Új Dunántúli Napló, 1992. május (3. évfolyam, 120-149. szám)

1992-05-21 / 139. szám

1992. május 21., csütörtök uj Dunántúli napiö 7 Magyar Gazdasági Kamara - irány Európa? A legfőbb cél a közjogi státusz mielőbbi elérése Európában a 15-16. században a kikötővárosokban je­lentek meg az első olyan gazdasági szerveződések, amelyek kereskedőket, kézműveseket tömörítve önkormányzati formában igyekeztek képviselni a tagok közös gondját Ezek voltak a mai gazdasági kamarák elsőként jelentkező elődei. A kamarai tömörülési forma a 19. századtól élte re­neszánszát, ekkor, 1811-ben alakult meg Fiumében az első magyar kamara is. Alig több, mint 30 esztendővel később, az európai irány­vonalaknak megfelelően a szervezetet közjogi rangra emel­ték. Bevezették a kötelező tagságot, a Magyar Kamara számos államigazgatási jogkörrel bírt.A fokozatosan kié­pülő kamarai rendszeren belül ebben az időben, 1875-ben alapította meg Zsolnay Vilmos a Pécs-Baranyai Kereske­delmi és Iparkamarát is. Az egymást követő kamarai tör­vények új jogosítványokkal bővítették hatáskörét, mígnem a II. világháború után darabjaira hullott szét az addig vi­rágkorát élő gazdasági szervezet. Több, mint húsz év telt el és 1968-tól nemzeti alapon a Magyar Gazdasági Kamara újrakezdte gazdaságszervező tevékenységét. Napjainkban, a hazai gazdasági szerkezetátalakítás ide­jén, újra reflektorfénybe kerül a legerősebb magyar vállal­kozói szervezet, a kamara. De vajon milyen irányba halad, mi a célja? A kérdést dr. Síkfői Tamásnak, a Dél-dunántúli Gazdasági Kamara főtitkárának tettük fel. Vállalkozás ’92 Marketing, management és kommunikációs szakvásár nyí­lik május 26-án Pécsett, a Vá­rosi Sportcsarnokban. A négy­napos rendezvényen a részt ve­vők nemcsak bemutathatják, hanem el is adhatják termékei­ket, szolgáltatásaikat. Jelentős információcserére is mód nyí­lik, ugyanis a börze igényeinek jobban megfelelő sok kis tár­gyalót is kialakítanak. A május 26-29 között megrendezésre ke­rülő kiállítás fórumot jelent minden hazai is külföldi érdek­lődőnek, amelyen lesz gazda­sági konferencia meghívott ne­ves előadókkal, JOINFO és IN- FOSYS börze, divatbemutató, autókiállítás. Jogszabályok Az alábbi, nemrég megjelent jogszabályokra hívjuk fel a vál­lalkozók figyelmét: 1. 1992. II. félévi fogyasztási cikk import globálkvóta (Ma­gyar közlöny 44. sz. április 30.). 2. 3/1992. (II. 29.) NGKM - PM rendelet a kereskedelmi és vámtarifa módosításáról és az Európai Közösség tagországai­ból származó egyes árukra vo­natkozó vámkontingensekről. 3. 1992. XXII. tv. A Munka törvénykönyvéről. Tanfolyam Vállalkozóknak, beruházók­nak, kivitelezőknek és műszaki ellenőröknek szervez közép­fokú szakképesítést nyújtó tan­folyamokat a Baranya Megyei Építőipari Egyesülés (BÉÉ). A szeptemberben kezdődő építő­ipari műszaki ellenőri (180 óra, heti egy alkalom), valamint a rendészeti és vagyonvédelmi tanfolyamra (130 óra, heti egy alkalom) jelentkezni a BÉE-nél (Pécs, Megyeri u. 26., telefon: 24-287), Tóti János ügyintéző­nél lehet. Szabványok Mivel hazánk ez évtől az Eu­rópai Közösség társult tagja, így az előnyökön túlmenően joggal elvárható tőlünk az EK magas követelményeinek kielégítése a szabványok és minőségi nor­mák előírásainak teljesítése so­rán. Mindehhez segítséget nyújtva szervez június 2-án 14 órai kezdettel rendezvényt a pé­csi Tudomány és Technika Há­zában (Janus Pannonius u.ll.) a más, az e témákban érdekelt szervezetekkel karöltve a Ma­gyar Elektrotechnikai Egyesület és a TÜV Rheinland Hungária. A „Minőség, minőségbiztosítás, energiagazdálkodás, környezet­védelem, gépjárműtechnika nemzetközi normák alapján” című programon a címben jel­zett kérdésekről a TÜV Rhein­land Hungária műszaki, fel­ügyeleti és tanácsadó szervezet szakemberei tartanak előadáso­kat az érdeklődőknek. Gazdaköri rt. Hungasect néven megalakult Izsákon az első magyar gazda­kör! részvénytársaság. A 432 taggal, 26 millió forintos alap­tőkével létrehozott részvénytár­saság szaktanácsadással, ültet­vénytervezéssel, eszközök és anyagok beszerzésével, illetve piackutatással foglalkozik, első lépésben azonban legfontosabb feladata, hogy megvásárolja az Izsáki Állami Gazdaság borá­szati üzemét, hogy azoké le­gyen, akik alapvetően érdekel­tek a homoki szőlőültetvények megmaradásában. (MTI)- Az irány, mint sok más te­kintetben Magyarország szá­mára, természetesen számunkra is Európa. A gazdasági változá­sok kezelésére két évvel ezelőtt az eredeti struktúra fölvételével készültünk fel. Szövetségi ala­pon, területi és szakmai szerve­ződések alkotják a kamarát, csak így képzelhető el a robba­násszerűen növekvő számú pri­vát cégek kezelése.- Milyen feladatokat lát el az újjászerveződött kamara?- A szervezetnek összgazda- sági szempontból van csupán érdekvédelmi funkciója, ami­ben viszont komoly szerepet kell, hogy vállaljon a gazdasági szféra támogatásával. Ennél fontosabb azonban, hogy a ka­mara tagjainak önkormányzata­ként működjön. Kiegyenlítse a gazdaság érdekcsoportjai között Aki komolyan gondolja, hogy az évi 50 dolláros lakos­sági valutakeretből annyi ember tud utazni, mint amennyi való­jában utazik, az szellemileg - valószínűen - alultáplált. Hi­szen amióta a bankokat az ille­gálisan szerzett lakossági valuta mosógépeivé tették, sőt amióta az újságok közlik a valuták fe­ketepiaci árait, bárki - akinek elegendő forintja van - annyi valutához juthat, amennyihez csak akar. Ma már nyugodtan lehet telefonon is bonyolítani a seftet, senkit sem érdekel. Hi­A pécsi Kossuth Lajos utcai va­lutás boltot is bezárták Fotó: Läufer L. keletkezett ellentéteket, hogy a megállapodás után konszenzu­son alapuló véleményt juttatha- son el az illetékes állaigazgatási szervekhez. Ez a szerep még nem működik minden esetben zökkenőmentesen, ám az álla­migazgatás és a kamara közötti erősödő együttműködés feltét­lenül kedvező lehet a jövőre nézve. Nem beszéltem még a ha­gyományos kamarai feladatok­ról, a kereskedelem- és gazda­ságfejlesztésről, jogi, vámügyi, okmányolási stb. szolgáltatása­inkról, ami egyre nagyobb je­lentőséget kap munkánkban.-A megújuló gazdasági kör­nyezetben hogyan működhet ha­tékonyan a kamara ?-Á hatékonyságnak az el­végzett munka minőségén kívül a két legfontosabb feltétele a szén mennyit keres ma a valu- taűzér? Nem többet a hideg vízre valónál. Végkiárusítás van a valutás boltokban - sorra zárják be azokat, hiszen semmi szükség rájuk. Az import liberalizálása óta ugyanis bármi megkapható forintért a magyar üzletekben. Bárki bármilyen - még külföldi utazási irodák által szervezett - útra is befizethet forintban a magyar utazási irodáknál. Sőt, ha a magyar utazó saját maga szervez meg egy utat, és ha az nem hosszabb két hétnél (pon­tosabban 14 napnál), akkor an­nak költségeit is fizetheti fo­rintban, sőt a költőpénzéért is forintot adhat. Teheti, mert bi­zonyos feltételeknek eleget tevő utazási irodák keretösszeg nél­kül használhatnak fel konverti­bilis valutát. Mindez arra utal: közeleg a forint konvertibilissé válása. Régebben az emberek valu­tába menekítették a megtakarí­tásaikat - került amibe került. Most pedig a fejét foghatja az, aki. az 58-60 forintért vásárolt márkájától, vagy a 92-100 fo­rintért beszerzett dollárjától szabadulna - az akkori áron. Messze tehát az az idő, amikor érdemes volt valutában tartani a megtakarításokat. Csakhogy reflexeinkben, zsigereinkben még ott kísér a múlt, a valuta kötelező tagság, illetve az ezzel együttjáró közjogi státusz beve­zetése. Európában megindult egy ilyen irányú harmonizáció, amihez a keleti részről Len­gyelországgal és a Cseh- és Szlovák Köztársasággal együtt elsőként csatlakozott hazánk is. Az új irány azt jelenti, hogy a kamara időről időre mind több gazdasági profilú államigazga­tási jogosítvánnyal tehermente­síti az államapparátust, ami természetesen hasonló arányú plusz finanszírozással is jár. A vállalkozói adónak a gazda­ságba történő viszaforgatása azonban még mindig nem kerül annyiba, mintha ugyanezeket a feladatokat államigazgatási ap­parátussal hajtják végre. A közjogi státusz elérését a formálódó új kamarai törvény­től várja szervezetünk. Létrejöt­tével egyértelműen tisztázódik majd a többi, különböző tevé­kenységű szervezet jogállása, amely szintén kamara elneve­zést használ. A német (az EG-ben is elfogadott) modell alapján a MGK, az IPOSZ és az Agrárkamara válhat közjogúvá, más-más funkciókkal, átfedések nélkül. A többi vállalkozói szervezet működését pedig az egyre késő érdekvédelmi tör­vény rendezheti majd. Antall József miniszterelnök a Magyar Gazdasági Kamara idei közgyű­lésén kijelentette, hogy idén meg kell születnie a kamara éle­tét szabályozó felsőbbszintű jogszabálynak. A magunk ré­széről szeretnénk komolyan is venni ezt az Ígéretet.- A program kapcsolódik-e valamilyen formában a politi­kához?- Európai hagyományok sze­rint a gazdaság mozgásához csak annyi köze lehet a politi­kának, amennyiben politizáló misztikus, bódító hatása. No meg az a praktikus érzés: jó, ha van. Ezzel a ténnyel vitatkozni nem is érdemes. Ám tudni, hogy mit kezdjünk a valutánk­kal, és egyáltalán mennyit ér­demes tartani belőle - nem ha­szontalan ismeret. Kalauzunk Egyed Géza, bankszakember.- Mennyi valutát érdemes tartania annak, aki ezt nem be­fedésnek szánja?- Csak annyit, amennyire fel­tétlenül szüksége van. Befekte­tésként, értékőrzőként nem iga­zán ajánlott valutát beszerezni, hiszen a forintbefektetések után - mégha azt bankban tartjuk is - sokallta nagyobb hozadékot le­het elérni. Álaposan meg kell tehát terveznünk, hogy mennyi valutára van szükségünk a kül­földi utazásainkhoz, vásárlása­inkhoz, „vésztartalékként”, nem várt alkalmakra. A többi pén­zünket pedig feltétlenül tartsuk forintban. Ha nem akarunk kockáztatni akkor bankbetét­ben, nagyobb kockázatvállalási hajlandóság esetén valamilyen más, jövedelmezőbb formában fektessük be.-Mire kell figyelnie annak, aki a valutáját „dolgoztatni" szeretné?-Magyarországon arra még nincs legálisan lehetőség, hogy magyar állampolgár külföldön - vagy idehaza a bankbetéten kí­emberek egy-egy vállalkozás résztvevői. A kamara, ha vala­mennyi funkciójának meg akar felelni, politikamentes kell, hogy maradjon.-Az új feladatokra hogyan készült fel a Dél-dunántúli Gaz­dasági Kamara?- A közjogi státusz elérésé­vel, az új funkciók életbelépé­sével természetesen a regionális szervezetekre is fokozott teher hárul majd a jövőben. Ez nem ér bennünket váratlanul, hiszen az utóbbi időben a Dél-dunántúli Gazdasági Kamara úgy a tag­ság, mint a tevékenység terén is robbanásszerű fejlődésen ment át. A régióban az önkormányza­tokkal együttműködve kiépülő­vül - fektessen be valutát. Ezzel persze nem szeretném azt állí­tani, hogy „deviza belföldiek­nek” nincsen külföldön vállal­kozásuk, vagy bankbetétjük, ha másért nem, azért, mert nagyon kellemes külföldön mágneskár­tyával vásárolni, fizetni. De ez a varázs is meg fog szűnni, amint a forint konvertibilissé válik, il­letve a magyar bankrendszer korszerűsödik és teret nyer ná­lunk is a kártyaforgalom. (Az objektivitás kedvéért meg kell jegyezni, hogy már a magyar bankok is kínálnak hitelkártya szolgáltatást, ez azonban mesz- sze nem fedi azt a sokszínűsé­get, ami a nyugati világban megszokott.)- Marad tehát a hazai bank­betét. Melyik bankba vigyük a pénzünket?-Több dolgot is mérlegelni kell. Legelőször is azt, hogy le akarom-e kötni hosszabb-rövi- debb időre a pénzt vagy sem? Ha gyakrabban kell valamilyen oknál fogva hozzányúlnom a számlához, akkor nyilvánva­lóan abba a bankba teszem a va­lutát, amelyik a látra szóló beté­tért a legtöbbet fizeti.- Mit ajánljunk azoknak, akiknek folyamatos valutabevé­telei vannak és a pénzüket ké­sőbb forintban szeretnék fel­használni?- Én ezeket a bevételeket va­luta helyett eleve forintban kér­ném, így jobban is járnék és még lelkiismeret furdalásom se lenne. De akinek ilyen problé­mája van, az úgyis tudja már, hogy mit kell tennie. Merth László Ferenczy Europress ben van egy megyei, illetve vá­rosi kamarai hálózat, erősödik a kapcsolat a szakmai szövetsé­gekkel is. A megsokbszoro- zódó, és igényeiben is változó érdeklődés a szervezet dolgo­zóit is hatékonyabb és minőségi munkára készteti. Mint mond­tam, a célunk Európa elérése, és a kapcsolatok kialakításában, az egyeztetésekben a regionális szervezeteknek is komoly fel­adatai vannak. Hogy megfelel­jünk a növekvő elvárásoknak, komoly szakmai segítséget ka­punk külföldi kamaráktól, ame­lyek egyben az új, most alakuló magyar cégek információéhsé­gét is segítenek kielégíteni. Kaszás Endre Humán menedzsment a vállal­kozásokban A baranyai Szervezési és Ve­zetési Tudományos Társaság a Dél-dunántúli Gzadasági Ka­marával és a Menedzsment Ta­nácsadó Kft-vel közösen a Munkaügyi Minisztérium kije­lölése alapján közreműködik a hazai személy- és munkaügyi menedzsment fölkészítésében. A társaság szeptembertől indítja a Munkaügyi Minisztérium ok­tatási programjára épülő mun­kaügyi-személyügyi felsőfokú képesítést, felsőfokú különbö­zeti vizsgát, vagy középfokú képesítést biztosító tanfolya­mait. Külön az érdeklődők fi­gyelmébe ajánlják a munkatör­vény és végrehajtása, a kollek­tív szerződések tartalma, a munkaszerződések kellékei és az érdekegyeztetés szereplői és mechanizmusa című szakmai felkészülési programokat. A kurzusokra már most lehet je­lentkezni írásban: SZVT Bara­nya 7622 Pécs, Bajcsy-Zs. u. 2/a. Fax és telefon: 72/27-044. Befektetésről, vállalkozásról - mindenkinek Money, money ... (1.) Az ügyfélforgalmat számítógépeken tartják nyilván a Kamara pécsi, Citrom utcai irodaházában Fotó: Läufer László VÁLLALKOZÁSOK — ÜZLET

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents