értékes fafaj- ík közé sorolandó. Ezt is kül- äldre vitték. Mindez a szakemberek sze- int mintegy 10-11 millió forin­ts üzletet jelentett a fát exportra zállító cégnek. Több állampolgári bejelentés : érkezett az esztelen faírtás űatt. Ezen az alapon vizsgálta i ügyet az Erdőfelügyelőség, letve a rendőrség is. Az előbbi redménye: 3 1000 000 forintos írságot szabott ki a BHG-ra. zt azonban az FM másodfokon legsemmisítette, azzal indo- olva a döntést, hogy a Kft vé- ezte a fakitermelést, s nem a halgazdaság, „sajátkezüleg” ... A rendőrség is megszüntette a vizsgálatot, mert az érdekeltek - a BHG, az állami gazdaság és a Kft - közben szépen megyez­tek. Ennek végeredménye nem ismeretes előttünk, csak annyi bizonyos: megegyezni úgy le­het, ha mindenki jól jár. Kivéve a kőris- és égerfákat. Az előbbieket ugyanis a kiter­melhető életkorral szemben 35 évvel korábban vágták ki.. Úgy tűnik, ez keveseket érdekel. Mint ahogy az is: ha az ilyen jogi „megoldások” gyakorlattá válnak, akkor bárhol, bármilyen erdő kiirtható. Csak kell egy „kitermelő”, aki nem azonos az eladóval, az erdő tulajdonosá­val. Egyébiránt nem vagyunk et­től messze. A szakemberek sza­badrablásról beszélnek, ami el­sősorban a legértékesebb fafa­jokat veszélyezteti.- Pokol! - mondja egyikük. - Az átalakulás, a rendezetlen tu­lajdonviszonyok hordaléka. Morál az üzletben? Vicc! Az erdőben vagyunk ... Illetve: egyre gyakrabban csak a kertekben. A kőris és az éger mellett érdemes szólni a dióról is. A volt diófákról. Gya­kori ugyanis, hogy a gazda este lefekszik, reggelre csak hűlt he­lyét találja szép, öreglombú dió­jának ... Az éjszaka jöttek a zavaros idők lovagjai, tudomá­nyuk mindössze elszabadult fej­széjük, meg zavaros „üzleti kapcsolataik”. De - úgy tűnik - ennyi elég is. Van bőven dolga a rend em­bereinek a városban. Nem ám az erdőkben, meg a kertekben matatni! Megteszik azt mások. Mészáros Attila Európa legnagyobb Buddha szentélye épül Zalaszántón A Balatontól 10 kilóméterre nyugatra lévő Zalaszántón, egy 1000 éves katolikus településen furcsa változás megy végbe napjainkban. A falu határában lévő 315 méteres Világosvár hegyen napról napra maga­sabbra emelkedik egy hatalmas, kör alakú építmény. A hegy lá­bánál egy Buddha hívő „fel­ügyeli” az építkezés minden mozzanatát, napról napra fel­kaptat a csúcsra, hogy külön­böző szertartásokkal megtisz­títsa és alkalmassá tegye a le­endő építményt Buddha földi maradványainak befogadására. A 25 méter átmérőjű, 30 méter magas kör alakú betonépítmény Európa legnagyobb „Stupa”-ja, Buddha kegyeleti helye lesz. A minap Ausztriából, Svájc­ból, Tibetből és Dél-Koreából érkeztek buddhista szerzetesek, hogy megtekintsék az építke­zést. Elhozták az ottani hívők ajándékait, magvakat, ékszere­ket, vázákat, tálakat és a mai kor használati tárgyait is, ame­lyeket Buddhának ajánlottak és ünnepélyes ceremónia kereté­ben helyeztek el az épülő szen­tély talapzatába. Mint Huszti Zoltán Ferenc, a település polgármestere el­mondta eleinte furcsálták az itt élők, hogy éppen az ő falujuk­ban épül egy Buddha szentély. Gyorsan hozzátette, azonban annyira nyitottak és fogékonyak az itteni emberek minden új do­loggal kapcsolatban, hogy nem tiltakoztak az építkezés ellen, megbékéltek a gondolattal.- Ez az építkezés, ez a vallás nem ellentétes egy 1000 éves katolikus település lakóinak fel­fogásával, erkölcsével, életével, mert Buddha tanításai, életfilo­zófiája is - a katolikus vallás­Miközben forrong a vadász- és erdésztársadalom - ki ezért, ki azért, de feltűnően nem azo­nos ok miatt -, aközben egyre késik az erdő- és ezzel össze­függően a vadászati törvény. S miközben e felemás állapot már nem csak a berkeken belülieket irritálja - gondoljunk csak a va­dászokját társdalmi megítélé­sére - a szakemberek dolgoz­nak. Merőben új szemlélet alap­ján próbálják kibogozni az erdő- és a vadgazdálkodás fu­ramód összegubancolódott szá­lait, s rendbe tenni a zűrzavart legalább egy szempont alapján: az erdő és vadeltartó képessége egyensúlyának megteremtése. A baranyaiak előtt a közel­múltban kidolgozott és azóta hoz hasonlóan - az emberek szellemiségének, erkölcsössé­gének, életének tökéletesítésére törekszik. A buddhista szerzete­sek és hívők nemes szándékkal közelednek felénk, segíteni sze­retnének az embereknek, hogy a gazdasági és politikai átalakulás közepette ismét magukra talál­janak, visszanyerjék lelki és er­kölcsi egyensúlyúkat, legyen ismét egy biztos támaszuk. Ha elkészült a szentély, idehozzák Buddha földi maradványainak egy részét, hogy az ő tanításait, gondolatait sugározza az ide za­rándoklók és itt élők felé, akik ezáltal szellemileg megújulnak. Két évvel ezelőtt tartottak az osztrák szerzetesek előadásso­rozatot Magyarországon, ezt követően merült fel a gondolat, hogy szívesen építenének ha­zánkban is egy szentélyt. Több gyakorlatilag már majdnem ki­vitelezett szarvaskoncepció már ismert: radikálisan csökkenteni kell e nagyvad állományát a he­gyi és a síkterepeken is. Most hasonló célzatú munkálkodás eredményeként a pécsi Erdő­rendezési szolgálatnál a dámot vették célba - egyelőre ugyan csak papíron, de az előbb emlí­tett erdő- és vadgazdálkodás harmóniájának megteremtése érdekében. Az még a laikusok számára is köztudott: a gemenci ártér, a gyulaji rezervártum bőven „termette” a dámvadat, a szép- lapátú koronával ékes bikákat. Hol kormányfők, hol más ma­gas pozícióban lévők elé kerül­tek az érmes agancsu állatok, helyet is végignéztek, azonban sehol nem jártak sikerrel. Idén év elején jutottak el Zalaszán- tóra, ahol a falutól 1 kilométerre lévő Világosvár hegy minden tekintetben megfelelt a szigorú követelményeknek. Az építkezés finanszírozá­sára létrehozták a Buddhista Békeszentély Alapítványt, ame­lyet elsősorban dél-koreai hívők gyűjtéséből, adakozásából tar­tanak fenn. Az építkezés munkalehető­séget biztosít az itt élőknek, a Balaton közelsége miatt igazi zarándok célponttá válhat a szentély. A polgármester szerint ha jól „vizsgázik” a falu, ha ké­pes megérteni egy idegen kultú­rát, akkor kisebb dolgokban is megértik egymást az emberek és békesség szál a településre. Hajdú Zs. öregbítve szerte a világon az it­teni dám hírnevét. így meghökkentőnek tűnhet a szakemberek következtetése: a dámállományt alaposan gyérí- teni kell. Jelenleg több mint 2000 darabra becsülik az itt élő állatok számát, s a tanulmány ezt jóval 1000 alá tartja szüksé­gesnek csökkenteni. A felesle­ges riadalmak megelőzés érde­kében megemlítjük: a minőségi vadgazdálkodás egyik feltétele az állományszabályozás. Másik oldalról: a nem egyértelműen nyereségcentrikus gazdálkodás az erdők érdekében is megkí­vánja az egyensúly megterem­tését. A tanulmány ezért java­solja a dámok számának csök­kentését M. A. Új APEH- adatlapok - pénzért Jövő hét szerdától új nyom­tatványokat vezet be az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) az adóalanyi bejelent­kezéshez, illetve adatmódosí­táshoz a vállalkozók és a vállal­kozások részére. Az új nyom­tatványokat a a Pátria boltokban és az egyéb nyomtatvány for­galmazóknál lehet majd megvá­sárolni. Az adózás rendjéről szóló törvény 1992 -tői módosította a bejelentkezés adattartamát, en­nek alapján június 10-étől új be­jelentkezési mód érvényes a vállalkozókra. Egyben megszű­nik a bejelentkezési és adatmó­dosítási lapok ingyenessége. A törvény a korábban bejelentke­zetteket is adataik kiegészíté­sére kötelezi. Az egyéni vállal­kozók és vállalkozások, a jogi személyiségű és a jogi szemé­lyiséggel nem rendelkező társa­ságok a részükre postán meg­küldött adatkiegészítő lapokon tehetnek eleget e kötelezettsé­güknek. 1992 június 10-től a be­jelentkezések és adatmódosítá­sok is kizárólag az új nyomtat­ványokon teljesíthetők. (MTI) Mohács díszpolgára Bensőséges ünnepség volt tegnap a mohácsi Városhá­zán. A fellobogózott épület főbejáratánál cserkészek fo­gadták az érkezőket, közöt­tük az 1956-os szabadság- harc idején a nemzetőrséghez tartozó meghívottakat. A dí­szes külsőségek mindenek­előtt Szendrő Ödönnek szól­tak, aki annakidején Mohá­cson mint rendőrkapitány és a nemzetőrség parancsnoka szolgált. A díszteremben Lajdi An- talné képviselő, a kulturális bizottság elnöke méltatta a nemzetőröknek az 1956 ok­tóberében tanúsított ember­séges magatartását, azt, hogy nekik köszönhető: a városban semilyen áldozatot követelő szélsőséges megnyilvánulás nem volt. Kuti István pol­gármester is szólt Szendrő Ödönnek a várost és a lakos­ságot mentő szerepéről, majd átnyújtotta számára a „Mo­hács Díszpolgára” oklevelet, a Bosnyák Mihály grafikus- művésznek erre az alkalomra készített alkotását. Az eseményre a most 79 éves ünnepelt feleségével Svédországból érkezett Mo­hácsra, s öt gyermeke közül három, továbbá több uno­kája, valamint az egykori nemzetőrség 17 tagja jött el. B. M. Gemencen sincs minden rendben A lapátosok új korszaka vasárnapi 3

Next

/
Thumbnails
Contents