Új Dunántúli Napló, 1992. április (3. évfolyam, 91-119. szám)
1992-04-22 / 111. szám
1992. április 22., szerda új Dunántúli napló 5 Pályázat a megye hagyományaiért A Baranya Megyei Közgyűlés Oktatási-, Kulturális és Sportbizottsága még tavaly hirdetett pályzatot a megye oktatási, kulturális és sport hagyományainak ápolására. Segíteni kívánták az iskolán kívüli nyelvoktatást, az iskolai kulturális életet, a számítástechnika-oktatást, az amatőr művészeti mozgalmakat, sportmozgalmat. A rendelkezésre álló összeg eredetileg 750 ezer forint volt, ám végül 920 ezeret osztottak szét. Ezzel szemben a beérkezett 316 pályázat - úgy, hogy közülük 52 összeget fel sem tüntetett - több, mint 14 millió forintos támogatást igényelt. A pályázatokat négy kategóriába sorolták, aszerint, hogy oktatási, kulturális vagy sport témakörben jelentkeztek, s kialakítottak egy „Egyéb” kategóriát is a másirányű célkitűzéseknek, de ezeket az igényeket nem nagyon tudták figyelembe venni, mert nem tartoztak kifejezetten a pályázat céljai közé. így is több, mint 70 pályázat nyert el támogatást, melyeknek összege a kiírás szerinti egyszeri 5-50 000 forint. M. K. Magyarok Horvátország újjáépítéséért A hazai építő- és építőanyag iparban dolgozók széles köre fontolgatja a jugoszláviai újjáépítésben való részvétel lehetőségeit. A fővárosi székhelyű IPOSZ-Intermerkant Kft. a legelsők között kezdett mindennek országos szintű szervezéséhez, s máig 13 ezer - Baranyából 6-7000 - ember jelentkezését fogadták. A vállakozói szférán túl a kormány is hozzálátott az előkészületekhez. A kormány menedzseli a vállalkozókat, de hitelgaranciát nem vállal. A harcok egyes térségekben ma sem szűnnek, kétséges a közeli béke. Darvas Istvánt, az Intermerkant ügyvezetőjét kérdeztük; a kezdeti optimizmushoz, lendülethez képest hol tartanak ma az előkészületekkel. Az IPOSZ delegációja április elején Zágrábban tárgyalt a Horvát Iparosok Szövetségének vezetőivel. Tart még a háborús károk felmérése, s annyi már bizonyos, hogy az ország épületeinek 40 százaléka pusztult el, 160 temploma rongálódott meg. Jelentős mezőgazdasági termékhiányra számítanak, hiszen sok helyütt elmaradt a vetés. Az ipari termelés ugyancsak szinte teljesen leállt a háború sújtotta vidékeken. Az elszegényedett Horvátország külföldi segélyekre, kedvező kamatozású kölcsönökre számít. Ám az újjáépítést még idén szeretnék befejezni. A magyar kormány álláspontja szerint az újjáépítésben csak vállalkozói - üzleti - alapon lehet részt venni. A munkához szükséges információkat az illetékes minisztériumok továbbítják az érdekképviseleti szerveknek. A Horvát és a Magyar Kereskedelmi Bank, negyedévenként 300 ezer dolláros hitelkeretben állapodott meg. Az áruforgalmat nem korlátozzák, bárki bekapcsolódhat, ha megfelelő import árut vagy szolgáltatást tud szerezni exportjáért cserébe. A külföldiek munkavállalására vonatkozó törvényeket március végén alkották meg a horvát döntéshozók, s hamarosan a végrehajtási utasítással is elkészülnek, amelyet elküldenek az IPOSZ-nak. A Horvát Iparkamara partneri készségéről biztosította az IPOSZ-Kft-t. Az IPOSZ tájékoztatást kért egy építőipari munkás költségeiről, a magyar árajánlatokat pedig a napokban küldik Zágrábba. Az építőiparban 6-10 márka a bruttó óradíj Horvátországban. Nyersvas, lemez, réz, alumínium anyagokból, horganyzott lemezből, fa- és fűrészáruból, cserépből korlátlan mennyiségben vennének át. Az Intermerkant Kft. a továbbiakban a Horvát Iparkamarán keresztül közvetlenül a horvát vállalkozókkal igyekszik megállapodásokat kötni, de konkrét munkavállalásra még nem tesz ígéretet. Tröszt E. ✓ Átvonult az orosz ENSZ- kontingens Kedden reggel, 7 óra 43 perckor az utolsó orosz békefenntartó ENSZ-katona is elhagyta Magyarország területét, s a délszláv államokba érkezett. Mint Zubek János határőrségi szóvivő az MTI kérdésére elmondta: az átvonulás öt napig tartott. Ez idő alatt 5 szerelvény 132 vagonnal, a szükséges technikai eszközökkel - ennek számát az oroszok nem közölték - és 407 személlyel Hegyeshalomnál lépett be, és Kelebiánál hagyta el a magyar területet. Az orosz békefenntartó erőt a Németországból kivonuló volt szovjet csapatokból állították össze. Közoktatási fórum Lánycsókon A közoktatás helyzetéről, az új nemzeti alaptantervről tartanak nyílt fórumot és konzultációt Lánycsókon a népház nagytermében április 23-án, csütörtökön 15 órai kezdettel Beke Kata és Dr. Jánosi György országgyűlési képviselők, Szöllősi Istvánná, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke valamint Szilágyiné Szemők Judit, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium munkatársa részvételével. A beszélgetést dr. Bemáth József, a Baranya Megyei Pedagógiai Intézet igazgatója vezeti. „Ormánysági” vetélkedő Az Ormánság hagyományainak ápolása céljából általános iskolásoknak rendez vetélkedőt a Kiss Géza Társaság Vajszlón, április 25-én délelőtt a Művelődési Központban. A résztvevők szülőfalujukat, valamint nagyszüleik életének jellegzetességeit mutatják be, felelevenítve egyben nyelvi örökségüket is. A legjobb csapat tagjai május 4-én Pécsett, a Művészetek Házában megrendezésre kerülő „Ormánysági” esten is szerepelnek. Boltok árverése Állami üzletek előprivatizációs nyilvános árverését tartják csütörtökön és pénteken 9 órakor a Baranyaker Rt. pinceklubjában. Az április közepi határidőre negyvenhetén jelentkeztek a meghirdetett tíz boltra (köztük a Kun Béla téri Vasboltra, a Kórház téri Zár-lakat-vasalás boltra, a Bajcs-Zs. utcai Edényboltra). Mindkét napon öt-öt üzlet kerül kalapács alá. A nyilvános árverezés izgalmasnak ígérkezik, hisz van bolt, amelyikre tizenegyen jelentkeztek. A Megyei Könyvtár lexikonaiból a fényképeket is kivágják Fotó: Läufer László Mint a könyvégetés ... Összefogás is lehet a vandálok ellen Ugye, sokak számára ismerős a könyvégetőkről szóló figyelmeztetés, miszerint akik könyvek égetésével kezdik, azok emberek égetésével végzik. Ismét ideje lenne egy hasonlóan drámai figyelmeztetésnek. Mert manapság - ha nem is égetésekről -, de döbbenetes könyvcsonkolásokról számolnak be a szakemberek. Surján Miklós, a Baranya Megyei Könyvtár igazgatója, Fegó Lajos, az olvasószolgálati osztályvezető-helyettes és Szálai Imre, a JPTE Tanárképző Kar könyvtárának olvasószolgálati csoportvezetője jóformán egybehangzóan állította, hogy az olvasók egy kisebb hányada, kisdiákok, középiskolások, egyetemisták, tanárjelöltek és tanárok, felkészülésük idején nem a jegyzetelést vagy a bárki által hozzáférhető, mindössze pár forintnyi olcsó másolatkészítést választják a számukra szükséges egy-egy oldalról, hanem kitépik vagy kivágják a gyakran nagy értékű, szinte pótolhatatlan könyvek, folyóiratok jónéhány lapját. Ha más könyvtárak segítenek - tudtuk meg tőlük -, esetenként megoldható a hiányzó oldalak beszerzése, de így is jelentős összegekbe kerül a drasztikusan megcsonkított könyvek átköttetése. Arról nem is beszélve, hogy bizony, sokan egyszerűen „elfelejtik” visszahozni a könyvritkaságokat. Ráadásul akkor, amikor a könyvtáraknak (is) meglehetősen nehéz az anyagi helyzete. És még nem is szóltunk arról, hogy lényegesen kevesebb kötetet tudnak beszerezni egyre inkább szűkülő anyagi lehetőségeik miatt. S éppen ezért kellene belátni, hogy egy közkönyvtár nem egyéni célokat szolgál. Mert akik könyvcsonkítással kezdik ... Az ilyen magatartás megakadályozása és az értékek védelme érdekében a megye könyvtárai megpróbálnak öszszefogni. Terveik szerint, ha tettenérik a vandálokat, kizárják őket nemcsak abból a könyvtárból, amelynek tagjaik, hanem a társkönyvtárakból is. Mindamellett erről a lépésükről az illető tanintézetét vagy a munkáltatóját is tájékoztatják. Ruzsinszky Általános horgászati tilalom a Balatonon Az angolnát továbbra is halásszák Keddtől egy hónapon át, május 20-ig tartó általános horgászati tilalom lépett életbe a Balatonon. A cél az, hogy a halak természetes szaporodását ne háborgassák az ilyenkor könnyű zsákmányt