Új Dunántúli Napló, 1992. április (3. évfolyam, 91-119. szám)
1992-04-16 / 106. szám
1992. április 16., csütörtök uj Dunántúli napiö 9 Pécsi körkép Egy perc pénz „Minden kornak van istene”- ezt a verssort egyszer Kossuth is idézte a Pesti Hírlapban. A cenzornak azonban nem tetszett és így korrigálta: „Minden kornak van szelleme". Amikor Kossuth felvilágosította, hogy az általa leírtak Berzsenyi verséből valók, a cenzor a javítása alá újabb javítást írt: „Mivel Berzsenyi mondta, maradikat az isten.” A fenti érveléshez hasonlóan mostani korunk hovatovább mindenütt jelenvaló istenségét Adyra hivatkozva is megnevezhetem: „Mi urunk: a Pénz”. S Berzsenyivel mondhatom: nem zúgolódom ellene, hiszen nem zaklat, nem vet föl, csak kiváncsivá tesz: mi mibe kerül? Hasonló kíváncsiság vezette azt az önkormányzati képviselőnket is, aki egy hosszas és parttalan vita után azt a feladatot címezte az elnöklő alpolgármesternek: számíttassa ki, mennyibe kerül a közgyűlés ülésének egyetlen perce. Számomra ez a kiváncsiskodás egy újabb „istenbizonyíték”. Am a pénz uralmának kiteljesedésére még ennél is meggyőzőbb jelzés, hogy a közgyűlés a hiúsága, saját testületi jóhíre védelmének szempontjai elé helyezi az üzletieket. Amikor a képviselői hiányzások folytán határozatképtelenné vált ülések miatt a mulasztók megregulázásának lehetőségeiről tárgyalt a testület, ezt a tipikusan intim belügyet nyílt ülésen vitatta meg. Amikor azonban az a téma került napirendre, hogy hol legyen a „kertvárosi” intézménycentrum, miért inkább kereskedelminek, mint intézményinek ígérkezik, miért nem a centrumba kerülne, s milyen ajánlat miatt lenne fontos, hogy az elképzelést a Fema valósítsa meg, rögtön sikerre vezetett az indítvány: legyen zárt tárgyalás. Nem is kellett megindokolni - ezt a zárt ülésen kell -, de mi, jelenlévő kívülállók régóta ismerjük már a sztereotip választ, ami annyi hasonló ügyben szolgált magyarázatul: üzleti érdek, üzleti titok. Még ha méltányolható is az indok, nehéz megszokni, hogy önkormányzati jogainkat helyettünk megtestesítő 50 ember - bár rendszerint egyszerre legfeljebb csak 35-36 - bizonyos ügycsoportokban átlényegül és titkos csatatervvel és paktumukkal lép üzleti síkra. Csakhogy a személyiségi jogokat is érintő ügyeket többnyire nyíltan tárgyalják, ami arra utal, hogy akadna rendeznivaló a zárt ülések indokoltsága, létjogosultsága körül. Annál is inkább, mert az önkormányzat „részvényeseit”, a választópolgárokat mégiscsak jobban érdekli, hogy milyen és miért olyan egy-egy városrész jövendő kétes képe, hogy mennyi pénz hoznak, vagy visznek el egy-egy zárt ülésnek a percei, mint a személyi ügyek, vagy a személyeskedő politikai viták fricskái. A „jövendő kétes képét” egyébként szintén Berzsenyi írta. Tehát maradhat? Dunai I. Szociális szolgáltató intézet Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése és a Janus Pannonius Tudományegyetem május 1 -el közösen megalapítja Meszesen az „Esztergár Lajos” Szociális Szolgáltató Intézetet. Az alapítók az intézmény létrehozásának kettős céljaként határozták meg, hogy önkormányzati családsegítő központként nyújtson támogatást a meszesi lakóterületen és körzetében élők szociális problémáinak megoldásához, ugyanakkor egyetemi szociális és szociálpolitikai gyakorló intézetként segítse az egyetemen folyó ilyen jellegű képzést. Ez utóbbi cél miatt a Tolbuhin út 65. számú épület földszinti és alagsori helyiségeiben működő intézet üzemeltetője az egyetem lesz. A szociális szolgáltató intézményt - amely munkanapokon 9 és 19 óra között tart majd nyitva - bárki fekeresheti, igénybevétele pedig teljesen önkéntes. D. I. Útfelújítások Elkészült a Székesfehérvár utca nyugati járdájának felújítása, a kispostavölgyi árok és padkarendezés, valamint a Testvérvárosok terei lépcsők javítása. Elkezdődött a Hőgyes Endre, a Tiborc és az Alkotmány utcai, valamint a Szigeti úti járdák felújítása. Az Alkotmány utcai munka befejezésének határideje május 15., a másik háromé április 30. Mind a négy felújítás kivitelezője az Útjavító Kft. Az Úttörő utcai támfal is javításra szorul. Ezt Zámbó József vállalkozónak április 15-ig kell elvégeznie. Csapadékelvezetés Kátyúmentesítés Befejeződött a kátyúmentesítés a Magaslati és a Megyeri úton, a Tettye, a Légszeszgyár és a Koksz utcában, valamint a Zidinán és környékén. A Városgondnokság már megrendelte a Köztársaság tér, valamint a Kiskőszeg, a Rét,a Marosvásárhely, a Huszár, a Lugos, a Tiborc, a Mikes Kelemen a Bessenyei és a Kürt utcák kátyúmentesítését. A mostani alkalommal csupa jó dolgokról írunk, mert Pécsett ilyenek is akadnak szép számmmal. Első dokumentumunk erről a Megyei Kórház hátsó épületét ábrázolja, de nem az a döntő benne, hanem a környezet. A jelen kor szépsége és rendezettsége árad belőle, amit a fotó nem is tud hitelesen viszszaadni. Ez a rendezettség a meghatározó a Mecseki Erdőgazdaság Megyeri úti központjának előterében is, ahol szép tájékoztató tábla és tiszta parkoló fogadja az arra járót. Jó lenne, ha ezek a példák lennének a tipikusak! Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, dr. Vargha Dezső Kertvárosban 860 méter hosszan elkészült az 1. csapadékelvezető árok tisztítása. Az ENVIROTECH Kft. kivitelezésében új technológiával elkészült a Kórház tér alatt alatt húzódó zárt csapadékcsatorna megerősítésének egyik szakasza. Jelenleg a MÁV csapadékelvezető árok tisztítása folyik. Várható befejezése: áprilij 30. Városképi, környezetvédelmi, ellátási, közlekedési szempontok Közterület-használat Zugárusok Pécs belvárosában A város közgyűlése márciusban új önkormányzati rendeletet alkotott a közterülethasználatról. A szabályozás során városképi, városrendezési, környzetvédelmi, ellátási, valamint közlekedésbiztonsági szempontokat vett figyelembe. Szemelvényként néhány fontosabb részt emelünk ki az új szabályozásból. A rendelet hatálya kiteljed a telekkönyv helyrajzi számmutatójában köztetületként nyilvántartott bel- és külterületi földrészekre, továbbá a belterületi földrészek, építmények közhasználatra átadott részére. Az utóbbiak közül a legtipikusabb az épületárkádok alatti járda. A közterület rendeltetéstől eltérő használatához engedély szükséges, ami - a külön méltánylást érdemlő esetek kivételével - díjfizetési kötelezettséggel jár. Engedélyező hatóság a város Polgármesteri Hivatalának jegyzője. A kérelmeket a Hatósági Iroda műszaki osztályán kell benyújtani. Engedélyt kell beszerezni a közterületbe nyúló üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, üzleti védőtető, emyőszerkezet, hirdetőberendezés (fényreklám), továbbá cég- és címtábla elhelyezésére, amnnyiben ezek a közterületbe 10 centiméternél mélyebben nyúlnak be. Ugyancsak engedélyköteles az árusításra szolgáló pavilon, a közúti közlekedéssel és fuvarozássalkapcsolatos állomáshely, indítófülke, pénztárfülke, fedett várakozóhelyiség, üzemanyagtöltő állomás, iparvágány, az egyes létesítményekhez a közút területén kívül szükséges gépjármű-várakozóhely, a köztisztasággal kapcsolatos építmények és tárgyak, a szobrok, díszkutak, vízmedencék, szökőkutak, alapzatos zászlórudak, önálló hirdetőberendezések és köztárgyak, távbeszélő fülkék és távbeszélő készülékek, postai levélszekrények, totó-lottó ládák , építési munkával kapcsolatos állványok, építőanyagok és törmelékek, vendéglátóipari élőkért, üzleti szállítás vagy rakodás alkalmával a göngyöleg elhelyezése. Engedélyhez kötött az alkalmi és mozgó árusítás, javító-szolgáltató tevékenység, film- és televíziós felvétel, árukirakodás, kiállítás, vásár, alkalmi vásár, sport- és kulturális rendezvény, mutatványos tevékenység, a közhasználatra még át nem adott terület ideiglenes hasznosítása és a műtárgyakon elhelyezett hirdetőberendezés. Ami az állampolgárokat leginkább érintheti: nem kell közterület-használati engedély tüzelő, vagy egyéb anyag vagy tárgy - például bútorok - rakodásához, tárolásához, feltéve, hogy az a 48 óra időtartamot nem haladja meg, továbbá építéshez szükséges anyagok, segédeszközök és segédszerkezetek 48 óránál rövidebb időtartamú lerakásánál, illetve elhelyezésére, amely a közlekedéstnem akadályozhatja. Közterületen törmelék csak konténerben helyezhető el. A történelmi belváros kivételével azonban a hatóság egyedi esetben más jellegű tárolást is engedélyezhet. Szeszesital és dohányáru forgalmazására - kivéve vendéglátó egységek kerthelyiség jellegű, városképbe illő és a gyalogos forgalmat nem akadályozó kitelepülését - közterület-használati engedély nem adható. Nagyobb ünnepek, rendezvények viszont egyedi elbírálás alá esnek. Közúti személy és árufuvarozásra szolgáló járművek közterület-foglalására engedély nem adható. Nem kell viszont engedély egy darab legfeljebb 10 személy szállítására alkalmas, illetve legfeljebb 3 tonna összsúlyú jármű közterület-foglalásához, ha nem üzemszerűen várakozik, vagy parkol. A történelmi belváros területén tartós árusítóhely létesítésére engedély kizárólag hírlap, könyv, idegenforgalmi kiadványok árusítása céljából adható, továbbá a kulturális bizottság javaslata alapján művészeti tárgy, alkotás árusítására, ilyen jellegű tevékenység, szolgáltatás folytatására. A történelmi belváros területén pavilon csak a környezetvédelmi és városépítészeti bizottság által meghatározott helyre és számban helyezhető el. Ezekre a helyekre pályázatot és versenytárgyalást kell kiírni. A város egyéb közterületein pavilon elhelyezése csak a részletes rendezési tervben meghatározott, vagy ennek hiányában a környezetvédelmi és városépítészeti bizottság által meghatározott helyre és számban adható engedély. Több azonos helyre jelentkező esetén versenytárgyalást kell lefolytatni. A történelmi belvárosban csak gépi erő nélkül mozgatható mobil árusítóhely üzemelése engedélyezhető. Büfékocsi elhelyezése egyáltalán nem. A város bármely területén akkor engedélyezhető mobil árusítóhely, ha az az áru jellegéhez illő, esztétikus megjelenésű. Számuk - különösen a nagy forgalmú útvonalakon - korlátozható. Ekkor versenytárgyalást kell lefolytatni a kérelmezők között. Mobil árusítóhely, amennyiben nem üzemel, közterületen nem tárolható! Új szabály, hogy üzletportál, kirakat, bejárat elé 5 méteren belül csak az üzlet üzemeltetőjének hozzájárulásával adható közterület-foglalási engedély. Ugyanilyen hozzájárulás szükséges ahhoz is, hogy kiskereskedelmi egység bejáratától 50 méteren belül az üzlettel azonos termék árusításához közterület-használati engedélyt adjon a hatóság. D. I. Városvédő őrjárat Városrészek határai és néveredete Meszestől Rácvárosig Meszes: A város keleti határában kifejlődött kertváros és lakótelep. Az azonos nevű középkori falu a török hódoltság alatt elnéptelenedett. A múlt század elején létesült Meszes-puszta, a század elején kezdődött a családi házas építkezés, az ötvenes években pedig a lakótelep-építés. Határai: Engels út - megszűnt ipari vasút - Szabolcsi árok - Andrássy út - Pécsváradi út - Fürst Sándor út, Dózsa György út. Alrészlete: Fehérhegy. Nagyárpád: Pécstől délre a középkorban két hasonló nevű település létezett, közülük Nagyárpád maradt fenn. Mindkettő azt a történelmi tényt örökítette meg nevében, hogy a honfoglalás után Pécs környékén volt az egyik szálláshelye Árpád fejedelemnek. A községet 1955-ben csatolták Pécshez, de máig falusias jellegű. Patacs: Középkori eredetű önálló község Ürögtől nyugatra. Pécshez 1930 óta tartozik. Falusias jellegét megőrizte, déli határában ipar települt, efölött új, kisvárosi lakótelep épül. Határai: zártkerti határ - Ürögi határút - Úttörő utca északi telekvégei - Muskátli utca - Nyugati ipari út - szentlőrinci vasút - Állomás utca - Pellérdi út - Hizlaldái árok - Szentmiklós dűlő. Alrészletei: Újpatacs és Patacsalja. Pécsbánya: A város északkeleti határában 1855-től épült az első bányásztelepülés, ami a későbbiekben kertes családi házakkal bővült. Határai: Kénes út - Bánomi út telekvégei - Kirov utca telekvégei - Engels út - Czerékvölgyi út - Bitter Alajos út - Lámpásvölgyi út. Alrészei: Bánom, Czerékvögy, Andrásakna, Széchenyiakna, Istennáldásvölgy, Gesztenyés, Cassiantelep. Piricsizma: A Budai külvárostól északra, a Havihegytől keletre fekvő, fokozatosan beépülő kertváros. Neve szlávosodott török eredetű. Határai: külszíni szénfejtés - Rigóder dűlő - Kanyar utca - Engels út - Marx út. Alrészei: Nagypiricsizma, Kispiricsizma, Erzséhettelep. Postavölgy: A város déli határában lévő egykori szőlővidék, ami napjainkban kertvárossá fejlődik. Valószínűleg egy postamesternői kapta a nevét. Határai: Vikár Béla út - Postavölgy északi határa - Kispostavölgyi út - Siklósi út. Alrészletei: Nagypostavölgy, Kispostavölgy, Reménypuszta. Rácváros: A városból a török uralom után kiutasított szerbek a 17. század végén Ürög déli határában települtek le. Falujukat kezdetben Rácürögnek nevezték. Határai: Úttörő utca északi' telekvégei - Magyarürögi út - Páfrány utca - 6-os főút - Muskátli utca. (A könnyebb eligazodásért a városrészeket határoló utcák az 1990-es utcanévjegyzék szerint szerepelnek.) D. I.
