Új Dunántúli Napló, 1992. május (3. évfolyam, 120-149. szám)

1992-05-05 / 123. szám

Jó takácsok kistermelőknek (írásaink a 10. oldalon) Kulturális együttműködés Hamburggal Kulturális együttműködési megállapodás jött létre a Ma­gyar Köztársaság Művelődési és Közoktatási Minisztériuma, valamint Hamburg Szabad- és Hanzaváros Kulturális Hivatala között. A három évre szóló egyezményt hétfőn Budapesten, a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban Andrásfalvy Bertalan kultuszminiszter, va­lamint Christina Weiss, Ham­burg Szabad- és Hanzaváros kulturális szenátor asszonya a sajtó jelenlétében írta alá. A most aláírt egyezmény kereté­ben opera, balett és prózai szín­házak vendégjátékára nyílik le­hetőség. Andrásfalvy Bertalan az egyezmény aláírásakor el­mondta: 1993-ban 50 magyar - elsősorban baranyai, borsodi, szabolcsi, és békési - fiatal ve­het részt német intenzív nyelv- tanfolyamon. Nincs tűzszünet Boszniában Hétfőn délelőtt ismét kiújul­tak az összecsapások a boszniai és a horvátországi frontszaka­szokon. Zárát aknavetőkkel lö­vik, a lakosság az óvóhelyeken tartózkodik. A boszniai elnök­ség Izetbegovic elnök elrablása után hétfői ülésén kimondta, hogy a köztársaságot agresszió érte: az agresszorok Szerbia és Montenegro, illetve az úgyne­vezett jugoszláv néphadsereg. Az elnökség megbízta Silajdzic külügyminisztert, hogy a hel­sinki folyamat tagállamainak szerdára tervezett tanácskozá­sán kérje a katonai intervenciót a támadók ellen. (Folytatás a 2. oldalon) Lehetséges a megegyezés Nem kizárt, hogy a szakszer­vezeti konföderációk által jóvá­hagyott elvek szerint kés^BJjöA el a szakszervezetek közötti vá­lasztást szabályozó törvény ter­vezete. A hét konföderáció hét­főn, a Munkaügyi Minisztéri­umban megtartott egyeztetésén gyakorlatilag ugyanis egyetér­tés volt abban, hogy az üzemi tanács választásokon túl meg­tartsák a szakszervezetek kö­zötti választást is - közölték az újságírókkal a tanácskozást kö­vetően. Megegyeznek az állás­pontok arról is, hogy a szak- szervezeti vagyont az e válasz­táson elért eredmény szerint osztanák el. KÖZÉLETI NAPILAP uj Dunántúli napló III. évfolyam, 123. szám 1992. május 5., kedd Ára: 9,60 Ft Az Akadémiának meg kell újulnia Megkezdődött az MTA 152. közgyűlése A hároméves akadémiai cik­lus utolsó harmadához érkezett, s két esztendeje annak, hogy kezdetét vette a Magyar Tudo­mányos Akadémián az új re­formfolyamat - mondotta Ko- sáry Domokos, az MTA elnöke hétfőn az Akadémia 152. rendes közgyűlését megnyitó beszédé­ben, az Akadémia várbeli kong­resszusi termében. A közgyűlésen részt vett Göncz Árpád köztársasági el­nök, külpolitikai elfoglaltsága miatt levélben üdvözölte a tu­dós testületet Antall József mi­niszterelnök. A kormány részé­ről jelen volt Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter, Kupa Mihály pénzügyminiszter, Keresztes K. Sándor környezetvédelmi mi­niszter és Pungor Ernő tárca nélküli miniszter. Az Akadémia elnöke meg­nyitó beszédében a továbbiak­ban arról szólt, hogy a reform- folyamat megvalósításánál két alapelvet kellett szem előtt tar­tani: a sztálini évtizedek után az Akadémiának meg kell újulnia, de mindezt úgy, hogy közben működőképességét megtartsa. A két alapelvet - hangsúlyozta Kosáry Domokos - eddig sike­rült tiszteletben tartani. Jelentős változásokat hoztunk létre az Akadémián belül, és sok olyan átalakulást készítettünk elő, amely már a kormány előtt van. Ezek egyike az akadémiai tör­vény, amely autonómiát, köz- testületi önkormányzatot bizto­sít. A kormány a tervezetet már elfogadta, a Parlament azonban nyilván megvárja amíg a hoz- zókapcsolódó előterjesztések megérkeznek. Ilyen például a Tudománypolitikai Bizottság által már elfogadott, a tudomá­nyos fokozatokról szóló terve­zet és a most elkészült felsőok­tatási törvényjavaslat, amely körül még viták vannak. (Folytatás a 2. oldalon) Zsúfolt program a Tisztelt Házban Függőben lévő ügyek Éppen két esztendővel ezelőtt , int össze először a szabadon vá­lasztott Magyar Országgyűlés. Ez alkalomra emlékezett a Par­lament hétfői ülésnapját meg­nyitva Szabad György Házel­nök. Felidézte, hogy eddigi tény­kedése alatt csaknem száz tör­vényt alkotott, ugyanennyit módosított és másfélszáz hatá­rozatot hozott a Ház. Jóllehet munkájuk eredményességéről nem az ülésteremben helyet foglalók tiszte szólni, ám, mint mondta, reménye szerint igazuk van azoknak, akik úgy vélik: hosszú idő elteltével ismét a Parlament került a magyar kö­Az Európai Parlament delegációja Budapestén Senkinek sem érdeke, hogy Magyarország idő előtt teljes jogú tagja legyen az Európai Közösségnek, de amennyiben a magyar gazdaság teljesítő- képessége pozitívan alakul, felgyorsítható a csatlakozás folyamata. Egybehangzóan ezen az ál­lásponton voltak az Európai Parlament Európai Demokra­tikus Szövetség frakciójának és az MDF képviselőcsoport­jának vezetői hétfői megbe­szélésükön. Az Európai Par­lament delegációját fogadta Antall József kormányfő és Szabad György, az Ország- gyűlés elnöke is. Az utolsó, száz hektáros táblán vetik a kukoricát a szabadszent­királyi termelőszövetkezetben Fotó: Proksza László Kukoricavetés Van, ahol befejezték, a pénzügyi gon­dokkal küszködök: el sem kezdték Ha futóversenyhez hasonlí­tanánk a vetési munkálatok terén a gazdaságok helyzetét, akkor legkifejezőbb lenne azt mondanunk, hogy kettésza­kadt a mezőny. Az anyagilag még elfogadható helyzetben lévő nagyüzemekben ugyanis már befejeződött a kukorica vetése (például Szalántán), míg a pénzügyi gondoktól leg­inkább sanyargatottak még el sem kezték, vagy éppen csak hozzáfogtak a munkához. Bíró Imre, a Baranya Megyei Földművelésügyi Hivatal veze­tője arról tájékoztatott, hogy a hegyháti és az ormánsági terüle­teken vannak a legnagyobb le­maradások. Más térségekben viszont mind a kukorica, mind pedig a szója vetése a finiséhez érkezett. Mint mondotta, több üzemre is igaz, hogy nincs pén­zük üzemanyagra, vetőmagra, így a termelési rendszerek és a bankok közreműködését várják, hogy legalább május 15-ig befe­jezhessék a munkát. Azt köve­tően ugyanis már lutri a vetés, pedig vétek lenne parlagon hagyni olyan földeket, amelye­ken legalább közepes mennyi­ségű termés várható.- Egyházaskozár, Sellye, Mágocs, Vejti... - sorolta Bíró Imre azokat a tsz-eket, ahol a legnagyobb a bizonytalanság. Mint mondotta, valakinek fel kellene karolni az ő gondjaikat is. Ennek érdekében a Földmű­velésügyi Hivatal aktív szer­vező munkát folytat. Az április 8-án csődöt jelen­tett vejti tsz-ben végülis neki­láthattak a kukorica vetésének május 1 -je előtt. Ezer hektáron kellene végezniük, amiből ed­dig 200 hektáron vannak túl. Sokáig nem tudtak vegyszert és vetőmagot vásárolni, míg végül a Pécsi Agrokerrel jutottak egyezségre. Cserébe a majdani terményért hozzájuthattak a kemikáliákhoz és a vetőmag­hoz. Az persze tény, hogy az ilyen megállapodásoknál meg­lehetősen nyomott áron köttet­nek az üzletek. A tsz-ben egyébként 600 hektárt hagynak parlagon, zömében igen gyenge termőképességű területeket. Mágocson viszont továbbra sem találtak