Új Dunántúli Napló, 1992. április (3. évfolyam, 91-119. szám)

1992-04-01 / 91. szám

1992. április 1., szerda aj Dunántúli napló 9 Az Új Dunántúli Napló politikai vitafóruma MDF-megyegyűlés Pécs váradon Válasz egy kinyilatkoztatásra Valós helyzetértékelést! A Magyar Demokrata Fórum Baranya megyei Szervezetei március 27-én Pécs váradon megyegyűlést tartottak. Megállapították, hogy az MDF-nek a megyében betöltött szerepe, jelentősége, szerve­zettsége stabilizálódott. A vá­lasztási ciklus közepén nagyon fontosnak tartják, hogy mint a kormánykoalíció vezető ereje javítsák a munkájukat, annak koordinálását és megkezdjék a választási felkészüléshez szük­séges struktúra kialakítását. En­nek személyi s tárgyi feltételeit meg kell teremteni. A megyei gyűlés megálla­pítja, hogy a rendszerváltozás és a gazdaság átalakításának 1. A Kereszténydemokrata Néppárt Regionális Tanácsko­zásán megtárgyaltuk a párt poli­tikai stratégiájával foglalkozó vitaanyagot. A résztvevők az anyagot az alábbi súlypontokkal javasolják az Intéző Bizottság (IB) elé terjeszteni: a) a párt képviselje a magyar politikai életben saját politikai arculatát; b) a párt kövessen el mindent a koalíciós kormányzás sikere érdekében. Erősítse az együtt­működést a koalíción belül és kezdeményezze saját elveinek és elképzeléseinek hathatósabb érvényesítését a koalíció politi­kájában; c) a párt tartsa fenn a kapcso­latot és a párbeszédet a demok­ratikus intézményrendszer alap­jait elfogadó összes mérsékelt politikai erővel és tartsa nyitva a későbbi együttműködés lehe­tőségeit közös célok megvalósí­tásáért; d) a párt célja az önkormány­zatok szerepének növelése és a radikális decentralizáció, vala­mint a rendszerváltás megvaló­sítása; ej a tanácskozás szükséges­nek tartja a párt egész politikai tevékenységének megerősítését, mert úgy véli, hogy a keresz­ténydemokrata elvek nagyobb mértékű • érvényesítése nélkü­lözhetetlen előfeltétele a társa­dalmi, politikai stabilitásnak és az ország fejlődésének. 2. A regionális tanácskozás megtárgyalta „A gazdaságpoli­tikai fordulat programja” című vitaanyag első változatát. A vita Mostanában gyakran kérdez­nek, szólítanak különböző kö­rökben: az utóbbi időben ritkán vagy egyáltalán nem hallanak, olvasnak felőlem - talán mégis igazak a híresztelések, misze­rint kizártak pártomból. Szeretem a tiszta helyzeteket, ezért néhány sorban tájékoztatni szeretném a közvéleményt ezzel kapcsolatban. Nem zártak ki. A párt tagja vagyok változatlanul. Mégis jól érzékelik, akik azt mondják: mintha alábbhagyott volna a ko­rábbi lendület. Ennek oka pedig - visszavonulásra készülök, en­gedve lelkiismeretem parancsá­nak. Nem vállalhatom tovább a vezetés felelősségét. Kongresz­­szusunk után (ápr. 25.) semmi­lyen tisztséget nem kívánok be­tölteni, de a prát tagja maradok. Még bizom abban, hogy egy ilyen nagymúltú párt, mint az MSZDP előbb-utóbb betölti azt a szerepet, melyet joggal elvár­nak tőle. Ehhez azonban alapja­iban kell megváltoznia. Meg­győződésem, hogy a társada­terhei a vidéki lakosságot na­gyobb mértékben érintik és ezek a kedvezőtlen változások az apróbb falvas térségeknél még nehezebb helyzetet hoztak létre. Ezért felhívjuk a kormány figyelmét, hogy döntéseinél ki­emelten vegye figyelembe ezen régiók helyzetét. A kárpótlási és szövetkezeti törvény végrehajtása megyénk­ben is döntő lépés lehet a ma­gántulajdonon alapuló gazdaság kialakulásához. Különleges je­lentősséggel bír a mezőgazda­­sági privatizáció körében a né­met nemzetiség földhözjuttatá­­sát és kárpótlását biztosító tör­vény haladéktalan meghozatala. A gazdasági fordulat elengedhe­során a megyék képviselői a következő javaslatokat fogal­mazták meg: a) A regionális tanácskozás fenntartását juttatja kifejezésre az ország jelenlegi gazdasági irányvonalát illetően és határo­zott gazdaságpolitikai fordulat megvalósítását tartja szüksé­gesnek. b) Ennek érdekében:-a tényleges helyzetből ki­induló két éves kiegészítő gaz­daságpolitikai program kidol­gozását tartja szükségesnek;- a bénítóan restrikciós pénzügyi politika módosítását kívánja;- a folyamatban levő mező­­gazdasági átalakulások elősegí­tésére együttműködünk a pa­rasztsággal és a hozzá kapcso­lódó szakembergárdával. Tevé­keny részt vállalunk az ehhez szükséges intézmények megte­remtésében;- a privatizáció nagyobb idő­igénye miatt az átmeneti idő­szakban megoldandó az állami vállalatoknál a tulajdonosi jo­gok gyakorlása, a munkaválla­lók létbiztonságának fokozása érdekében;- a társadalmi szolidaritás megteremtése, az emberi méltó­ságot tiszteletben tartó szociális intézkedések megtétele szüksé­ges. 3. A regionális tanácskozás szükségesnek tartja az állami bürokratikus adminisztráció csökkentését. A nyilatkozatot Baranya me­gye képviseletében Ursprung János írta alá. lom, - főként ilyen válságos ál­lapotában - nem nélkülözheti a szociáldemokráciát. Napjaink­ban azonban feltámasztására nem sok remény mutatkozik. Sem pártom, sem a politika nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, és bármennyire igyekeztem is, ezt a magam munkájával sem voltam képes ellensúlyozni, így megfelelni az elvárásoknak. Mindannyian tudjuk, amikor nekiindultunk a rendszerváltás­nak, nem ezt akartuk, nem ezt vártuk. Ma inkább kiéleződik a pozícióharc, a pártpolitikai ér­dekek túlzott előtérbe helye­zése, mint a társadalom építése. Sokunkat ér ma a karrieriz­mus vádja és valljuk be, sokszor nem alaptalanul. Elhatározá­sommal, úgy vélem, ennek is el­lenpéldájául szolgálhatok, talán a legkifejezőbb módon. Nem az egyén érvényesülése fontos, de fontos a társadalom felemelke­dése. Nyitray Béla az MSZDP elnökségi tagja tetlen feltétele hazánk politikai stabilitásának megőrzése. Egyik koalíciós partnerünk belső meghasonlottsága a Baranya megyei Szervezetei a Kisgaz­dapárt azon erőivel tudnak együttműködni, amelyek a kormányzás felelősséget is vál­lalva támogatják a koalíciót. A közoktatási törvény terve­zetéről véleményünk, mivel a közoktatási törvény előzetes vi­tájában új szakmai érvek hóna­pok óta nem merültek fel, indo­kolt a törvény mielőbbi parla­menti vitája, illetve megalko­tása. Magyar Demokrata Fórum Baranya megyei Szervezete IPOSZ-kiáltvány Összeomlanak az egyéni vál­lalkozások, csökkenni fog az ál­lam adóbevétele, ugyanakkor százezres nagyságrenddel nőhet a munkanélküliek száma, amennyiben a kormány nem dolgoz ki haladéktalanul új biz­tosítási rendszert a március óta érvényben lévő rendelkezések helyett - fordul kiáltványában az Országgyűléshez az IPOSZ­­Magyar Kézműves Kamara. A szervezet elmúlt hétvégén tar­tott közgyűlésén döntött arról, hogy 300 ezer iparos és vállal­kozó nevében követeli a kisvál­lalkozásokat diszkriminatív módon sújtó rendelkezések új­ragondolását. A kisiparosok el­­viselhetetlennnek minősítik, hogy a törvény szerint az ala­csony jövedelmű egyéni vállal­kozóknak - a kezdőknek is - a minimális bér alapulvételével kell megfizetniük az összessé­gében 54 százalékos társada­lombiztosítási járulékot. Hason­lóképpen tarthatatlan, hogy az egyéni vállalkozónak a segítő családtag után ugyancsak a mi­nimálbér 54 százalékát kell fi­zetni társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíj­­járulék címén. Súlyos válság van a Függet­len Kisgazdapártban. Nyugod­tan állíthatjuk, hogy a párt ket­tészakadt. Oláh Sándor képvi­selő a Népszabadságban adott interjújában azt állította, hogy az egyesülésnek egyetlen aka­dály dr. Torgyán József elnök személye. Egy nagytekintélyű ember, kinek tiszta a múltja (Kővágó József, 1945-46-os budapesti polgármester) helyre­állíthatná a párt egységét. Nem értek egyet Oláh Sán­dorral. A nagyválasztmány dr. Torgyánt választotta meg nagy többséggel a párt elnökévé, jo­gos, hogy ő vezesse pártot, meg a tömegek is Torgyán mögött állnak. A szakadásnak nem ez az oka! Elvi, súlyos nézetellen­tétek osztották ketté a pártot. Amikor a párt a súlyos vereség után (amit Pártay úr mesterke­dése is előidézett), melyet az 1990-es választáson elszenve­dett, a Nagy Ferenc József veze­tésével belépett a koalícióba koalíciós megállapodás nélkül, már akkor megkezdődött a párt bomlása. Gerbovits Jenő alig két hónap múlva kilépett a kormányból, mert látta, hogy az Antall kor­mány a falu, a parasztság ki­fosztására törekszik, de ugyan­erre a sorsra juttatja a munkás­­osztályt is, előidézve tömeges munkanélküliséget. A földmü-Az Új Dunántúli Napló 1992. március 18-i számában Balogh József, a FKgP vajsz­­lói szervezetének elnöke: Vá­lasz a Kisgazdapártból kizár­taknak c. kinyilatkoztatására az alábbiakat válaszolom. Balogh Józsefnek szuverén joga, hogy dr. Torgyán mellett lelkesedjen és voksoljon: ő tudja ennek okát és célját, de miután nevem is elhangzott, így kénytelen vagyok a hozzáfűzött téves tájékozottságot kijavítani. 1991. Péter-Pál napján én nem a miniszterelnöktől kapott levelet olvastam fel, hanem a FKgP elnökségének tájékozta­tását a megkért és kapott „fedd­­hetetlenségi” borítékokról. Te­hát Balogh József első valótlan állítása a fenti kijelentés, mert nem lehet felolvasni olyat, ami nem létezik, de ez kétségkívül tudatos megtévesztés az egy­szerű pártagok részére. A másik csúsztatása, hogy ekkor kezdődött a párt kettésza­­kítása, amit én és a 33-ak kezd­tünk el. Elkezdte ezt már dr. Torgyán 1991 . elején, amikor mint budapesti pártelnök az összes kerületi szervezeteket szétverte mondván, hogy kise­perjük a pátiból a patkányokat, akik nem értenek egyet velünk. Április 29-én, amikor a nagyvá­­lasztmányi gyűlést már bezár­ták, kik és milyen jogcímen „választották” meg dr. Torgyánt társelnöknek? A két hónap múlva összehívott Nagyvá­lasztmányon ki és milyen jogon csavarta ki a még törvényes el­nök kezéből a mikrofont? Kik és miért nem tudták elviselni az elnöki tájékoztatót a borité­­kügyről, melyet csak dr. Tor­gyán nem vett át? Kiknek áll érdekében, hogy az elnökjelölt­nek feddhetetlensége ne tisztá­zódjon, és tisztázatlan ügyet görgessen e nagymultú párt maga előtt? (Még most is!) Ki kezdte el a kizárásokat és miért? Mert a 33-aknak más a vélemé­nye, mint a párt vezérének, s aki velésügyi miniszter (előbb Nagy Ferenc József, majd a névleg kisgazda Gergátz) sem­mit sem tett annak érdekében, hogy ' legalább talpontartsa a mezőgazdaságot. Emlékezzünk csak a múlt évi sertés- és szar­vasmarha-felvásárlási dolgokra, amikor 45 és 50 forintért vásá­rolták fel az állatokat és há­rom-négy hónap alatt fizették ki a vételárat magángazdáknak, szövetkezeteknek egyaránt. De a húsár a boltokban egy fillérrel sem csökkent! Hová lett a hú­son keletkezett haszon? Növelte bankjaink tőkeerejét, tönkretéve az állattenyésztést. Ugyanez zajlott le gabonatermelésben is. így jelenleg a mezőgazdaság a padlón van. Hogy tűrhette ezt a földművelésügyi minisztérium? Úgy, hogy a tényleges irányító dr. Sárossy László MDF-es po­litikai államtitkár. Nagy Ferenc József és Gergátz Elemér ott csak statiszta. Csoda-e, ha ilyen előzmények után a pártelnökség vissza akarta hívni a koalicióból a kisgazda minisztereket? Torgyán dr. becsületes meg­állapodást akart a miniszterel­nökkel, amelyre dr. Antall úr nem volt hajlandó, hanem meg­indult dr. Torgyán ellen a rága­lomhadjárat. Ha elővennék a dossziékat, amelyben feltárulna az országgyűlési képviselők po­litikai múltja (meggyőződésem, csak egy szót is szól ellene, an­nak kizárás az ára, fegyelmi el­járás meghallgatás nélkül? Ba­logh úr, mi ez: demokrácia vagy diktatúra? Ki kezdte el tehát a párt szét­verését, mint 1947-ben? Azok, akik a jelenlegi parlamenti vi­szonyok között munkájukkal, lelkiismereti felelősséggel al­kották, segítették a tulajdonvi­szonyok lehetséges rendezését, földadó, személyes jövedele­madó mérséklését, földkimérés mentességet? Vagy azok, akik ez idő alatt járták a vidéket és a kétségkívül meglévő nehézsé­geket - még az ellenzéken is túltéve - nem a 40 év, hanem a 2 éve működő kormány rová­sára írták, délibábos ígéretekkel demagóg módon vakították a népet? Mit valósított meg dr. Torgyán 8 hónap alatt a nagy Ígéreteiből, programjából? Ezek tárgyilagos értékelése után itt van Balogh József har­madik csúsztatása! Nem Szent­­páli, Pethő és a 33-ak a pár­trombolók, hanem a tisztázatlan múltú vezér és a hozzá szegő­dött fejbólintójánosok diktátori hajlamaikkal, ellentmondásaik­kal együtt. „Hasonló a hasonló­nak örül”, és így találkoztak po­zíciókból kimaradtak, sértődöt­tek, egyéni karrierüket épitge­­tők a parlamentarizmus, legitim vezetés látszatát keltve, amit a fenti módon szereztek meg: ha­zugságra, demagógiára, kizárá­sokra alapozva. Kovács Béla, Nagy Ferenc, Perr Viktor forog a sírjában, mert tisztázatlan múltú, kétes egyének elorozva tiszta örökségüket nyilatkoz­nak, vezetnek, mint „legitim vezetők”! S a sors torz fintora, hogy akik tiszta múltjuk hosszú küzdelmes pártéletutjuk során erre a legméltóbbak Pártaytól, Vörös Vincétől kezdve a képvi­selők 75 %-ig, a többségig kízá­­rattatnak, bomlasztóknak ne­veztetnek a megalomániás mini diktátor és „elvhű” vezérkará­tól. Tiszta őrület! Igaz lehet ez? Sajnos, a pártállam 40 évi hogy nincsen már meg, vagy jól megválogatták azokat) akkor csodálkoznánk! Nem kell itt III/ Ill-asozni, jól tudja a nép, hogy kik voltak bűnösök. Ezek után azt hiszem eldönt­hető, hogy melyik Kisgazdapárt az igazi. A harmincas években Eckhardt Tibor, Tildy Zoltán és Nagy Ferenc sohasem szövet­kezett volna Gömbös Gyula miniszterelnökkel, vagy utódai­val. A 35-ök a mai kormány hű­séges lakájai. Megszavaznak mindent, amit a kormány köve­tel! Semmi önálló politikai el­képzelésük nincs! Gondolkod­tak-e azon, hogy Nyugat-Euró­­pában létezik-e olyan koalíció, amelyikben az érdekelt minisz­terek ne engedelmeskedjenek pártjuk vezetőségének? Ott pe­dig demokrácia van ám! Torgyán dr. politikája józan politika. Alkotmányzó nemzet­­gyűlésre van szükség. Mégis csak tűrhetetlen, hogy a rend­szerváltozás harmadik évében érvényben van még az 1949-es un. sztálini alkotmány toldoz­­gatva-foltozgatva. Két éve vol­tak a választások. Az Ígérgeté­sek választása volt az. Rend­szerváltozást, gazdasági-társa­dalmi változást Ígértek! Lett be­lőle valami? Semmi! Adóssá­gállományunk nem csökken, pedig az országot gyors ütem­diktatúrája utáni zűr-zavarban, a 2 éves másfajta demokratikus útkeresésében rengeteg az el­lentmondás, a feszültség, jóin­dulatú botladozás, segítve ellen­tétes gáncsoskodással, betartás­sal, jogszabályra hivatkozva vagyonátmentéssel, melyek kétségkívül a szélsőséges néze­teknek, indulatoknak kedvez­nek. Ezt felismerve profigya­korlattal rendelkező politikusok köpenyt cserélve, vagy a háttér­ből alkalmas médiumokat ta­lálva a demokrácia álarca mö­gött végzik - hiszen ma min­dent szabad! - zavaros, megté­vesztő „missziójukat”. S kinek higyjen az egyszerű, 40 év alatt meghurcolt, megtaposott nép: a nehézségekre utaló, s ezekért a 2 évet okolva a kormányt gya­­lázó volt koalíciós, most már igazi arcát megmutató ellenzéki vezérnek, vagy a 40 év rombo­lásait eszmei zűrzavarát felszá­molni akaró, következetes, nem látványos, de már kis eredmé­nyeket felmutató kormány-koa­­liciónak s az FKgP történelmi szellemiségének? Kérem Balogh urat is, mielőtt nyilatkozik, gondolja ezeket át és hallgassa meg a másik felet is - a kizártakat -, mert ez így tel­jes és korrekt. Az Ön cikke fe­lett jelent meg Csirke Ernő örökös megyei elnök írása, mely a reális, valós helyzetet és a párt jelenlegi vezetőinek célját vázolja fel, akik a 62 éves pár­tot, a békési eszméket akarják nemcsak a kínpadra vonni, ha­nem az ellehetetlenülésbe taszí­tani. Hogy miért? Ezeken is gondolkozzon el Balogh úr. S ha rájön, akkor remélem nem restelli nézeteit felülvizsgálni és annak hangot is adni, mely - hi­szem - nem egyoldalú, hanem valós helyzetértékelés lesz, amire igen nagy szükség van a mai nem könnyű, tisztulást, jobbulást kereső közéletünkben. Nagy Ferenc József országgyűlési képviselő tárca nélküli miniszter ben kiárusítják. Kereskedel­münk teljesen összeomlott, nyugati gazdasági politikánk egyelőre eredménytelen. Van félmillió munkanélkülink, két és fél millió alacsony szinten tengődő nyugdíjasunk. A Kisgazdapárt tömegei kí­vánták a koalicióból való kilé­pést. Ott voltam a pécsi, vajsz­­lói és szegedi nagygyűlésen is. Ez utóbbin ott voltak a hozzánk hűséges képviselők és az orszá­gos vezetőség tagjai is. Lega­lább tízezer ember volt ott. He­lyeselte a Torgyán dr. által is­mertetett programot. Mi bara­nyaiak nagy többségben Tor­gyán József mellett állunk. Programján kívül kívánságunk az, hogy a kizártakat többé ne fogadja vissza a Kisgazdapárt. Alapítsanak ők más pártot, bár egyszerűbb, ha belépnek az MDF-be. Eddig is ott voltak. Ne bomlasszthassák többé a pártot. Jelszavunk továbbra: Isten, haza, család. Ebben jobbolda­liak vagyunk. A gazdasági felemelkedés­ben azonban elsősorban a falu pártja vagyunk: a földművelő népé, a szövetkezeteké, a falusi iparosoké és kereskedőké és azon értelmiségieké, akik köz­tünk élnek és hajlandók azért és úgy dolgozni, hogy erős és jó­módú egzisztenciák alakulhas­sanak ki számukra is. Kiss József ny. tanár Sellye KDNP-stratégia Visszavonulóban... Egy Független Kisgazdapárt van

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents