Új Dunántúli Napló, 1992. április (3. évfolyam, 91-119. szám)
1992-04-16 / 106. szám
8 új Dunántúlt napló 1992. április 16., csütörtök Jólesne a törődés! A magyar egészségügy az itthon és a külföldön dolgozó orvosaival, ápolónőivel elismerést szerzett a világon. Az itthon aktív ápolóként dolgozók hétköznap és ünnepnapokon is három műszakban, állandó anyagi problémákkal küszködve próbálják tudásuk és emberségük legjavát adni. A munkahelyükön őket ért stresszeket nagyon nehezen viselik. Többszörösét kapják ugyanis, mint a más területen dolgozók, hiszen együtt kell élniük a beteg fájdalmával és minden problémájával, amihez még hozzáadódik a sajátjuk. Nyugdíjba már fáradtan, illetve sokan betegen mennek. Mégis nehezen élik meg azt az időt, amikor félre kell állniuk. Akik erre a hivatásra adták a fejüket, a nyugdíjazás után még erősebben érzik, mint mások, hogy magukra maradtak. A velük való törődés lassan teljesen kialszik. Vannak az egészségügynek szervezetei, tőlük talán lehetne segítséget kérni a megfáradt, esetleg megrokkant ápolónők támogatásához. Azért, hogy valamit őt is kapjanak, hogy érezhessék a törődést. Szilágyi Jánosné nyugdíjas ápolónő Pécs M eghozta, végre, a postás a nyugdíjemelést, kinek-kinek annyit, amennyit - a 13 százalék alapján - kiszámolt. Vagyis 800 forintnál nem kevesebbet és 2000-nél nem többet. Az utóbbi is igazából csekély, csak annak sok, aki - hálát várván érte - adta. Kevés, hiszen a sarcot már bőven kivetették rá a szinte naponta észlelt árváltozások képében, s terhelik még az ígért továbbiak könyörtelen valóraváltása. A mostani még akkor sem kelthet bennünk csalfa bőségérzetet, ha a szeptemberi 6,5 százalékot lebegtetjük szemünk előtt, főleg mert tudjuk, hogy ez nem a mostani emeltre telepedik, hanem a korábbira. Szinte egyidőben azzal, hogy a postások megkezdték a 800-2000 forint közötti, három hónapra szóló „emelés” kikézbesítését, hallhattunk-olvashattunk egy másik emelésről is (aminél nyugodtan mellőzhető az idézőjel, hiszen - mint látni fogjuk - valódi emelésről van szó). Ez a béremelés 72,3 százalékos, s az már - divatos kifejezéssel élve - nem semmi. Bizony, nem semmi! Főleg, hatudjuk, mire épül rá ez a 72,3 százalék. Ha például egy 7500 forintos nyugdíjra . épülne (s Emelés” és emelés 95 azért éppen erre, mert egy tavalyi kimutatás szerint a 7000-8000 forint közötti nyugdíjat „élvezők” vannak a legtöbben, az 5422 forint lenne, aminek - Istenem, de nagyon is - annyira örülne a nyugdíjas, hogy el sem hinné: igaz is lehet. Bizony, számára ez nem más, mint tündérálom. De ne titokzatoskodjunk tovább. Ez a 72,3 százalék az országgyűlési képviselők eddig sem csekély fizetésére rakódik, s az eddigi „szerény” 32 500 forintból már május 1 -tői 56 000 forint lesz. így a 384 honatya egyhavi járandósága 21504 ezer forint lesz, ami - számoljunk csak tovább a 7500-zal - 2867 nyugdíjat tesz ki. És erre még különféle pótlékok is telepednek, jelesül pl. a bizottsági tagságért járó, vagy az adómentes költségtérítés. De menjünk még tovább. Hallottuk - olvastuk, hogy a legnagyobb kormánypárt frakcióvezetője - szegény - ezután 224 000 forintból fog tengődni (30 nyugdíjas!), ami képviselőasszony-feleségének a honanyai jövedelmével (7,5 nyugdíjas) kiegészítve szintén nem semmi. Egyébként csak a Jóisten (vagy más is?) tudja, miért Kónya űr húzza frakcióvezetőként a legnagyobb fizetést (v.ö.: „A vértelen forradalom győztesei, az MDF tagjai nem tartoznak a változások haszonélvezői közé - Kónya tanulmány 1. rész, 11. bek.)? Gál Zoltán és Orbán Viktor például csaknem 100 000-rel kevesebbet kap. Nem tudni, mert nem hallottuk-olvastuk, hogyan született a döntés az emelésről, mennyit és milyen szellemben vitatkoztak róla, az viszont biztos, hogy távolról sem annyit, mint a mi 13 + 6,5 százalékunkról. Tudom, könnyen rásüthetik (s bizonyára lesznek, persze nem nyugdíjasok, akik meg is teszik) a demagógia bélyegét az imént elmondottakra. Mi tagadás, nem is kell ehhez különösebb képzelőerő, hiszen azzá vált már akkor, amikor annak idején sarokba szorították azt Palotás Jánost, aki csupán néhány száz forintot kitevő, pár százalékkal magasabb emelést, s a 2000 forintos felső határ eltörlését akarta kiharcolni. Persze tudnivaló, hogy ez a pár százalék a 2,5 millió nyugdíjas esetében már milliárdos nagyságrendet jelenthet, szemben a mindössze 9 milliót kitevő képviselői fizetésemeléssel. Tehát míg az egyik oldalon garasoskodni kell, a másikon lehet bőkezűsködni? Aztán, akik az említettekre demagógiát kiáltanak, azzal is érvelhetnek, hogy milyen felelősségteljes munkát végeznek honatyáink, s hogy azt tisztességgel megfizetni az állam kötelessége. Biztosan így van. Tehát eszembe sem jut vitatkozni ezen. Még akkor sem, ha minduntalan az üres képviselőházi padsorok látványa tolakszik elém, s a házelnök rimánkodása, amikor emiatt béna, szavazóképtelen a T. Ház. Csupán az gondolkodtat el, hogy az ilyen 56 000 forintos fizetés fedezékéből menynyire érthető meg azoknak a kétségbeejtő helyzete, akik annak a töredékéből tengődnek. Szerencsére vannak honatyáink, akikben kételyeket ébreszt a dolog helyénvalósága. Olvastuk, hogy a szocialista és a fideszes képviselők alapítványi célokra ajánlják fel a „talált pénzt”. Uraim, fogadják elismerésünket! Hársfai István Ez a felvétel még tavaly ősszel készült a Mecseken. Szilágyi Jánosné küldte, egy levél mellékleteként. A képen azok a pécsi nyugdíjasok láthatók, akik a kirándulások derűs hangulatára utalóan „Csipet csapat”-nak hívják magukat. Április 27.: A Heti Hírhozó sajtónapja Pécsett A Nyugdíjasok Országos Kamarájának hivatalos lapja, a Heti Hírhozó megyei sajtónapok megrendezésére vállalkozott. Ezek célja: országos méretűvé terjeszteni a Kamara érdekvédelmi tevékenységét, a nyugdíjas közvélemény alakításával segíteni a Kamara országos és regionális erőfeszítéseinek az összekapcsolását. Egyúttal a vidék nyugdíjas-társadalmát akarják tájékoztatni a tevékenységükről, s meg akarnak ismerkedni a helyi érdekvédelmi munka alakulásával, különös tekintettel arra, hogy melyek azok a legfontosabb feladatok, melyekben nélkülözhetetlen az országos és a helyi erők összefogása. A Heti Hírhozó baranyai sajtónapja április 27-én lesz. A hétfőn délelőtt 11 órakor kezdődő rendezvény színhelye a szakszervezetek Szalai András úti házának a nagyterme. Ott lesznek a Nyugdíjasok Országos Kamarájának képviselői, a Heti Hírhozó szerkesztőségének vezetői. A sajtónapra a Heti Hírhozó várja a Baranya megyében megjelenő lapok, a rádió, a televízió munkatársait, a nyugdíjas egyesületek és klubok képviselőit és minden érdeklődő nyugdíjast. Háziorvost választunk Nap nap után számtalan hírt hallunk arról, hogy a betegellátás az új háziorvosi rendszerben sokkal inkább szolgálja majd az egyén érdekét, jobb kapcsolat alakul ki beteg és orvosa között, mint korábban a körzeti beosztásban. Pécsett kísérletképpen már ez év elejétől bevezették az új módszert. Szakmai körökben bizonyára kiértékelték, hogy a pécsi kísérlet milyen eredménnyel járt. A nyugdíjasok körében azonban több probléma is megfogalmazódott a „szabad” választással kapcsolatban! A lakóhelytől távol senki sem szeretne - sokan nem is képesek - orvoshoz járni. A körzeti orvosi. rendelőkben pedig felváltva, sokszor egymást helyettesítve rendel a korábbi, és az újonnan választott háziorvos. Ennek a problémának a megoldását keresve jutott el Nyugdíjasok Pécsi Egyesületének vezetősége a Máltai Szeretszolgálathoz, ahol igazán megértőén fogadtak bennünket. A Máltai Szeretetszolgálat Pécsett, a Janus Pannonius u. 6. sz. alatt, jól felszerelt orvosi rendelővel, több mint 40 szakorvossal, laborasszisztenssel és segítővel alapos ellátást tud biztosítani egyesületünk minden hozzájuk forduló tagjának. Úgy gondoltuk, hogy ez a lehetőség megoldhatja azokat a problémákat, amelyeket a szabad orvosválasztással kapcsolatban tagjaink felvetettek. Bővebb felvilágosításért az Apáca u. 15-be (volt Geisler Eta u.) az ügyeleti szolgálathoz lehet fordulni személyesen, vagy telefonon: 10-675. Az ügyeleti szolgálat 1992. március 30-tól rendszeresen az alábbi: hétfőn 9-től 12 óráig, 13-tól 16-óráig, kedden 9-től 12 óráig, 13-tól 16 óráig, szerdán 10-től 12 óráig, 13-tól 16 óráig, csütörtökön 9-től 12 óráig, 13-tól 16 óráig, pénteken 9-től 12 óráig. Nyugdíjasok Pécsi Egyesületének Vezetősége A nyugdíjasokat is érinti Mi változott a személyi jövedelem-adózásban? Az adótörvény az 1992. évre a következő - nyugdíjasokat is érintő - változásokat tartalmazza:- a szociális segélyek közül csak az állami szociális rendszer keretében, vagy az önkormányzat által nyújtottak adómentesek;- csak a munkáltató által természetben nyújtott étkeztetés adómentes, de természetben nyújtottnak tekintendő az is, ha a munkáltató olyan étkezési jegyet ad, amely vendégíátóipari egységben csak étkeztetésre váltható be;- az ingatlan, illetve vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem 10 éves adómentessége csak az 1982. január 1-je előtti vagyonszerzésekre maradt meg;- a mezőgazdasági kistermelés személyenkénti évi 750 000 forintos árbevételig adómentes;- az egy szerződés alapján kifizetett, 3000 forintot meg nem haladó, önálló tevékenységből származó (ún. „kisöszszegű”) kifizetést nem kell öszszevonni a többi jövedelemmel. Tudni kell, hogy ilyenkor a legmagasabb adókulcsú (40 százalék) adót kell a kifizetéskor levonni;- az ingatlanértékesítésből származó jövedelem akkor használható fel adómentesen, ha az értékesítéskori forgalmi érték egészét fordítják lakásszerzésre, építésre vagy bővítésre, és csak saját maga, házastársa vagy egyenesági rokona (szülője, gyermeke, unokája) részére állandó lakás céljára;- az alkalmazotti adókedvezmény (évi 3000, - forint) megszűnt;- a gyermekkedvezmény az összjövedelmet gyermekenként havi 1300 forinttal csökkenti, de csak az veheti igénybe, aki a családi pótlékot kapja;- a nyugdíjasokkal azonos módon adóznak (tehát jövedelmük 108 000 forintig nem adózik) azok, akik a tárgyévben betöltik a nyugdíjkorhatárt. Várjuk az érdeklődőket Klubélet a belvárosban Megalakult a Nyugdíjasok Pécsi Egyesületének belvárosi klubja. Helye: Apáca utca 15. (volt Geisler Eta utca). Nyitva tartás: minden szerdán és vasárnap 15-18 óra között. Váijuk a nyugdíjasokat, akár tagjai, akár nem az egyesületnek. A klubdélutánokon teázás közben zenét hallgathatunk, tv-t nézhetünk, társasjátékozhatunk. Szép időben az épület udvarán beszélgethetünk. Kirándulásokon akarunk ismerkedni egy-egy baranyai várossal, faluval. Utazásokat szervezünk bel- és külföldre. A részletekről és a befizetési feltételekről, valamint a szakszervezeti és kedvezményes üdülésekről minden kedden 16-17 óra között lehet érdeklődni a belvárosi klubban. Tervezzük köztiszteletben álló személyekkel való találkozást. Szívesen vennénk olyan nyelveket tudó nyugdíjasok jelentkezését, akik önzetlenül vállalnák a tanulni vágyó nyugdíjasok tanítását. Szeretettel váijuk a klubunkba azokat az ügyes kezű, játékos kedvű nyugdíjasokat, akiknek alkotásaiból kiállítást szerveznénk, illetve „Ki mit tud”-ot rendeznénk. Budai Jánosné klubvezető Meddig lehet srófolni még a motorbenzin árát? Megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy 1992. május 1-jétől ismét 5 forinttal drágul a motorbenzin. Az emelést a MÓL Rt. vezérigazgató-helyettese azzal indokolta, hogy ettől az időponttól 4,10 Ft lesz az adóemelés, vagyis a motorbenzin adója összesen 42,40 Ft-ra nő literenként. A hír azért is elkeserítő, mert a drágulás elsősorban a nyugdíjasok, de a nagycsaládos, valamint az alacsonyabb vagy középfceresetű dolgozókat sújtja. Ezek a rétegek már a súlyadó. valamint a kötelező felelősségbiztosítás bevezetése után sorban állították le gépjárműveiket - nem is említve az új Casco-t, mivel ezeket a kiadásokat már képtelenek vállalni. Erre jött az újabb benzin-áremelés. Az emelés azért is érthetetlen, mert a hírek szerint a nyersolaj ára a világpiacon ismét csökken. Azt is mondják, hogy az emelés azért szükségszerű, mert a benzin árába „építik bele” többek között az útépítést, karbantartást. Ennek ellenére útjaink egyrésze olyan állapotban van, hogy aki még tud valamilyen módon kocsizni, félti tőlük az autóját. Miért nem számolnak azzal, hogy a mind több személygépkocsi leállítása következtében jelentősen nőni fog a közforgalmi közlekedési járművek iránti igény. Ennek csak egyik tényezője, hogy az üzemanyagár-emelkedés következtében ismét nőni fog a viteldíj. Nagyobb veszély, hogy a közforgalmi járműparkok a jelenlegi igényt is nehezen, sőt esetenként ki sem tudják elégíteni. Mi történik a növekvő igény esetén, hogyan fogják lebonyolíttatni az utasszállítást? Félő: sehogy! Vagy az a cél, hogy az emberek gyalog járjanak, mint 50 évvel ezelőtt? Jómagam elsősorban a nyugdíjas társadalom érdekében emelek szót, de bele kell érteni a nagycsaládosokat, alacsony és középkeresetűeket, valamint a munkanélkülieket is. De maradjunk a 2,7 millió nyugdíjasnál! Vegyük azt, hogy 1,7 millió nem használ gépkocsit, mert eddig nem volt olyan lehetősége, hogy megengedhette volna magának, vagy kora és egészségi állapota miatt már erre képtelen. De marad 1 millió, aki másodmagával 16 000 Ft, egyedül 12 000 Ft alatt kap nyugdíjat, ők is szeretnének utazni, ám ez számukra már lehetetlen. De ebbe nem tudnak, és nem is akarnak belenyugodni. Dr. Mészáros Nyerges Benjamin Kedvezmény az Agroker s Áruházban A pécsi Agroker Áruház és a Nyugdíjasok Pécsi Egyesülete vezetőségének megállapodása értelmében kedvezményesen vásárolhatnak vetőmagot és növényvédőszert azok a nyugdíjasok, akik tagjai az egyesületnek. Az alkalmankénti 5 százalékos árengedményt azonban csak az egyesületi tagsági igazolvány felmutatása ellenében adja az áruház. Segített a Volán! Néhány héttel ezelőtt ezeken a hasábokon tettük szóvá, hogy a szombatonként rendszeresen kiránduló nyugdíjasok kedvét szegi a 35-ös autóbusz zsúfoltsága. Táncsics Lászlóné, a kirándulások szervezője változásról értesített bennünket. Április 4-én, szombaton a Nyugdíjasok Pécsi Egyesületének tagjai közül ismét sokan gyülekeztek a 35-ös járat végállomásánál. Pár perccel az indulás előtt már annyian voltak, hogy kétségessé vált: felfémek-e a buszra. A forgalomirányítóhoz fordultak, aki egy pótjáratot indított. Egyben megígérte, hogy ha máskor is ilyen sokan össze jönnek, gondoskodnak a pótjáratról.
