Új Dunántúli Napló, 1992. április (3. évfolyam, 91-119. szám)
1992-04-02 / 92. szám
1992. április 2., csütörtök aj Dunántúli napló 7 Az emlékév után Széchenyi, Szava Amiről a képviselők (is) vitatkoznak A honatyák zsebe bánja, ha üresek a padsorok? Vajon hány fiatalember fejében „áll össze a kép”? Mert Nagy Lajoséban, s azok esetében, akik elhatározták: szükség van a Széchenyi István-féle ambíciók felkutatására, felébresztésére, időszerűsítésére, a magyar szellemi hagyaték aktivizálására, mégpedig egy cél, a nemzet java érdekében, a kérdés felesleges. De a fiatalok? Akiket valóban különös benyomások uralnak, akiknek meghatározó többsége talán azt sem tudja, mi a nemzeti kultúra - ritkán énekel például magyar gyökerű dalokat, magyar nyelven Phil Collins -, akiket tehát korunk szelleme és messziről beáramló, érthetelen nyelvű ízlésvilága határoz meg, tudják-e, mi az: a haza java? Egyszóval: akkor az egész ország Széchenyi gróf születésének 200. évfordulójára készült. Szó sincs róla, hogy csak felszínesen. Lehet ugyanis, hogy nagyon sokaknak jutott eszébe az, ami a harmincheteknek: de mi lesz az emlékév után? Ebben a harminchétben egyébként diákok is vannak. A pécsi Széchenyi Gimnázium és Szakközépiskola tanulói. Itt pedagógus Nagy Lajos.- Az a célunk - mondja a tanár úr -, hogy az iskola hangulatában, szellemiségében, küldetésében, kötődésében erőteljesebben legyen jelen Széchenyi István. Elhatározták és elindították országos mozgalomként a Baráti Kör tevékenységét.-Úgy véljük, hogy az előbb mondottak jelentik a népi-nemzeti hovatartozás mai objektumait, nyújthatnak cselekvési lehetőséget a diákságnak, határozhatja meg szellemük működtetésének kereteit. Ezt a mozgalmat kezdeményezték harminchétén, s lettek csaknem négyszázan a zászlóbontó ünnepségre, mára pedig ezerrel még többen, erkölcsi patrónusokkal - Andrásfalvy Bertalan kultuszminiszter, Mayer Mihály pécsi megyéspüspök, tanárok a mozgalom élén Széchenyi Péter elnökkel.- Ma - véli a tanár úr - Magyarország éppen olyan patthelyzetben van, mint a XIX. század első felében, persze a megváltozott korral járó különbséggel. Ez tehát eltérés. Ami pedig az azonosságot illeti: tapasztalataink szerint a ma ifjúsága pontosan olyan fogékony, mint volt a reformkoré. Tudnak kötődni a mozgalmunk által időszerűsítendő feladatokhoz is. Ezt a kötődést megteremteni, fenntartani csak a jó, megfelelő programok megválasztásának a függvénye. Mond egy példát is a tanár úr: korábban soha annyi diák nem jelentkezett pályázatra, továbbtanulásra ebből az iskolából, mint amióta Széchenyi szelleme jobban sugárzik az alma mater falaiból. ík Azt mondhatnánk - elnézést kérve a látszólagos illetlenségért -: Széchenyi István Baráti Kör csak „fedőnév”. Valójában egy, az ifjakban is élő valóságos közöny kizárását célzó mozgalomról van szó. Aminek egyébként a teljes neve: Népi Ifjúsági Szövetség Gróf Széchenyi István Baráti Köre. De lehet-e szellemiségből - kiváló patrónusok és pedagógusok munkája mellett is - megélni? Aligha. A Baráti Kör alapítványt tett. Ennek alaptőkéje kizárólag a társadalmi munkából összegyűjtött pénz- A diákok társadalmi munkájából. Voltak adományok is: az iskola egyik tanára például 25 000 forintot ajánlott fel. Támogatást eredményező pályázatokra jelentkeztek. Ma már ott tartanak, hogy 4-5 esztendőre is tudnak kiváló, tehetséges diákoknak ösztöndíjat adni. Másoknak, kik kiérdemelték, a kollégiumi díját fedezik. A kör negyedmillió forintot gyűjtött össze a jugoszlávaiai menekültek javára. A szervezetük ma már nemzetközi. A határokon kívüli magyarokból verbuválódnak - bámulatos érzékenységgel és örömmel - a külföldi tagcsoportok, Kanadától Ausztráliáig, az Egyesült Államoktól a velünk határos országokig. Széchenyi valószínűleg elégedetten bólintana. Egy kutatócsoport - Research Project on Nonprofit Organizations (magyar!) - adatokat gyűjt társadalmi szervezetek címlistájának megjelentetéséhez. Kérdőívük eljutott a Baráti Körhöz is. Csodálatos válaszok vannak ebben. Például a taglétszám korösszetétele: 14 éven aluli 300 fő, 14-25 év közötti 700 fő, 25-60 év közötti 250 fő, végül 50 nyugdíjas. Ezren a legfogékonyabb, a legérzékenyebb, az irányítás szempontjából a legfontosabb korban. A társadalmi munkával támogatók száma is csaknem ezer, az önként végzett munkaórák száma 1991-ben 2300. A tagcsoportok székhelyeinek felsorolásában egymás mellett Szalánta és New York. És még valamit az adatok közül: a feltett kérdésekre a válaszok: állami támogatás, önkormányzati támogatás nem volt. Mondanom sem kell: munkabér sem volt. * Jómagam még nem jártam az apró kis baranyai faluban, Szaván. Készülök oda, el kell menni. Az említett adatkérő lapokon ugyanis arra is kíváncsiak voltak: vannak-e ingatlanai a Baráti Körnek? Vannak. „Szava községben 1 kh-as belterületen 5 helyiséges lakóházas ingatlan, illetve hoszszúlejáratú 2 kh-as ingyenes bérlemény Szava község önkormányzatától.” - olvasható a kérdőívről. Egy ízben a Baráti Kör tagjai Szavára látogattak. Nem először. A korábbi években nyilvánosan nem ápolható mártírsír gondozását vállalták. Akkor a helyi református lelkész és a presbitérium tagjai néhány percre csendben félrevonultak, majd Nagy Lajoshoz fordultak: felajánlották 25 évre a kétholdas parókiái ingatlant táborozásra, a parókia épületét pedig használatra. Azt mondja Szénássy Gábor, a Kör elnökségének tagja, ez a nyurga növésű, okos beszédű másodéves széchenyista diák:-Soha nem láttam, hogy az idős emberek ilyen nyílt szeretettel fogadjanak fiatalokat... így mondja Gábor: nyílt szeretettel. Humán szakon szeretne továbbtanulni. Érkeztek a helybeliektől más felajánlások is, idős asszony házát akár féláron odaadná. Ä polgármesteri hivatal a közeli halastó megtisztíttatását, feltöltését vállalta, majd használatra a Baráti Köré lesz. Miért éppen Szava? Elnéptelenedő ormánsági kis község, „csaknem úgy, mint Gyűrűfű ...”, teszi hozzá a tanár úr. Szülőfaluja. Most drámát készülnek előadni a diákok, a falu a helyszíne, a téma középpontjában az egyke. Meglepő. Most telik meg élettel - ismét - Szava.- Az a célunk, hogy szabad teret adjunk diákjainknak. Külföldi kapcsolataink révén nyaranta nyelvi táborokat szervezünk. Kulturális turnusok lesznek a parókiái épületben, sport-táborok, idegennyelvi cseretáborok szerepelnek a programban. Szaván egyébként 36 tagja van a Baráti Körnek. Csaknem annyian, mint ahányan annak idején a kezdeményezők voltak. Ä széchenyisták gyakorta ott vannak. Sokat dolgoznak. Közösen - a nyílt szeretet alapján - a helybeliekkel. Mészáros Attila Gyakran szó éri a Ház elejét, mert - kivált a délutáni, esti órákban - fölöttébb foghíjasak a képviselői padsorok. S miközben több tucat benyújtott törvényjavaslat vár megvitatásra, a nagy arányú távoliét miatt sokszor határozatképtelen a parlament. Ezért két MDF-es honatya, dr. Sóvágó László és Zsupes Lajos önálló indítványt tett le a Ház asztalára: módosítsák az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról szóló törvényt. A két törvényhozó úgy véli: jelentős a társadalmi igény annak szabályozására, hogy a képviselők díjazásában kifejezésre jusson a testületi munkában, a szavazásokban való közreműködés. Az elmúlt csaknem két év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a törvényhozás előtt álló rendkívüli feladatok megkövetelik a parlament állandó határozatképességét, a képviselők jelenlétét. Javaslatuk lényege, hogy az a képviselő, aki az országgyűlési szavazások több mint egyharmadánál nincs jelen, csak tiszteletdíjának 70 százalékát kapja meg. Ugyanilyen arányban csökkenjen a képviselők pótdíja, ha a bizottsági ülések egyharmadán nem vesznek részt. Az indítvány előterjesztői egyébként személyes tapasztalatuk alapján úgy ítélik meg, hogy az ülések egyharmadáról való távolmaradás elfogadható és megengedhető, hiszen a törvényhozók munkája nemcsak a plenáris és bizottsági tanácskozásokon való részvételből áll; választókörzetük képviselete, választóik ügyeinek intézése nem kevés időt és energiát igényel. Ezért javaslatukban azt is megfogalmazzák, hogy azt a képviselőt, aki választókörzeti munkája miatt lépi át a hiányzások megengedett határát, s ezt frakcióvezetője igazolja, ne érhesse anyagi hátrány. A parlament plénuma nagy többséggel úgy döntött, hogy az önálló képviselői indítvány tárgyalását napirendre tűzi. (k. t.) Enyhülnek a külföldiek ingatlanszerzésének szabályai? Rövidesen enyhülnek a külföldiek ingatlan szerzésének szabályai. Az új földtörvény szerint - amennyiben a Parlament elfogadja - már nem kell a külföldieknek pénzügyminisztériumi engedélyt kérniük egy-egy magyarországi ingatlan megvásárlásához. A külföldi magánszemélyeknek jelenleg kétféle engedélyt kell beszerezniök. Ha valaki magyarországi ingatlant kíván megvásárolni és külföldi, mindenképpen szüksége van a devizahatósági engedélyre. Igaz, ezt bármilyen vagyon megszerzéséhez be kell szereznie a nem magyar állampolgárnak. Ezen kívül - ingatlanvásárlás esetén - a földtörvény alapján, a földtulajdon megszerzéséhez is szükséges engedély, ezt a Pénzügyminisztérium adja meg. Az erről szóló, idén hatályba lépett kormányrendelet lényegesen rugalmasabb mint elődje, amelyet a kormány még 1989-ben alkotott meg. A jelenlegi szabályozás a korábbiaknál pontosabban rögzíti, hogy milyen feltételek megléte esetén adható ki az engedély. Új vonása a szabályozásnak, hogy - az eddigiekkel ellentétben - a külföldön élő, ám magyar állampolgárságú, és a kettős állampolgárságú személyeknek, illetőleg a menekültstátusszal rendelkezőknek, valamint az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkezőknek már nem kell külön engedély. E szabályok tehát lényegesen enyhítik a külföldiek ingatlanvásárlásának feltételeit, ám minden egyes esetben - személyre szóló külön engedély szükséges. A földtörvény módosítása ezen változtatna. A törvénytervezetben a pénzügyminisztériumi engedély már nem szerepel mint szükséges feltétel. Ez tehát azt jelenti, hogy az új földtörvény hatályba lépését követően rugalmasabbá válik a külföldiek ingatlanszerzésének jogi szabályozása, és csupán a minden külföldi személyre kötelező devizahatósági engedély beszerezése szükséges egy-egy ingatlan megvásárlásához. (MTI) A Baráti Kör tagjai a tábor helyét rendezik Szaván Ha csökken az infláció Bízhatunk a konjunktúrában? A kormány azt ígéri: az idén megáll a recesszió, és bekövetkezik a legalább szerény mértékű gazdasági növekedés. Ez a változás, ha minden jól megy, az év második felében indulhat meg. Bár a mai helyzetben jóslásokba bocsátkozni merészség, érdemes szemügyre venni a konjunktúra-indikátorokat, amelyek mintegy három-hat hónappal előre jelezhetik a termelés és a kereslet élénkülését. Nos, ezek a jelek nem mindig . biztatóak. Elég csak a lakásépítés helyzetére gondolni. Kifog lakást építeni? A lakásépítési kedv élénkülése ösztönzőleg hathat az egész gazdaságra. Fellendítheti a súlyos válságban lévő építő- és építőanyag-ipart, valamint a hozzá kapcsolódó más ágazatokat, és felkeltheti a lakásfelszerelési cikkek, bútorok iránti igényeket is. A KSH által a közelmúltban nyilvánosságra hozott múlt évi előzetes adatok szerint a lakásépítés immár évek óta csökken: 1991-ben az előző évihez képest mintegy 25 százalékkal. A tavaly felépített mintegy 33 ezer lakás alig több mint harmada a 70-es évek második felében elkészülteknek. Az állam, a költségvetési szervek gyakorlatilag „kiszálltak” a lakásépítésből, és az önkormányzatok aktivitása is minimális. Marad tehát a lakosság mint építtető, de e körben is általános a visszaesés: a legerőteljesebb a fővárosban és a városokban; viszonylag kedvezőbb a helyzet a községekben. A csökkenő életszínvonalra utal az is, hogy egyre kevesebb üdülő épül. Ha mindehhez hozzátesszük, hogy a beruházások is mérséklődtek, akkor érthető, hogy az építőipar teljesítménye tavaly 15-17 százalékkal visszaesett, miközben az építőipari kisvállalkozások forgalma számottevően nőtt. A borúlátást az is alátámasztja, hogy a beruházási szándékokról begyűjtött információk is inkább e tevékenység mérséklődésére, mint élénkülésére utalnak. Fontos konjunktúramutató az ipari rendelésállomány alakulása is. Itt sem lehet azonban jó irányú változásról beszámolni: a beruházási szándékok mérsékeltek. Ez is arra utal, hogy hiányzik a bizalom a lakosság keresletének élénkülésében - s bizonyos kivételektől eltekintve - az export jelentősebb fokozódásában is. Némi derűlátásra adhat viszont okot az a tapasztalat, hogy a magyar gazdaság minden nehézség ellenére viszonylag egészséges, és a kedvező tendenciák erősödésével képes lehet a vártnál gyorsabb alkalmazkodásra is. Persze csak akkor, ha e pozitív tendenciákat az állam a maga eszközeivel például a hitel-, kamat- és adófeltételek javításával hajlandó támogatni. A szubjektív háttér Súlyos hiba volna azonban mesterséges eszközökkel, főleg költségvetési forrásokból ösztönözni a konjunktúrát. Az a politika, amelyik nem a reálfolyamatok javulására épült, hanem pénzügyi eszközökre, már jó néhány évvel ezelőtt kudarcot vallott. Megengedhetetlen tehát egy, a reálszféra által nem alátámasztott konjunktúraélénkítő intézkedéssorozat. Ugyanakkor manapság gyakrabban hallani - ha nem is kormányzati berkekből - azt a véleményt, hogy ne mondjunk le egy valóban megalapozott, átgondolt, szelektív gazdaságfejlesztésről, és ne bízzunk mindent a ma még csak felemás módon működő piacra. Az azonban bizonyos — az inflációs várakozások analógiájával élve -, hogy csakis akkor állítható meg a recesszió, és kezdődhet el a bármily szerény mértékű fellendülés, ha a gazdaság szereplői valóban bíznak benne, és eszerint is cselekszenek. Magyarán: ha a vállalatok, a vállalkozók és a lakosság megpróbálják kedvezőbb színben látni a jövőt, akkor megélénkülhet a vállalkozási kedv, növekedhet az ipar rendelésállománya, és mind többen mernek belevágni lakásépítésbe. A konjunkturális várakozás mint pszichológiai tényező tehát jó szolgálatot tehet az egész gazdaságnak. Az elmúlt évek kedvezőtlen tapasztalatai alapján persze a vállalkozók is, a fogyasztók is bizalmatlanok, és ez a tartózkodás csak lassan és nehezen oszlatható el. A horizonton egyelőre csak egyetlen kedvező jel tűnt fel: az idén talán mérséklődik az infláció. Más is kell azonban a konjuntúrába vetett hit felkeltéséhez. így például az a biztos tudat, hogy az állam - a hatékony válságkezelésen túl - képes lesz meggyorsítani a privatizációt, segíteni a vállalkozókat, jobb feltételeket teremteni a befektetések kockázatát is vállaló hazai és külföldi tőkének. Ha következetes a gazdaságpolitika Ne feledjük: ahogy igaz az, hogy az inflációs pszichózis enyhülése csökkentheti magát az inflációt, úgy a konjunkturális várakozások serkentése is hozzájárulhat a recesszió megállításához. De csak akkor, ha az objektív gazdasági folyamatok igazolják ezt a bizalmat. Ehhez pedig - a jó szándékon kívül - józan, kiegyensúlyozott és következetes gazdaságpolitikára van szükség. (MTI-Press) K. D.