finanszírozót, így a mai napig sem kezdték meg az 1600 hektárra tervezett kuko­rica vetését. A területek parla­gon hevernek, az emberek re­ményvesztettek, 135 tsz-tag és alkalmazott már a munkanélkü­liek keserű kenyerét eszi. Balog Nándor Zugirodák tündöklése (3. oldal) Késsel támadtak a határőrökre Késsel támadt két török ál­lampolgár azokra a határőrökre, akik - a rendőrökkel közösen - a román határ közelében, Bé- késszentandrásnál vasárnap délután megállítottak elenőr- zésre két csehszlovák rend­számú mikrobuszt. Mint Zubek János határőrségi szóvivő hét­főn az MTI-nek elmondta: a ha­tárőrök a levegőbe leadott két figyelmeztető lövéssel tudták csak megfékezni a két támadót, akik a mikrobusz felnyitását követően rántották elő a kést. A két járműből összesen 32 török állampolgár került elő. A határ­őrség eddigi vizsgálatai szerint román embercsempészek juttat­ták magyar területre a törökö­ket, akiket csehszlovák állam­polgárságú gépkocsivezetők vártak mikrobuszaikkal, s való­színűleg Németország lett volna az uticéljuk. A Daloló Ifjúság fesztivál alkalmából pécsi gimnáziumok kórusai tartottak közös fellépést tegnap este a Kodály Zoltán Kollégium aulájában. Műsort adott a Leöwey Klára és a Széchenyi Gimná­zium vegyeskara, a Janus Pannonius Gimnázium leánykara és az Apáczai Nevelési Központ Gim­náziumának kórusa (képünkön). Fotó: Proksza László Európa Fesztivál A grazi Európacentrum tíz éves jubileumi ünnepségére meghívottként az „Eu- rópa-ház” Pécsi Egyesületé­nek küldöttsége is Grazba uta­zott. Május 5-én, az „Európa napon” a grazi főtéren tar­tandó nemzetközi gálán a ba­ranyai megyeszékhelyet a pé­csi Nagy Lajos Gimnázium Táncegyüttese képviseli. A kontinensünk szinte va­lamennyi országát tömörítő Európa-Ház Pécsi Egyesülete másfél éves működése alatt már második alkalommal ké­szül Európa Fesztivál rende­zésére. Mint Somody Katalin­tól, az egyesület titkárától megtudtuk, az Európa-nap, május 5-e hetében szerettek volna a második fesztiválra sort keríteni. 1949. május 5-én írták alá az Európa Tanács okmányait, s akkor választot­ták Európa himnuszául Bett- hoven Örömódáját. Ez alka­lomból leng ma a tizenkét csil­lagos zászló a pécsi városhá­zán is, amelyet idén januárban adtak át az egyesületnek. Ám a fesztivál megszervezése több munkát kívánt a koráb­ban tervezettnél, ezért idő­pontját szeptemberre halasz­tották. Pécs és a baranyai vá­rosok polgárainak rendezendő fesztiválon a középiskolásokat vetélkedőkre, az általános is­kolásokat rajzkiállításra, a művészeti iskolásokat plakát­versenyre várják. A program­ban „Népek kocsmája, népek táncai” táncház és a nemzeti­ségekről szóló szeminárium is szerepel. Tröszt E. zélet középpontjába. Szabad György szavai után - immár a Ház hagyományainak megfele­lően - a napirend előtti hozzá­szólók következtek. Török Fe­renc (SZDSZ) szóvá tette, hogy az interpellációk tárgyalásának sorozatos elhalasztásával, kése­delmes bizottsági felülvizsgála­tával egyesek folyamatosan megakadályozzák, hogy a Par­lament eleget tegyen legfonto­sabb feladatának: a végrehajtó hatalom, a kormány ellenőrzé­sének. Példaként megemlítette, hogy nyolc hónappal ezelőtt a lakásgazdálkodási törvény be­nyújtásának késedelmét inter­pellációban kérte számon. Mi­után a kapott miniszteri választ a Ház sem fogadta el, a témát megtárgyalásra kiadták az Al­kotmányügyi biztonságnak. A testület viszont az előtte tornyo­suló sürgős munkák miatt mindmáig nem tűzte napirendre a kérdést. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents