Új Dunántúli Napló, 1992. április (3. évfolyam, 91-119. szám)
1992-04-22 / 111. szám
8 aj Dunántúli napló 1992. április 22., szerda Kétszer annyi Jókai... Hová tűnt a magyar irodalom? A legtöbb magyar klasszikus művet kiadó Editorg sorsa júniusig biztos. A Szépirodalmi Könyvkiadó veszteséges. Pedig tavaly a könyvek - természetesen a magyar klasszikusokat is beleértve - hatvan százalékkal drágábbak voltak, mint egy évvel korábban. Ráadásul az öszszes érintett kiadó és terjesztő szerint a magyar klasszikus irodalom iránt még mindig nagy a kereslet, miközben a kínálat egyre csökken ... A boltokból mégis hiányzik Ady, Petőfi, Arany, Jókai... Az Atlantic Sajtószolgálat körkérdésére azt az egybehangzó választ kapta: a magyar könyvpiac összeomlott. Nincs pénze a kiadónak, óvatosan költenek az emberek, a terjesztő pedig inkább kevesebbet rendel, mint amennyit eladni remél. A Magvető Könyvkiadó számolt be a legbeszédesebb esetről: Szerb Antal magyar irodalomtörténetére összesen 15 ezer példány rendelés érkezett, a kiadó 20 000 példányt nyomtatott, de 30 ezer sem lett volna elég. Az utánnyomás rendkívül költséges -így vált hiánycikké a legalapvetőbb magyar irodalmi kézikönyv. Babits Jónás könyvéből mindössze 1000 példányt mert rendelni a terjesztő, Móricz Zsigmond egyik regényéből pedig összesen 3000-et, pedig mind a két könyv „olcsó” (190,- Ft) a mai könyvárakhoz képest. Sok ilyen árfekvésű magyar klasszikus kiadványra lenne szükség, a valószínűleg sok olyan misszionárius lelkületű vállalkozóra, mint az Unicornis kiadó. A Diáktéka sorozatban évente 3-4 könyv jelenik meg 50, maximum 80 forintos áron - a klasszikus magyar és külföldi irodalomból. De amit a vevők valószínűleg „kapkodnának”, abból sem rendelnek a teijesztők többet, mint maximum 10 000 példányt. Tavaly 20-25 000 példányt adtak ki - idén egy könyvből 6-10-12 000 példány a maximum. Akit érdekel, jobb, ha már most feljegyzi: Kosztolányi Pacsirtáját és a Toldi trilógiát készül kiadni ez a kiadó, s az alacsony példányszám miatt valószínűleg a megjelenést követően mindkét könyv hamar eltűnik a boltokból. Az egykor monopolhelyzetből diktáló Szépirodalmi Kiadót olyan mértékben sokkolta a könyvpiac átalakulása, hogy egykori slágerét, a magyar klasszikusok folyamatos (és nyereséges) kiadását két évig szüneteltette. A kiadó most Jókai, Arany és Radnóti kiadására készül, mert mint képviselőjük mondta, „a magyar klaszikusok iránt nagy az igény, de a kiadás feltétele, hogy a vásárló adja meg a könyvek árát.” Sok kisebb kiadó eddig „keresztfinanszírozásból” tudta kiadni a magyar klasszikusokat. Ezt azt jelenti, hogy egy ponyvaregény vagy egy nyugati krimi nyereségéből csípte le az Aranyra, Mikszáthra, Jókaira valót. Állami támogatás hiányában azonban - lévén egyik kis kiadó sem elég tőkeerős - ma már ez sem járható út, hiszen a terjesztő késve fizet, a nyomda várja a számla kiegyenlítését, a kiskereskedő pedig nem rendel raktárra. Jókai, Babits, Petőfi, Vörösmarty nem forog olyan gyorsan, mint Vavyen Fable - ráadásul a raktározási kapacitás sem megoldott sok vidéki könyvesboltban. Pedig a vidékiek sokkal igényesebb olvasók, mint a fővárosiak. Az Unicornis Kiadó Jókai sorozatának öt megrendelője közül csak három volt budapesti - öt vidéki egyéni megrendelő. A legnagyobb vidéki hálózattal rendelkező könyvterjesztő pedig arról tájékoztatott, hogy vidéken kétszer annyian vesznek Jókait, mint egy nyugati szerző krimijét. Ami pedig a kortárs magyar irodalmat illeti, még siralmasabb a helyzet. Elsőkönyves magyar író vagy költő legfeljebb abban reménykedhet, hogy egy magánkiadótól bizalmat kap, s műve 1000 pédányban napvilágot láthat. A Magvető, mely tavalyelőtt 220 könyvet adott ki, tavaly pedig mindössze 59-et, a kortárs magyar irodalomból kötetenként maximum 5000 példányra kap teijesztői ígéretet, de átlagosan