Új Dunántúli Napló, 1992. április (3. évfolyam, 91-119. szám)
1992-04-01 / 91. szám
10 aj Dunántúli napiö 1992. április 1., szerda Személycserék Növényvédelmi tanácsadó Levélfodrosodás Hovatovább nem múlik el nap ilyen-olyan vezetői posztokon bekövetkezett változások nélkül. A személycserék - gondoljunk csak a tévé alelnöki posztjának betöltésére vagy akár a Keleti pályaudvar állomásfőnökének kinevezésére - abban feltétlenül hasonlatosak egymáshoz, hogy kisebb-nagyobb vihart kavarnak, feszültségeket, konfliktusokat támasztanak. Önmagában bizonyos mértékű fluktuáció természetes, sőt egészséges folyamat, s egy generális társadalmi-gazdasági átalakulás idején több is ennél: szükségszerűség. Sem csodálkozni, sem felháborodni nem kell tehát azon, hogy a vezető kurzus olyan emberek kezébe akarja adni a politikai kulcspozíciókat, akiket emberileg, politikailag sajátjának érez és támaszának tekint. Úgy tűnik azonban, hogy az őrségváltás jelenlegi gyakorlata - enyhén szólva - tisztázatlan, demokratikusnak egyáltalán nem nevezhető elveken alapul. Hiányzik például annak világos meghatározása, hogy hol, milyen intézmények milyen posztjai kötődnek közvetlenül a politikai-hatalmi szférához, hiszen e posztokon igenis az erőviszonyok szabják meg, melyik párt vagy érdekcsoport embere kerül oda. Ennek hiányában ugyanis a/ is csupán fikció maradhat, hogy az e körön kívül eső funkcók kivételével mindenütt csak és kizárólag a szakmai-emberi rátermettség lehet a kiválasztás vezérelve, nem pedig az egyik vagy másik párthoz való tartozás. Ráadásul a személycserék akkor is súlyosan mérgezik a közélet levegőjét, ha a politikai szempontok indolkoit elsőbbsége mellett háttérbe szorul, netán teljesen mellőzötté válik a vezetésre kiszemeltek felkészültsége, helyi tapasztalata és a fogadó kollektívához fűződő viszonya. Márpedig manapság ez sem ritkaság. Pedig amíg a személyzeti politikában tovább élnek az ellentmondást nem tűrő, szubjektív módszerek, addig újabb és újabb botránykővé válik minden fölmentés és kinevezés. Ami - kell-e mondani - nem használ senkinek. A hatalomnak sem. (bajnok) Az őszibarackfák egyik legjelentősebb betegsége a tafrinás levélfodrosodás. A kórokozó különösen azokban az években lép fel járványszerűen, amikor a rügyfakadás időszakában hűvös, csapadékos időjárás (tartósan 5-8 Celius fok körüli hőmérséklet, 90% körüli relatív páratartalom), kedvező feltételeket teremt a fertőzés kialakulásának. A gomba kártétele: A fertőzött levelek deformálódásán, torzulásán túlmenően jelentős változásokat okozhat a gomba (lényegesen csökken a beteg levelek klorofil tartalma, mérséklődik a szárazanyagtartalom is). A kórokozó a fák legyengüléséhez, a termőképesség csökkenéséhez, súlyosabb esetben a fák pusztulásához vezethet. A tafrinás levélfodrosodás által legyengült fák kedvező feltételeket teremtenek más gombabetegségeknek (például ágelhalás). A védekezés sikere a kezelések időpontjának helyes megválasztásán múlik. A permetezések időzítésekor főként az őszibarack fenológiai állapotát és az időjárási tényezőket vesszük figyelembe, miszerint a fertőzés már a kis levelek megjelenése előtt kialakulhat. A védekezéseket a télvégi nyugalmi időszakban végzett rezes lemosópermetezésekkel kell kezdeni (Bordódé FW, Bordóipor, Ró zoxiklorid stb.). A lemosó permetezéseket a tenyészidőszakban (rügyfakadástól) többszöri gombaölőszeres kezelés kövei, melynek száma a klimatikus tényezők, a fajtaérzékenység, valamint az alkalmazott szerek típusa (kontakt vagy felszívódó) befolyásolják. A rügypattanás körüli időszakban a lombozat hiánya. vagy minimális volta miatt a felszívódó szerek még nem hasznosulnak kellőképpen, ezért ebben a fenológiai szakaszban inkább a kontakt hatású - például DELAN 750 SC - gombaölőszert alkalmazhatjuk. A kezelések gyakoriságát az időjárás nagymértékben befolyásolja, hűvös, csapadékos periódusban 5-7 naponként, ellenkező esetben 8-12 naponként védekezzünk. Czigány Csaba SHELL NÖVÉNYVÉDÓSZEREK Védje növényeit a SHELL emblémával fémjelzett /-rVv Fendona 2 EC X* rovarölő Nőm olt 15 SC rovarölő Cascade 5 EC atka és gyümölcs moly valamint a Detan 2S0 SC gombaűlőszerekkel. Beszerezhetők a Mezőgazdasági és Kertészeti Szakboltokban. -Színeink piros és sárga, - szereink zöldek I Növény Növény fenológia Növényvédőszer Károsító Neve Forg. 10 l.perm. léhez szüks. Megjegyzés Zöldbimbós állapot Tafrinás levélfodrosodás DELAN 750 SC BRAVÚ 500 Sz. F . 5 ml 3 ml NONIT használata ajánlott BUVICID K Sz. 3 dkg DITHANE M-45 Sz. 2 dkg ANTRACOL WP Sz. 2 dkg W CHAMPION CUPROSAN SUPER 0 Sz. Sz. 3 dkg 5 dkg NONIT-tal nem keverhető Őszibarack MILTOX SPECIAL Sz. 5 dkg Pirosbimbós áll. Tarfinás levélfodrosodás DELAN 750 SC BRAVÚ 500 Sz. F. 5 ml 3 ml SPORGON Sz. 0,5 dkg Felszívódó DITHANE M-45 Sz. 2 dkg ANTRACOL WP Sz. 2 dkg w BUVICID K EFUZIN 500FW Sz. F . 3 dkg 25 ml Virágzás után Taírinás levélfodrosodás DELAN 750 SC BRAVÚ 500 Sz . F. 5 ml 3 ml Szerrotác i ó javasolt DITHANE M-45 Sz. 2 dkg mk BUVICID K EFUZIN 500 FW Sz. F . 3 dkg 25 ml 6-9 naponkénl kezelés SPORGON Sz. 0,5 dkg Palántanevelés kelés Palántadölés, talajlakó gombák PREV1CUR N DITHANE M-45 +T0PSIN-M 70WP BRAVÚ 500 Sz. Sz. Sz. F. 15 mi 2 dkg 1 dkg 25 ml A ládák,ill. cserepek beönt zése m -énként 2-2,5 1. perme’ lével. +T0PSIN-M 70WP Sz. 1 dkg Szikleveles állapottól 4 leveles korig Palántadőlés PREVICUR N DITHANE M-45 ANTRACOL WP BUVICID K Sz. Sz. Sz . Sz. 20 ml 2 dkg 2 dkg 3 dkg ZINEB Sz. 3 dkg Baktériumos betegségek KASUMIN 2 L Sz. 25 ml Réztartalmú szerek palántakorban nem használhatók. Toliseprű Csak: vissza-vissza! Egyik kedves olvasónk (dr. T. L.) levelében többek között ezt írja: „A hétköznapi élet során éa a médiák által is gyakran használt szó: a visszafejlődés, a visszafejlődik. Ismeretes, hogy a fejlődés szó progresszív folyamatot jelent, amelyet nem lehet „vissza” jelzővel illetni. Ellentmondásos szóhasználat. Megítélésem szerint helyesebb a talán a kissé furcsán hangzó, de tartalmilag helyesebbnek tűnő „hanyatló átalakulás”, esetleg a „leépülés” szóhasználat lenne.” Eddig a levél. Nézzük csak, igaza van-e! Előbb hadd lássuk a „vissza” szó értelmét! Olyan szó ez, amely igekötőként igen gyakran szerepel valamely igével kapcsolatban. Lehet határozószó, mondatszó, sőt náha főnévként is használhatjuk. Jelentése: térben, időben hátrább, valamely korábbi időszakba való betekintés, a jelenből a múlt felé visszatekintés. Utóbbi időben gyakran a hagyományos igekötő helyét foglalja el: visszahagy: hátrahagy, visszafojt: elfojt, visszaidéz: felidéz, visszautasít: elutasít, visszahátrál: hátrál, visszaválaszol: válaszol, felel. A vissza igekötős igét eldöntendő kérdésre adott igenlő feleletként is alkalmazhatjuk: - Visszahoztad a könyvet? - Vissza. Mondatszóként is szerepelhet, s ilyenkor az eredeti helyre való visszatérést tartalmazó felszólítást is jelentheti. Tompa Mihály írja: „Csak vissza, viszsza! / Meg ne csaljanak / Csalárd napsugár és síró patak!” A vissza szóval tehát általában visszalépést, visszamenést fejezünk ki. Néha viszályt is jelenthet. Arany János írja: „Etele öcsémmel visszát nem csinálok.” Az elmondottakból kitűnőleg levélírónknak igaza van, bár a „visszafejlődés” szó helyett javasolt „leépülés” szó is hasonló cipőben jár. Ha viszont meggondoljuk, hogy nyelvünkben nem minden a logika törvénye szerint történik, akkor el kell fogadnunk azt is, hogy a „viszsza” igekötő - akárcsak az el, fel, ki, le - természetes szemlélettel kifejezheti a cselekvés, a folyamat ellentétes irányát, ellenkezőjére fordulását is. Éppen ezért a „visszafejlődés” szó éppúgy nem helyteleníthető, mint például a „fölmerül” ige sem. A merül alapige ugyanis lefelé hatolást, mélyre nyomulást jelöl, és nem felfelé hatolást. Ezért mondjuk: a léket kapott hajó elmerül a vízben. A ló hasig merül a folyóba, az ökör nyakig. Még átvitt értelemben is az egyre mélyebbre süllyedést fejezi ki. Ennek ellenére igekötővel kapcsolatosan felmerülhetnek a következő szavak: belemerülés, kimerülés, túlmerülés stb. így szemlélve a dolgokat, az sem lehetetlen, ha valaki fából kivájt lyukon keresztül vaskarikát tekintget, vagyis fából lát vaskarikát. Dr. Tóth István „Gyerünk a cukiba be Be is mentünk - sajnos, ajánlatomra - egy osztrák családdal a Széchenyi téri „Virág” cukrászdába. Talán, mert éppen „péntek tizenharmadika” volt, a kávé mellé olyan hűtő-szikkasztotta, taplóízű vaníliás tekercset kapott a vendég hölgy, amelyet azzal hagyott a tányéron, hogy ő a régiségeket kizárólag a múzeumban szereti. A férj pedig - miután felkereste az illemhelyet -, azt kérdezte tőlem: hol lehet itt kezet mosni, mert ahol kéne, ott nem lehet. Röstellkedve „ellenőriztem” a mondottak igazát: a WC kézmosójának a vízcsapjáról hiányzott a „csillag”, vizet legfeljebb Úri Geller fakaszthatott volna a falból. ^Érdeklődésemre a bájos-szemüveges felszolgáló közölte velem, hogy a) ő erről nem tehet, b) ő különben sem szokta azt a WC-t használni, így honnan is tudhatná ... Elmés kijelentése egyfelől megnyugtatott ugyan, megtudván így, hogy a felszolgáló hölgyek nem használják a férfi vendégek illemhelyét, másfelől viszont határozottan nyugtalanított, hogy kedves vendégünknek csak papírzsebkendőt tudtam ajánlani „tisztálkodási célokra”. Dr. Szász János „Pécs az ön városa?” Ha valóban az, vegyen részt a pécsi városszépítők 50 000 forintos, tíz fordulós vetélkedőjén! Szeretjük városunkat annak ellenére, hogy sok mindent nem tudunk róla. Azt hiszem, nekünk városszépítőknek egyik fontos feladatunk, hoy kitárjuk a megismerhetés kapuit, s ha nem is teljes mértékben, de némileg mégis közelebb vigyük városunk történetét, művészetét, földrajzát és egyéb vonatkozásait az Új Dunántúli Napló olvasó táborához azzal, hoy tíz fordulós vetélkedőt hirdetünk. 50 000 (ötvenezer) forint pályadíjat tűz ki akként, hogy az első díj: 10 000 Ft nettó, a második díj: 6 000 Ft nettó, a harmadik díj: 4 000 Ft nettó, a IX-X. díj: 1 500 Ft nettó. A vetélkedés során tíz alkalommal öt, összesen ötven kérdést teszünk fel. Minden kérdés Pécscsel kapcsolat. Egy-egy kérdés megoldása - függetlenül annak könnyű vagy nehéz voltától - egy (1) pontot ér. Az elérhető legtöbb pontszám ötven. Az ezt a pontszámot elérők vagy megközelítők közül pontegyenlőség esetén a zsűri sorshúzással dönt. A vetélkedőn részt vehet mindenki, aki az Új Dunántúli Naplóban közzétett heti rejtvényszöveget megfejti és a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület emblémájával együtt kivágva összegyűjti és a tizedik azaz az utolsó közlés után legkésőbb egy héten belül valamennyit együtt az alábbi címre zárt borítékban beküldi: Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület, 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. A borítékra kérjük ráírni: „Pécs az én városom vetélkedő. ” A díjmegállapítás és az esetleges sorsolás közjegyző jelenlétében történik. Az ünnepélyes díjkiosztás időpontjáról az Új Dunántúli Naplóban tájékoztatjuk olvasóinkat. A kérdések megfejtését és a díjazottak névsorát közölni fogjuk. Jó vetélkedést kíván: Dr. Marton István a Városszépítő Egyesület elnöke „PÉCS AZ ÉN VÁROSOM” 50 000 forintos A Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület vetélkedője VI. forduló Kérdések: Válaszok: A megfejtő: 1. Milyen eset kapcsán és milyen címmel írt vezércikket Pécsről a Pesti Hírlapba Kossuth Lajos? Neve:............. Foglalkozása: 2. Ki az az „átkozott” költő, aki 1892-ben a Pécsi Naplónál dolgozott? 3. Melyik okiratban szerepelt először városunk jelenlegi neve? 4. A városnál kiemelkedő hegyek közül melyik a legmagasabb? 5. Soroljon fel néhány jellegzetes mecseki növényt! Lakcíme: neu VAUOÜZIdTÖ \U vuosvtoo ICniOLtT J
