Új Dunántúli Napló, 1992. április (3. évfolyam, 91-119. szám)

1992-04-21 / 110. szám

6 aj Dunántúlt napló 1992. április 21., kedd Kötelező gépjármű-utánképzés Mikor és miért? 1992. január 1. után jelentős változások történtek a bevont vezetői engedélyek, igazolvá­nyok, (lassújármű, segédmotor­kerékpár, fogathajtó, stb.) visz­­szaszerzését illetően. A vezetői engedély csak akkor kapható vissza, ha a bevonás ideje lejárt és a járművezető a számára előírt utániképzési programot is elvé­gezte. Korábban a vezetői engedély visszaadásának - ha azt 1 évre vagy annál hosszabb időre von­ták be - új elméleti és gyakorlati vizsga sikeres letétele volt a fel­tétele. Ez kevésbé igazodott az eseményhez és az egyénhez. Célirányos korrekció A kormány 139/1991-es ren­deleté az 1988.1-es törvény alap­ján a megyei Közlekedési Fel­ügyeleteket jelölte ki az után­­képzés feladatainak elvégzésére, koordinálására. Az utánképzés célirányosan korrigálja a „rosz­­szul”, szabálytalanul vezetők hi­báit, hiányosságait. Költségeit a kötelezett viseli, ami progra­monként 3500 Ft és 14 100 Ft között változik, az egyéniesített programot háromtagú feltáró bi­zottság jelöli ki az utánképzésre kötelezett számára KRESZ, ve­zetési próba, pszichológiai fel­mérés alapján. Az I. és II. prog­ram közlekedési, vezetéselméleti és gyakorlati ismereteket ad és vizsgával zárul. A III-IV. prog­ram csoportfoglalkozások vizs­gakötelezettség nélküj. A kül­földi tapasztalatok 20-30%-os baleset- ill. szabálysértés-csök­kenést regisztráltak e metodikai rendszer bevezetésének követ­kezményeként. Milyen negatív közlekedési cselekmény következményeként kell számolnunk a jogosítvány bevonásával ill. utánképzésre való kötelezéssel? 1992. első és második hó tapasztalatai alapján a leggyakrabban előforduló ese­tek:- ittas vezetés (balesettel, bal­eset nélkül)- sebességkorlátozás jelentős túllépése ( A gyorshajtás egy bi­zonyított esete is elég, ha a meg­engedett legnagyobb sebességet - egyharmadával - lépjük túl. Ha a „sebességkorlátozás” jelző­tábla 60 km/h alatti értéket jelöl, akkor a gyakorlat szerint 50%-kal való sebesség-túllépés már a vezetői engedély bevoná­sát jelenti.)- vasúti átjáró tilos jelzésének figyelmen kívül hagyása,- rendőr, ill. forgalomirányító fényjelző készülék tilos jelzésé­nek fogyelmen kívül hagyása,-áthaladási elsőbbség és az előzés szabályainak durva meg­sértése,- a fényszóró tompítására vo­natkozó kötelesség elmulasztása, -jobboldali közlekedés sza­bályainak durva megsértése, -üzemképtelen kormány- ill. fékberendezésű járművel való közlekedés. Tehát ezek voltak az ún. kie­melt szabálysértések, amelyek­ből elég egy bizonyított eset a vezetői engedély elvételéhez. A kisebb fokú szabálysérté­seknél - két éven belül - három határozattal „dokumnetált” sza­bálysértés esetén is köteleznek utánképzésre. Ide sorolható az is, ha három szabálytalan parkolás miatt jogerős határozattal elma­rasztalják a járművezetőt. Nem kell utánképzésben részt venni annak a vezetőnek, akit helyszí­nen megbírságolnak, aki anyagi kárral járó (biztosító hatásköré­ben lebonyolítható) kár­eseményt okoz pl. parkoló jár­művet megrongál. Az ilyen ese­mények nem tartoznak utánkép­­zési kötelezésre, ezért hátrányok nélkül betétlap hagyásával, biz­tosítóhoz bejelentéssel a jövőben is vállalni kell a károkozást. Az utánképzés tapasztalatai Vezető helyen van a KRESZ-szabályok nem tudása (előzés, vasúti átjáró, párhuza­mos közlekedés, kijelölt gyalo­gátkelőhely, fékút, féktávolság, centrifugális erő, fizikai törvény­­szerűségek ismeretének hiánya). Főként az ittas vezetők elköve­tők esetében a háttérben családi, munkahelyi fel nem dolgozott negatív események bújnak meg. A kiszolgáltatott, megsértett és ezt „kezelni” nem képes ember sokszor a közúton vezeti le, adja tovább sértődöttségét, indulatait. Az utánképzésre kötelezés vizs­gálatánál az alapképzésre is visz­­sza kell tekinteni. Gyakran kérdezik meg tőlünk; hol, melyik képzőszervnél tanul­junk autót vezetni? Erre nagyon nehéz a válasz. A tanácsunk, hogy aki vezetői engedély meg­szerzésére szánja rá magát, elő­ször tájékozódjon. Hosszabb tá­von nem mindig a legolcsóbb, leggyorsabb a legjobb. Gyakran megtévesztőek a csábítónak ígérkező, valójában azonban rossz ajánlatok. A frissen megszerzett vezetői engedéllyel még „kezdő” veze­tők leszünk. Ha valaki tisztában van saját vezetési tudásának ha­táraival, tudja azt, hogy az, amit „még” nem tud, ez a kisebb baj. Általában mindenki igyekszik tudásának hiányosságait kikü­szöbölni, bepótolni. Akkor kö­vetkezik be a nagyobb gond, ha más, pl. egy baleset vagy a bíró­ság ill. a rendőrhatóság mutat rá az adott személynél a járműveze­tési képességek, az ismeretek, ill. a közlekedési magatartás hiá­nyosságaira. Ha valaki kockáz­tat, annak számolnia kell a bír­sággal, vezetői engedélyének bevonásával, és ezt követően az utánképzésre kötelezéssel. Szécsényi András Baranya Megyei Közlekedési Felügyelet A képzésnek otthont adó ATI épület Pécsett Fotó: Läufer L. Lótenyésztés - új szervezetekkel Ne búsuljon a ló! (MTI-Press) - Évtizedek óta kong a vészharang a magyar ló­­tenyésztés jövője felett. A sta­tisztikák is arra utalnak, hogy ez a talán legkedvesebb haszonál­lat lassacskán már csak a sport- és versenypályákon, a lovas panziók és néhány megszállott lóbarát portáján, no meg az ál­latkertben lesz föllelhető. Hi­szen Magyarországon a háború előtt - például 1935-ben - 886 ezer lovat számláltak, ma pedig alig 78 ezerre tehető a számuk. Ez még a nagy világégés után összegyűjtött állománynak is csupán egynegyede. Már nem vagyunk lovasnemzet- Érdemes föltennünk a kér­dést: Magyarországon a 78 ezer ló sok vagy kevés?-Erre nem nekünk, hanem az életnek, pontosabban a gaz­daságnak kell a választ megad­nia - vélekedik dr. Pataki Ba-I lázs, a Mezőgazdasági Minősítő Intézet lótenyésztési osztályá­nak helyettes vezetője. - Azok, akik ma lovat tenyésztenek, négy csoportba sorolhatók. Az elsőbe azok kerülhetnének, akik a lovat használati céllal, tehát hagyományos szerepkörére te­nyésztik. Meg kell mondanom, ez - sajnos - meglehetősen ala­csony szintű reprodukciót je­lent. Ha így növekedne az ál­lomány, azt aligha lehetne pozi­tívumként értékelni, azonban a 78 ezres lólétszámunkban ma is ez jelenti a tömeget. A másik csoport: a hobby-tenyésztők egyre bővülő köre. Ők több­nyire más, jobljára intellektuális foglalkozást űznek, s csak kedvtelésből, a ló szeretetétől indíttatva foglalkoznak tenyész­téssel. A külföldi tendenciával pontosan megegyezik, hogy e csoport létszáma mindig erősen összefügg az illető országban mérhető életszínvonallal. Sport- és hobbyló, hátas, vagy kocsiba fogható állat a tenyésztési cél­juk, de a mai magyarországi helyzet nem kedvező munká­jukhoz. Az „ újgazdagok ” vétke Az egyik gond például, hogy a most meglévő, többnyire ki­csiny telkek nem adnak kellően tágas teret a csikóneveléshez, mozgatáshoz, vagyis a szak­szerű munkához. A termelő­­szövetkezetek földarabolása csak erősíti e rossz. helyzetet. Külön „kasztot” alkotnak azok az újgazdagok, akik - tisztelet a kivételnek - többet ártanak a „lóügynek”, mint amennyit használni tudnának.- Mire gondol?-Arra, hogy ők - nemegy­szer presztízs-szempontok mi­att is - jóvérű, de leselejtezett állatokat vásárolnak össze, sport-, vagy versenylótenyész­tési szándékkal. Természetesen nem maguk dolgoznak a lovak­kal, hanem a társadalom perifé­riáján tengődő, mindenünnen kikopott embereket fogadnak fel melléjük, ők aztán a lóállo­mányt is lezüllesztik a saját színvonalukra. Néhány év múl­tán, mikor a tulajdonos még be­fektetett pénzét sem látja vi­szont, szélnek ereszti az egész állományt.- És akik hivatásszerűen fog­lalkoznak lótenyésztéssel?- Ők alkotják a negyedik csoportot. Elsősorban a lo­vas-idegenforgalom profitál munkájukból. Velük és a hobby-lótartókkal érdemes leginkább szakmai célokra tömi. A hobbysokról egyéb­ként még annyit: tudásuk álta­lában nélkülözi a sok évszáza­dos paraszti kultúra értékeit, hiszen más körből csöppentek e munkába, viszont szomjasak az információra. Keresik az előrelépés lehetőségét. Ré­szükre ismereteket nyújtani, kedvtelésüket felkarolni, segí­teni - ez a lótenyésztő egyesü­letek egyik legfontosabb szakmai feladata. Ezek az egyesületek az 1988-1991. közötti időszak­ban szerveződtek újjá, ami­korra megerősödött a fölisme­rés: a mezőgazdaság most is tartó átalakulási folyamatában, a szerveződő kisgazdaságok­ban újra szükség lehet igás lo­vakra. Emellett láthatóan bő­vül a hobbytenyésztők tábora és az idegenforgalomban is mind többen építenek a lovas­turizmus vonzerejére. Hét fajta fennmarad-A teljesség kedvéért tart­sunk „ névsorolvasást- Összesen hét fajta fenntar­tására szerveződtek egyesüle­tek. Ezek: a Kisbéri Félvér Ló­tenyésztő Egyesület (a továb­biakban: LE), a Magyarországi Arab LE, a Magyarországi Li­picai LE; a Furioso-North Star Lótenyésztők Országos Egye­sülete (a továbbiakban LOE), a Nónius LOE, a Magyar Sport­lótenyésztők Országos Egye­sülete és a Magyar Hidegvérű Lótenyésztők Országos Egye­sülete. Jó hír mindannyiunk szá­mára, hogy lótenyésztő egyesü­letek 1992 januárjától a fajta­fenntartás jogát is megkapták, így ezután rájuk hárul az adott fajta tenyésztésével, nemesíté­sével kapcsolatos feladatok összefogása, koordinálása. Eh­hez megfelelő - információs rendszert kell kialakítaniuk, hi­szen a gyakorlati tennivalók egész sora hárul rájuk. Az álta­luk létrehozott tenyésztői tanács a több egyesület munkáját érintő alapvető kérdésekben, stratégiai feladatok megjelölé­sében dönt.-Az egyesületek megalapí­tása előtt mi volt a helyzet a ló­­tenyésztésben?-Előttük az összes gyakor­lati feladat az állattenyésztő vál­lalatok kezében összpontosult, amelyek kitűzött céljaiknak egyre kevésbé voltak képesek megfelelni. Végül ez a szisz­téma össze is omlott, mert a vál­lalatok szabályszerűen csődbe mentek. Most viszont, a mező­­gazdasági miniszter felhatal­mazásával intézetünk lóte­nyésztési osztálya szervezi a te­nyésztést, a köztenyésztés fel­ügyeletét, a törzskönyvezés gyakorlati végrehajtását, a Ma­gyar Lovas Szövetséget pedig - ugyancsak itt az intézet székhá­zában - egy tenyésztési iroda létesítésével bízták meg. Ez meg is alakult, s hat kirendelt­sége révén az ország egész terü­letét átfogja. A dél-dunántúli Boly községben működő iroda Baranya és Somogy tenyésztőit segíti. A kirendeltségeken dolgozó felügyelők szervezik a köztenyésztést, gondoskodnak a fedezőmének kihelyezéséről, ellenőrzik a tenyésztés admi­nisztrációját, elvégzik a csikók jelölését. Schöffer Jenő kisteher- és személygépkocsi KIÁLLÍTÁS Szigetvár április 22. Adria Üzletház parkolója Pécs, április 23. Új Centrum Áruház parkolója Kaposvár, április 24. Somogy Áruház parkolója Naponta 9-17 óráig 3 év vagy 100.000 km garancia. Kedvező ár, melyből további kedvezmény a kiállítás ideje alatt. TSZKER Rt. Szombathely telefon: 94/12-692. Meghívjuk önt a TŐZSDE ÉS BANK című előadás sorozatra ANDRE KOSTOLANY díszelőadásával • 1992. április 25-25-ra a pécsi HOTEL PALATINUS-ba. További előadók: Surányi György Bokros Lajos Tömpe István Zeller Gyula Zelnik Péter Jancsó Béla Részvételi díj: 5900 Ft Jelentkezés: DÉL-DUNÁNTÚLI GAZDASÁGI KAMARÁNÁL Telefon: 72/13-040, 10-878, 36-835 Fax.: 72/11-917 (2906) mwÉisn ÁRUHÁZ ajánlja közkívánatra 1992. április 22-én Goldstar színes TV 51 cm 39.500 R 34.900 Ft Funai színes TV 51 cm 35.950 Bt 29.900 Ft Funai lelevideo (TV+video) 49.900 Ft 44.900 Ft Audioton színes TV 51 cm 35.900 h 29.900 Ft Kamacrown színes TV 54 cm 43.9001 Ft 37.900 Ft Kamacrown színes TV 51 cm 35.490 Ft 29.800 Ft Orion színes TV 56 cm 41.210 Ft 37.900 Ft Orion színes TV 56 cm TXT stereo 58.870 Ft 54.200 Ft Orion színes TV 63 cm TXT 54.360 Ft 50.000 FI Videoton színes TV 51 cm 34.950 Ft 29.900 Ft Videoton színes TV 51 cm 35.900 Ft 31.900 Ft Videoton szhes TV 70 cm TXT „PIP" stereo 75.500 Ft 65.900 Ft Tomson színes TV 70 cm TXT stereo 79/800 Ft 69.800 Ft Kamarcrown színes TV 31 cm 29.300 Ft 24.990 Ft Akai VS-F 430 video rekorder 4 fejes 46.400 Ft 39.900 Ft Akai VS-F 220 video rekorder 2 fejes 38.100 Ft 32.900 Ft Akai VSR 9 lejátszó 24.900 Ft 19.900 Ft Akai VSR 100 lejátszó (12 V is üzemel) 29.100 Ft 24.900 Ft AMÍG A KÉSZLET TART! VERSENYZÜNK ÖNÉRT VERSENY UTCAI ÁRUHÁZUNKBAN! (2908)

Next

/
Thumbnails
Contents