Új Dunántúli Napló, 1992. május (3. évfolyam, 120-149. szám)
1992-05-21 / 139. szám
8 aj Dunántúli napló 1992. május 21., csütörtök VALLALKCMÄSOK — ÜZUET Rendelet-ismertető Tudnivalók a magántulajdonú gépjárművek szolgálati célú használatáról Jó tanács adózóknak Változás a személyi jövedelemadózásban Fenti címen az április 23-i Új Dunántúli Naplóban megjelent cikket kívánom kiegészíteni, helyesbíteni avval a megjegyzéssel, hogy az önálló tevékenységhez (egyéni vállalkozáshoz, bérbeadáshoz, mező- gazdasági kistermeléshez stb.) használt gépjármű költségelszámolására vonatkozó eltéréseket két hét múlva ugyanebben a rovatban ismertetem. A személyi jövedelemadó törvény 1992. március 31-ig átmenetileg lehetővé tette saját személygépkocsi hivatalos célú használata esetén útnyilvántartás vezetése mellet amortizációs és fenntartási költségként 6,50,- Ft/km (amennyiben a személy- gépkocsi használata a dolgozó alkalmazásának feltétele: 7,20,- Ft/km) átalányösszeg és a 11/1990. (IV. 30.) KÖHÉM. rendeletben foglalt üzemanyag- normákkal napi üzemanyagáron számított költség igazolás nélküli elszámolhatóságát. Ugyanezen időpontig lehetőség volt havi 1000 km útnyilvántartás nélküli elszámolására, ameny- nyiben munkaviszony létesítésének feltételeként saját gépjárműhasználat volt előírva. Ezt követő időponttól az adótörvény a költségek megtérítését továbbra sem korlátozza, azonban azadót minden olyan összeg után meg kell fizetni, amelynek bizonylat hiányában nem igazolható a költségtartalma. Ez év április 1 -je óta hatályba van a 60/1992. (IV. 1.) kormányrendelet, mely többek között a közúti gépjárművek üzem- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékét határozza meg. Megállapodás kérdése A gazdálkodó szervezet képviselője (továbbiakban kifizető) írásban megállapodhat a munkavállalójával, hogy az a saját gépjárművét külön ellenértékért használja. Ebben rögzíteni kell azt is, hogy az üzemanyag ellenértékének meghatározásához a gépjármű motoijának lökettérfogata alapján megállapítottáta- lánynormát vagy a rendeletben adott gyártmányra, típusra megállapított korrekciós tényezőkkel módosítható alapnormát alkalmazzák. (A választott formától az adóévben eltérni nem A napokban kezdte meg üzleti közvetítő tevékenységét az Első Kelet-európai Business Center Budapesten. Az új cég legfontosabb feladatának azt tartja, hogy szolgáltatásaival összekapcsolja a nyugati, illetve a kelet- és közép-európai vállalkozásokat. A térségünkben befektetni szándékozó vállalkozóknak céginformációkkal, tanácsadással, valamint piaci tapasztalatok átadásával nyújt segítséget. Együttműködik olyan szervezetekkel, amelyek segítlehet.) A gépkocsihasználatért kifizetett ellenérték megállapodás kérdése, mértéke nincs korlátozva, mely összegszerűségében nyilvánvalóan meg kell hogy haladja a már hivatkozott kormányrendelet szerint számítható összeget, hiszen az csak az üzemanyag ellenértékét fedezné. Ebben az esetben a kifizető név, személyi szám szerinti kimutatást kell hogy vezessen a kifizetésekről, melyekről majd év végén adatott kell szolgáltatnia az Adóhivatalnak. A munkavállaló által kapott ellenértékből - a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény szerint - az elszámolható költségek levonása után fennmaradó rész az adóköteles jövedelem. A magánszemély ezzel a jövedelemmel a továbbiakban a munkáltatója felé már nem számolhat el, önadózóvá válik, éves bevételeiről - köztük a gépkocsihasználatból származó jövedelméről is - adóbevallást kell tennie, elszámolási bizonylatait pedig az adómegállapításhoz való jog elévüléséig (5 év) meg kell őriznie. Az általam abszurdnak vélt esetben ha eseti kiküldetéssel, útirendelvény alapján történik a költségtérítés kifizetése, és a kiküldő csak a norma rendeletben meghatározott mértékű üzemanyagköltséget téríti, akkor ez az összeg az adótörvény szerint bizonylat alapján történő kifizetésnek minősül és ezen újságcikkben foglaltak nem vonatkoznak rá. Lényeges annak meghatározása, hogy a hivatalos célú használatból származó bevétellel szemben milyen költségek számolhatók el. Ezek lehetnek: 1. Üzemanyag- és kenőanyag-felhasználási költségek. 2. Fenntartási költségek. 3. Gépjármű érték- csökkenés. Üzemanyagköltségek Tételes útnyilvántartás vezetése mellett igazolás nélkül (nem kell az üzemanyagtöltő kutaktól számlát kérni) elszámolható a már előzőekben hivatkozott rendeletben meghatározott üzem- és kenőanyag-fogyasztásnak az ellenértéke, a forgalmazó általaz adott időhetik a vállalkozói szféra tevékenységét: szakmai szervezetekkel, tőzsdékkel, nemzetközi kereskedelmi képviseletekkel, hazai és külföldi vállalkozói érdekképviseletekkel. A vállalkozókat termékbemutatók, kiállítások szervezésével, valamint információs rendszerekkel kívánják segíteni. A cég ugyan minden ügyfél megbízását készséggel teljesíti, de elsősorban a kis- és középnagyságú vállalkozások munkáját kívánja segíteni. (Napi Világgazdaság) szakra közzétett áron (Ft/liter) számítva. Fenntartás A gépjármű rendeltetésszerű használatához szükséges, a tárgyévben felmerült és számlával igazolt kiadásoknak a szolgálati célú igénybevétellel arányos része is költségkéntleírható. Ezen kiadásokat további két csoportra indokolt osztani: a) Ide sorolom a gépjármű tulajdonosát kötelezően terhelő éves felelősségbiztosítás díját, a súlyadót és a casco befizetett díját. Ezeknek a költségelemeknek az arányos része (amennyiben a magánszemély arányosítani tudja) az első negyedévre is elszámolható, mível a 6,50, - Ft/km (7,20,- Ft/km) amortizációs jellegű költségrész ezen kiadásokat nem tartalmazta. b) A másik csoportba tartozik a gépjármű javíttatásával, műszeres beállíttatásával és működőképességével (pl.: megfelelő gumiköpeny, stb.) kapcsolatos névreszóló kiadások 1992. április 01-jétől arányos része. Az arányosságok kiszámolásához ismerni kell és az útnyilvántartásba is rögzíteni kell a gépjármű kilóméter-számláló- jának 1992. január 01-jei, az 1992. április 01-jei, valamint az 1992. december 31-i állását. A szolgálati célból megtett út (mely útnyilvántartásból ismert) és a gépkocsival az év során megtett út hányadosaként számolható az az arányossági tényező, mellyel az ,,a)” pontban összesített kiadások összegét kell szorozni, hogy megkapjuk az elszámolható költségrészt. Az arányosítást egy példán bemutatva: Ha az év során a gépkocsi 40 000 km-t futott és ebből a szolgálati célú használat 20 000 km, akkor a súlyadó és a biztosítási díjak éves összegének a fele számolható el. Ugyanezzel a módszerrel számolható ki a fenntartási költségnek a,,b)” pontban írt része, azonban csak a második negyedévtől kezdődően, mivel a már hivatkozott rendelet ettől az időponttól hatályos. Amennyiben a gépkocsi 1992. április 01-jétől év végéig 30 000 km-t tett meg, melyből szolgálati út volt 18 000 km, akkor a névreszóló számlák összegének 18/30-ad része vonható le költségként. Értékcsökkenés Eddigi esetleges eltérő tájékoztatásunkkal ellentétben a gépjármű értékcsökkenése is költségként elszámolható. Ehhez szükséges egy nyilvántartás (nyomtatványon vagy füzetben) felfektetése, melynek tartalmaznia kell a gépjármű típusát, forgalmi rendszámát, gyártási évét, gyári számát. A vásárlási számla vagy adás-vételi szerződés alapján ebbe fel kell tüntetni a beszerzési árat és a beszerzési időpontját is. Az értékcsökkenés alapja a gépjármű igazolt beszerzési ára. Eves mértéke 20%. Értékcsökkenésként összességében az évek során maximum a gépkocsi beszerzési ára (100%) számolható el. A már teljes egészében leamortizált gépkocsira értékcsökkenés tovább nem vehető figyelembe. Az értékcsökkenést elszámoltnak kell tekinteni azokra az előző évekre, melyekben a magánszemély akár csak egy alkalommal is saját gépjármű hivatalos célú használatáért járó költségtérítést kapott. A 20%-os értékcsökkenési leírás éves időszakra vonatkozik, ezért ha a gépkocsit év közben vásárolták vagy eladják, akkor értékcsökkenésnek csak az időarányos rész számolható el. Ez évi elszámolásnál figyelembe kell venni a január 01-je és március 31-e között eltelt időszakot. Az aki az év első negyedében az átmeneti szabály szerint számolt el gépjármű költséget, azt az amortizáció csak az év fennmaradó időszakára illeti meg. Ennek számolása a következő. Az év első napjától március 31-éig 91 nap, április 01-jétől az év végéig 275 nap a napok száma, így április 01-je után az éves amortizációs költségek számításánál 275/365-öd része vehető fige- lembe. A gépkocsi értékcsökkenés elszámolására részben eltérő szabályok vonatkoznak az egyéni vállalkozásból származó és a más önálló tevékenységből származó jövedelmet szerzőkre (lásd két hét múlva). Az előzőekből is kitűnik, hogy a személyi jövedelemadózásban a járműhasználat költségelszámolásának alapja a precízen vezetett útnyilvántartás. Ebben a gépjármű alapadatain (típus, forgalmi rendszám, alapnorma) kívül fel kell tünttni az utazás időpontját, felsorolni a felkeresett üzleti partnerek nevét, részletezni az utazás célját és pontos helymeghatározásokkal feltüntetni, hogy honnan hová történt az utazás, valamint azt, hogy a közforgalmú utakon a legrövidebb útvonal figyelembevételével hány kilométert tett meg a gépjármű. Hasznos a tankoláskor az üzemanyag árát is feltüntetni, ugyanis a költségelszámolásnál a forgalmazó által az adott időszakra közzétett ár az irányadó. Az útnyilvántartás hitelesíttetni nem kell, azt az adóhatóság mindaddig elfogadja, míg adott tevékenység ellenőrzése során be nem bizonyosodik valamelyik adatának pontatlansága, valótlansága. A költségtérítés összegéből a kifizetőnek, a magánszemély nyilatkozata alapján - hogy adott összeggel szemben hány forintot tud költségként elszámolni - kell az adóelőleget levonni. Nyilatkozat hiányában a kifizetés 100%-át kell jövedelemnek tekinteni és ebből az általános szabályok szerint kell adóelőleget vonni. A fenti témakörrel kapcsolatban részletes tájékoztatás található az „ADÓ” című újság 1992. évi 5-6. számában. Dr. Iván László APEH Baranya Megyei Igazgatósága Az 1992. április 15-én hatályba lépett 1992. évi XX. törvény módosította a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvényt, amely megszüntette a kifizetők - sokat támadott - 3%-os adóelőleglevonási kötelezettségét. A módosítás szerint az adóelőleget az egyéni vállalkozónak kell megállapítania és befizetnie. E kötelezettségének kétféle módon tehet eleget. A választás joga az egyéni vállalkozót illeti meg, de a választott módszertől az adóéven belül nem térhet át a másikra: y 1. Az ÁFÁ-t és a fogyasztási adót nem tartalmazó árbevételből 3%-ot, mezőgazdasági tevékenység esetén az állat, illetve állati termék értékesítéséből 0,4%-ot, növényi termék értékesítéséből 2,5%-ot kell megfizetnie adóelőlegként. Az adóelőleget a kifizetést követő hó 20-áig köteles megfizetni. 2. Negyedévenként az év elejétől számított jövedelem 20%-a Szaklapokban, az újságok tőzsdei rovatában gyakran használják a hét, vagy egy hosszabb időszak alakulásának jellemzésére a tőzsdeindexet illetve annak változását. Az egyik hetet például így jellemezték: „míg az ezt megelőző héten a TŐZSDEINDEX enyhe gyengülési - azaz csökkenési - irányzatot mutatott, addig a tárgyhéten az irányzat enyhén emelkedő volt”. Néhány szaklap grafikusan is ábrázolja a tőzsdeindex alakulását, sőt bemutatja annak átlagát 30-, 100-, és 200 napos időszakban. Ez azonban nem helyettesíti az egyes értékpapírok árfolyamalakulásának leírását. Kinek és mire jó tehát a tőzsdeindex? Ha hasonlattal élnék, azt írnám: a tőzsdeindex egy számadat, annak növekedése illetve csökkenése olyasvalami, mint a gépkocsi irányjelzője, idegen szóval indexe. Megmutatja, merre megy a tőzsde „kocsija”, jobbra, azaz átvitt értelemben felfelé, vagy balra, azaz lefelé. Ugyanazt a szerepet tölti be az értékpapírokat, illetve azokon keresztül az értékpapírokat kibocsátó vállalatokat. Jelzést ad arról, hogy a befektetők hogyan ítélik meg a magyarországi befektetési lehetőségeket bizonyos napokon, meghatározott időszakok alatt. Ez egyben ítéletet jelent a gazA Magyar Reklámszövetség az eddigi gyakorlatnak megfelelően idén is bemutatja tagtársaknak a 91. évi Cannes-i Nemzetközi Reklámfilm Fesztivál díjnyertes filmjeit videóról. A vetítés helye és időpontja május 25, 26, 27 14-16 óráig MRSZ Klub Budapest, VII., Klauzál tér 13. A klub befogadóképessége és az év során már befizetett (illetve levont) adóelőleg külön- bözetének megfelelő összeget kell adóelőlegként megfizetnie. E kötelezettség szempontjából jövedelem a bevételből az értékcsökkenési leírás nélküli költségnek, valamint az adóévre áthozott veszteségnek és az adóévi értékcsökkenési leírásnak az időarányos része levoná- sávl kiszámított összege. Az adóelőleget anegyedévet követő hó 20-áig köteles megfizetni. Az egyéni vállakozónak egyáltalán nincs adóelőlegfizetési kötelezettsége akkor:- ha előző évben veszteséges volt,- ha a tevékenységét az adóévben kezdte meg. A többi egyéni vállakozónak nem kell adóelőleget fizetni mindaddig, amíg a befizetendő összeg nem éri el az 1000 forintot. Bilonka Árpádné dr. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Baranya Megyei Igazgatósága dasági tevékenységekről és a kilátások alakulásáról. A tőzsdeindex tehát a részvények átlagos, irányzatszerű árfolyam- mozgását fejezi ki egyetlen számsorban! A sorokból megrajzolható az irányzat - a TREND. A tőzsdén pedig a trend a lelke mindennek. Az index az egyedi befektetőknek elsősorban a tőzsde hangulatát és annak változásait mutatja meg. Ám az invesztálni kívánókat a piac egésze csak any- nyira érdekli, minta Carmen nézőjét a dohánygyár díszlete. Ő arra kiváncsi, hogy mi történt az általa már kiválasztott és megvett, vagy kiszemelt értékpapírokkal, asaját értékpapírtárcája, portfoliója árfolyamával. Ha úgy tetszik, kétkosár részvényt hasonlít össze: egy átlagos ösz- szetételüt, és a sajátját. Az átlagossal nem kell fáradnia, azt kifejezi az index, a tényleges saját portfolióját pedig könnyen kiszámíthatja. S akár a totószelvény kiértékelésekor, a tényleges eredményt összehasonlítja saját tippjével. Ez az értékelés nemcsak a befektető múltbeli döntéseinek értékeléseinél segít, hanem a portfolió átalakításánál is. Hiszen a vásárlási illetve eladási szándékok kialakításakor az egyes papírokat az átlaghoz, majd ezután egymáshoz lehet hasonlítani. Bácskai Tamás max. 100 személy. A várható nagy érdeklődésre való tekintettel kérik, hogy előzetesen jelezzék részvételüket a szövetség címére: MRSZ 1369 Budapest, Pf.: 316. A Reklámszövetség ezúton felhívja a figyelmet: a megyei városokban az érdeklődőknek kérésre külön vetítéseket szerveznek. Kelet-európai Business Center Tőzsdekalauz Az „index” Meghívó reklámfilm-vetítésre
