Új Dunántúli Napló, 1992. május (3. évfolyam, 120-149. szám)

1992-05-16 / 134. szám

1992. május 16., szombat aj Dunántúli napló 7 Egy nagymúltú gazdaság jövője forog kockán? Hány hektár föld marad Majson és Nagynyárádon? Kié lesz a majsi tsz új keverőüzeme? Baranya déli részében, a ha­tár közelében fekszik a Majs-Nagynyárádi Termelő- szövetkezet, igen jó adottsá­gokkal és gazdasági mutatók­kal. Szinte nem volt olyan esz­tendő az elmúlt 10 esztendőben, amikor különösképpen nagyobb gondokkal küszködtek volna, hiszen azon túl, hogy szorgos emberek lakják a vidéket, igen jó termőhelyi adottságok is se­gítették munkájukat. A gazda­ság földjeinek átlag-aranyko­rona értéke megközelíti a 40-et.(!) Dr. Herger Lászlóval, a gaz­daság elnökével erről beszélget­tünk, előrebocsájtva, mégsem teljes ma az elnök öröme. Vajon miért?- Nehéz évet zártunk, s még nehezebb elé nézünk - mondta tömören. - Mi immáron több éves hagyományok alapján ta­valy is, az azóta megszűnt Ju­goszláviába szerződtünk tete­mes mennyiségű cukorrépával. A háború miatt, a szétlőtt cu­korgyárak okán 30 millió forin­tos veszteségünk lett ezen a té­telen. Ez a gondom egyik oka. A másik egyelőre költői kér­désként így hangzik: marad-e együtt a gazdaság, avagy szét­esik darabjaira? Mert ez utóbbi esetén jó időre elfelejtik e térség lakói a prosperáló gazdaságot s nem sok örömük lesz benne.- Ön nemrég még azt mondta egy beszélgetésünk alkalmával, hogy minden rendben: a va­gyonfelmérést követő kárpótlási igények alapvetően nem változ­tatják meg a gazdaságot, talpon marad.-Az akkor volt. Nem elég ésszerűen, gazdasági szempon­tok figyelembevételével nézni a világra, meg kell küzdeni a sajá­tos politikai oldalvágásokkal is. Mit ne mondjak: a gazdaság há­rom községet foglal magába, Majsot, Nagynyárádot és Ud­vart. A vagyonnevesítő közgyű­léseken derült ki: a nagyvára­diaknál olyan hangok jelentkez­tek, ami a szétválás felé mutat, többen szeretnék azt 1975-ben egyesített gazdaságot újra ket­tévágni. Gyúiják, agitálják az embereket, pusztán politikai okokból, s tudtommal olyanok szervezik ezt az akciót, akiknek semmi közük a gazdasághoz, nem abból élnek.-Miért lenne ez baj? Ha Nagynyárád külön utat választ, teheti. . .- Tulajdonképpen igen. Mégis, ha a szétválás bekövet­kezik, évekre tönkremegy e tér­ség gazdálkodása. Dr. Herger László meg is magyarázza, hogy miért. A Majs központú termelőszövet­kezet tulajdonképpen 1975 után kezdett feljönni, mi tagadás ve­zetésváltással, s az előrelépés koncepcióival. Nagyarányú korszerűsítésbe fogtak, megvál­toztatták a termelés szerkezetét. Beléptek az IKR termelési rendszerbe, melynek majd­hogynem kezdettől tagjai. A gazdaság 3600 hektárjából 3100 a szántó. Az alapvető növények mellett, a kukorica és a búza, behozták a szóját és a cukorré­pát, a veszteséges ágazatokat leépítették, korszerű szarvas­marha-ágazatot állítottak föl, ahol izraeli számítógépes terme­lés-ellenőrző rendszer működik. Gépesítettek, gépeik a legkor­szerűbb, nagyteljesítményű be­rendezések.-A válóper ezek szerint szé­kek és asztalok „kettévágását” jelentené?-Úgy, ahogy mondja. Kor­szerű takarmánykeverőt építet­tünk. Kié legyen? Új szárítónk van, koncentráltuk a terménytá­rolást, speciális cél-gépsorokat vettünk. Hogy osszuk meg? Ha Majs megkapja a cukorrépa gépsort, Nagynyárád lemondhat annak termeléséről. Ha a szója- sor a nyárádiaké lesz, Majsnak befellegzett. Ha szétválunk, mi lesz a többi létesítménnyel. A tehenészet az egyik községben van, a másikban a növendékü­sző nevelő. Szétesik a mun­kásszállítás, az étkeztetés, nem tudjuk a tsz-központot tovább így működtetni. De kérdem én: hogy osszuk meg azt a tapaszta­latot, szellemi tőkét, ami fel­gyűlt a hoszú évek során?- Talán illetlen megkérdezni, de nem kerülhetem meg: Ön nem a posztját félti, amikor a széltválás ellen beszél?- Személyem ellen nem me­rült fel kifogás, s ha annyira akartam volna, már régen elkö­szönök. Nem erről van szó. Ha szétválik ez a vidék, ez a gazda­ság, akkor a helyén létrejövő kettő, évekig anyagi gondokkal fog küzdeni, hiszen optimális gazdaságszerkezetet alakítot­tunk ki, erre gépesítettünk, erre beruháztunk. Volt, aki felve­tette: az ésszerűen fel nem oszt­ható dolgokat üzemeltessük kö­zösen. Ez fából vaskarika! Acsarkodást szül majd, s a köz­ségek ellentétén kívül nemzeti­ségi ellentéteket is szít majd.- Ez utóbbiban kételékednék.- Pedig így van, legutóbb már a pap beszélt a templomban erről, csitítva az embereket. Itt németajkúak és Felvidékről, máshonnan betelepítettek éltek eddig, békében, együtt dol­gozva. Most a kárpótlás kérdé­sei, a „kié volt az a hektár föld, az a ház?" szemlélet terjedése indulatokat szül.-Ha a gazdaság szétválik, akkor Herger László biztosan elköszön. Van-e remény az együttmaradásban ?- Nagyon kevés, de bízom a józan észben. Elmondtam az embereknek: nem vállalhatom föl a szétválás ódiumát, azt a csődtömeget, amit okozna. Csak egy dologban bízhatok, mindenki rájön előbb-utóbb, hogy mi a saját, közvetlen ér­deke. Remélhetőleg mihamarabb rájönnek. S akkor eldől, hány hektár föld marad Majson, a gazdaságban, milyen jövő vár­hat egy mindig is jól dolgozó kollektívára? Kozma Ferenc Kétszáz kistermelővel szerződik a bari baromfiüzem Újra élénkül a piac? Szinte nincs olyan nap, ami­kor ne lenne szó a mezőgazda­ság válságáról. Az ország nagy részén válságba került a barom­fiágazat. A feldolgozók csődbe kerültek, a keleti piac megszűnt. Vannak azonban olyan üzemek, amelyek erre rácáfolnak. A Bó- lyi Mezőgazdasági Kombinát Bári Baromfiüzeme is jó példa erre.-Egyetlen titkunk az, hogy erős a kombinát, ezért megy a háztáji ágazat is - mondja Széli Lajos ágazatvezető. - Időben léptünk, és olyan fajtákat kezd­tünk el tenyészteni, amelyek a háztájiban is jó eredménnyel nevelhetők. A másik ok az, hogy a baromfiüzemben vannak a szülőpárok és a keltetők, és így azonnali visszajelzést ka­punk a termelőktől, ha nem megfelelő az állomány minő­sége. A Bári Baromfiüzem kister­melői ágazata átvette a sásdi Domestica kft. és a sombereki termelőszövetkezet háztáji gaz­daságainak egy részét. Sokan vissza szeretnének jönni a ré­giek közül is, akik annak idején valamilyen ok miatt abbahagy­ták a csirkenevelést.- Egy kicsit jól is jött, hogy kevesebb csirke kellett egy ideig, mert lehetőség volt egy minőségi váltásra. A kisterme­lők közül elsősorban csak azok maradtak meg, akik jól végzik a munkájukat. Persze az is igaz, hogy a jó minőség az alap­anyagtól is függ. Eddig 46-47 nap alatt érték el a két kilós át­lag súlyt a csirkék. A piacnak azonban mások az igényei, ki­sebb testű csirkét kémek és eh­hez alkalmazkodni kell a terme­lőknek is, ezért öt nappal rövi­dült a nevelési idő. Jelenleg a Bólyi Kombinát részére 200 kistermelő nevel broiler csirkét a háztáji gazda­ságokban. Leszűkítették a kört is, ahova csibéket helyeznek ki. Régebben még az Alföldön is voltak kistermelők akik a bólyi- aknak neveltek csirkét. Nem le­hetett rendszeresen ellenőrizni a tevékenységüket, sok gond volt a minőséggel. Most már csak Szentlőrinc, Szigetvár, Hóból Dombóvár, Kapospula, Siklós, Somberek, Boly, Szederkény, Somberek, Véménd, Hidas kör­nyékére helyeznek ki csibéket és szállítják el a feldolgozóba. Évente egy alkalommal terme­lési tanácskozáson találkoznak egymással a kistermelők és a feldolgozó vállalat képviselői. Ilyenkor felszínre kerülnek a mindenkit érintő gondok, prob­lémák a fajtaválasztástól kezdve a táp minőségéig minden. A kis­termelők javaslatára változtatta meg a keverőüzem a táp össze­tételét is. A jó ötleteket mind felhasználják. Az elért bevételek látszatra ragyogóak, de mire mindent ki­fizetnek belőle - a vizet, a vil­lanyt, a gázt, az olajat, a fát, a vitaminokat - jelentősen le­csökken az összeg. A kisterme­lőnek, amíg egy halvány remé­nye van arra, hogy valamennyi haszna lesz a csirke nevelésé­ből, addig csinálja. A csirkene­velés egy állandó, odafigyelést igényel, abban a hét hétben nincs olyan napszak, amikor ne kellene legalább egy fél órára a csirkéket megnézni. A sombereki termelőszövet­kezetben megszűnt a háztáji ágazat. A kistermelők közül többen a bári baromfiüzemmel kötöttek szerződést. Báling Miklósék már 1980 óta foglal­koznak csirkeneveléssel. Ko­rábban kacsákat is tömtek, de avval leálltak, mert hónapokig nem kapták meg a pénzüket.- Palotabozsokon szinte nincs olyan ház, ahol ne foglal­koznának háztájiban csibeneve­léssel - mondja Báling Miklós. - A Bári Baromfiüzem megbíz­ható. Annak idején 1980-ban is bári csirkét kaptunk, akkor is elégedettek voltunk vele. Most a padláson és a régi kacsaólban Baranyai EXPO-hírek Az előkészületek felgyorsultak Az 1996-os budapesti vi­lágkiállítással kapcsolatban immár konkrét lépésekről is adhatunk híreket. Ébben a hó­napban szinte napról-napra „történik valami”, ami arra utal, hogy a megyei szervezői­roda munkája felgyorsult. Az EXPO baranyai rendezvényei­nek sokoldalúbb előkészítése érdekében például tájékoztatót tartottak a JPTE egyetemi ta­nácsülésén a Világkiállítás ’96 Alapítványról, az alapítvány támogatta projectekről. Máris számos egyetemi szakember dolgozik az EXPO előkészíté­sén, s a bölcsészkar is felaján­lotta, hogy a kulturális rendez­vények koordinálásába bekap­csolódik. Tájékoztatást kaptak az el­képzelésekről a Talent Mene­dzserklub tagjai is, egy részük készséggel segít, a felajánlá­sok konkrét tartalmát rövide­sen megbeszélik. Május 13-án alakultak meg a Világkiállítás ’96 Alapítvány és a Baranya megyei EXPO-iroda mellett állandó jelleggel dolgozó munkabi­zottságok. Alapvető feladatuk: segíteni, koordinálni, később esetleg szervezni is az EXPO-val kapcsolatos megyei eseményeket. A bizottságok felsorolásával jelezzük, mi­lyen feladatokat kell megol­dani, illetve milyen jellegű rendezvényekre számíthatunk 1996-ban Baranyában: kultu­rális, környezetvédelmi, gaz­dasági-jogi, idegenforgalmi, vásárszervező, marketing, vé­gül nemzetközi kapcsolatok munkabizottság. Berkes Györgytől, a megyei EXPO-iroda vezetőjétől hal­lottak szerint a megalakulásu­kat követő két-három héten be­lül a bizottságok elkezdik a tényleges előkészítési munká­kat, elsőként meghatározva sa­ját tevékenységi területeik ha­tárait. Jóllehet, 1996 még kissé tá­volinak tűnik, máris megem­líthetünk egy „részpróbát”. Készülnek ugyanis a bemutat­kozásra a fellbachi őszi kiállí­táson a baranyaiak. Ezt a szak­emberek azon a szemüvegen keresztül is értékelik majd, hogy milyen módon és mér­tékben ültethetők át az itt szer­zett tapasztalatok az EXPO rendezvényeire. Május 15-én az EXPO-iroda a megye országgyűlési képvi­selőit invitálta egy tájékozta­tóra. Remélik, hogy a honatyák a lehetőségeiket felhasználva maximálisan segítik a baranyai EXPO-rendezvények előké­születeit. Végül: folyamatosan érkez­nek a megyei irodához az ötle­tek. Ami azt jelenti, hogy a megyében működő vállalko­zók, beruházni szándékozók is keresik - természetesen üzleti megfontolásokból is, hiszen kiváló a reklámlehetőség - az EXPO-rendezvényekhez a kapcsolódási pontokat. Mészáros A. Külföldiek tőkebefektetései Több új beruházás megvaló­sítását kezdték meg, illetve kezdik meg külföldi tőkebefek­tetők Székesfehérvárott. Már termel a francia Weil cég és az Elit Ruhagyár által alapított Tu­lipán Ruhagyár, amely a francia vállalat piacaira készít zakókat, nadrágokat. A korszerű üzem­ben 277-en találtak munkát. Hamarosan megkezdi a terme­lést a 100 százalékban amerikai tulajdonú Ford Hungária Ter­melési és Értékesítési Kft. ben­zinpumpákat és gyújtótekercse­ket előállító gyára, ahol kezdet­ben háromszáz dolgozót foglal­koztatnak. Rövidesen megkez­dik a teljes mértékben külföldi tulajdonú Philips Video Ma­gyarország Kft. korszerű üzem­csarnokának az építését, ahol a tervek szerint évi 450 ezer vi­deomagnót gyártanak majd, s 1200 embernek adnak munkát. A hazai számítástechnikai ipar egyik innovatív vállalata, az Albacoomp Kisszövetkezet egy tajvani céggel közösen rövide­sen számítástechnikai modulo­kat és alapegységeket készítő üzemet épít. Ugyancsak számí­tástechnikai alkatrészek össze­szerelésére hozott létre egy svéd vállalattal közösen üzemet a Promorg Kft. Báling Miklós palotabozsoki gazdálkodó a bári baromfiüzem­mel kötött szerződést * Fotó: Szundi György is csibe van, jelenleg 4000 da­rabot nevelünk. Mind a ketten a feleségemmel kistermelők va­gyunk, ebből élünk. Egy rossz döntés, egy kis lazítás miatt akár az egész állomány oda­veszhet. Akár rámehet egy fél ház, egy autó is. A csirke na­gyon érzékeny műszer, a fejál­lása, az egész tartása megmu­tatja, hogy milyen a gazda. Szükség lenne egy megfelelő biztosítási rendszerre, ami nem vinné el a termelők bevételének jelentős részét. Most inkább vállaljuk a rizikót, de nem kö­tünk biztosítást. A kombinát 3-4 hetes fizetést garantált, ezért vá­lasztottuk. Az ember örömmel csinálja a legnehezebb munkát is, ha van benne fantázia. Szalai Kornélia Mindennapos beszédtéma Nagynyárádon: együtt marad-e a gazdaság Proksza László felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents