Új Dunántúli Napló, 1992. május (3. évfolyam, 120-149. szám)
1992-05-27 / 145. szám
1992. május 27., szerda új Dunántúli napló 7 Több lábon állás három irodával Drávaholding Rt. és a zöld alga Természetgyógyász tanfolyamok ding által készített átalakítási koncepcióval. Reményeik szerint mindez már jelent annyi referenciát, amire alapozva megpályázták az ÁVÜ szakértő cégei közé való bejutást. Résztulajdonosai az épülő baksai poliol üzemet működtető Habilitas Kft-nek. bízva abban, volt kutatási központjának épületébe (Keller János u.5.), amelyet másfélmilliós ráfordítással hoztak helyre. Itt kap helyet a Drávaholding Rt. központja és itt tevékenykedik a Humán Center Kft. is. A Humán Center a munkába lépőknek pályaalkalmassági vizsgálatokat végez, elA Bonusz kft. pécsi fóliasátraiban már a zöld algás kezelést alkalmazzák Fotó: Läufer László A Drávaholding Vagyonkezelő, Területfejlesztő Rt-t 1990. december 1-jével eredetileg azért hozták létre 13,3 milliós alaptőkével, hogy a térségben megfelelő szakmai háttérrel, fejleszthető kapcsolatrendszerrel ellássa az önkormányzatok, a kis- és középvállalkozók vagyonkezelő feladatát, valamint, hogy új tevékenységi lehetőségeket keressen a Mecseki Szénbányák termelésből kivont kapacitásainak. Azért kell kihangsúlyoznom az „eredetileg” kifejezést, mert az élet már az indulásuknál másfajta feladatok megoldására (is) késztette őket. így aztán nem meglepő, amikor dr. Tóth Sándor, a Drávaholding Rt. elnök igazgatója a tavalyi, első teljes üzleti évükről tömören csak ennyit közöl:- Minimális nyereséggel zártunk. Idén a közgyűlési határozat értelmében már 10% adózott osztalékot kell kitermelnünk úgy, hogy főállásban már csak hárman vagyunk, és állandó külső megbízási szerződéssel tizenkét szakember segíti munkánkat. A korábban kialakított privatizációs szakértői, vállalkozók háza és kereskedelmi üzletágat a még eredményesebb tevékenységre ösztönözve immár irodaként működtetik. Privatizációs szakértők Jogi, közgazdasági és vagyonértékelő tevékenységet ellátva egy vagyonügynökségi és öt önkormányzati tulajdonú vállalat átalakítási programját és vagyonértékelését végezték el eddig, jelenleg az önprivatizációs programban három vállalatnál alvállalkozóként működnek közre. Az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) elfogadta a Baranya Megyei Sütőipari és a Moziüzemi Vállalat általuk készített komplett vagyonértékelő és átalakulási tervét, ugyanakkor megbízóik (a Baranya Megyei Vízmű, valamint a Temetkezési Vállalat, továbbá a Pécsi Kertészeti Vállalat és egyik alapítójuk, a Kaposvári Agrár Kutató-Fejlesztő Közös Vállalat) elégedettek voltak a Drávaholhogy sikerrel pályáznak világbanki hitelre. Érdekeltek a Mi- célium Kft-ben is, mely a Mecseki Szénbányák által felhagyott egyik telephelyen létesített komposzt-üzemet, hogy Komlón és a pécsi meszesi városrészben gombatermesztési rendszert alakítson ki. A Dráva Idegenforgalmi Kft-nek is rész- tulajdonosai, ez működteti a Bonus Idegenforgalmi Irodákat és ez vette bérbe három évre a harkányi Napsugár Szállodát és Éttermet, ugyanakkor szakmai tanulmányutakat is szerveznek. Vállalkozók Háza Idén februárban költöztek be egyéves hasznosítási szerződéssel a Mecseki Szénbányák kétszintes, ezer négyzetméteres látja a KRESZ vétség utáni utánképzést is. Végeznek még ergonómiai vizsgálatokat, munkanélküliek alkalmassági vizsgálata mellett őket adatbankjukkal munkahely keresésében is segítik. A Vállalkozók Házában kapott helyet még a kis- és közép- vállalkozók érdekképviseleti és szolgáltató szerve a Magyar Vállalkozói Kamara Pécs-Ba- ranyai Regionális Központja, az agrárszakemberek szakértői munkáját közvetítő Magyar Agrártudományi Egyesület Baranya Megyei Vállalkozói Irodája, valamint a Dráva Biotechnológiai Alapítvány. Az épületben van még három kiadó iroda, 4o fős előadóterem, 240 négyzetméteres komplett laboratórium is, melynek hasznosítása még nem dőlt el. Megpályáztak a Megyei Munkaügyi Központnál 240 négyzetméteres kiállítócsarnok és konferenciaterem építési lehetőségét hat dolgozó foglalkoztatására. Zöld alga A központi épületben biztosítottak lakást és termékfejlesztő laboratóriumot a Marosvásárhelyről áttelepült professzor házaspárnak. Dr. Rácz Gábor és dr. Rácz-Kotilla Erzsébet itt szervez fitoterápiás (természet- gyógyász) tanfolyamokat orvosoknak, elindították a gyógynövénytermesztő szakmunkás- képzést, júniusban tartják az első homeopátiás tanfolyamot és ősszel indítják gyógynövényboltosoknak a középfokú szakmai végzettséget nyújtó drogista képzést. A Dráva Biotechnológia minden bizonnyal szép karrier előtt álló csodáiéi nye a zöld alga, illetve az erre alapozott környezetkímélő tápanyagutánpótlási rendszer, mellyel nitrátmentes terméket lehet előállítani a hagyományosnál jóval korábban és nagyobb súlyban. Most épül Pécsett, a Hamvas utcában a tízezer négyzetméteres törzsalgate- lep és bemutatókert.-A zöld algától joggal nagyon sokat várunk az üvegházas, a fóliás és a szabadtéri kertészetekben - mondja dr. Tóth Sándor. Kereskedelem Hogy az élet minél több üzleti sikerrel kecsegtető területén bizton megvethesse lábát a Drávaholding Rt., Kolozsváron már tevékenykedik az ottani üzletemberekkel közös vegyesvállalatuk a Gravitas Impex. A Magyar Vállalkozói Kamara szolgáltatásaként már ugyancsak működik a Mecseki Szénbányával, a Carbomodullal és más cégekkel közösen létrehozott vámudvar a Buzsáki úton, ahol EUR1 és EUR2 származási bizonyítvány nyomtatványok beszerzése és ellenőrzött kiállítása válik lehetővé júniustól a Vállalkozói Kamara tagjainak kedvezményesen. Murányi László Úgy lesnek ránk, mint ahogy a ragadozó figyeli áldozatát... A zsebrevágott világ Aki valaha járt iskolába (és ki nem?), az tudja, mennyit tesz az ismétlés. Akik annak idején minden reggelüket azzal kezdték, hogy hangosan kántálták az egyszeregyet, addig, míg a tanítónéni be nem jött, azok ma is tudják a szorzótáblát, még álmukban is. A reklám, a maga állító mondataival, rövid, frappáns kijelentéseivel, naponta ismételt, újra és újra bejátszott másodperceivel legalább annyira megragad a tévénéző fáradt agyában, mint a kétszer kettő a kisiskoláséban. A reklámmal úgy lesnek ránk, mint ahogyan a ragadozó figyeli az áldozatát: alig van mód megmenekülni a hírdetésáradattól. Egy-egy szöveg, kép beleivódik még a pórusainkba is, s némelyik, mint egy ragályos fertőzés, egyre nagyobb és nagyobb területeket hódít meg az agyunkban, más-más változataival. A reklám veszélyes. Fegyver