Új Dunántúli Napló, 1992. május (3. évfolyam, 120-149. szám)
1992-05-13 / 131. szám
8 uj Dunántúli nopiö 1992. május 13., szerda * Jobban gazdálkodni a meglévő pénzekből Újfajta ösztöndíj elosztás? A hallgatói önkormányzat ajánlata A Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola elhelyezéséről A Művelődési és Közoktatási Minisztérium nagyra értékeli a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola munkáját, eredményeit. A tárca igen fontosnak tartaná, hogy az iskola elhelyezése mielőbb megoldódjon - nyilatkozta az MTI munkatársának adott rövid interjúban Kálmán Attila művelődési államtitkár. Magyarország első 12 évfolyamos kórusiskoláját 1988-ban ifjú Sapszon Ferenc alapította. Az akkor kísérleti jelleggel indult intézménynek „átmenetileg” a Kontyfa utcai általános iskolában szorítottak helyet - tudta meg az MTI munkatársa az iskola igazgatójától, Torvaji Lászlónétól, valamint Sapszon Ferenc művészeti igazgatótól. A nemzetközi hírnévre szert tett kórusiskola - amelynek ma már 240 tanulója van - azóta is méltatlan körülmények között működik. A megnövekedett létszám miatt a tanítás jelenleg három különböző helyszínen folyik, ezek közül az egyik egy barakk-épület. Az oktatás nehézségein túl gondot jelent, hogy az iskolának nincs kollégiuma, így a vidéki gyermekek közül csak azokat tudják felvenni, akiknek elhelyezéséről családjuk gondoskodni tud - vázolta a helyzetet az igazgatónő. A művelődési tárca államtitkára hangsúlyozta: a kultuszminisztérium nagyon szeretne segíteni az intézmény elhelyezésében, de pénz hiányában erre jelenleg nincs módja. Az iskola ügyét ezért a kormány elé tárják. Rövid távon megoldást jelentene az is - vélte Kálmán Attila -, ha a fővárosi csökkenő gyermeklétszámra tekintettel, a tanulók átcsoportosításával, esetleg valamelyik peremkerületben, sikerülne felszabadítani egy általános iskola épületét, amelybe beköltözhetne a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola. A hallgatói fórum legutóbb érdektelenség miatt elmaradt a JPTE Természettudományi Karán, noha nem érdektelen kérdésekről lett volna szó, hanem a hallgatók állami támogatásának újfajta elosztásáról. A szabályzat tervezetét már elkészítette a kar Hallgatói Önkormányzata, de a fórum jóváhagyása, vitája nélkül nem tudnak tovább lépni. Az önkormányzat vezetője Meksz Dezső IV. évfolyamos matematika - fizika és I. évfolyamos közgazdász hallgató mutatja a tervezetet. Az első szembeötlő változás a jelenlegihez képest, hogy nem tizenkét, hanem tíz hónapos elosztást ajánl. így nyáron nem kapnának támogatást, de évközben havonként nagyobb összeghez jutnának a hallgatók. Az elképzelések szerint különbséget tennének pécsi és a nem pécsi diákok között. A pécsi állandó lakosok a mindenkori állami támogatás 46%-át, míg a nem helybeliek 62%-ot kapnának. A mostani viszonyok mellett ez azt jelentené, hogy 2760, illetve 3720 forint jutna hallgatóként az alaptámogatásra. Az így nyert maradvány- pénzeket a szociális segélyek kiegészítésére fordítanák. Az általános tanulmányi ösztöndíj elosztása a tanulócsoportok feladata, amit a tanulmányi eredmény alapján állapítanak meg. A tervezet szerint az alap(MTI-Panoráma) - A jelentős nemzetközi elismerésnek számító, 25 ezer német márka pénzjutalommal járó Gottfried von Herder-díjat a hamburgi Freiherr von Stein Alapítványnak Bécsben működő kuratóriuma osztja ki 1964 óta minden évben azoknak a kelet-, közép- és délkelet-európai tudósoknak és művészeknek, akik kiemelkedő tevékenységet fejtenek ki a térség népei közötti kapcsolatok fejlesztésében és az európai kultúra gyarapításában. A fődíjak odaítésével együtt a kuratórium minden új kitüntetett személy egy-egy általa ajánlott tanítványának 10 ezer márka összegű ösztöndíjat adományoz, amelyből a fiatalok egy éven át tanulmányokat folytathatnak a bécsi egyetemen. A díjat általában az év elején ítélik oda és májusban adják át Bécsben. támogatást csökkentenék valamivel, és a többlettel a tanulmányi ösztöndíj összegét emelnék meg abból a megfontolásból, hogy a hallgató ne csak azért kapjon nagyobb összeget, hogy megjelenik az egyetemen, hanem azért, mert tanul, eredményt produkál. A tanulmányi eredményeket un. göngyölített átlag alapján számítanák ki, vagyis nem csupán egy félév eredményét vennék figyelembe, hanem a korábbi félévekben elért eredmények összesített átlagát. Az a hallgató, akinek ez az átlaga 3,5 alatt van, nem kaphatna tanulmányi ösztöndíjat. A kiemelt ösztöndíjat a tanulmányi átlaggal nem mérhető, kiváló szakmai és tudományos munkáért juttatnák az általános ösztöndíj mellett. Elnyerésére pályázatot kell benyújtani, és azt a kari tanács tanulmányi bizottságának hallgatói képviselői bírálják el. Meksz Dezső szerint a legkö- rülhatárolhatatlanabb feladat a szociális támogatások elosztása. Szintén pályázni kellene, feltüntetni a valós szociális helyzetet, de hivatalos jövedelemigazolást nem kell csatolni. A visszaélések az igazolások időszakában is napirenden voltak, minek akkor újra növelni az adminisztrációt? Nem akarnak a hallgatók után nyomozni sem, bár már volt olyan diák, aki saját nyugati autójával járt az előadáA magyar díjazottak eddigi névsora: 1964. Kodály Zoltán zeneszerző, 1965. Németh László író, 1966. Dercsényi Dezső építész, 1967. Fenyő Iván művészet- történész, 1968. Vayer Lajos művészet- történész, 1969. Balogh Jolán művészettörténész, 1970. Illyés Gyula költő, 1971. Szabolcsi Bence zeneesztéta, 1972. Ortutay Gyula néprajz- tudós, 1973. Harmatta János nyelvész, filológus, 1974. Gerő László építész, 1975. Preisich Gábor építész, 1976. Dr.Keresztury Dezső irodalomtörténész, 1977. Major Máté építész, sokra, mégis segélyért folyamodott. Szeretnének abból kiindulni, hogy a hallgatók többsége akkor kér szociális támogatást, ha ténylegesen rászorulnak. Emellett elkülönítenek a szociális keretből 5 százalékot, amit rendkívüli segélyekre tartanak fenn. A szorgalmi időszakban lévő szakmai gyakorlatokra, terep- gyakorlatokra a mindenkori állami támogatás 1,15%-át különítik el a hallgatói juttatásból, és a kar kulturális programjainak szervezésére is képeznek egy összeget a hallgatói támogatás terhére. A kulturális támogatás mértékével megegyező százalékot (1,16%) a Hallgatói Önkormányzat működésének biztosítására szeretnék fordítani. Elképzeléseik szerint a maradványpénzeket januártól nem a gazdasági főigazgatóság, hanem a kar kamatoztattatná, és nagy részét eszközök beszerzésére fordítanák, hiszen számítógépekre, másolókra nekik is szükségük van például a hallgatók nyilvántartásához vagy a közös egyetemi lap, a „Pécsi Szelet” előállításához. Szabályzatuk, kis eltérésekkel, hasonló a Bölcsészettudományi Kar tervezetével. És reménykednek, mégiscsak összejön majd a hallgatói fórum, szeretnék januártól életbe léptetni új szabályzatukat. B. A. 1978. Gunda Béla néprajztudós, 1979. Farkas Ferenc zeneszerző, 1979. Sütő András író, 1980. Balassa Iván. 1981. Csoóri Sándor költő, 1982. Varga Imre szobrász, 1983. Entz Géza építész, 1984. Konrád György író, 1985. Perczel Károly építőművész, 1986. Dömötör Tekla néprajztudós, 1987. Ujfalussy József zenetudós, 1988. Győrffy György történész, 1989. Birkás Ákos grafikus, 1990. Vizkelety András filológus, 1991. Pigler Andor művészettörténész, 1992. Barabás Jenő néprajz- tudós. Magyar Herder-díjasok Nemzetközi ifjúsági csere Mohácsiak Bensheimben A Mohács - Bensheim Baráti Kör a közelmúltbn viszonozta a Ludwigshafen környéki német fiatalok tavalyi látogatását. 21 mohácsi fiatalt láttak vendégül egy hétre német családok és a ludwigshafeni Heinrich Pesch Haus. A hétvégét családi körben töltöttük. Ez alatt kénytelenek voltunk gyakorolni a német nyelvet, ami a legjobb iskolával is fölért. A szombat-vasárnapi programok nagyon sokfélék voltak. Többnyire a környék nevezetességeivel ismerkedtünk. Volt, aki a pfalzi tájjal, más az Odenwald hegység váraival. A hétköznapokat az egyházi fenntartású ifjúsági központ, a Heinrich Pesch Haus szervez- temeg. Georg Kempkes, az intézmény fiatal munkatársa és Christoph Münch újságíró, külső munkatárs szinte éjjel-nappal velünk volt. Kalauzolásaik, folyton mosolygó szervezésük fiatalosan könnyeddé tette a feszített programot. Megismerkedtünk az itt érintkező három német tartomány (Hessen,Raj na-Pfalz és Baden-Württemberg) történelmének epizódjaival. Láttuk a tartományurak, a fejedelmek rezidenciáit Mannheimban, Heidelbergben, Schwitzenhe- imban. Nem kerülhettük ki azt a tényt, hogy milyen rombolási nyomokat hagyott a francia „Napkirály” katonáinak pusztítása. Mégsem éreztünk a jelenben gyűlöletet. Vendéglátóink megszervezték, hogy egy egész napot Franciaországban töltsünk, Strassburgban bejussunk az Európa Tanács épületébe is. Itt éppen ülés volt, ami miatt az épületen belül csak korlátozottan mozoghattunk. Az elzászi tájat egy kicsit úgy is néztük, hogy a mohácsi németek egy része éppen innen származott a 18. században. A pfalzi borvidék sok szempontból is tanulságos volt. Az apró falvak városias kinézete, tisztasága már nem volt meglep» annak, ki nem először jár Európának ezen a táján. A bortermelők azonban szövetkezetbe tömörültek a szőlő feldolgozására és értékesítésére. És még egy: a szőlőhegyeken alig látható pinceépület és hétvégi ház. Ők a termelésre fordították pénzeiket. Ludwigshafenban a BASF óriás vegyigyár 50 ezer dolgozójával és a látottakkal felejthetetlen élményt nyújtott. Itt két magyar származású mérnök segítette az ismerkedésünket. Az egyik éppen baranyai származású volt: egykori siklósi lakos és pécsi diák. Természetesen ellátogattunk Mohács partnervárosába, Bens- heimbe is. A városházán Egon Straub alpolgármester és Valentin Lépőid, a Német-Magyar Egyesület elnöke fogadott bennünket több prominens német barátunk társaságában. A nemzetközi ifjúsági cserét a magyar és a német szövetségi kormányszervek egyaránt támogatták. Több ottani újság is hírt adott rólunk. A benshei- miek még fotót is közzétettek a csoportról, és szerepeltünk a mannheimi televízióban. Tanulságos út volt, amelyen a megismerésen és a barátságon volt a hangsúly. Müller Géza Tessedik Sámuel Keményen küzdött a töm- löcszerű iskolák és azok „tunya, kelletlen, aluszékony tanítói ellen.” Mint felvilágosult szellemű evangélikus lelkész, úgy vélte, hogy a nép lelkipásztorának nem harangokra, orgonákra kell gondolni elsősorban, hanem a megbetegedések leküzdésére, a nép egészségügyére. Ezért az iskolákban megvalósítja az egészséges tanítást, küzd a babonás, a ráolvasó, a kuruzsló vénasszonyok gyógymódja ellen. Elsőként próbálkozott a szikes talajjavítással, s ő honosította meg egyik legfontosabb takarmánynövényünket, a lucernát. Szarvasi iskolájának hírét-nevét vette a keszthelyi Georgikon alapítója, Festetics György is, aki többször kikérte tanácsát. Szakembereket szerzett Szarvasra, akik megtanították a falu néptét a selyem- és gyapjúfonásra, szövésre. A gyerekekkel pedig megkedveltette a faültetést, főleg a selyemhernyó-tenyésztés célját szolgáló eperfák szaporítását. Munkásságára az udvari körök is felfigyeltek, II. József császártól 25 arany értékű érmet kapott. I. Ferenc király magyar nemesi rangra emelte. Tessedik Sámuel 250 évvel ezelőtt, 1742 április 20-án Albertiben (Pest megye) evangélikus papi családból született. Atyja korai halála után édesanyja Pozsonyba költözött, ahol fia a gimnáziumi tanulmányok mellett nemesiíjak nevelésével, tanításával is foglalkozott. A magyar nyelv tanulására a debreceni főiskolára iratkozott be, majd az erlangeni egyetemre ment. Ezt követőleg pedig a jénai, a lipcsei, a hallei és a berlini egyetemeket látogatta meg. Hazatérve Szarvason lel- készgyakomokként tevékenykedik, majd pedig Su- rányban udvari lelkész. Végleg Szarvason telepedik le. Itt írja mezőgazdasági munkáit, amelyek közül a legjelentősebb a Széchényi Ferenc támogatásával 1786-ban írt, Kónyi János által magyarra lefordított, és Pécsett megjelentetett fő műve: A paraszt ember Magyar országban. Az 1780-tól 1806-ig fennálló tanintézetében újszerű tanítási módszerrel a termelőmunkát és az oktatást eredményesen kapcsolta egybe. Nagy könyvtára volt. Benne sorakoztak kora neves francia és olasz jogtudósainak munkái: Montesquieu-től Becca- riáig. Könyveit németül írta ugyan, de azok jórészét magyarra lefordították. Mivel lámpafénynél még éjszaka is olvasott, a tudatlan nép ezért lenézte. Önéletírása, pedagógiai munkássága ma is számos tanulsággal szolgálna, ha olvasnák. A kiváló lelkész, népnevelő, pedagógus, agrártudós 1820. december 27-én halt meg Szarvason. Dr. Tóth István Puskák és rózsák E sorok írója, aki egyszerű mezei néző lesz csupán május 22-én a Népstadionban, pontosan két évvel ezelőtt látta először a Guns ’n Roses együttest a Los Angeles-i Coliseumban, ott, ahol 84-ben nyitották és zárták az olimpiát. 1990 tavaszán azon a bizonyos koncerten a Puskák és rózsák még csak nyitózenekarként lépett fel, igaz, nem kisebb nagyság, mint a Rolling Stones előtt. Az is igaz, hogy a Guns ’n Roses középen játszott - előttük ugyanis a buli szervezője, a CBS (most már Sony) lemezgyár, melynek istállójába a Stones tartozik, az akkor éppen induló Living colors c. fekete együttest mutatta be. A Guns ’n Roses azonban gondoskodott róla, hogy kiszorítsa a Jaggert dicsérő sorokat a kritikákból, s a Stones fotóit a lapokból. Axl Rose a dalok között fölhasználta az időt, hogy közérdekűnek vélt magánvéleményét közölje a közel százezer fős tömeggel - gyakorlatilag mindenről, ami éppen eszébe jutott. Nyomdafestéket nem tűrő káromkodásait hosszasan méltatta a sajtó, melynek felháborodását elsősorban leplezetlen skin- head-beállítottságú felhívásaival vívta ki magának az alig huszonéves Axl Rose. Annyi jóérzésű embert sikerült megbántania, hogy a második koncert megtartását veszélyeztette, amennyiben nem vonja vissza nyilatkozatait. Ezt persze meg is tette (a maga kissé pökhendi módján) - amivel további interjúkat, riportokat és kritikákat biztosított magának. Nem akarom azt állítani, hogy a Guns ’n Roses Axl Rose iskolapélda-értékű önmenedzselő képességeinek köszönheti világhírhedtségét, de a tehetségen és szerencsén kívül ez az apróság semmi esetre sem ártott. A Los Angeles-i Axl az ominózus koncert után is életben tartotta a sajtó érdeklődését: először azzal, hogy feleségül vette az Everley Brothers egyik tagjának lányát, aztán azzal, hogy néhány napon belül beadta a válópert. Közben egy west-hollywoodi házibulin egy borosüveggel fejbe vágta a lárma miatt felébresztett és átkopogó (egyébként magyar származású) szomszédját, amiért is természetesen néhány órára a rendőrség vendégszeretetét élvezte ... A Guns ’n Roses, mely 89/90 fordulóján rock and roll világszenzáció-számba ment, 1991-re elérte, hogy szólóénekesét nemcsak divatjamúltnak, hanem az esztendő leggyengébb hangú sztáijának is nevezték Amerikában ... Axl Rose azonban tavaly márciusban megint a stúdióba vezényelte zenekarát (időközben kicserélte a dobost), és bombasztikus sikerrel indította útjára az új nagylemezt, melynek részleges ősbemutatóját a riói szuper-rock-gálán rendezte - megint felfűtve sajátos viszonyát a világsajtóval... Csak annak az újságírónak adott in- teíjút a Guns ’n Roses, aki előbb aláírta a szerződést, melyben teljes felhatalmazással látta el a zenekart, hogy az interjú szövegét ellenőrizze, szerkessze és húzza. Mit várhatnak a nézők május 22-én a Népstadionban? Kiszámíthatatlan. Tavaly egy németországi koncerten a Guns ’n Roses szólistája nem találta elég forrónak a fogadtatást, és 20 perc után kisétált a színpadról... Persze visszatért, amikor orra alá dugták, hogy szerződés szerint mekkora kártérítéssel tartozik, ha nem énekli le a magáét ... Az ominózus riói koncerten pedig egyszerűen elfelejtett felöltözni a tapsrendre - és egy alsónadrágnak is túlzott jóindulattal nevezhető ma- dzag-ágyékkötőben köszönt el a stadion közönségétől.. . Unalmas biztos nem lesz a Guns ’n Roses koncert - felkészülni a meglepetésekre viszont nem árt Návai Anikó
