Új Dunántúli Napló, 1992. május (3. évfolyam, 120-149. szám)

1992-05-05 / 123. szám

2 aj Dunántúli napló 1992. május 5., kedd Zsúfolt program a Tisztelt Házban Függőben lévő ügyek (Folytatás az 1■ oldalról) A Ház ezután ügyrendi kér­désekben döntött. Sürgősséggel tárgyalják a képviselők rendőr­ségről szóló törvény tervezetét, valamint a köztársasági elnök tiszteletdíjáról rendelkező tör­vényjavaslatot. A társadalmi szervezetek költségvetési tá­mogatását célzó indítványt ki­vételes és sürgős eljárással tár­gyalják meg. Kizárólag technikai okok mi­att maradt el a közalkalmazot­tak jogállásáról szóló törvény végszavazása az Országgyűlés hétfői plenáris ülésén. Erről Ba­lás István, az alkotmányügyi bizottság alelnöke tájékoztatta az MTI-t. Az alkotmányügyi bizottság közvetlenül az ülés megkezdése előtt elfogadta, hogy a törvény végleges szö­vegváltozatában feltárt három pontatlanság kiküszöbölésére- módosító indítványt terjeszte­nek a Tisztelt Ház elé. Ennek szövegét minden képviselőhöz el kell juttatni, ez pedig hosz- szabb sokszorosítási időt vesz igénybe - mondotta Balás Ist­ván. Hétfő délután megkezdte a frekvenciagazdálkodásról szóló törvénytervezet általános vitáját a T. Ház. Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter- miután áttekintést adott a rá­diózás és az információtovábbí­tás fejlődéséről - aláhúzta: a hazai szabályozás nem lehet független a nemzetközi elvek­től. Meg kell szüntetni a távköz­lési moratóriumot, és el kell oszlatni a frekvenciagazdálko­dással kapcsolatban kialakult félreértéseket, hangsúlyozta a miniszter. A szaktárca vezetője után a képviselőcsoportok vezérszó­nokai kaptak szót. Alapvető, elvi kifogással egyik frakció­képviselője sem élt, jelezték azonban, hogy szükségesnek tartanák egyes pontok módosí­tását. A javaslat legélesebb bírála­tát a fideszes Molnár Péter adta. Kifogásolta, hogy a tervezet nem definiálja pontosan a kor­mányzati és a polgári frekven­ciák fogalmát, nem megfelelő a- mindössze véleményezési joggal felruházandó - frekven­ciagazdálkodási tanács tervezett összetétele sem. A Fidesz azt tartaná helyesnek, ha a törvény- javaslat tartalmazná azokat az elveket is, amelyek alapján a dí­jakat megállapítanák, mert el­lenkező esetben a szaktárca kedvére emelhetné ezeket. A kereszténydemokraták vezér­szónoka egyetértett azzal, hogy készüljön el - és kerüljön nyil­vánosságra - a frekvenciahasz­nálók listája. A törvényjavaslat általános vitája a későbbi ülésnapokon folytatódik. Az Országgyűlés hétfői ülé­sén nem sikerült lezárni a Lágymányosi híd megépítésére vonatkozó határozattervezet részletes vitáját, így határozatot sem tudtak hozni a képviselők. A felszólalók többnyire a múlt heti vitában elhagzott álláspon­tokat ismételték meg, ki Lágy­mányosnál, ki a Galvani útnál építendő híd mellett érvelve. Történt mindez annak ellenére, hogy a képviselőknek nem a híd megépítésének helyéről kell dönteniük - és erre a felszólalók többsége utalt is hiszen a Lágymányosi híd megépítéséről már határozott március elején az ebben kompetens testület, azaz a Fővárosi Közgyűlés. Az Országgyűlésnek csupán a költ­ségvetési támogatás kérdésében kellene állást foglalnia - ezt azonban többnyire nem érintet­ték a hozzászólások. A képvise­lői módosító indítványok újabb bizottsági mérlegelése után, várhatóan a jövő héten mondja ki az Országgyűlés a végső szót az új Duna-híd ügyében. Az Országgyűlés hétfői ülé­sén lezárta az Útalapról szóló törvényjavaslat részletes vitáját. Hazározatot ezügyben később hoz a Ház. Az egyes bizottságok szószó­lói elöljáróban támogatásukról biztosították a tervezetet, ám valamennyien változtatásokat is szükségesnek láttak. A Fidesz álláspontját tolmá csoló Varga Mihály elengedhe­tetlennek tartotta, hogy az’ön- kormányzatok is támogatást kapjanak úthálózatuk fejleszté­séhez. A hétfői ülésnap végén az életüktől és szabadságuktól po­litikai okból jogtalanul meg­fosztottak kárpótlásáról szóló törvényjavaslat részletes vitáját folytatta a T. Ház. A vita lezárá­sára már csak azért sem kerül­hetett sor, mert az alkotmányü­gyi bizottság nevében szóló Ba­lás István (MDF) bejelentette: a bizottság meg kívánja még tár­gyalni azt a szövegtervezetet, amelyet a javaslat 19. pontjára a törvény megfogalmazói a bi­zottság elképzelésének megfe­lelően átdolgoztak. Németh Zsolt, a fiatal demok­raták képviselője szerint az új Parlament első törvényei között kellett volna rendelkezni a meghurcoltak jóvátételéről. Az elnöklő Szűrös Mátyás a vitát keddig elnapolta. Az Ország- gyűlés hétfőre tervezett zsúfolt programjának csaknem vala­mennyi pontját teljesítve, nem sokkal este negyed 9-kor fejezte be munkáját. A plenáris ülés kedden folytatódik. (MTI) Túszdráma Barabáson Több órás túszdráma hely­színe volt hétfőn hajnalban a Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyei Barabás község. Egy fel­fegyverkezett férfit kellett a rendőröknek megakadályoz­niuk abban, hogy kiirtsa család­ját. Éjjel nem sokkal 2 óra után, Amyos Ernő barabási lakos - aki ellen a rendőrség emberölés miatt korábban már folytatott eljárást - telefonon közölte a Vásárosnaményi Rendőrkapi­tánysággal, hogy betört a helyi polgármesteri hivatalban lévő körzeti megbízotti irodába, és 10 éles lőszerrel együtt eltulaj­donította a rendőr szolgálati fegyverét. A férfi azzal fenye­getőzött, ha nem teszik lehetővé számára, hogy az Országos Rendőr-főkapitánysággal és a büntetésvégrehajtás országos parancsnokával beszélhessen, megöli 4 hónapos kislányát, fe­leségét, anyósát majd önmagá­val is végez. A megyei rendőr-főkapitány­ság központi ügyelete a hely­színre küldte a különleges al­osztály tagjait. Közben Aranyos Ernő lakásán elbarikádozta ma­gát és fogvatartott túszait. A rendőrök és a túszszedő között tárgyalások kezdődtek, s annak eredményeként a férfi belee­gyezett a pisztoly és a lőszerek átadásába, de cserébe egy lég­puskát kért, amit meg is kapott. Ezután a rendőrök azt javasol­ták Aranyosnak, hogy menjen velük a barabási polgármesteri hivatalba. Ő erre igent mondott, magához szorítván kislányát, felesége és anyósa társaságában útnak indult. A rendőrség kü­lönleges szolgálatának tagjai, elvették tőle a csecsemőt, őt pe­dig megbilincselték. Az ügyben a vizsgálat folyik. Oxford polgármestere Pécsett A két városi vezető különbözik is egymástól Alan Pope, az angliai Oxford város polgármestere (Lord Ma­jor) tegnap sajtótájékoztatón ismertette magyarországi láto­gatásának motívumait a pécsi Városházán, Dr. Krippl Zoltán­nak, Pécs polgármesterének je­lenlétében. Megtudhattuk, hogy elsősorban tájékozódni érkezett ezúttal hazánkba az angol közé­leti személyiség. A híres egyeteméről közis­mert angliai város polgármes­tere alig néhány hétig lesz még hivatalában és, mint kiderült a megyeszékhely polgármesteré­nek meghívására érkezett Pécsre, a későbbiekben pedig szívesen tartana magánember­ként is előadásokat közigazga­tási kérdésekről Magyarorszá­gon. Pécsi programján korábban ellátogatott a JPTE-re, találko­zott munkanélküliekkel, részt vett mai elutazása előtt több más kulturális rendezvényen is. ígérte, tapasztalatairól beszá­mol majd az 51 tagú oxfordi tes­tület tagjainak is. Ők választják ugyanis az új polgármestert hamarosan tagjaik közül, mint szokás, évente. Twin-town. Szó szerint iker­várost jelent ez a szép angol szókapcsolat, amely végülis a nálunk testvérváros névvel ille­tett együttműködésre utal. Pope úr egyelőre kizárta annak a le­hetőségét, hogy Pécs és Oxford között hasonló létrejöhessen, mindenesetre szavaiból jóné- hány érdekességre is fény de­rült. Úgy tűnt, Pope úr büszke arra, hogy ő Oxford történeté­nek legfiatalabb polgármestere, bemutatkozó beszédét kezdte ezzel a kijelentéssel. Lapunk kérdésére a 47 éves vezető el­mondta azt is, hogy eddig nem tudta, hogy Pécs történetének pedig éppen egyik tárgyalópart­nere, dr. Krippl Zoltán a legfia­talabb polgármestere. Kettőjük között további hasonlóság a po­litikai semlegességre való tö­rekvés ebben a pozícióban. Mindkettőjük párttámogatással kerülhetett székébe. Pope urat az angliai Labour Party (Mun­káspárt) patronálta. Különbség viszont, hogy az angliai város vezetője, saját bevallása szerint, csupán protokolláris feladatokat lát el funkciójában, és másodál­lásban végzi munkáját. Vátjuk a két egyetemi város kapcsolatai­nak újabb fejleményeit. Bozsik © ÓRA A NAGYVILÁGBAN Németország, Düsszeldorf: „Sztrájkolunk!" - olvasható a helyi repülőtér két alkalmazottjának kabátján május 4-én, mikor a közalkalmazottak sztrájkhulláma elérte a légikikötőket is MTI Telefotó Nincs tűzszünet Boszniában (Folytatás az 1. oldalról) Franjo Tudjman horvát elnök szokásos havi sajtóértekezletén szintén a nemzetközi szerveze­tek azonnali beavatkozását kö­vetelte Bosznia-Hercegoviná­ban. Közben a szerb szabadcsa­patok lankadatlanul lövik a bosnyák főváros néhány negye­dét. A zágrábi rádió értesülése szerint a Szerb Demokrata Párt fegyveresei behatolnak és ra­bolnak a tömbházakban, to­vábbá nőket és gyermekeket túszként hurcolnak el. Újabb városokban lángoltak fel harcok. Az eddigi békés Go- razde-t és Modrica-t is támadá­sok érik. A legsúlyosabb a helyzet Bosanski Brodban, és a szomszédos — Horvátországhoz tartozó - Slavonski Brodban. Hétfőn háromszor is volt légiri­adó, a szerb hadsereg gépei la­kóépületeket bombáztak. A Tanjug belgrádi hírügy­nökség hétfőn délután azt jelen­tette, hogy Alija Izetbegovic boszniai elnök politikai mene­dékjogot kért Törökországtól. A bosnyák államfő ezt máris cá­folta, mondván, hogy ez szán­dékosan terjesztett rémhír. A boszniai fővárosban egyébként egyre súlyosabbá válik a hely­zet. A nehéztüzérséghez csatla­kozott a szövetségi hadsereg lé­giereje is. A repülők néhány negyedet bombáztak. Még nem nem lehet tudni, hogy milyen következményei vannak a tá­madásnak, de Szarajevóban robbanások hallatszanak. O Washington. Los Angeles­ben vasárnap viszonylagos nyugalom volt és hétfőtől meg­szüntetik az éjjeli kijárási tilal­mat. Az elmúlt napok a század legsúlyosabb faji megmozdulá­sának bizonyultak: a vasárnapi mérleg szerint 49 ember veszí­tette életét, a sebesültek száma meghaladja a kétezret. Tízezer épület, üzlet esett a tűz, illetve a fosztogatók martalékául. Több bíróság vasárnap is dolgozott, hogy megkezdhessék a mintegy 9000 letartóztatott fosztogató és egyéb bűnöző felelősségre vo­nását. George Bush elnök beje­lentette, hogy a héten ellátogat Los Angelesbe. Rangos vendég tett eleget az MDF Baranya Megyei Szerve­zete meghívásának. A Brit Konzervatív Párt egyik essexi választókörzetének kampány- főnöke, Dirk Vettewinkel szi­getországbeli tapasztalatairól számolt be számolt be tegnap Pécsett tartott sajtótájékoztató­ján, s mintegy adaptálta azokat honi viszonyainkra. Ugyanis szerinte a leglényegesebb prob­lémák egy része, főként a priva­tizáció, hasonlóképpen alakul Magyarországon, mint annak­idején náluk a Thatcher kor­mány országlása alatt. Kifejtette a két nemzet választási rend­szere között mutatkozó különb­ségeket, de emlékeztetett arra is, hogy országa demokráciája lényegesen nagyobb hagyomá­nyokkal rendelkezik, mint ha­zánk. A brit konzervatívok tapasz­O Párizs. Francois Mitterrand elnök rakta le ünnepélyes kere­tek között hétfőn délután Stras- bourgban az Emberi Jogok Pa­lotájának (azaz az Európa Ta­nács Emberi Jogi Bizottsága és Bírósága új épületének) alapkö­vét. Az elnök ezt követően fel­szólalt a Tanács parlamenti közgyűlésének új ülésszakán is. Az ülésszakon jelen van a ma­gyar országgyűlés küldöttsége, a közgyűlés magyar csoportja is, dr. Témák Gábor vezetésé­vel. Az ülésszakon újraválaszt­ják a vezető testületeket. Dr. Bratinka József képviselő, a közgyűlés ta magyar alelnöké- nek megbízatása most jár le. talataik átadásán kívül segítsé­get is nyújtanak. A pécsi ven­dégen kívül John Earl is részt vesz a kéttagú küldöttség mun­kájában, ám ő a Keresztényde­mokrata Néppárt képviselőivel folytat tárgyalásokat. A segítség lényegéről szólva lapunk kérdésére Vettewinkel úr elmondta, hogy a brit konzerva­tívok fő célja egyrészt a demok­rácia intézményének erősítése Közép-Európában, másrészt a lengyel, cseh és szlovák, vala­mint magyar, jobbközép politi­kát folytató pártok, mint ha­zánkban az MDF és a KDNP, támogatása. Ezt szolgálja a brit kormány által létrehozott Westminster Alapítvány is, amely a közeljövőben a Bat­thyány Alapítvánnyal közösen együttműködik a kapcsolatok fenntartása és továbbfejlesztése érdekében. Ruzsinszky Az Akadémiának meg kell újulnia (Folytatás az I. oldalról) A további reformlépések kö­zött Kosáry Domokos megemlí­tette, az Akadémia kutatóinté­zeti hálózatának felülvizsgála­tát, amelynek célja nem meg­szüntetésük, hanem éppen el­lenkezőleg, hatékonyabbá téte­lük, megszilárdításuk. A kormány nevében Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter szólt a közgyűléshez, hangsú­lyozva, az Akadémia mint nem­zeti intézmény fontosságát. Szükségesnek tartotta az erők jobb koncentrálását, az akadé­miai intézetek és egyetemi kuta­tóhelyek együttműködésének növelését, s ez által is a felsőok­tatás erősítését. Kitért arra is, hogy a költségvetés azért nem tud több pénzt fordítani a tudo­mányra, mert az országnak nem telik többre, nem pedig azért, mert a kormány, vagy a Parla­ment megkérdőjelezné az alap­kutatások fontosságát. A kor­mány tudománypolitikája távla­tilag is kiemelkedő fontosságot tulajdonít az alapkutatásnak, az egyetemi és más kutatóhelyek mellett az akadémiai kutatóin­tézeti hálózatnak. Ezt követően adták át az Akadémiai Aranyérmet, az akadémiai díjakat és az Akadé­miai Újságírói Díjat. Az Aka­démiai Aranyérmet az elnökség ebben az évben Jermy Tibor­nak, az MTA rendes tagjának, az Akadémia Növényvédelmi Kutatóintézete nyugalmazott in­tézeti igazgatójának, megbízott tudományos tanácsadónak adományozta a hazai kísérletes rovarökológia és etológia, a bio­lógiai védekezés, a mezőgazda- sági kártevők előrejelzése terén végzett nemzetközileg elismert elméleti eredményeiért. Aka­démiai díjban 20 kutató része­sült. Az Akadémiai Újságíró Díjat az idén Györffy Miklós, a Magyar Rádió főmunkatársa kapta. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia megala­kulására kiküldött szervezőbi­zottság jelentését Újfalussy Jó­zsef, az MTA alelnöke terjesz­tette elő. Mint mondta: a bizott­ság kívánatosnak látta a Szé­chenyi István örökéhez hű ha­gyományokat követve, a mai valós igényeket is figyelembe véve irodalmi és művészeti akadémia létrehozását. Tagjai az irodalom és a művészetek különféle ágainak művelői lesznek. A közgyűlés szinte egyhangú szavazással döntött a Széchenyi Irodalmi és Művé­szeti Akadémia létrehozásáról. Az új Akadémia teljesen önál­lóan, az MTA társintézménye­ként működik majd. A közgyűlés kedden folytatja munkáját. Pártközi együttműködés

Next

/
Thumbnails
Contents