találó orvhorgászok. A balatoni halgazdaság halőrei, valamint a MOHOSZ ellenőrei rendszeresen járják a partot, s akit tetten érnek, szabálysértés miatt feljelentik. Ä tilalom nem vonatkozik a Sió zsilipnél felállított angolnacsapdákra, ahol továbbra is - a víz szintjétől függően várhatóan még ezen a héten - tart az angolnák kifogása. Az eddigi zsákmány százötven tonna, s ez háromszor több a múlt évben kifogottnál. A tervek szerint az idén még mintegy ötven tonnányi „kígyóhalat” fog ki a Balatonból a halgazdaság. A zsákmány nagy részét külföldön értékesítik. Á halászok mellett a sporthorgászoknak is jó évük lehet, legalábbis ami az angolnát illeti, hiszen a tilalom után várhatóan feloldják a darabkorlátozást. A főidényben naponta átlag húszezren próbálják ki horgászszerencséjüket a tavon. Új számítástechnikai szaklap Itt a Heti CHIP Új számítástechnikai és informatikai szaklappal lett gazdagabb az újságpiac, megjelent ugyanis a Heti CHIP elnevezésű információs magazin, amely nemcsak számítástechnikával, hanem távközléssel és irodatechnikával is foglalkozik. A Heti CHIP azért kíván nemcsak a kompjuter-technikával, hanem a hozzá kapcsolódó távközléssel és irodatechnikával is foglalkozni, mert - Takács Gitta főszerkesztő megfogalmazása szerint - e területen minden mindennel összefonódik, s aki nem járatos a piacnak e túlzsúfolt szeletén, annak az itt zajló folyamatok már-már áttekinthetetlenek. A lap hírekkel, adatokkal ár- és műszaki információkkal, elemzésekkel szeretné segíteni a szakemberek tájékozódását. A lapot Amerikában és Nyugat-Európában már régen alkalmazott terjesztési módszerrel díjmentesen terjesztik, elsősorban a döntéshozó közép- és felső vezetők között. A lap, amelyet 10 ezer példányban nyomnak, 2000 példányban kerül csupán az utcára, ennek bevételéből és a hirdetésekből befolyó pénzekből tartják fenn az újságot. Kicsi a pécsi Vásártér A pécsi Vásártér jelenleg 24 hektárnyi helyet foglal el. Hétköznap elegendő ez a terület a kereskedők, az érdeklődők és a vásárlók befogadására. Múlt évben csak a havonkénti nagyvásárokon bizonyult szűkösnek a Vásártér: ekkor a környező utcák minden talpalatnyi helyét elfoglalták a parkoló autók. Év elejétől a hóközi, vasárnapi vásárokon is óriási a zsúfoltság. A hivatalos kereskedői engedéllyel rendelkezők száma ugrásszerűen nőtt - hétvégeken 700-800-an kínálják portékáikat a „sátras” részen. A zsibin minden helyet hamar elfoglalnak az alkalmi árusok. Az autók nagy része hétvégeken továbbra is kiszorul a régi kertvárosi utcákba. Márfy Miklós a Piac és Vásárcsarnok Felügyelőség igazgatója a tarthatatlan állapot megoldásán töpreng munkatársaival. Mint mondotta, a közelben több lehetőség adódott területbővítésre. Legcélszerűbb megoldás a szomszédos Sopianae Gépgyár tízezer négyzetméternyi parlagterületének „bekebelezése”. Itt ezer autó befogadására alkalmas parkoló alakítható ki. Ehhez kérték a pécsi önkormányzat és a Sopianae Gépgyár segítségét. Ä meglévő belső területet folyamatosan korszerűsítik: a régiségvásárosok által használt, hatezer négyzetméternyi részt lebitumeneztették, kőzúzalékkal leszóratták. A jobb közlekedés érdekében a meglévő autóparkolóknál új forgalmi rendet alakítanak ki. Emiatt a büfésor mögötti területet már lezárták. A Szilva úti /Bőrgyár mögötti/ bejáratot egy sávval növelik. Szükséges lenne ezzel egy időben a hidat is bővíteni, kétsávossá szélesíteni. Á. E. A régiségvásár területe már új burkolatot kapott Fotó: Läufer László Cáfol a HM: marad a 12 hónap A Honvédelmi Minisztérium megbízott szóvivője az MTI kérdésére kedden határozottan cáfolta azt a napokban szárnyra kelt híresztelést, amely szerint tervezik a jelenleg 12 hónapos sorkatonai szolgálati idő jelentősebb meghoszszabbítását. Tikos László alezredes hangsúlyozta: sem a minisztérium, sem pedig a Honvéd Vezérkar nem tervez ilyen intézkedést, sőt, távlatilag a szolgálati idő további csökkentését fontolgatják, de ehhez még számos feltételnek kell teljesülnie.
