Új Dunántúli Napló, 1992. április (3. évfolyam, 91-119. szám)

1992-04-01 / 91. szám

8 uj Dunántúli napló 1992. április 1., szerda Színvonal, bér, bérszínvonal az oktatásban A város becsukja-e az iskoláit? Tanítási óra előtt a pécsi Janus Pannonius Gimnáziumban. Fotó: Proksza László „Kapavágástól a software-fejlesztésig” Pötty, Szamóca és a diákok Az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda négyévenként összegzi, milyen arányban jut­nak be a felsőoktatási intézmé­nyekbe egy-egy gimnáziumból. „Erősorrend” és a bérek Az oktatás színvonalának egyik legjellemzőbb mutatója­ként ismert sorrend szerint - ahogy azt már közzétettük - 180 gimnáziumból országos első a budapesti Fazekas Mi­hály Gimnázium (innen a je­lentkezők 72 százalékát vették fel az elmúlt négy év átlagá­ban), majd az Apáczai Csere János Gimnázium (Budapest), a Földes Ferenc Gimnázium (Miskolc), és a Kossuth Lajos Gimnázium (Debrecen) követ­kezik a felvettek 60-63 százalé­kos arányával. Az 50-59 száza­lékos arányú tíz iskola közt négy budapesti, két szegedi, egy-egy győri, szombathelyi, bajai, veszprémi szerepel. A megyében első, de a „40-49 százalékosok” közt ta­lálható pécsi Nagy Lajos Gim­názium az országban csak a 22-ik, a „30-39 százalékos” Le­­őwey Klára Gimnázium 51-ik. Ennél is hátrább sorolódik a mohácsi Kisfaludy, a komlói Nagy László, a siklósi Táncsics, a pécsi Miroslav Krlezsa és a pécsi Kodály Gimnázium. Már eddig sem rangsorról beszéltem, hanem sorrendről, a lista „margóján” megjegyez­tem, hogy ez nem tekinthető ab­szolút „erő”-sorrendnek, hiszen nem tükrözi, hogy milyen isko­lákból válogathatnak a cent­rum-helyzetű gimnáziumok, nem tudni, az érettségizettek hova, milyen fogadóképességű egyetemekxe-szakokra igyekez­tek, nem fejezi ki a „kisgimná­­ziumok” - térségi-társadalmi helyzetét és így tovább. A gon­dolatmenetet azzal zártam, Budapest-Durbrovnik (Múlt és jelen) címmel egy meghívó Budapestre invitál. Kissé értet­lenül, elbizonytalanodva for­gatom a kezemben: Istókovits Kálmán, a Siklóson született festőművész akvarelljeit mu­tatják be a Hadtörténeti Múze­umban. Mit keresnek Istókovits ak­­verelljei ebben a múzeumban?- Csak a megnyitón értettem meg, látván a mintegy 70 festményt. Ifjúságom jutott eszembe a képeket nézve. Közvetlenül a háború után Budapesten keresztül szüléim­hez utaztam. A bizonytalan stabilitású Petőfi pontonhídon mentem áta Dunán a Déli pá­hogy az eredményesség igen nagy mértékben tőlünk, így ma­gától a diáktól is függ. A számításba vehető szem­pontok azonban korántsem me­rültek ki, különösen, amikor olyan nagymúltú gimnázium „visszaeséséről” van szó, mint a pécsi Nagy Lajos vagy a Leő­­wey Klára.- A táblázatban a szakközép­­iskolákkal kombinált gimnázi­umok nem szerepelnek - mondta dr. Matavovszky Iván, a Pécsi Önkormányzat okatási bi­zottságának elnöke, akit a kér­déssel megkerestem.- Másrészt - és nem a legsze­rencsésebb, hogy a Nagy Lajos Gimnázium tanáraként nekem kell ezt elmondanom - de az ok­tatás színvonalában alapvető szerepet játszanak a bérek is. A lista erről sem „tudhat.” Nem szeretném, ha elfogultsággal vádolnának, annál is inkább nem, mert én ’rövidesen már nyugdíjas leszek - ,de képtelen dolog az, hogy egy középiskola azért ne tudjon egy felkészült idegen nyelv szakos fiatal tanárt alkalmazni, mert csak 12-14 ezer forintos bruttó bért tud neki ajánlani! Ez a legalapvetőbb gondok egyike! A magánórákban „van a pénz”- Tavaly a megye középfokú intézeteiben a pedagógusok át­lagkeresete csak bruttó 19-22 forint között mozgott, azon be­lül is a gimnáziumok hátrányá­val. A szakképző intézetek ko­rábban ágazati segítséggel előnyhöz jutottak a bérek fej­lesztésében. Az pedig az isko­lák tartalmi munkáját teszi kép­telenné, ha a pedagógusoknak magánórákon kell hozzájutniuk a szükséges jövedelmükhöz. Milyen megoldás vagy követ­kezmény várható?- Megjósolni nem tudom, lyaudvarról a Nyugatiba. Most is látom a romokat. Istókovits műveit nézve 1945 tavasza, a romokban heverő Budapest elevenedett fel bennem. Meg­borzong az ember a látványtól, döbbenetes Budapest romjait látni. Az elpusztított várne­gyedet, a hidakat, templomo­kat, épületeket.. . A képek ellentmondásos­sága, a megfestett romok köl­tészete - nehezen tudja az em­ber érzéseit leplezni. A főváros hidjai, az Árpád-híd, a Lánc­híd, Erzsébet-híd, a Déli ösz­­szekötő vasúti híd, Margit-híd elpusztítva, romokban a Ron­della, a Bécsi kapu, a Döbren­­tei tér, a Dísz tér, a Rácz fürdő, csak oda ne jussunk, mint a len­gyelek! Lengyelországban számos helyen egyszerűen megszüntettek minden fakultá­ciót, túlórát, speciális tagozatot, és csak délelőtt a legminimáli­sabb óraszámban tanítanak. A béreket illetően mi azt javasol­tuk, hogy a 10 százalékot átlag­bér alapján emeljük, ne a már meglévő bérek százalékában, hogy a gyakran ok nélküli jöve­delemkülönbségek ne növeked­jenek tovább. A százalékos emelés ezt jelentené. De a szak­­szervezetek azt mondták, min­denkinek joga van a már elért jövedelméhez, ahhoz lehet csak mérni a további emeléseket. Az utolsók között A múlt évre érvényes jövede­lemkimutatás szerint Baranya középfokú intézményeiben a pedagógusok átlagbére bruttó 19 234 forint, a Csongrád me­gyeiekkel csaknem forintra megegyező (19 232), de ennél alacsonyabb átlagbért csak He­vesben (18 930) és utolsó he­lyen álló Szabolcsban (18 656) mutattak ki a statisztikák. Ennél kétezer forinttal vagy kétezer forintnál is jóval többel maga­sabbak az alapbérek Veszprém, Fejér, Bács-Kiskun, Bor­­sod-Abaúj-Zemplém és a vidé­ken „éllovas” Szolnok megyé­ben. A következtetésekkel per­sze itt is vigyázni kell. A nomi­nális bér nem adhat képet a me­gyék iskolatípusairól, iskola­­szerkezetéről, „belső” munka­­megosztásáról, a túlóra-helyzet­ről, a pálya elnőiesedésének mértékről, a helyi infrastruktú­ráról és más Jövedelemnövelő” illetve „elvonó” körülményről. Persze - most csak Pécsnél ma­radva - a kimutatás ettől nem lesz biztatóbb. A Dolgozók Gimnáziumában 20986 forint volt az alapbérátlag tavaly, a a Mária-Magdolna templom tornya, a Hadtörténeti Mú­zeum bejárata. A harag, a fáj­dalom és a szépség ígérete ke­veredik az emberben. Fájda­lom a mérhetetlen pusztítás, az emberi gonoszság miatt, ugyanakkor őszinte rácsodál­­kozás a művészire. Istókovits Kálmán az akva­­relltechnikát nagy hozzáértés­sel, magabiztossággal kezelte. Erről tanúskodnak azok a ké­pei is, melyeket a harmincas évek közepén a Dalmát ten­gerparton festett. Budapest ké­pei után megnyugtatóan hat Dubrovnik. A kikötői halászok munkája, a Hvar szigeti kikötő intim hangulata. Az ember Kodály Gimnáziumban 18675, ezt követi a Nagy Lajos (18675), a Kodály (18260), a Leőwey Klára (17851), az Apáczai Nevelési Központ (17334), a Janus Pannonius (17265), hogy a gimnáziumok sorát a Miroslav Krlezsa (16161) záija. Föltehető, a tú­lóra-lehetőségek, s más szem­pontok valamelyest összekú­­szálnák ezt a „lépcsőt”, de ösz­­szeségében nem sokat szépíte­nének rajta. A szakmunkásképzők 17952 forintról 22122-re és a szakkö­zépiskolák 16445-ről 21872-re emelkedő átlagjövedelem-ol­lója pedig igazolja az állítást a szakképzők valamivel kedve­zőbb jövedelempozíciójáról.-A közelmúltban a megye középiskoláit fenntartó önkor­mányzatok együttműködési szerződést írtak alá. A találko­zón Tóth Béla, a pécsi művelő­dési szakreferens ismét szóvá tette a pécsi iskolák, köztük a regionális feladatot ellátók sú­lyos anyagi helyzetét.-A kérés, hogy a regionális feladatokhoz a megye járuljon hozzá, mindig holtpontra jutott. A közös fenntartású intézmé­nyek száma elenyésző, holott a pécsi középiskolák döntő több­ségébe nagy számban járnak vi­dékiek, sokan az ország távoli pontjaiból. Korábban a város központi pénzforrásokhoz is fordulhatott, de most a diákotthonokat, isko­lákat a pécsi adófizető polgárok tartják el. Azt se várhatjuk el, hogy a megyei közgyűlés a ja­vunkra döntsön, ha fizetni nekik sincs miből. Kié (legyen) az iskola ?- Azaz bezárják az iskolákat?- Veszprémben, ahol valósá­gos háború dúlt a megye és a város között, ez már be is kö­vetkezett. Ha nincs más kiút, erre kényszerülhet Pécs is, amely ezeket az iskoláit csukja majd be először, és mindenek­előtt a városban élőket fogja be­iskolázni. Remélem, nem festettem ör­dögöt a falra. De példáként szolgálhat a közhelyhez, hogy a diákság ügye nem lehet csak a „városé” vagy csak a „me­gyéé”, akik majd „kigazdálkod­­ják” számukra a jövőt. Minde­nekelőtt az állam - azaz város- és megyehatároktól függetlenül valamennyiünk - felelőssége lenne a gyerek iskoláztatása a törvénytervezetben deklarált 16 éves korig! A költségvetési he­lyeken vitázó felektől pedig legfeljebb csak nagyobb empá­tiát, kölcsönös megértést várha­tunk majd el. Bóka Róbert nem tud szabadulni az össze­hasonlítás gondolatától: Buda­pest romjai a háború utáni években, Dubrovnik romjai ma! Szomorú aktualitás, sajná­latos párhuzam! Istókovits Kálmán kiállítása megfelelő helyen került bemu­tatásra: a Hadtörténeti Múze­umban. A Tavaszi Fesztivál programjába méltóképpen il­lesztődik. A kiállítás képei Sik­lós város tulajdona. Szívesen látnánk Baranyában, Siklóson is a kiállítást. A tárlatot március 20-án Korsós László ezredes, a Had­történeti Múzeum igazgatójá­nak bevezetője után Ligeti Imre az I. kerület polgármes­tere nyitotta meg. Szabó Lilla művészettörténész érdeme a rendezés. Perics Péter Nagy a forgalom. Bevágódik két fiatalember, azután egy ifjú hölgy, és érdeklődnek, milyen munkalehetőséget kínálnak ne­kik, egyáltalán, mit nyújt a Pötty. Ez érdekelt engem is, amikor elmentem a Pötty és a Szamóca irodájába, a JPTE két diákcsoportjához. Pécsen, a Ke­resztény Demokrata Néppárt felajánlotta számukra épületük egyik helyiségét, amiért nem kell bérleti díjat fizetniük. Nem politikai elkötelezettségről van szó, mondják a Pötty és Sza­móca vezetői, hanem szimpáti­­kus hozzállásról, amivel az ÜGYET támogatja a KDNP. Az ügy pedig nem más, mint a középiskolások és az egye­temi, főiskolai hallgatók mun­kalehetőségeinek a szervezése, garancia vállalása a munkaadók és a diákok részére egyaránt. A Pötty diákszövetkezeti csoport, és felépítése teljesen megegye­zik más szövetkezeti csopor­tokéval. Van elnöke, alelnöke, tartanak taggyűléseket, beszá­molnak anyagi és egyéb helyze­tükről. A Szamóca kicsit más, mert egy angol cég támogatásá­val alakult, s tagjaitól önálló szellemi munkát várnak el. Tag sem lehet bárki, a vezetőség felvételi beszélgetésen tájéko­zódik az illető rátermettségéről. A csoport vezetője igazgatói funkciót tölt be. Három fiatalember ül velem szemben. Lipi Szabolcs, a Sza­móca vezetője, de a Pöttynek is vezetőségi tagja, míg Briglovics Gábor a Pötty elnöke, Görbe László pedig alelnöke. Közgaz­dász illetve jogász hallgatók, akik korábban is dolgoztak ha­sonló területen. A továbbra is létező MELÓ-DIÁK munka­­szervező csoportból váltak ki.- Úgy gondoltuk, szakmai tapasztalataink, felkészültsé­günk lehetővé teszi, hogy önálló csoportot hozzunk létre, a Pöttyöt és a Szamócát - ma­gyarázzák. Kapcsolataik révén mindig tudnak valamilyen munkát kínálni, takarítástól a tolmácsolásig, a Szamócában pedig csakis szellemi munkát, Budapesten már van, s re­mélhetőleg Pécsett is hamaro­san lesz hol összejönniük azok­nak a szülőknek, akik gyakran a kétségbeesés határán mozogva, betegnek, vagy kezelhetetlen­­nek tartják gyermeküket. Sokan nem tudják ugyanis mivel ma­gyarázni, hogy a gyermekük fé­­kezhetetlen, rendetlen, indula­tos, állandóan gondok vannak vele otthon és minden közös­ségben. Nyugaton már évek óta isme­rik ezt az alkalmazkodási és tel­jesítési zavart. A szaknyelv pszichoorganikus szindrómá­nak hívja, rövidítve POS-ként említik. Nem tekintik betegség­nek, egyszerűen másnak tartják az ilyen zavarokkal küszködő gyermekeket. A másság egyik legszembe­tűnőbb jele a túlzott mozgé­konyság, illetve az indulatos, már-már dühkitörésnek számító magatartás, ha valamilyen fel­adatot nem sikerül nekik meg­oldaniuk. A szakemberek az érzelmi labilitással és a gyen­ge koncentráló képességgel magyarázzák ezeket a reakció­kat. Szintén jellemző tünet, hogy ezek a gyermekek nehe­zen tudnak disztingválni, nem veszik észre, ha túlfeszítik a húrt, ha túllőnek a célon. Ugyanakkor rendkívül könnyen barátkoznak, közlékenyek. termékismertetések reklám szervezését és hasonlókat.- Jelszavunk: a kapavágástól a software-fejlesztésig - mondja egyikük, s hozzáteszik, távlatokban is gondolkodnak, mert például a Szamóca, ame­lyik több neves külföldi céggel is kapcsolatban áll, a későbbi­ekben akár „rendes” munkát is tud nyújtani a végzett egyete­mistáknak.- Mi ebből a munkából ren­geteget tanulunk, a gyakorlat­ban rögtön kipróbáljuk, amit más csak a tankönyvekből is­mer - mondja Lipi Szabolcs. Az üzlet lehetősége és megszerve­zése is vonzza őket. Készítenek gazdasági tervet, s a tagság jó­váhagyása alapján az elvégzett munkákért járó pénznek 70 szá­zalékát fizetik ki két lépcsőben a diákoknak. A 30 százalékból fedezik költségeiket, illetve a vezetőség között a költségmen­tes bevétel tíz százalékát osztják szét.- Milyen a vállalatvezetők hozzállása, amikor kiderül, diá­kokkal tárgyalnak, akik követ­kezetesen képviselik tagjaik ér­dekeit?- Élőször belép az előítéle­tük, de amint meghallgatnak, rendszerint ez elszáll, és mint komoly üzletféllel tárgyalnak velünk - jelenti ki Briglovics Gábor, és azt is elárulja, idejük­ből arra is kell futnia, hogy kö­vessék az üzleti élet divatját, mert mindenhol mindenki a megjelenésükből vonja le az első következtetést. Jelszavukhoz tartozik, hogy a munkát jól meg kell fizetni, de cserébe minőségi teljesítményt kell követelni. Mondom, bizo­nyára elkülönülnek a többi egyetemistától, hiszen már di­ákkorukban a felnőtt társadalom mércéje szerint tevékenyked­nek. Elgondolkoznak, de csak részben adnak igazat. Olykor járnak közös bulikra, vizsgákra. Kicsit mégis mások, de re­­ménytkeltően ön- és céltudato­sak, akik valószínűleg az üzleti élet rejtelmeiben megállják majd a helyüket. B. A. A pszichoorganikus prob­léma kialakulását sokféle ere­dőre vezetik vissza. Oka lehet például a terhesség_alatti magas vérnyomás, anyagcsere-, és hormonzavar, bizonyos gyógy­szerek szedése, alkoholfogyasz­tás, dohányzás, vérszegénység, stressz. A koraszülés, vagy túl­­hordás, újszülöttkori légzés elégtelenség, sárgaság, vércu­­korszint csökkenés szintén elő­idézheti. A szülők, akik erről eddig nem hallottak, állandó önvádtól gyötrődve, magukban keresik a hibát, arra gondolva, hogy al­kalmatlanok a gyermekneve­lésre. Bár ezeknek a zavaroknak a teljes megszüntetésére ma még nem képes a tudomány, a kezelésében azonban jelentős eredményeket értek el. Minél koraibb időszakban kezdenek foglalkozni a gyer­mekekkel, annál nagyobb a remény arra, hogy felnőttkor­ban kevesebb gondot jelent nekik a beilleszkedés, a telje­sítés. Pécsett olyan szülők kezd­tek szervezkedni, akiknek gyermekei már nagyobbak, de akik a budapesti egyesület ta­lálkozóin megfordulva úgy gondolják, hogy itt is meg kell teremteni a szakmai segítés lehetőségét. Egy kiállítás margójára . .. Kezelhetetlennek tartott gyerekek Egyesületet szerveznek a szülők

Next

/
Thumbnails
Contents