Új Dunántúli Napló, 1992. május (3. évfolyam, 120-149. szám)

1992-05-11 / 129. szám

8 üj Dunántúli napló 1992. május 11., hétfő Birodalmak túlterjeszkedése és bukása Ha „emészthetetlen” a falat ír A szovjet tömb váratlan és gyors felbomlása, illetve magá­nak a Szovjetuniónak drámai összeomlása is igazolja, hogy a nagy birodalmak éppen teijesz- kedésük csúcspontján szoktak megsemmisítő válságba ke­rülni. Ez a túlterjeszkedés jelen­sége. Egy civilizáció kialaku­lása mindig is egy adott cent­rumhoz kötődik, ilyen volt a Ní­lus völgye, Babilon, Róma, az Attikai-félsziget, stb., és amint kilép ebből a centrumból szembe kell néznie más civili­zációk kihívásaival. Felszívódott hódítók A történelemben nagyon gyakran előfordult már, hogy nem a hódító formálta át képére a meghódítottakat, hanem for­dítva. A mongol Kubiláj-kán meghódította Kínát a 13. szá­zadban, ám nem a kínaiak mon- golizálódtak, hanem a mongo­lok váltak kínaiakká. Amikor 1066-ban Hódító Vilmos, Normandia hercege a hastingsi csatában legyőzte II. Harald angolszász királyt, ak­kor elvileg az angolszászok normann iga alá kerültek. így volt ez a nép tudatában is, ahogy ezt az angolszáz népi mondavilág is tanúsítja (gondol­junk csak Arthúr király legendá­jára, vagy Robin Hoodra!), azonban ezt az igát nem leráz­ták, hanem a normann uralkodó osztályt egyszerűen önmagába emésztette az angolszász civili­záció, annyira, hogy még a nyelvét is elvesztette ez az ural­kodó osztály. A hódító gyakran katonailag sokkal eredményesebb, viszont civilizációs, gazdasági, társa­dalmi fejlettsége alulmúlhatja a meghódítottakét. Tipikus példa erre a mongol és a török biroda­lom a középkorban. Túlterjeszkedés és feloldás Amikor egy civilizációs cent­rum a saját kultúrális, gazdasági potenciálját meghaladó katonai erőre tesz szert, és ezt az erőt törvényszerűen fel is használja, akkor egyszerűen túlterjeszke­dik és feloldódik saját, mester­ségesen teremtett holdudvará­ban, aminek következménye­ként elveszti civilizációs cent­rum szerepét. Seregnyi példát lehetne hozni erre a történelemből. Makedó- niai Nagy Sándor birodalma például i.e. 336-323 között. A Balkántól az Indusig és a Nílu­sig teijedt, de mindössze 13 évig tudott fönnmaradni. Vagy a Római Birodalom, amelyet teljesen a meghódított népek alakítanak át saját képükre, mire elérkezik összeomlása 476-ban. A modern Európa történel­mében Oroszország felemelke­dése, „túlfutása” és 1991-92-ben végbement össze­omlása lesz sokáig érdekes fel­adványa történészek számára. Talán ha megmarad határai kö­zött, ha megelégszik a „belső” terjeszkedéssel, akkor lélek- számánál, területénél, katonai erejénél fogva képes megőrizni a „belső” birodalmat, ám a II. világháborús győzelem lehető­séget adott számára a külső ter­jeszkedésre, és ez egyben buká­sát idézte elő. A kelet-európai holdudvar emészthetetlennek bizonyult, és amikor a III. vi­lágbeli perifériák is beléptek ebbe a holdudvarba, akkor már bekövetkezett a gazdasági ki­merülés. Kuba, Eitópia, Viet­nam, Laosz, Kambodzsa, An­gola, Mozambik, stb. látványos előretörésnek tűnt, valójában azonban egy birodalom és az annak állam-vallásaként funk­cionáló lenini-sztálini ideológia agóniájának félreérthetetlen jele volt. Mutatta, hogy csak a leg­nyomorúságosabb perifériákon van esélye ennek a politi- kai-ideológiai-birodalmi konst­rukciónak a terjeszkedésre. Ez a teijeszkedés tehát nem új erő­forrásokat vont be, hanem ép­penséggel erőforrásokat kötött le, fecsérelt el, vont el a tényle­ges fejlődéstől. Egy speciális tényező A szovjet tömb összeomlása tehát törvényszerű volt, egy túl­terjeszkedés objektív követ­kezménye, azonban ennek gyorsasága, hirtelensége to­vábbi magyarázatokat igényel. Elvégre a Római Birodalom agóniája közel fél évezreden át tartott, most pedig évek alatt zajlott le minden. A szovjet bi­rodalom ideologikus alapokon álló felépítmény volt, a „mar­xizmusnak” elkeresztelt leni- nizmus-sztálinizmus képezte fundamentumát. Nos, éppen Kari Marx muta­tott rá még korai műveiben, a Gazdasági-filozófiai kézira- tok-ban és a Német ideológiá­ban, hogyha perifériákon győ­zedelmeskedne valamilyen kommunisztikus, egyenlősítő forma, az törvényszerűen bu­kásra lenne ítélve, ugyanis kap­csolatba lépve a fejlett kapita­lista környezettel egyszerűen feloldódna hamarosan abban, vagy elzárkózna, ami viszont egyet jelentene a fejlődés lelas­sulásával, a stagnálással, a nyomor állandó újraelosztásá­val. Tesz egy olyan megjegyzést is, hogy miután egy ilyen fejlet­len, primitív kommunizmus csak a nélkülözést tudná egyen­lővé tenni, újra indítaná a ve- renygést a szűkös javakért, és „hamarosan visszaáll na a régi. szemét”. Látnoki szavak, ha a XX. századi „szocializmus” keser­ves történelmére és csúfos bu­kására gondolunk. Ideológiai görcsök A szovjet birodalom nemcsak területileg esett a túlterjeszke­dés hibájába, hanem ideológiai­lag is, hiszen a lenini-sztálini ideológiát csodaszerként oktro­jálta rá olyan népek egész so­rára, amelyek azt képtelenek voltak megemészteni. Márpedig az ideológiai görcsök ilyen esetben kezelhetetlenek, az erőlködés csak tovább feszíti a húrt, a hatalom ilyenkor kényte­len növelni az elnyomó appará­tust, az agymosás fölöttébb költséges gépezetét, ami megint a gazdaságtól vonja el a fejlesz­tési forrásokat. Afganisztán esetében közvet­len katonai beavatkozás, Ke­let-Európábán, Etiópiában és másutt a helyi terror, sokmilli- árd munkaóra ideológiai fejtá­gításra,s minden eredmény nélkül. Mindez csak gyors­ította a bukást. Sic transit gló­ria mundi. így múlik el a világ dicsősége. Gazdag László Ford Sierra 1.6 GL Egyre több autógyár ismeri fel, hogy a kelet-európai piac korlátozott felvevőképessége miatt - vevők természetesen lennének, csupán a fizetni is tudó kereslet hiányzik - olyan kocsikat kell ideszállítani, ame­lyek minél olcsóbbak. Ennek a törekvésnek egyik példája For- dék 1.6 literes Sierrája, amely minden flanctól, felesleges sal­langtól mentes, ugyanakkor külső megjelenésében alig-alig tér el e típus luxus változataitól. S ennek köszönhetően verseny- képes az ára ... Ez a „gyalogos” Ford a maga egyszerűségében is figyelem­reméltó. Lévén, hogy egy ki­mondottan nagy személygép­kocsiról van szó - majd két mé­ter széles, négy és fél méter hosszú -, a többórás utazások sem fárasztóak, tágas az utastér, kényelmesek a plüs bevonatú ülések, remek a szellőzés. Ve­zetni pedig! Bár ez egy kimon­dottan egyszerű autó, az ameri­kai hagyományokat adaptálva természetesen állítható kor­mányoszloppal, valamint emel­hető és sülíyeszthető vezetőü­léssel szállítják. Ha a sofőr összhangba hozza a kormányt és az ülést, akkor úgy autózhat, hogy rendesen kilát a kocsiból, nem fájdul meg a dereka, a lába, s valamennyi „kezelőegységet” kényelmesen kapcsolhatja, for­gathatja, nyomhatja. Bár, egy­szerű ez az alap Sierra, az még „belefért”, hogy színezett, az erős népfényt megtörő ablakok­kal, s központi ajtózárral szerel­jék. Mint a széles kocsik általá­ban, ez is hallatlanul kiegyensú­lyozott, nagyon jó a kanyarsta­Egy hajóban? Nem tudni, köszöntötte-e zeneszó Bécsben, a Mo- zart-hajó fedélzetére lépő ma­gas rangú politikusokat, de ha igen, akkor a vizijármű név­adójától eltérően Strauss-mu- zsika lett volna a legfrappán­sabb. Az „európai kerékasz­talnak” elkeresztelt, két tucat­nyi ország küldötteinek rész­vételével tartott kétnapos megbeszélés ugyanis jórészt a Duna hullámain folyt. A kon­ferencia fő témája - miközben a hajó megtette a Bécs-Po- zsony-Bécs távot - földré­szünk új rendje volt. Önrendelkezés vagy integ­ráció? Érdekes módon vető­dött fel ez az ellentét, hisz míg kontinensünk keleti felén az elmúlt években az önrendel­kezési vágy feszítette szét a korábbi állami kereteket, ad­dig nyugaton az integráció el­mélyítése szerepel napirenden, ennek érdekében tevékeny­kednek - különösen a tavalyi maastrichti csúcs óta - a Ti- zenkettek. Egymást átfedő szerveze­tek? Éz a kérdés is felmerült az idén immár harmadszor meg­rendezett kerekasztal mellett. A felszólalók utaltak arra, hogy az Európa Tanácstól a visegrádi hármakig, az Euró­pai Közösségektől a Kö­zép-erurópai Kezdeményezé­sig, a Nyugat-európai Uniótól a mostani házigazda Európai Demokratikus Unióig számta­lan platform szolgál földré­szünk politikai, gazdasági és biztonsági ügyeinek megvita­tására. így nem ártana átte­kinthetőbbé tenni az együtt­működés fórumait. Egy hajóban eveztek (pon­tosabban utaztak) a résztve­vők? Fizikailag természetesen, ám az igazi az lenne, ha átvitt értelemben is ez jellemezné a több tucatnyi résztvevő álla­mot. Akkor a bősi vita, vagy a jugoszláv válság lezárása is könnyebbnek tűnne... Szegő bilitása, s bár nem szervo-rend- szerű a kormány, hanem a fo­gasléces, ez igazándiból nem érezhető vezetés közben, a ke­rekek még álló helyzetben is egy újjal mozgathatóak. Az öt­fokozatú sebességváltó hű a Ford hagyományokhoz, reme­kül elhelyezett, könnyen mű­ködtethető. Kevésbé lehet azonban dicsérni az automata szivatót, amely bizony nem egyszer rakoncátlankodott, fő­leg a reggeli indulásoknál. A műszerfal áttekinthetősége jó, bár nem egészen érthető, hogy a jobboldali részre miért nem for- dulatszámmérőt helyeztek a nagyméretű analóg időmérő he­lyett. Ugyancsak érthetetlen, hogy miért csupán a hátsó cso­magtartón keresztül férhet hozzá az ember a tanksapka ki­nyitásához. A Ford Sierra e változatába egy sima 1.6 literes, azaz 1597 köbcentiméteres, 75 lóerős mo­tort tettek. Ez tulajdonképpen elég lenne egy kisebb kocsinak, de ennek az 1040 kilogramm ön­súlyú járműnek, amely 535 kilo­grammal terhelhető - kevés. Fél­reértés ne essék, ennek ellenére jól autózható, s ha egyszer elin­dul és lendületbe jön, ragyogóan megy is, de az előzéseknél, az emelkedőkön hiányoznak a köb­centik, a lóerők. Gyári adatok szerint városban 8,9, 9o kilomé­teres sebességnél 5,5, 120-nál 7,1 liter 98-as benzint eszik, ná­lam az átlagfogyasztás - s eb­ben bőségesen volt városi forga­lom -, elérte a kilenc litert. Ami tény, akinek lehetősége van ilyen Ford Sierrát venni, egy megbízható, igazi jó autót kap az átlagárnál tényleg ol­csóbban. Roszprim Nándor Tiszta haszon 180 millió Kamionos szeszcsempészek Tóth Pál kereskedőt keresi a rendőrség. A vállalkozó ellen országos körözést adtak ki, s ha előkerül, számíthat arra, hogy igen nagy összegre elkövetett vám- és adócsalás miatt indíta­nak ellene büntető eljárást. Pon­tosabban, ez az eljárás már el is kezdődött, s így derülhetett fény arra a gazdasági bűncselek­ményre, melynek tárgya 66 ka- mion(!) vodka, egyik kulcsfigu­rája pedig Tóth Pál. A „nagy üzletet” egy kecs­keméti székhelyű magyar válla­lat, a Média Kft. indította, uk­rajnai partnereivel az elmúlt év végén barter üzletet kötött. Eszerint a Média 75 fokos alko­holért búzát szállított a szom­szédos országba. Nagy lehető­ségekről volt szó, a bruttó el­számolási összeg 1 520 000 USA dollárt(!) tett ki. A Média azt vállalta, hogy ilyen értékben magyar búzát exportál kül­földre, cserében viszont alko­holt vásárol, s ezt kiskereske­delmi forgalomban értékesít­hető 40%-os „sztalicsnaja vod­kaként” adja majd el, de . .. nem Magyarországon, hanem külföldön. Az árképzés szem­pontjából ez egyáltalán nem mindegy. Az alkoholt ugyanis, különösen ez év január elsejétől - jövedéki cikkről lévén szó - igen magas vám- és adótételek terhelik (a bekerülési érték után számított 80%-os vám, 2%-os vámkezelési díj, 3%-os statisz­tikai illeték, s ezek együttes összege után 25%-os ÁFA. A kereskedőnek (és a vevőnek) tehát a hazai forgalomban eze­ket meg kell fizetnie, külföldre vitt áru esetében viszont nem. A Média azt jelezte a hatósá­goknak, hogy az általa vásárolt, kiskereskedelmi forgalom szá­mára alkalmassá tett vodkát egy bizonyos angol cég, a Fisher Project Ltd. vásárolta meg. Ha egy kívülállónak eszébe jutna, hogy felveszi a kapcsola­tot ezzel a céggel, aligha sike­rülne. Nemcsak, mert a cégjel­zéses papírjain sem telefon-, sem faxszám nincsen feltün­tetve, hanem mert nagy való­színűség szerint irodája és székhelye sem létezik. Mind­ezek ellenére a Média „szóba állt” ezzel a céggel, elfogadta a másfél millió dolláros megren­delést. Miután 66 kamionnyi vodka elkészült, fegyveres kísé­rettel útnak indította részére a szállítmányt a csepeli vámsza­badterületre, mely gyakorlatilag külföldnek számít. A Fisher cég részére összesen 1 320 000 palack vodka érke­zett. Az eddigiek ismeretében feltételezhetően a célból, hogy a vámkezelés után útnak induljon tovább Anglia felé; a kezdet kezdetén ugyanis erről volt szó. Ezzel szemben „titokzatos erők” közbelépése folytán telje­sen más történt. A Fisher cég a Média kft-n keresztül!!!!) azt közölte partnereivel, hogy a rendelkezésrére álló vodkát nem viszi ki az országból, ha­nem eladja Tóth Pál magyar ke­reskedőnek. És milyen furcsa­ságok vannak: a Fisher cégnek 85 centért számlázták az ital pa­lackját, ő viszont 30-ért adta el azokat Tóth úrnak alig egy óra elteltével. A vodkát ugyanis ki sem rakták a kamionokból, a csepeli Masped csak papíron végezte el az áru ki- és belépte­tését, a szállítmány máris indult vissza Kecskemétre és a Tóth Pál által bérelt titkos raktá­rakba. Alkoholos italok importjához minisztériumi engedély kell, s ilyet manapság nem egyköny- nyen adnak. Miért fizessen bárki is valutát olyan áruért, melyet a hazai gyárak is igen bőséges mennyiségben tudnak előállítani? Sok engedélyért fo­lyamodó céget el is utasítottak már. Ezzel szemben Tóth Pál, - akiről mindent el lehet mon­dani, de hogy nagy külkereske­delmi tapasztalatokkal rendel­kezik, aligha, hiszen 1991 de­cemberében szerezte meg vál­lalkozói engedélyét -, köny- nyen(?!?) el tudta intézni a 300 000 dolláros importjogot. Tóth úr birtokba is vette a Fisher cégtől potom 30 centért „importált” vodkát. Az üzleti „partner” egyébként a másfél millió dolláros vásárlásért egyetlen centecskét sem utalt át a Médiának. Legalábbis hivata­losan nem. A kecskeméti hitel­banknál eléggé különös módon - ismeretlen személyek, a fel­adó nevének vagy cégének megjelölése nélkül teljesítettek több ezres készpénz-befizetése­ket, ezeknek az eredete azonban ellenőrizhetetlen. A magyar kereskedő az olcsó vodkát az egész országban „terí­tette” potom 120 forintos egy­ségáron, de csak készpénzért! (Ha megfizette volna a vámot s az adókat, a duplájáért sem tudta volna értékesíteni az árut.) Ömlöttek hozzá a milliók, és megbízóihoz, mert hogy nem egyedül volt érdekelt az óriási bizniszben, arról az ügyben ille­tékes nyomozószervek bizonyí­tékok alapján meg vannak győ­ződve. Hogy hányán akarnak még osztozkodni a legkevesebb 180 millió forintnyi „tiszta” hasznon, azt jelenleg nem tudni. Tóth Pál, a Fisher Project Ltd. és a Média Kft. enyhén szólva is védekezésre kényszerül az ügy­ben. Ártatlanságának bizonyítá­sára gyűjtheti a bizonyítékokat a közelgő bírósági tárgyalásra Tóth Pál szökésben van. A Fis her Project pedig hallgat és nerr fizet. Mintha nem is lé tezne . . . (Atlantic Új DN-autóteszt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents