Új Dunántúli Napló, 1992. május (3. évfolyam, 120-149. szám)

1992-05-09 / 127. szám

6 aj Dunántúli napló 1992. májas 9., szombat Az önkormányzati döntést nem tudják végrehajtani Fojtogató pénztelenség A kempingből különösen szép kilátás nyílik a tóra Fotó: Läufer László Orfűn a szállások felét lefoglalták A kempingezés egy életforma és nem pénz kérdése Nincs olyan pécsi szociális otthon, amelyiket ne szorongat­nának pénzügyi gondok. Lassan felér egy mutatvánnyal, ahogy a költségvetésükből kijönnek. Sosem mérték nekik két marék­kai a pénzt, de az utóbbi három évben már épphogy létezni tud­tak. Úgy, hogy nem kezdtek je­lentősebb felújításba, hogy to­vább használták mindazt, ami már megérett a cserére, miköz­ben már a változatos és ele­gendő ételt sem tudták minde­nütt garantálni. Ez az esztendő sem ígér vál­tozást, tovább tart a szegénye­dés. Hogy miért és milyen tüne­tekkel, arról az egyik pécsi in­tézményben, a Tüzér utcai Szo­ciális Otthonban igyekeztünk tájékozódni. Azért itt, mert eb­ben az otthonban más eredőjű anyagi gondok is vannak. * * * A tizenhat épületből álló szo­ciális otthont több, mint ötven évvel ezelőtt létesítette a város és az ipartestületek. Azzal a cél­lal adták össze a pénzt, hogy majd itt töltik öreg napjaikat a lakástalan munkások. Egykor szegénytelepnek hívták. Napjainkban hivatalosan időskorúakat ellátó szociális otthon, de a gyakorlatban ez nem így van. A 180 személyes otthon lakóinak 25 százaléka nyugdíjkorhatár alatti. Egyre több fiatal kerül hozzájuk egészségügyi intézményekből, vagy otthonról, mert a gondozá­suk másként megoldhatatlan. Ugyanakkor sok az ágyhoz, szobához kötött betegük is. A lakóik csaknem fele nem tud felmenni a közös étteremig. Félig - meddig fekvőbeteg ott­honná változtak, miközben a dolgozói létszám és minden más az időskorúak otthonához szabott.- Optimális esetben 26 ápo­lónőnk van - mondja Gerebe- nics Gábor igazgató, - de a gye­sen és az esetehként táppénzen lévők hiánya mellett betöltetlen állásaink is vannak. Nemrég fe­jeződött be a munkaügyi köz­pont által szervezett ápolónői átképzés. Mi is szerettünk volna felvenni néhány nővért, de mindegyikük kórházat válasz­tott. Részben a pénz, részben presztízsokok miatt. Nálunk a szakképzett, beosztott nővérek 12-20 000 forint között keres­nek. Idén 10 százalék bérauto­matizmust kaptunk. Ennek felével, 5 százalék do­logi automatizmussal fejelték meg a tavalyi költségvetésüket. Két évvel ezelőtt 15, tavaly 10, idén pedig 5 százalékot kaptak ilyen címen, miközben a kiadási költségek az infláció miatt az elmúlt két évben 30-35 száza­lékkal nőttek, idén pedig 20-25 százalékkal emelkednek. Ta­valy már nem kaptak évközben központi kompenzációt sem, amellyel a korábbi években többé-kevésbé pótolták a hi­ányt. Most még nem tudják, mi lesz velük évközben, de azt már egyértelműen tapasztalják, hogy mennyire szorongatja őket a pénztelenség. Az év elején 1500 darab pelenkát kellett volna venniük, de óvatosságból csak 1000-ret vásároltak. A költségvetés összeállításakor derült ki, hogy még ennyire sincs pénzük. A napokban számolták össze, hogy legalább 150-200 ágy­neműgarnitúrát kellene ven­niük.- Kénytelen voltam azt kér­dezni a kollégáimtól, hogy hány darabra van feltétlenül szükség ahhoz, hogy 2-3 hónapig még ki tudjuk húzni - folytatja az igaz­gató. - Végül csak ötvenet vá­sároltunk. Nem mertünk többet, mert még arra sincs elég pén­zünk, amire önkormányzati döntés van. A közgyűlés az elmúlt év v.é- gén napi 90,50 Ft-ra emelte a korábbi 66 forintos étkezési nyersanyagnormát. Az emelés fedezetét azonban sem 1991-ben, sem az idén nem biz­tosította. A növelés nekünk 3 millió forint többletkiadást je­lentene, amit lehetetlen "kigaz­dálkodnunk”. Másként fogal­mazva ez azt jelenti, hogy a la­kóinknak nem tudunk folyama­tosan megfelelő ellátást nyúj­tani. De más jellegű gondok is nyomasztják őket. Szükség lenne az 1 -es és a 2-es épületek közötti terület beépítésére, azért hogy több betegszobájuk le­gyen. Most a legsúlyosabb be­tegeik is 7, illetve 12 ágyas szo­bákban fekszenek, szorosan egymás mellé tolt ágyakon. Hozzájuk tartozik a Mártírok u. 9 sz. alatti átmeneti szociális otthon is, amit tavaly alá kellett dúcolni. Szigetelési hiányossá­gok miatt elkorhadt az egyik fürdőszoba alatti, fából készült födém, s bármikor leszakadhat. Több, mint félmillió forint kel­lene a rendbe tételére. Az otthonnak ilyen felada­tokra végképp nincs pénze. Sőt! Egy speciális helyzet követ­kezményeként még hiányzik is a költségvetésükből 700 000 fo­rint. Ennyit fordítottak ugyanis tavaly november vége óta az Eszékről kimenekített idősek támogatására. Részben azzal, hogy berendezést, felszerelést adtak át az őket ellátó menekült­tábornak, részben azzal, hogy három nővérük jelenleg is ott dolgozik. A Menekültügyi Hi­vataltól eddig- csak ígéreteket kaptak a költségeik megtéríté­sére! T. É. Orfű még csendes, azonban egy-egy napsütéses hétvégén már benépesedik a tavak kör­nyéke. Varázslatos hangulat ke­ríti hatalmába az ide érkezőt, ez más mint a Balaton, vagy Har­kány, itt csendes, békés és tiszta minden. A hegyeket zöldellő erdők borítják, hallani a mada­rak csicsergését, érezni a termé­szet közelségét... Az üdülőtulajdonosok a sze­zonra csinosítgatják, takarítják házaikat, nyírják a füvet, kapál­ják a virágágyásokat. Üdülő­vendégek még nemigen vannak, a fizetővendég-szobák és a vál­lalati üdülők- üresek, a kem­pingben is csak néhány lakóko­csi áll. A strand zárva, azonban néhány vállalkozó kedvű vízi­mádó már megmártózott a tó­ban. Márciusban még úgy tűnt, hogy az egyik legnehezebb sze­zon köszönt a vendéglátókra, mert szinte egyetlen szállásfog­lalás sem érkezett a szervező Mecsek Tourist helyi kirendelt­ségéhez, azonban április végére megváltozott a helyzet, moso­lyogva várják a nyarat... A Mecsek Tourist üzemelteti az 1200 férőhelyes, 12 hektár­nyi területen lévő kempinget, il­letve az üdülőtulajdonosokkal kötött szerződések alapján szer­vezi a fizetővendég-szobákat. Mint Czakó Gábor kirendelt­ségvezető elmondta, megközelí­tőleg fele-fele arányban vannak kül-, illetve belföldi vendégek a kempingben. A külföldiek kö­zel 80 százaléka Hollandiából érkezett, köztük van a legtöbb visszatérő turista is, de szívesen járnak ide a dán, svéd és német vendégek is. A magyar nyara­lók elsősorban az Alföldről, Budapestről, Szombathely és Győr környékéről jönnek Or- fűre. A fizetővendég-szobák egyharmadát a külföldiek, egy- harmadát a vállalatok bérlik ki egész szezonra, illetve a fenn­maradó mennyiséget napi bi­zományos értékesítés keretében adják ki.- Az elmúlt évben közel 7000-en nyaraltak Orfűn, 37 000 vendégéjszakát töltve itt. A külföldiek általában több hétre érkeznek, míg a hazai tu­risták egy-egy hétvégét, néhány napot töltenek itt. Több mint 40 vállalati lakókocsit telepítettek le tavaly is, így oldották meg a dolgozóik üdültetését. Június végéig, illetve szeptember elejé­től inkább a nyugdíjasok jönnek erre, akik a nyugodt, csendes pihenést választják. A fősze­zonban — július, augusztus - ahogy vége van a tanításnak az északi államokban, szinte két nap alatt megtelik a kemping és az összes szállás. Tavaly beindí­tottuk a számítógépes számlaa­dást, illetve nyilvántartást veze­tünk az előrendelésekről, hogy aki előre szeretné biztosítani he­lyét, az időben lefoglalhassa. Egy lakókocsi-hely 2 felnőtt­nek és 2 gyereknek 900 forintba kerül éjszakánként. Közel 40 üdülőtulajdonossal kötött az utazási iroda szerződést, a ven­dégházakat 1600-3500 forintért adják ki egy-egy éjszakára.- A turizmus fonákja a sze­zonális jellege, télire - novem­ber végétől március elejéig - bezárjuk a kirendeltséget és a kempinget, mindössze ügyeleti szolgálatot tartunk fenn. Ez magyarázza, hogy márciusban még alig voltak szállásmegren­deléseink, azonban április vé­gére a lakókocsis parcellák 60 százalékát lefoglalták, illetve eddig 10 vállalat jelezte, hogy idén is Orfűre telepítenék lakó­kocsijaikat. Holland, dán, svéd és német utazási irodáknak ajánlottuk ki szállásainkat, il­letve a környéket, ők május ele­jéig közük igényeiket. Eddigi tapasztalataink szerint ők in­kább a kempinget veszik igénybe, mert magyon termé­szetkedvelők, náluk külön élet­forma a kempingezés és nem pénz kérdése. Voltak már gyár- tulajdonos, fizikus vendégeink is, akik minden igényt kielégítő lakókocsikkal jöttek. Ezzel szemben a magyar vendégek inkább a vendégházakat választ­ják.- Nem egy kempinget kíná­lunk a turistáknak, hanem egy régiót szeretnék bemutatni a külföldnek, ezért különböző programokat szervezünk Vil­lányba, Mohácsra, Siklósra, Szigetvárra. Attrakciót kell nyújtanunk a vendégeknek a kempingen belül is. Ha szép idő van, az már magában egy prog­ram, de rossz idő esetén a nyo­mott hangulatot is fel kell tud­nunk oladni, mert csak akkor jönnek ide jövőre is, ha kelle­mes emlékekkel távoznak ... Hajdú Zs. Állami telken felépítették, részben lelakták, most negyedáron megvehetik A pécsi garázsbérlemények tulajdoni rendezése Igazság helyett a hatályos jog nyújtotta lehető' legkedvezőbb megoldás Vételár nincs az étlapon Szállodát vegyenek! Az érintettek kezdeményezé­sére Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az év elején úgy próbálta igaz­ságosan rendezni az állami tel­ken évtizedekkel ezelőtt ma­gánerőből épült garázsok visz- szás tulajdonjogát, hogy a fel- építményi részt az eredeti épít­tetők részére térítés nélkül tu­lajdonba adta, a hozzá tartozó földrészt pedig forgalmi értéken megvásárolhatóvá tette szá­mukra. Mindezzel pedig a kö­zelmúlt szocialista állami tulaj­donának máig ható ellentmon­dásaiból származó igazságta­lanságot kívánták orvosolni. Ennek a határozatnak a vég­rehajtását azonban azonnal fel is fügeszették a már akkor is nyilvánvaló és jogász szakér­tők áltál a közgyűlés ülésén is jelzett, de az nagy igazságtevés lelkes buzgalmában figyelmen kívül • hagyott jogi problémák miatt. Ezek közül a legna­gyobb: a hatályos jogszabályok szerint a garázsok esetében, il­letőleg azok esetében sem lehet az építményt és a hozzá tartozó telekrészt külöji értékesíteni. A határozat ellen egyébként a köztársasági megbízott is törvényességi észrevételt tett, de ettől függetlenül is városi önkormányzat jegyzője a jog­szabályi lehetőségeknek meg­felelő, s ezen kereten belül a garázsbérlők számára a lehető legkedvezőbb megoldást kí­náló előterjesztést nyújtott be, amelyet a jogszabályaink el­lenmondásaira utaló dohogás- sal, de határozatként fogadott el a testület. Ezek szerint a magánerőből állami telken épített pécsi ga­rázsoknál az eredeti bérlő ré­szére értékesíthetők a bérle­mények. A vételár a jelenlegi forgalmi érték 50%-a, kész- pénzfizetés esetén pedig még 40% engedmény biztosítható. A vételi ügylet ÁFA-köteles. Ám így is az eredeti építtetők a garázsok jelenlegi pécsi for­galmi értékének - 180 000- 250 000 forint között mozog­nak ma már városrészektől függően - mintegy 25 százalé­káért juthatnak bérleményük tulajdonába, ha meg akarják vásárolni. Eredeti bérlőnek minősül­nek, akik a garázst bérbeszámí­tással építették és jelenleg is a garázs bérlői; bérleménycsere esetén mindkét fél, ha egyaránt eredeti építtetők; ugyanennek minősül új bérleménye tekinte­tében is az az eredetúbérlő, aki nem épület alatti garázsra cse­rélte bérleményét, valamint azok, akik az eredeti építtető jogán folytatják a bérleti vi­szonyt. A zárt udvaron elhe­lyezkedő garázsokat az épület alatti garázsokkal azonos' mó­don lehet csak értékesíteni. A vételi jog a garázs bérlőjét il­leti meg, a lakástulajdonosnak nincs elővásárlási joga. A közgyűlés utasította a PIK Vállalatot: kutassa fel az ere­deti építtetőket és az az új köz­gyűlési határozatban foglaltak szerint értékesítse részükre a garázsokat. D. I. A Pannónia Szálloda- és Vendéglátó Rt. 43 szállodája közül az Állami Vagyonügy­nökség 16-ot egyenként sze­retne értékesíteni. Az eddigi tapasztalatok azonban azt mu­tatják, hogy a döntő többsé­gükben vidéki hotelek iránt nem igen érdeklődnek a hazai kisbefektetők. A siófoki Nap­fény Szállót, a szántódi, a za- márdi, a foki-hegyi és az agárdi Tourinqot már koráb­ban meghirdette az ÁVÜ, mi­vel azonban vevő nem akadt, nyárra bérbeadják ezeket a vi­szonylag olcsó szállodákat. Az eladásról azonban ne ifi' mond le a Vagyonügynökség, ősszel ismét meghirdetik va­lamennyit. Az elmúlt napokban a vi­segrádi Silvánus és a dobogó­kői Nimród Szállóra hirdettek pályázati felhívást. Körülbelül két hét múlva hirdetik meg a budapesti Wien, a nagykanizsai Central, az ugyancsak nagykanizsai Balaton Szállót és a Lajosfor- rásnál lévő Ságvári turistahá­zat. Előre láthatólag június elején írják ki a pályázatot a zalaegerszegi Áranybárány Szállóra, a zalaegerszegi Pan­nóniára, a tatabányai Árkád Szállóra és a szekszárdi Ge­menc Hotelre. Bár a teendőket a pályázati felhívások részle­tesen közük, vélhetően az ri­asztja el a befektetőket, hogy a meghirdetett szállodáknak úgymond „nincs ára”. Az ér­deklődők mindössze annyi támpontot kaphatnak, hogy mekkora a becsült telekár, s az épület műszaki értéke. Ez a visegrádi Silvanus Szállónál például 9,7, illetve 79,4 millió forint. Miután azonban ennyit valószínűleg nem hoz a szál­loda, az ÁVÜ nem is szabta meg ezt az összeget irányár­ként. MTI-Press

Next

/
Thumbnails
Contents