Új Dunántúli Napló, 1992. május (3. évfolyam, 120-149. szám)
1992-05-06 / 124. szám
8 aj Dunántúlt napló 1992. május 6., szerda Hagyomány// // orzo pályázat Az Agrárszövetség Baranya megyei Szervezte - szerény lehetőségei ellenére is - fontosnak tartja, hogy folytatódjék a már korábban meghirdetett „Hagyományőrző pályázat”-a a megye falvaiban, városaiban. Erre a célra idén is 100 000 forintot különített el, melyet a megyei elnökség fog elosztani az arra pályázók között testületi döntés alapján. Pályázhatnak a falvak, városok iskoláinak népdalkórusai, táncegyüttesei, az önkormányzatok mellett működő a magyar és a nemzetiségi néphagyományokat fenntartani igyekvő körök, együttesek.falúházak, lényegében tehát minden olyancsoport. amely megőrizni és továbbéltetni akarja a népi, nemzeti, nemzetiségi értékeket, a népművészetet. Az Agrárszövetség Baranya megyei Szervezete a tevékenység leírását és a támogatás fel- használásának ismertetését tartalmazó pályázatokat kéri beküldeni 7623 Pécs, Köztársaság tér 2 címre, 1992. május 30-ig, hogy az ezt követő 15 napon belül az elnökség az elbírálást megtehesse, és a pályázatot elnyerőknek a támogatást átutalhassa. V álasztékbővítés a Hermesnél Új termékekkel bővül a Hermes Áfész kínálata, a szövetkezetnél ugyanis megkezdődik a selyemvirág és virágkötészeti kellékek forgalmazása. A száraz- és selyemvirág az élő növényeket helyettesítheti olyan dekorációk elkészítésekor, amikor nemcsak a díszítés szépsége, hanem annak tartóssága is fontos. Mivel erre országszerte egyre nagyobb az igény, a Hermes az Osztrák Kertészek Egyesületével együttműködve kezdi meg az árusítást. Fogyatékos gyermekek az általános iskolában Együtt a többiekkel Magyarországon a gyermekeknek kb. 2,6%-a értlemi fogyatékos. Ez az arány jellemzi a szigetvári és környékbeli településeket is. Az Egészségügyi Világszervezet felmérése szerint világméretekben nő az enyhén értelmi fogyatékosok száma - ez azt jelenti, hogy a IQ-ban kifejezett értelmiségi szintjük nem éri el a 70%-ot (az átlagszint 100 körüli). Szigetvár körzetében 5 helység iskolájában összesen 158 gyfermek tanul az enyhe mértékben értelmi fogyatékosok osztályaiban. Ezekbe az osztályokba az óvodák jelzése és a szakértői bizottság javaslatára kerülnek a gyerekek az 1. osztály megkezdésekor, vagy az iskolából a tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottság döntése alapján. Mint Kolis Pál, a szigetvári I. sz. általános iskola igazgatója elmondta, probléma az iskola érettségi vizsgálat hiánya, így sokszor csak a 2. osztályban derül ki egy-egy kisgyermek lemaradása. Ez az oka annak, hogy évente legalább akkora az iskola 1. osztályában az áthelyezési javaslat, mint amennyit az óvodák javasolnak. Nagydobszán, Kétújfaluban, Somogyapátiban és Szabadszentkirályon egy-egy osztatlan tanulócsoportban elsőstől hatodik-nyolcadik osztályos tanulókig egy vagy két pedagógus foglalkozik a gyermekekkel. Nem ritka, hogy a 6 éves és a 16 éves gyermek egy tanteremben tanul. Az értelmi fogyatékosság oka lehet öröklődés, születési sérülések, idegrendszeri károsodás, lehet környezeti ártalom is. Bodnár Katalin nagydobszai gyógypedagógus tapasztalata a következő:-14 enyhe mértékben értelmi fogyatékos tanítványom van, közülük 12-en cigány származásúak. Hogy fogyatékosok, az feltehetően a szocio- kulturális hátrányokra vezethető vissza. Az ismerethiány, a megfelelő táplálkozás hiánya, a szakszerűtlen ellátás, az inger- szegény környezet, a beszélgetés hiánya okozhatja fogyatékosságukat. Iskolába kerülésükkor nem ismerik a kulturált viselkedés szabályait. Mivel nem, vagy csak alig járnak óvodába, mozgáskoordinációjuk fejletlen, nem tudnak például ceruzát fogni. Egy társadalom „egészségességét” az is mutatja, miként viszonyul a mássághoz, mennyire toleráns az átlagtól eltérővel. A fogyatékos gyermekek 91 %-a értelmi fogyatékos, mégis épp róluk beszélnek, velük foglalkoznak a legkevesebbet; a környezetük lenézi, megbélyegzi, hozzátartozóik is sokszor szégyellik őket. Stautz Jánosné Szentlőrincen logopédus, igazgatóhelyettes. Évekig a terület szaktanács- adója, valamint a felülvizsgáló bizottság vezetője volt. Véleménye az, hogy nem szégyellni, hanem segíteni kell ezeket a gyermekeket.- Igaz, hogy belőlük nem lesz felnőtt korukban orvos vagy tanár, de lehetnek jó betanított, - esetleg szakmunkások. A fontos az, hogy be tudjanak illeszkedni a társadalomba, de ehhez több segítségre van szükségük, mint az ép gyermekeknek. A környező országokban és itthon is vita folyik az oktatásukkal kapcsolatban. Szentlőrincen, de másutt is folynak integrációs kísérletek, amelyeknek célja közeledni az általános iskolához, hogy a fogyatékos gyermekek is azt tanulják meg, mint az épek. Az együttlét során az általános iskolások is elfogadják a másságukat, nem közösítik ki őket. Néhány éve Magyarországon is lehetőségük van ezeknek gyermekeknek szakmát tanulni. Pécsett, Mohácson és Komlón is foglalkoznak a szakképzésükkel. Olyan szakmákat sajátíthatnak el, amelyek nem elméletigényesek. Azonban az egyre nagyobb mértékű munkanélküliség először őket sújtja. A gyógypedagógusok már régóta szorgalmazzák azt, hogy rehabilitációs törvény szülessen hazánkban is, ahogy sok más európai országban már van. Ennek lényege, hogy a vállalatok adó- kedvezményeket kapnak foglalkoztatásukért. Több településen próbáltak vagy próbálnak ezután részükre foglalkoztatót, vagy speciális szakiskolát létesíteni. Ezt tervezik Szentlőrincen, megvalósították viszont Nagydobszán, ahol gazdaasz- szonyképző működik. A háztartásvezetés alapjait, betegápolást, öregek gondozását sajátítják el. Sasvári Mária Szigetvári iskolások Pécsi utcák - híres emberek S ~ Szent Ágoston A nyugati kereszténység nagy egyháztanítója, aki nemcsak korának, hanem az egyháztörténelemnek is egyik legnagyobb elméje. Latin nyelven a neve: Aurelius Augustinus. Háromszázötven- négyben a numidiai (észak-afrikai) Tagaste-ban született. Atyja, akiről Vallomásaiban keveset ír, csak halála előtt lett keresztény, míg édesanyja, Szent Monika, végtelenül vallásos, buzgó hívő volt. Életrajzírói szerint a világirodalomban csak kevesek írtak annyi bensőséges szeretettel anyjukról, mint ahogyan Szent Ágoston írásaiban találjuk. Mivel szülőfalujában és környékén csak alacsony színvonalú oktatásban lehetett része, ezért szülei Ágostont az észak-afrikai Karthágóba küldik. A Róma kultúrájával és romlottságával fertőzött Karthágóban testét, lelkét súlyos megrázkódtatások érték. Kilenc évig vergődött egy keleti gyökérzetű mani- cheus vallás láncai között. Kezdetét veszi erkölcsi vergődése is, hisz 18 éves és már ágyasai, törvénytelen gyermeke (Adeodatus) van. Az érte aggódó és őt féltő édesanyja elől Karthágóból Rómába, majd Milánóba kerül, ahol híre-neve egyre inkább gyarapodott. Erősen hatott reá Milánó nagyhírű püspöke, Szent Ambrus. Lelki kibontakozása csak akkor következett be, midőn a milánói kert csendjében felhangzik előtte a szózat: „Tolle - lege!” (Vedd fel - Olvasd!) „Fölajzottan siettem haza - úja a Vallomásokban. - Kezembe kaptam az apostol könyvét, fölütöttem és csöndben olvasni kezdtem: „Nem tobzódásban és részegeskedésben, nem bujálkodásban és kicsapongásban, nem ci- vódásban' és versengésben éljetek, hanem öltsétek magatokra az Úr Jézus Krisztust, és ne gondozzátok a testeteket a vágyakozásokra.” (Szent Pál Római leveleinek egy része: 13, 13, 14.) E mondat hatására a bizonyosság derűje ömlött el szívében, és a kételkedés minden homálya szertefoszlott. 386. április 24-25 közötti éjszakán Szent Ambrus kezéből fölveszi a keresztség szentségét. A szentéletű Monika még megérte fia megtérését, de Afrikába visszautazva a gyilkos láz áldozatául esett, és Ostiában elhunyt. Ágoston pedig először pap, majd társpüspök, 396-tól kezdve pedig Hippo püspöke lett. Szent Ágoston íróként és szónokként is páratlanul termékeny bölcseleti, hittudományi és hitvédelmi munkásságot fejtett ki. Fő műve a 13 kötetnyi Vallomások (Confessiones). Ennek első kilenc könyve a nyugtalan, tévedésekben is az igaz utat kereső Ágoston életrajza. A 10. könyv az önkitárulkozás, míg az utolsó három elmélkedéseket tartalmaz az időről, az örökkévalóságról, az anyagról, Isten megismeréséről és akaratáról. Olyan magasságokba emelkedik, amelyeken túlra emberi elme még nem mert felemelkedni. A Vallomások nyilvános gyónás, amelyben helyet kapnak az elröppenő fohászok és mély gondolatok éppúgy, mint élete szakaszai a születéstől az anyja haláláig. A 430. augusztus 8-án elhunyt főpásztor talán legszebb mondása: „Nyugtalan a mi szívünk, míg csak Teben- ned meg nem nyugszunk.” Dr. Tóth István Kérdések - válasz nélkül s Értelmiségiek a kistelepüléseken s Észrevételeket tett a szóvivő A XVI. Bárdos Lajos zenei Hetek a Zeneakadémián A Komlói Pedagógus Kórus Egyre rangosabb zenei esemény Horn Gyula, az MSZP elnöke, országgyűlési képviselő február 10-én levelet írt András- falvy Bertalanhoz, kilenc pontban foglalva össze a közoktatási törvény koncepciójával kapcsolatos aggályait. A levél bizonyos részekéire csak március 16-án válaszolt Dobos Krisztina, helyettes államtitkár. Vajon miért halogatták a pártelnök kérdéseire a választ a minisztérium illetékesei? A kérdésre dr. Jánosi György országgyűlési képviselő, az MSZP alelnöke keresi a választ:- Véleményem szerint azért nem méltatták még feleletre sem egyes észrevételeinket, mert a tervezet rejtett következményként valóban magában hordozhatja azt a lehetőséget - amitől mi is tartunk -, hogy leépülnek a kistelepülések iskolái. A koncepció is megfogalmazza, hogy kiemelt, központi támogatást kapnak azok az önkormányzatok,amelyek közös fenntartású oktatási intézményeket működtetnek. Ez óhatatlanul kényszeríteni fogja a kistelepüléseket arra, hogy az első lépésben nyolc osztályról hatra minősítsék vissza az iskolákat. A „sugallt” iskolaszerkezet a tervezet szerint hat eleminél húzza meg az első iskolatípust. Ezzel a kistelepülések olyan értelmiségi csoporttól esnek el, ami a falvak polgárosodási folyamata szempontjából döntő lehet. Az értelmiség egyszerűen elvándorol majd. Szerintük ezt a veszélyt is magában hordozza a koncepció.- Úgy tudom, a levélben Önök felvetették a közoktatás finanszírozási gondjait is . . .- Valóban, mégpedig két aspektusból. Az első: a koncepció nem mond semmit a finanszírozási modell átalakításáról, noha teljesen világos, hogy ez a „fejkvóta” rendszerű központi támogatás csődöt fog mondani. Újabb pedagógusbérek elvonását, újabb pedagógus munka- nélküliséget jelent, a működéséhez szükséges anyagi eszközellátottságban romlást eredményez, tehát súlyos válsága helyzetet idézhet elő az oktatásban. Pontosan ezért javasoltuk, hogy időben álljanak át a valóságos normatív támogatásra, amely világosan meghatározza, hogy az egyes iskolatípusoknak milyen alapfeladatai lehetnek. Egy ilyen rendszer azt is lehetővé tenné, hogy pozitív diszkriminációban részesítsék az elmaradott, hátrányos helyzetű térségek, kistelepülések iskoláit. Meggyőződésem, hogy a finanszírozási problémák hátterében egy olyan államháztartási elgondolás húzódik meg, amely fenntartja a maradékelvű elosztás gondolatát és igyekszik minimálisra szorítani az oktatási intézmények költségvetését.- Elképzelhető, hogy a pedagógusok bérezése tovább romlik és a „nemzet napszámosai” netán koldusbotra jutnak?- Ettől félünk. Meggyőződésünk, hogy amennyi pénzeszköz a mai szűkös anyagi helyzetben előteremthető, azt a pedagógustársadalom anyagi helyzetének javítására kellene fordítani. Arra, hogy a tanítók, tanárok hivatásuknak tekintsék a munkájukat, s ne kelljen másodállások, kiegészítő jövedelmek után szaladgálniuk csak azért, hogy egyszerűen megélhessenek. Jó volna, ha e réteg helyzete végre rendeződne, ha úgy tetszik: európai normák szerinti életszínvonalon élhetne a pedagógustársadalom. * Az országgyűlési képviselő nyilatkozatát elküldtük dr. Havasi Jánosnak, a művelődési tárca szóvivőjének is, aki az alábbi észrevételeket juttatta el szerkesztőségünkhöz: „Ami a törvénytervezet „rejtett következményeit” illeti: az iskolaszerkezet átalakításának tervéből csak nagy fantáziával lehet az értelmiség elvándorlásának rémképét fölfesteni. A jelenleg is folyó érdekegyeztetési tárgyalásokon konszenzus alakult ki abban a kérdésben, hogy szó sem lehet a 8 osztályos iskolák visszaminősítéséről. Az ilyen kísérleteket egyébként az önkormányzati törvény is tiltja. A finanszírozás kérdéseit nem az oktatási törvénynek kell szabályoznia, mindenesetre a központi költségvetésnek és az önkormányzatoknak közös a felelősségük ezen a téren. Ha a Parlament elfogadja az állam- háztartási törvényt - ez néhány hónapon belül várható -, továbbá ha a költségvetés hozzájut a tervezett bevételekhez, akkor az oktatás számára is több pénz jut majd. A pedagógusok bérezését a kormányzat - az MSZP feltételezésével ellentétben - javítani akarja. Ezt a célt szolgálja a pedagógusok tervezett közalkalmazotti minősítése, ami rögzített - és megemelt - bért jelentene számukra, függetlenítve őket az önkormányzatok mindenkori anyagi helyzetétől. Ennek bevezetése 1995-től várható. A pedagógusok bérét szeptemberben megközelítőleg kétezer forinttal emelik. Természetesen az önkormányzatok szocialista párti képviselői már addig is sokat tehetnek a hatáskörükbe tartozó iskolák pedagógusai béremelésének kiharcolásáért.” Szokolay Sándor, Kos- suth-díjas zeneszerző egyenesen a Szívkórházból érkezett a budapesti Zeneakadémia koncerttermébe, hogy - néhány nappal a várhatóan súlyos műtétje előtt - megható szavakkal méltassa Bárdos Lajos művészi nagyságát. Megrendítően emberi volt ez a néhány mondatos vállalkozás! A XVI. Bárdos Lajos zenei Hetek a korábbi solymári kórus- találkozókból vált egyre rangosabb eseménnyé. Az április 25-i, szombati Vhangvesenyen a házigazda szerepét is vállaló „Bárdos Lajos” Kamarakórus lépett fel Kempe- len Tünde vezetésével, bizonyítva az évről évre jobban mérhető fejlődést. Külföldi vendégkórusok következtek ezután: a goriziaiak madrigál-éneklése, a brassóiak kulturált muzsikálása, majd a bolognaiak virtuóz ritmusai szép perceket szereztek a hallgatóknak. A valójában is felforrósodott levegőjű teremben a Komlói Pedagógus Kórus zárta a koncertet. A „Szeged felől” és a„Hazaváró” című Bárdos-művek elhangzása után nyilatkozta dicsérőleg Bárdos Judit: „Régi tábortüzes kirándulásaink emléke, édesapám tréfálkozó jókedve, csendes szava, népdal-tanításainak hangulata elevenedett föl újra bennem, miközben a komlóiakat hallgattam. Ezért érdemes volt eljönnöm.” A Pedagógus Kórus az „Ima rontás ellen” című Szokolay-al- kotással kívánt teljes gyógyulást a zeneszerzőnek. E megrázó zene s az azt követő magyar népdal szépen példázta az egész este másik célját is: találjanak egymásra az olasz, a román, a magyar énekesek, képviseljék közösen az egyetemes kultúrát. Befejezésül - Kodályra is emlékezve - a „Pange lingua” és a 114. genfi zsoltár csendült fel, a székesfehérvári orgonaművész, Tóka Szabolcs közreműködésével. Dr. Szabó Szabolcs karnagy