rendszerint 2-3000 példányos megrendelést. A máris súlyosan privatizált Művelt Nép illetékese fogalmazott legsarkítottaban: a kiadó nem kockáztat, a terjesztő pedig abban gondolkodik, hogy a privatizált könyvesboltoknak kimerült a tőkéje, csak gyorsan átfutó bestsellerek árusítására vállalkoznak. Kapható lesz ugyan egy Ady-kötet, de a Helikon-kiadvány ára közel ezer forint, s az Európa Kiadó világirodalom remekei sorozatának egyes darabjait sem ígérik olcsóbban, mint 350 forint. Az utóbbi három évben megszaladt könyvárak, s az egyre magasabb jutalékot igénylő terjesztőknek kiszolgáltatott magyar könyvkiadás helyzete miatt a klasszikus magyar irodalom kedvelőinek a következő esztendőkben is szükségük lesz a szerencsére, ha Jókai-, Radnóti-, Ady-, Petőfi-, Mikszáth könyvek vadászatára indulnak. (Atlantic) Ez az új kabinet Miniszterek a humánpolitikáért Alig, hogy megalakult a humánpolitikai kabinet, máris több hónapra való tennivaló vár rá. Amikor létrehozta a kormány, még úgy tervezték, havonta ülésezik a testület. Mostanra kiderült, a heti rendszerességű tanácskozás is kevés.-Miért ez a feszített tempó? Mi a humánpolitikai kabinet feladata? - kérdezem dr. Kelemen Andrástól, a Népjóléti Minisztérium politikai államtitkárától, a kabinet titkárától.- Amikor a munkaügyi, valamint a művelődési és közoktatási miniszterrel javaslatot tettünk a kabinet létrehozására, így fogalmaztuk meg a célját: a lakosság élethelyzetével, létbiztonságával, foglalkoztatásával, képzésével és társadalmi beilleszkedésével kapcsolatos koncepcionális kérdések kialakítása és azok véleményezése, humánpolitikai célprogramok létesítése és az e körbe tartozó kormányzati intézkedések végrehajtásának összehangolása. Javaslattételi joga van továbbá a kabinetnek az emberi erőforrással való gazdálkodás kormányzati szintű koordinálására, koncepciós kérdések kidolgozásának kezdeményezésére. Indítványozza a szükséges jogszabálymódosításokat, összehangolja az e körbe tartozó kormányzati intézkedéseket. Lobby az elesettekért?- Valóban széles a paletta. Jóformán nincs is az életnek, a létnek olyan területe, amely így vagy úgy ne kapcsolódna a humán szférához. Mégis, úgy tudjuk, éppen a pénzügyi tárca részéről hangzott el, hogy talán nem is volna szükséges a humánpolitikai kabinet létrehozása. Noha egy másik, épp a gazdasági kabinet már több, mint egy éve működik. Lobbyzik a gazdaságért.- Volt ilyen ellenvélemény. De a humán tárcák és maga a kormány is fontosnak tartotta, hogy létrejöjjön ez a szervezet. Olyannyira, hogy amikor a gazdasági kabinet megalakult, már akkor kormányzati szándék szólt a humánpolitikai kabinet felállítása mellett. Ez a kabinet politikai fórum, amely a kormány tagjainak jelentős részét összefogja. Ha itt konszenzus születik, az szavazatként jelenik meg a Parlamentben. Itt miniszterek ülnek együtt. (A humánpolitikai kabinet tagjai a munkaügyi, a művelődési és közoktatásügyi, a népjóléti, a belügy- a környezetvédelmi és területfejlesztési, valamint a pénzügyminiszter, a kabinet napirendjén lévő kérdésben a feladatköre alapján érintett tárca nélküli miniszter és a szociális válságkezelő programok kormánybiztosa. Elnöke a tudománypolitikai tevékenységet felügyelő tárca nélküli miniszter, a titkára pedig a Népjóléti Minisztérium politikai államtitkára.)- Milyen témákról volt szó eddig?- Éppen a kormány javaslatára foglalkoztunk a nemzetiségek oktatási és művelődési helyzetével és a lakásbérléssel kapcsolatos • törvényjavaslattal. Nemcsak aktuálpolitikai, hanem hosszú távú programok előkészítésével is foglalkozunk. Már az alapelvek szintjén avatkozott be a humánpolitikai kabinet a szociális törvény tervezetébe. Elhelyezve benne azt a keretjellegű elképzelést, amely az ellátási rendszerek koordinálását feltételezi. Hogy célt érjenek a támogatások- Vagyis?-Jelenleg a segélyek, támogatások több területről érkezhetnek a rászorulókhoz és ezek nincsenek összehangolva. így fordulhat elő, hogy egyesek nagyobb támogatáshoz jutnak, míg esetleg a rászorultabbak kimaradnak a körből. Ezért célszerű, hogy szakértői gárda határozza meg a pénzek elosztási rendszerét a rászorultság elvét érvényesítve. Azzal az alapgondolattal, hogy egy minimális összeggel minden együttélő család rendelkezzen. (Családban gondolkozunk, úgy értve, hogy az egyedülélő is egy családot jelent.) Azt a többrétegűséget kívánjuk elérni, ami a nyugdíjkoncepcióban is megjelenik. Vagyis, ahogy van egy alapnyugdíj, ugyanúgy minden rászorulónak alanyi jogon járjon egy minimális összeg. De ez nem a létminimum! Csak annyi, amennyi megóvja az ellehetetlenüléstől, ám nem tart vissza a munkavállalástól. Ebben az elhatározásban a humán tárcák között konszenzus van.- És honnan lesz e célra pénz?- Erre szeretnénk felhasználni egy részt a népjóléti tárca zárolt pénzéből. Egyelőre még felmérésre vár a rászorulók köre, s nem ismerjük a rendelkezésre álló összeget sem. Ezek birtokában határozzuk meg a segély mértékét. Hozzátéve, hogy ez a normatíva bizony kiegészítésre szorul majd éppen az önkormányzatok részéről.- Bizonyára szerepe lesz a humánpolitikai kabinetnek a munkanélküliség kezelésében ...- A segélyezés nem lehet megoldás. További aktív eszközök, intézkedések szükségesek, amelyek az átképzés, a munkahelyteremtés révén enyhítik a gondokat. A humánpolitikai kabinet igénye, hogy a tárcák ismertessék egymással a munkanélküliségről szóló adataikat, s hogy a legújabb információkat is megismerjék. Éppen ezzel összefüggésben a közeljövőben tárgyalja a kabinet együttesen a közoktatási és szakoktatási törvény tervezetet.- És a további témák? Sürgősség és összetartozás- Minden kormányülésen születnek javaslatok és az egyes miniszterek is hoznak megtárgyalni valót. Ezeket aztán sürgősségi és összetartozási alapon rangsoroljuk. Hogy csak az egészségügy területéről vegyek példát, a társadalombiztosítás reformjával kapcsolatban a szak- és fekvőbeteg-ellátásról is tárgyal majd a humánpolitikai kabinet. Csakúgy, mint a demográfiai helyzetről vagy a halálozási okokról és arányokról, s a különböző támogatási rendszerek összecsiszolásáról.-A humánpolitikai kabinetben a humán tárcák miniszterei mellett ott ül a pénzügyminiszter is. Az a pénzügyminiszter, aki még a kabinet létjogosultságát is megkérdőjelezte. Jó hogy ott van ?- Nehezen tudnám elképzelni, hogy éppen a „pénztáros” ne lenne jelen, amikor végülis pénzek elosztásáról van szó. Nagyon helyes ha itt, a kabinetben játszódik le a humán tárcák és a pénzügyi kormányzat véleményének ütköztetése. Nyilván a pénzügyminiszter érzi legerősebben a szorító financiális határokat. Neki kell a jóformán alig létező tartalékkeret iránti igényeket kordában tartani. A jövőre nézve az a fontos, hogy az esetlegesség szoruljon ki a döntésekből. A tárcák ne döntés után, hanem már a költségvetés vitájában jelezzék egyeztetett igényeiket. És akkor kiegyensúlyozottabb lehet az elosztás még ha nem is leszünk gazdagabbak. Kádár Márta Moldova kalandokra készül Tavaly, amikor a magyar irodalom vezéregyéniségei egytől-egyig a könyvesboltoktól való távolmaradásukkal tüntettek, Moldova, akit a rendszerváltás alkalmából az „ávós” Kardos Györgyhöz fűződő viszonya miatt többen megpróbáltak leírni, két kötettel is jelentkezett. Az ördög lapot kér című kis elbeszélésgyűjteményt és A néma súgó című szatirikus kötetet a Pannónia Kiadó jelentette meg. Mindkettő rövidebb lélegzetű írásokat tartalmaz, s olvasóiknak az lehetett a benyomása, hogy 1991 az író számára az átemenet éve volt. Valójában, mint egy inteijújában kifejtette, a szatirikus elbeszéléseknek nagyon is fontos szerepet szánt írói pályáján. Azoknak a lapoknak az olvasói, amelyek megszerezték A félelem kapuja című új Moldova-regény folytatásos közlésének jogát, hamarosan megtudják: a regényíró Moldova sem tűnt el. A félelem kapuja kulcsregény. Mindenekelőtt Moldova regényírói pályája szempontjából, amelyen saját bevallása szerint most jutott el a teljes elfogulatlanságig. Kulcsregény a kor szempontjából is, melynek ez a regény az első irodalmi igényű ábrázolása a rendszerváltozás óta. A félelem kapuja egy ismert ellenzéki szamizdat-szerkesztő édesanyjának meggyilkolásáról szól. Az izgalmas cselekmény és az igénytelen környezet, melyben játszódik, ideális filmanyaggá teszi ezt a könyvet. Ennek tulajdonítható, hogy két filmstúdió is érdeklődik a megfilmesítés joga iránt. A forgatókönyvet Moldova írná. így aztán lehetséges, hogy mire a regény a nyári hónapokban eljut a könyvesboltokba, már a film forgatása is elkezdődik. Hacsak . . . Egy másik izgalmas kaland lehtősége régóta foglalkoztatja az írót. A rendőrség és a börtönök urán a riport most egy újabb kirándulása készül, megint egy veszélyzónába, melynek neve: egészségügy. Rékássy Zoltán Országos szervezet, pécsi központtal Elektrotechnikai szakszövetség Elektrotechnikai Központi Szövetség alakult alig egy hónapja Pécsett, április 6-ai elnökségi ülésükön pedig már a szervezeti működési szabályzatot is megvitatták, s megfogalmazták a társaság távlati céljait és feladatait is. A szakszövetséget a hasonló német (frankfurti központú) szervezet mintájára hozták létre három munkaadói érdekképviselet - VOSZ, IPOSZ, Dél-Dunántúli Gazdasági Kamara - erkölcsi támogatásával. Terveik közt nem kevesebbet fogalmaztak meg, mint szakterületükön belül a mesterképzés, a szakmai oktatás kézbentartását, azaz mit, hogyan, milyen tematika szerint tanuljanak az érintettek. Természetesen a tagság érdekképviselete is alapvető feladat, de talán a legfontosabb célkitűzésük az, hogy visszaállítsák a szakma becsületét-, tisztességes, színvonalas és minőségi munkával. Az önálló szakosztályokat - villanyszerelő ipar, rádió-tv szerelés, villamos berendezés-készülék- és gépgyártás, elektromechanika, elektronika, műszergyártás, telefon és távközlés (telekommunikáció) - főmesterek irányítják, s maguk dolgozzák ki a programjukat is. A szövetség máris félszáz tagot számlál (köztük kecskeméti, nyíregyházi vállalkozókat is), s ez is bizonyítja, hogy nem valami alkalmi társaságról van szó. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) felkínálta szakmai és erkölcsi támogatását, annál is inkább, mert ez a testvérszervezet főként az állami szférában dolgozó szakembereket tömöríti, akik nem rendelkeznek vállalkozói múlttal, s nyilván nem lehetnek vállalkozói célkitűzéseik sem. A tagszervezés a Vállalkozók Országos Szövetségének és az Ipartestületek Országos Szövetségének megyei szervezetein keresztül folyik, s a tervek közé tartozik az ország más vidékén hasonló szándékkal létrehozott társaságokkal való egyesülés is. A német minta adott volt a megalakuláskor, mivel a helyi VOSZ és IPOSZ a korábbiakban már igen jó kapcsolatot épített ki az augsburgi Sváb Kézműves Kamarával, azon keresztül pedig a frankfurti székhelyű Német Kézműves Kamara Központi Elektrotechnikai Szövetség vezetőivel is - utóbbi elnöke egyben az európai szövetségnek is az első embere. Ez az ismeretség máris kamatozik, hiszen a az önálló szakosztályok főmesterei május 4-10 között tapasztalatcserére Augsburgba utaznak. Még ugyanebben a hónapban újabb 20 fős szakszövetségi csoportot fogadnak az Augsburg környéki német kollegák, ahol a közös munka eredményeképpen a mieink megismerik a szerelési technológiákat, így később a hazai gyártásra, bedolgozásra is lehetőségük nyílik. Összegzésképpen az elnökség úgy fogalmazott, akkor lesz vonzó a szövetség tagjává válni, ha a kezdeti eredményekkel vonzóvá teszik tevékenységüket, aztán pedig már nincs megállás. M. E. B.
