Új Dunántúli Napló, 1992. április (3. évfolyam, 91-119. szám)
1992-04-22 / 111. szám
1992. április 22., szerda üj Dunántúli napló 9 Az Új Dunántúli Napló politikai vitafóruma Gödöllő '92 Amikor 1989-ben elkezdtük a Kereszténydemokrata Néppárt szervezését, nem gondoltam volna, hogy három év múlva parlamenti pártként kongreszszust fogunk tartani. Pedig most arra készülünk, Gödöllőn kongresszus lesz a keresztény eszmeiség jegyében. A többhónapos szellemi előkészítő munka meghozza az eredményt, és kialakul egy - európai mércével is - elfogadható kereszténydemokrata pártprogram. Szükségünk lesz rá, mivel eddig sokszor az ellentétek jellemezték pártunkat. A választásokon elért tétova eredményeink ellenére parlamenti tagsággal bírunk. Vagy: a média által oly sokszor ilyen meg olyan színűnek mondott pártunk a választások óta közel hatszorosára növelte tagságát. Pártunknak ott van a helye a politikai palettán azért is, mivel a társadalom egy része elfogadott egy keresztény világnézeti alapon épülő pártot. És mellettünk szól: a magyar államiság ezeréves fennmaradása azért volt lehetséges, mert szorosan kötődik a Szent István által meghatározott úthoz, a kereszténységhez és ezáltal Európához. Kongresszusunkkal ezt kívánjuk hangsúlyozni. És az erkölcsi megújulást, amely nélkül nincs sem gazdasági, sem oktatási, sem más megújulás, amit annyira vár mindenki. De ehhez nemcsak jó gondolatok és több ezeréves etalon, hanem hiteles emberek is kellenek. A következő kérdés, amit a kongresszus sarokkövének tartok, ami a kereszténydemokrácia alapelvet is: minél jobban csökkenteni az államhatalom szerepét. A subszidiaritás elvét kell kihangsúlyozni, vagyis amit egy kisebb közösség meg tud oldani, azt ne egy nagyobb közösség kívánja megtenni. Mindezekhez még egy fontos alapelvet, meg kell említeni: jó gazdaságpolitika nélkül nincs jó szociálpolitika sem. Az elmondottak szellemében kívánok jó munkát Baranya megye minden KDNP-küldöttjének. Perényi József KDNP megyei titkár A születő kisebbségi törvény alapján Térségi programot! Huszonötezer cigány él Baranyában Baranya megyében megközelítőleg 23-25 ezer (országosan 600-800 ezer) cigány él. Jelenlétük az összlakossághoz viszonyítva 167 településen 5,5% feletti, ebből 30 településen 30% feletti. Ezen települések mindegyike az aprófalvas településkategóriába tartozik, itt él a cigánylakosság 15%-a. A cigányok érdekképviselete, érdekvédelme az elmúlt néhán\ évben sokat javult. A létrejött szervezetekben egyre többen vállalják cigány származásukat. Jelenleg hat megyei szintű szervezetünk működik: a megyei Független Cigány Szövetség. Fii Cu Női, Cigány Kulturális és Közművelődési egyesület. Független Ifjúsági Szervezet, a Független Cigány Szövetség Öreg Rajkó Zenészek Szervezete és a Sumonyi Cigányok Kulturális Népi Szövetsége. Többen tanulnak tovább A korábbi politika a cigánygyerekek oktatásában való részvételét nem nemzetiségi kérdésként kezelte. Döntően szociális és szocializációs kérdések motiválták az agitációt a cigány gyerekek óvodai elhelyezésében. Ennek eredményeként egy évtized alatt, kb 400-ról 1100-ra nőtt a napközi-otthon óvodai ellátásban részesülő cigány gyerekek száma. Az általános iskolai tagozatok közötti megoszlás a 80-as évek végére (alsótagozatos 58%, felsős 42%) lényegesen javult, amit feltehetően a cigány tanulókkal foglalkozó pedagógusok premizálása is eredményezett. Az általános iskolát eredményesen befejező cigánytanulók 79%-a továbbtanul (74% szakmunkásképzőben, 4%-a gimnáziumban és 2%-a szakközépiskolában), de mintegy 30%-uk lemorzsolódik, így a felsőfokú oktatási intézménybe elenyésző számban jutnak. A gyógypedagógiai intézetben és a gyermekotthonokban a cigány gyerekek közel 2/3-os arányban vannak jelen. A kisebbségpolitika és a nemzetiségi kultúra nagy nyeresége a televízió cigány magazinja, a cigány nyelvű rádióadás. A nemzetiségi lakosság nagyra értékeli ezeket az adásokat, ugyanakkor természetes igényük a műsoridőt bővíteni. A cigány lakosság helyzetének javítása, beilleszkedésük segítése, az elmúlt években (évtizedekben) és a megye fórumain viszonylag gyakran szereplő téma volt. Miután a korábbi időszakban a cigány etnikumot nem kezelték nemzetiségként, a velük való foglalkozás elsősorban szociális, szociálpolitikai kérdésekre terjed ki. Sok a munkanélküli Ez indokolja, hogy e kérdésről külön szóljunk. A cigány lakosság életkörülményeinek javítása tekintetében az elmúlt két évtized egyik legjobban mérhető jelentős akciója volt a cigánytelepek folyamatos felszámolása. 1961-ben 167, 1980-ban 12 cigány telep volt a megyében, melyen 1759 fő élt. Jelenleg egy. A cigány lakosság 24%-a él ma többszörösen hátrányos helyzetű (67) településen. Az általuk vásárolt lakások már a megvétel időpontjában is többségében korszerűtlenek, egészségtelenek. Állaguk a megfelelő karbantartás hiánya miatt tovább romlik. A hetvenes évek egyenletes, majd a nyolcvanas évek elejének ellentmondásos fejlődése a foglalkoztatottság területén teljesen megváltozott. A munkavállalás fő korlátja az aprófalvas településszerkezetből adódó helyi munkalehetőség hiánya, valamint az alacsony képzettség. Az ingázást vállaló férfiakat a szerkezetátlakítás miatt sorra bocsájtják el munkahelyükről. Egyre több vállalat szünteti meg munkásjáratait. E tendencia egy 15-20 éves lassú, de kedvező irányú folyamat visszafordulásával jár, amely újból elősegíti a kedvezőtlen jelenségek növekedését (szociális problémák, bűnözés stb.). Alig történt előrelépés a foglalkozás minőségét illetően (9% szakmunkás, 22% betanított munkás, 69% segédmunkás). A hagyományos cigány foglalkozást űzők, - kosárfonók, faragók, zenészek - száma minimális. A megyénkben élő cigánylakosság a beilleszkedés fokát tekintve erősen differenciálódott. Megtalálható közöttük a szociálpolitikai szempontból támogatásra szoruló, de a már beilleszkedett, betanított munkás, az adminisztratív dolgozó, akik közül sokan átlagon felüli anyagiakkal rendelkeznek. Ehhez hasonló képet mutat a közéleti tevékenységük is, amit kifejez különböző szervezetekben, választásokban való aktív részvételük. Baranya megyében 1984-ben kezdődött meg a cigánycsalád-gondozói hálózat kiépítése. 16 településen 18 tiszteletdíjas családgondozó működött. A városokban főállású gondozó tevékenykedett. A munka komplex családvédelemre irányult, de anyagi eszközök hiánya miatt 1990 december 31-el munkájukat be kellett szüntetni. Fenyeget a felmorzsolódás Ma az etnikai kisebbségek problémái jelentős mértékben megegyeznek az államalkotó többségével, de azokhoz mindenkor további sajátos gondok is tapadnak. A kisebbségeknek - a politika minden tisztessége és jószándéka ellenére is - az asszimilálódás, a felmorzsolódás veszélyével kell megküzdeniük. Éppen ezért fel kell készülni a nemzeti és etnikai kisebbségi törvény végrehajtásából adódó térségi feladatok kidolgozására. Kalányos Ferenc a Független Cigány Szövetség Baranya Megyei Szervezetének elnöke Programot hirdet a KITTI A Kolping Ifjúsági Társadulomvédelmi és Továbbképző Intézet, a „KITTI” hármas célt tűzött maga elé. A kallódó, otthontalan, céltalan, szenvedélybetegségekbe, vallási és politikai devianciákba menekülő, bűnözésbe sodródó fiatalok hasznos tevékenységre való nevelését, pályaorientációval egy sikeres életre való indítását. A munkanélküliek át- és továbbképzését. Az öregek gondozását, egyrészt az aktív, a nyugdíjazást feloldhatatlannak tűnő lelki megrázkódtatásként átélők foglalkoztatása, másrészt a betegek, a szociálisan rászorulók gondozása formájában. Fontosnak látjuk, hogy a társadalmi értékítéletet pozitív irányba megváltoztassuk és az amatőr sport kiszélesítésével az egészséges életmódra való áttérést elősegítsük. Ezen céljaink elérésében programokat szeretnénk indítani és ebben segítő társakat keresünk. A KITTI szeretné feleleveníteni a hajdan pezsgő, a város figyelmét felkeltő diáksportot. Szeretnénk elérni, hogy a diáksport ne kötelezően előírt, rutin feladat legyen, hanem visszakapja a profisport mellett a régi rangját. A régi pécsiek közül talán még sokan emlékeznek a Pius és a Ciszterci gimnáziumok között lejátszott városi hírű labdarugó mérkőzésekre, de korosztályom Nagy Lajos gimnazista kosárlabdázói adták a magyar ifjúsági kosárlabda válogatott gerincét, azzal egyenlő volt, a Gépipari Technikum labdarugói és a Széchenyi gimnázium kézilabdázói is országos hírnek voltak. Szeretnénk ezeket a sikereket visszaállítani. Ezért keresünk sponzorokat, akik vállalnák az 1992/93-as tanévben az iskolák között bajnokságok ünnepélyes és rangjának megfelelő lebonyolításának és díjazásának költségeit a KITTI alapítványon belül (az alapítvány címe: 7621 Pécs, Szent István tér 9. Kolping Székház, tel.: 12-008). A KITTI a családon belül folytatott amatőr sport fejlesztése érdekében ez év őszén „családi tenisztornát” szeretne rendezni női, férfi és vegyes párosban, amely során szülőkből, szülők-gyerekből, gyerekekből, rokonokból, barátokból kialakított párosok mérkőznének meg a bajnoki címekért. Az idén még megyei bajnokságként indított versenyt a Kolping mozgalomra alapozva szeretnénk országos versennyé fejleszteni. A verseny lebonyolításához és díjazásához keresünk sponzorokat, segítőket. A versenyen való részvételt írásban az alapítvány címére kérjük leadni, jelentkezni a verseny napjáig, a sorsolásig lehet. Minden segítséget előre is köszönünk. Dr. Nádor András a KITTI Alapítvány Kuratóriuma elnöke Drágán termel a mezőgazdaság? Az ország közvéleményét - de legkiváltképp a szakmabeliekét - a mai napig is foglalkoztatja a mezőgazdasági üzemek (szövetkezetek, állami gazdaságok, magántermelők) 1991-es gazdasági évének tragikus eredménye. Gyakran találkozom ezzel a témával kapcsolatos viták során döbbenetes tájékozatlansággal, ezért szeretném a sok és egymással összefüggő befolyásoló tényezők közül egyet, az agrárollót, illetve annak alakulását bemutatni, hogy ezáltal érhető legyen: nem az agrártermelés a drága. Ugyanis az agrárolló az alábbi táblázat szerint alakult az utóbbi 20 évben: (megjegyzem: az 1991-es adatsor kalkulált): Az agárolló alakulása 1970-1991. Év mg.-i termeléshez használt ipari termékek árindexei Mg.-i termékek felvásárlási 1970 100,0 100,0 1975 113,2 115,3 1980 165,0 143,4 1985 217,9 172,7 1986 222,2 179,2 1987 230,4 187,7 1988 248,1 194,4 1989 192,3 230,4 1990 425,3 296,1 1991 616,3 296,1 Az elmúlt két évtized alatt tehát az agrárolló nagyon kinyílt; a mezőgazdasági termékek ára alig háromszorosára, míg a mezőgazdasági termelésben felhasznált ipari eszközök ára több, mint hatszorosára növekedett. És ezt még magyarázni kell?! Deutsch Péter, Bogádi „Zengő Gyöngye” Tsz. Mi jöhet még lakásügyben? Az 1992. április 9-i közgyűlésen elhangzott; „több mint tízszer foglalkoztunk a lakáseladásokkal, így már nem tudunk újat mondani egymásnak”. Emlékezetem szerint háromszor foglalkozott a közgyűlés „érdemben” a témával, ezeken az érintettek egy része is jelen volt. Az önkormányzat megalakulásakor - nagyon helyesen - felfüggesztették a tanácsi bérlakások további privatizációját. 1991-ben azonban a „polgárok tömeges nyomására” ismét elkezdték a lakások eladását. Ha ez igaz, akkor talán célszerűbb lett volna a jelentkező „tömegeknek” eladni a lakásaikat és nem kiküldeni egy messzemenően fenyegető, határidős árajánlatot olyan igazi tömegnek, akiknek eszük ágában sem volt megvenni ilyen magas árért a lakásukat. 1992. január 16-án dr. Csordás Gábor előterjesztésében hangsúlyozta fenyegetettségünket és az önkormányzat hibáját abban, hogy megszakította a lakáseladási stoppot és így létrejött egy óriási árkülönbözet ugyanazon lépcsőház lakásai között. (1.500.000 Ft tanácsi rendelet alapján és 170.000 Ft az új áron) Kérte, hogy ezt a hibát méltányossági alapon orvosolja a közgyűlés. Ezt a ránk nézve súlyos hibát dr. Mikes Éva helyettes polgármester nem ismerte el, de nem állt a méltányosság útjába. A szavazásnál viszont több volt a tartózkodás, mint az igen és a nem együttvéve. így is el lehet vetni egy előterjesztést. Legközelebb a közgyűlés 26-án foglalkozott a témával, ahol az előterjesztő 1991.junius 12-től fogadta el a jogorvoslatot. Ezt a közgyűlés leszavazta, viszont megszavazta, hogy megvizsgáltatja az 1991. január 1-től 1991. szeptember 1-ig történő lakáseladások kártalanításának vagy kárpótlásának lehetőségét. A következő közgyűlés határozatképtelenség miatt nem foglalkozott ügyünkkel. A 2047 aláírás folytán 1992. március 26-án megtartott közgyűlés megfeledkezve az előző közgyűlésen megszavazott kárpótlási lehetőség vizsgálatáról, arról szavazott, hogy egyáltalán foglalkoznak-e a lakáseladások visszásságaival (megszavazva 26 igen és 11 tartózkodás). Szavaztak továbbá népszavazás ügyben (20 igen, 4 tartózkodás és 12 nem). Az esetleges népszavazás semmiképpen nem hozhat valós értékelhető eredményt, és ha ez mégis bekövetkeznék, az önkormányzatot terhelné minden felelősség. (Sokkal nagyobb horderejű dolgok fulladtak érdektelenségbe.) Megdöbbentő az, hogy az SZDSZ frakcióvezetője bírósági felelősségrevonással fenyegetőzött, mert az előző felszólalásban elhangzott, hogy 1991. július 12-e előtt egy héttel is az INKÖZ 30-40%-os lakásérték növekedésről beszélt. Számomra ez is ijesztő volt, nem különben az az álhír, hogy a lakbérek 3-4-szeresére nőnek. Elhangzott, hogy több 10 millió Ft-ról van szó és kinek a zsebéből vegyük ki ezt az összeget? Szeretném megkérdezni: mi a károsultak zsebéből ki lehet, és ki lehetett venni? A múlt bűneit sajnos nem tudjuk jóvátenni, de azt elvárjuk, hogy a jelen hibák orvoslást nyerjenek. Addig a milliókkal való dobálózást nem tartom elfogadhatónak, míg konkrét szám nem áll rendelkezésre. Elképzelhetőnek tartom, hogy a részletfizetők, ha az új áron fizethetik be tartozásaikat, a befiz’etésekből kárpótolhatóak lennének a készpénzért vásárlók. A FIDESZ az első közgyűlésen a méltányos rendezést nem vitatta, de tartózkodott a szavazástól, így gáncsolta el a javaslatot. A másodikon a kárpótlást jogosnak tartotta és lehetőségének vizsgálatára szavazott. A harmadikon mindent feledve népszavazást javasolt. Ugyan mi jöhet még? Bódis Norbert Pécs, Kolozsvár u. 9.