is lehet, mellyel a késő délutánra, estére már minden ellenállóképességét elvesztő, agyongyötört, az egész napi robotban megviselt ember sarokba szorítható, befolyásolható lesz A jó reklám persze nem direkt, nem akar kioktatni vagy megszégyeníteni, de a célja az, hogy hasson, rábeszéljen. Nem ritkán egy követendő minta felállításával mutatja meg, milyen, vagy milyenné válhat a néző, ha a bemutatott terméket választja. És jön „mindaz, amiről álmodtál”. Cukros, édes élet, üresfejű, csillogó babákkal benépesítve, ahol az igazi férfiak, az igazi nők és a boldog babák mind-mind előírt módon választanak, vásárolnak és élnek. Ennél, ha lehet, még veszélyesebb az az áramlat, mely nemrég jelentkezett a magyar televízióban. Leírok három példát. Az elsőben egy ázsiai lány nyújtózik az ágyán. Csöngetnek, s ő kiszól: ki az? A válasz: én. Mire ő bájosan-bu- tán visszakérdez: ééén?!. A szlogen ezután: Szép még lehet... Egy másik helyen a Visa kártyát ajánlják nekünk. A két afrikai, vadembernek látszó színesbőrű törzsfőnök, akik mellől csak a dob hiányzik, egy előkelő étteremben foglal helyet. Mielőtt kidobnák őket, előveszik a sásszoknyába tűzött lapocskát, s ím, a világ rendje helyreáll. Az elegáns úr visszafordul, hogy nyugodtan befejezhesse megzavart étkezését. Már tudja, hogy nem fognak a lapockája közé vágni egy toliakkal díszített lándzsát sem. Máskor egy rokonszenves, kispénzű házaspár ül az étteremben. Úgy látszik, mintha hosszú hetek, vagy tán hónapok óta rakosgatták volna félre a pénzecskéjüket, hogy egyszer legalább rendes helyen választhassanak az étlap olcsóbb fogásaiból. De nyílik az ajtó, s belép a jólfésült, ápolt úr, az ő elegáns, kifinomultan ízléses párjával. A pincér röpül, a szegényes pár is. Helyükön az újonnan érkezettek, a mindenható kártyájukkal. Az előbbiek szétültetve, idegen asztaloktól bólogatnak mosolyogva feléjük. Nem, nem neheztelnek. Nyilván megszokták. A zsebrevágott világ. Ez az szlogen. És ezek a reklámok nagyon is ismerősek. A sárgák, a feketék, a színesek nem lehetnek észkombájnok, legfeljebb egzotikusak, de csak akkor, ha meg tudják fizetni. A szegényekről pedig már nem is beszélve. Ők azok, akikre nincs miért figyelni. Önérzetüket megsérteni szabad, mert nem engedheti meg a pénztárcájuk, hogy megorroljanak bármiért is. A zsebrevágott világ pedig belőlük áll. Másodosztályú állampolgárokból, akikből egyre több lesz. És akiknek a reklámok szólnak, de akik sohasem tudják elérni azt, amiről a tévébeli álom beszél. H. I. Gy. A termelők megvennék a Tejipari Vállalatot A Állami monopóliumok után külföldi tulajdonosok ... Csomagolják a lapka sajtot a Pécsi Tejüzemben Fotó: Proksza Az élelmiszeripar privatizációjából a belföldi befektetők tőkehiány miatt kimaradnak. Az eddigi állami monopóliumok helyett, a külföldi tulajdonosok kezébe kerülnek a feldolgozó üzemek. Egyre nő a mezőgazdasági termelők kiszolgáltott- sága, ennek a jelei már jól láthatók a növényolajipar és a cukorgyárak privatizációjánál. Szükség lenne olyan privatizációs technikára, amelyben a termelői érdek érvényesül, a vállalati tulajdon döntő hányada a kezükbe kerül és a feldolgozás haszna is közvetlenül hozzájuk jut vissza. A legmegfelelőbb forma a szövetkezet, amelyet a termelők alapítanának és tagjai lehetnek jogi személyek is, mert például a tehenészetek privatizációja során gazdasági társaságok is alakulhatnak.- Nyugaton a feldolgozó üzemek jelentős hányada szövetkezeti formában működik - mondja Margittai Miklós, a Baranya Megyei TESZÖV-titkára azok minden terményt fel- •dolgoznak, értékesítenek és a nyereséget szétosztják a termelők között. Ezek a piacgazdasági körülmények között is állják a versenyt, sőt jelentős a szerepük a kereskedelemben, és a banki tevékenységben is. Magyarországon a feldolgozóipar szövetkezetté alakítása lenne a járható út. A Baranya Megyei Tejipari Vállalat privatizációjára benyújtott javaslatunk is ezen alapszik, ami példaértékű lehetne, ha megvalósulna, hiszen szövetkezeti formában működne és a termelők tulajdonába kerülne. Már tavaly májusban elküldtük az FM-be a tervezetünket - de még érdemben sehol nem foglalkoztak vele -, hogy a kárpótlási jegyek fel- használásával, munkavállalói részvény kibocsátásával és lízingeléssel vásárolnánk meg a vállalatot. A lízing-díjat három év alatt tudnák kifizetni a tejtermelők a nyereségükből. A tervezetünket egy neves amerikai gazdasági szakértő is támogatta, aki egy jelentést is készített a magyar mezőgazdaság helyzetéről, amit eljuttatott az amerikai kongresszushoz. Van remény arra is, hogy a lízing-díjat amerikai kormánysegélyből tudjuk kifizetni. A legnagyobb gondot a kárpótlási jegyek hiánya okozza, és, hogy a licitálásra is várhatóan csak ősszel kerül sor. Az idő pedig sürget. A külföldi vevők bármikor megvehetik a tejipari vállalatot, mint ahogy már elkelt a Möbiusz is. A malomiparban is szeretnénk részesedést szerezni. A Baranya megyei Tejipari Vállalatot 40 százalékban kárpótlási jegyekkel, 9 százalékban dolgozói részvényekkel, és 51 százalékban készpénzzel - lízing formájában - vásárolnák meg a termelők. Az önkormányzati tulajdonhányad a kárpótlási jegyekkel megvett részarányt csökkentené. A tejtermelés mai átlagos jövedelmezősége 7 százalék, ez évente a feldolgozott tej után 120-130 millió forint. A megyei tehenészeti telepek jelenlegi állapotait ismerve a tejtermelők 3 év alatt tudnák megvenni a vállalatot. A lízing konstrukció azért is jó lenne, mert költségként elszámolható és 3-5 év után a cég átmenne a tejtermelők tulajdonába. A vásárlás terheit még részben sem hárítanák át, hogy az első magyar szövetkezeti feldolgozó nyereségéből segíteni tudják a dolgozói üzletrész megvételét. A privatizáció több lépésben menne végbe. Elsőként megalakulna a tejtermelő szövetkezet a kárpótlási jegyekkel, mint induló vagyonnal. A második lépcsőben vásárolnák meg a vállalatot a kárpótlási jegyekkel és a szövetkezet, mint jogi személy konkrét tárgyalásokat kezdhetne a lízingelő céggel, illetve a hitelt nyújtó bankkal. A lízing fedezetét a termelők alapszabályban megadott futamidőre az átvételi árból meghatározva vállalnák. A lízing lejárta után a vagyonnövekményt a termelés arányában a tejtermelő tagok között nevesítik. Az alacsony kamat miatt célszerű lenne külföldi pénzintézetet keresni, de az új banktörvény szerint a külföldi lízing csak 5 éves futamidővel adható. A visszafizetés devizafedezetét a saj£ és a várható horvátországi tejeit port tenné-tetietővé. STK.
