Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)

1992-03-04 / 63. szám

6 üj Dunántúlt napló 1992. március 4., szerda Nőtt a bruttó, csökkent a nettó Jó adósok vagyunk Az ötletgazda „családi” megoldási szabadalmai A szakoktatás előzze meg az életet! A Pécsi Dohánygyárban is használják a képen látható műszert Ha tömören kellene jelle­meznem Kleisz Józsefet, azt ál­líthatnám róla: megszállott me­chanikus. És ezzel még nem is árulok el sokat.-Van márjónéhány találmá­nyom, melyet megvalósítottam, van egy csomó kidolgozva a fi­ókomban a gyártót várva, és vannak olyanok, melyek már körvonalazódnak a fejemben. Ezek a „gyermekeim”. Van amelyik az édesgyermekem, ezek többnyire a mechanikus „családi” szolgálati szabadal­maim. A mostohagyermekeim valamilyen villamos megoldá­sok, ezeket kiötlőm, néha meg is csinálom, de utána már nem nagyon érdekelnek - mondja családi háza alagsorában, mely egyben a műhelye és falatnyi irodája is. De micsoda műhely! A két nem tágas alagsori he­lyiségben katonás rendben so­rakozik minden talpalatnyi he­lyet jól kihasználva eszterga, maró, gyalu, fogazó, másoló maró és két fúrógép. Mindenütt rend és tisztaság. A belső - harmadik - helyiség az iroda két asztallal, a polcokon kö­rös-körül a különféle rendelte­tésű elektromos barkácsgépek, műszerek, anyagok, kisebb-na- gyobb próbagyártmányok.- A szuterint a hatvannyolcas beköltözésünkkor nem műhely­nek szántam, ezért a zsúfoltság - kér elnézést, miközben hellyel kínál. Ha a szakértelmének csak egytizedét is bírnám, de örülnék egy ilyen műhelynek! Kleisz József a Matro Kft.ve- zetője. Ez a vállalkozás látja el a HEIDENHAIN cég képvisele­tét - amely a hagyományos szerszámgépeket a megszokott­nál is pontosabb munka elvég­zésére alkalmassá tevő elektro­nikus, digitális műszereket gyárt, - importálja és felszereli a precíziós gyorsváltó-szer- számtartókat gyártó HAASE cég termékeit és magyarországi megbízottja a TRAUB AG-nak, amelynek a CNC revolveresz­tergái eddig a Cocom-listán sze­repeltek. Ha nem látnám, nem hinném el, hogy majdnem matuzsálemi korú masinák század-, sőt ezred milliméteres gyártási pontos­ságra is képesek a heidenhaini elektronikával. És akár széria- gyártásban is. A Positiv 850-es monitoros HEIDENHAIN műszerről meg­jegyzi Kleisz József, hogy az „gyalog” CNC - a kezelőjük beállítja a megfelelő koordiná­tákat, a gép gondolkodik és ki­számít mindent, és csak a vég­rehajtás vár az emberre. Ilyen műszerek már a Pécsi Dohány­gyárban és a Zipemowsky Gép­ipari Szakközépiskola tanműhe­lyében is segítik a pontos mun­kát. Kleisz József szerint nyuga­ton is dolgoznak még jócskán ilyen kisegítő berendezésekkel kivénhedt gépeken. Ezekkel tel­jesítik az igen magas minőségi szintet, és megkeresik a tovább­lépéshez szükséges drága CNC-k árát.- Mivel idehaza is több a régi szerszámgép, mint a modem, melyekre egyelőre nincs pénz, ne csodálkozzunk, ha nem ütjük meg a szigorú minőségi előírá­sok színvonalát, és így meg nemigen jön össze még a CNC-kre való sem. Nem szólva arról a hátrányról, ha a szaktu­dásunk is megreked a gépeink színvonalán. Érdemes visszakanyarodni Kleisz József pályáfutásának kezdeteihez. Apja kovácsmester volt Ófalun, tőle leste el és örö­költe a fémmegmunkálás szere- tetét, s a tanítója avatta be az elektromosság rejtelmeibe.- Villamos dolgokkal is jócskán megfertőződtem, de az nem érdekel annyira, mint a mechanika. A jelenleg Német­országban villamostechnikus­ként dolgozó Zoli fiamnál épp fordított a helyzet, így aztán jól kiegészítjük egymást. Tizen­nyolc évesen kaptam az első gépemet, egy használt Ke­mény-féle esztergát. Máig sem értem, hogyan hozhattak értem a szüleim ekkora anyagi áldoza­tot. Talán, mert nagyon vágy­tam rá? Azzal kezdtem a gépbe­szerzéseimet ... Majd mindegyik gépét szinte az enyészetből mentette meg, úgy hogy azokat fillérekért vette az ócskatelepen, kosárban hozta haza, és évek kitartó munkájával varázsolta újjá. A gépparkjára alapozva szabadon szárnyalhatott a fantáziája. Még a gabonaiparnál dolgozott, ami­kor összehozta az ipari mintaol­talommal védett találmányát a gabonafelszedő gépet, mellyel aranydiplomát nyert az 1974-es Agromasexpón. Aztán még a hőskorban villamos fűnyírót tervezett (az is mintaoltalommal védett találmány lett), s amikor a gyártási szerződés aláírás előtt állt, „robbant” a cég. A kézi fémszalagfűrészgépét ugyan gyártani kezdte egy hazai cég, de nem volt benne köszönet. „Pedig ennek egy német gyáros ismerősöm szerint komoly gyár­tót kellene keresnem, mert lenne helye a világpiacon ... Viszont már időm nincs a ro­hangálásra” - legyint. „Édesgyermekei” közül az elektronikusan szabályozható nyomatékha’tároló tengelykap­csolójával bármilyen nagyságú fúrógép is alkalmassá tehető az egészen kis fúrószárral történő biztonságos munkavégzésre, mert automatikusan kikapcsol, ha elakad a fúró és ezzel nem­csak a munkadarabot védi. „Ezt gépgyártó tudná igazán hasz­nálni, de komoly átalakítással bármely fúrógépbe is beépít­hető. Ez az elv foglalkoztat esz­terga és marógépre is” - össze­gez. A másik a nyomaték fúró­készülék, mely a hagyományos esztergagépen a főleg kisméretű furatkészítő szerszámok hasz­nálatát teszi biztonságosabbá, könnyebbé, gyorsabbá, mivel eleve védi a töréstől a szerszá­mot, ezzel a munkadarabot is. Kleisz József dolgozott a ga- bonaipamál, volt egy évig önálló kisiparos, s hivatalosan még ma is a pécsi gépipari szakoktatója, igaz onnan már másfél éve fizetetten szabadsá­gon van. Hajtják az ötletei, járja a szakmunkástanuló intézete­ket, az üzemeket, győzköd, ér­vel a korszerű technika mellett. Két álma is van. Szeretné megérni, hogy idehaza a szak­oktatás ne csak kullogjon a ter­melés mögött, hanem az előtt haladjon néhány lépéssel. Arról sem mond le, hogy lesz előbb-utóbb saját üzeme, ahol a hozzá hasonlóan megszállott munkatársaival valósíthatja meg az elapadhatatlan ötleteit, melyeket aztán vagy maguk menedzselnek, vagy átadják a gyártási-forgalmazási jogot más cégnek. Murányi László A múlt esztendőben első lá­tásra az a furcsa, kissé ellent­mondásosnak tűnő helyzet ala­kult ki, hogy miközben az or­szág külső pénzügyi egyenesú- lyi helyzete javult, a bruttó adósságállomány tovább növe­kedett. A Magyar Nemzeti Bank a napokban tette közzé végleges adatait a múlt eszten­dőről, amely szerint az országot képviselő jegybank a külföldi hitelezőknek jelenleg 22,6 mil­liárd dollárral tartozik, többel, mint valaha is bármikor. A sta­tisztikai adatok azt mutatják, hogy egy év alatt több mint egy milliárd dollárral növekedett az ország eladósodása. Rossz, ha gyengül a dollár Mindeztöbb tényezőre vezet­hető vissza. Az egyik a dollár árfolyamának alakulása. Az adósságállomány december végi adatot tükröz, amikor is a dollár jelentős mértékben meggyengült más valutákhoz viszonyítva. Ha a dollár keve­sebbet ér, akkor a márkában és a jenben meglévő hitelek dollár­ban kifejezve magasabb számot mutatnak. Részben ez történt most is. A magyar adósság el­sősorban német és japán fizető- eszközben áll fenn. A tiszta kép megalkotásához azonban érde­mes figyelembe venni a nettó adósságállomány alakulását is. Ez pedig egy év alatt nemhogy emelkedett volna, hanem csök­kent! Jelenleg 14 milliárd dollár körül alakul, pedig 1991. janu­árjában még 15,9 milliárd dollár volt. A bruttó adósságállomány növekedésében más tényezők­nek is szerepe van. Egy év alatt rohamtempóban nőttek a Ma­gyar Nemzeti Bank devizatarta­lékai. Ezek az év elején még egy milliárd dollár körül alakul­tak, az év végére viszont némi­képp meghaladták a négy milli­árd dollárt. Tartalékok általában úgy keletkeznek, hogy a Ma­gyar Nemezed Bankhoz kül­földről több pénz folyik be, pél­dául hitelfelvétel útján vagy egyéb módon, mint amennyi kell a napi fizetések teljesítésé­hez. Voltak olyan időszakok, amikor a jegybanki kasszában éppenhogy csak annyi volt, amennyiből a lejáró hiteleket törleszteni tudták, és folyama­tosan fizethették a kamatokat. Ezek azok a bizonyos nehéz időszakok, amikor az ország nagyon is közel került a fizetés- képtelenség bejelentéséhez, a moratórium kéréshez. így a tartalékok ugrásszerű növekedése mindenképpen na­gyon kedvező jelenség, jelzi a pénzügyi stabilizálódást, s azt, hogy a bank mozgástere szá­mottevően növekedett, a pénz­ügyi politika kikerülhetett a napi gondok szorításából. Gazdaságunk tud alkalmazkodni Ám a tartalékok növekedése egyben azt is jelenti, hogy a bank több hitelt vesz fel. Ez pe­dig egyben az adósságállomány magas szinten tartását, eseten­kénti növekedését is eredmé­nyezi. Mindez annak ellenére történik így, hogy már két éve aktívumot mutat a folyó fizetési mérleg. Márpedig ez a szám jelzi ténylegesen, hogy az or­szág újabb és újabb adósságokat vett-e a nyakába, vagy sikerült- e megállnia az adósságlejtőn. Hosszabb idő óta első ízben 1990-ben került egyensúlyba a fizetési mérleg, amikor is 127 millió dolláros aktívum alakult ki. Ez a tendencia a múlt esz­tendőben folytatódott, mivel az aktívum tovább növekedett, s elérte a 267 millió dollárt. (Ere­detileg a kormány azzal szá­molt, hogy Magyarország el­adósodása több mint egy milli­árd dollárral növekszik 1991- ben elsősorban a kedvezőtlen külső körülmények miatt. A külső körülmények nem is bi­zonyultak sokkal kedvezőbbnek a prognosztizáltnál, ám a ma­gyar gazdaság alkalmazkodá- képessége meglepte a szakem­bereket. Ennek eredménye, hogy a fizetési mérlegben nem óriási passzívum, hanem egy számottevő mértékű aktívum alakult ki.) Az eladósodás csökkenésére rövid távon mégsem lehet szá­mítani. Egyelőre ilyen célt a je­lenlegi kormány nem is tűzött ki maga elé. A legnagyobb ered­mény jelenleg az, hogy az or­szág külső finanszírozása egyre inkább stabilizálódik. Ezt nem csak a belföldiek látják így, ha­nem a hitelezők is. Ma már nem okoz problémát a Magyar Nem­zeti Banknak, hogy külföldi kölcsönökhöz jusson. A köz­ponti bank mind jobb feltéte­lekkel tud kötvényeket kibocsá­tani a piacokon. A külső pénz­ügyi stabilitás pedig az egyik legfontosabb feltétele a recesz- szió megfékezésének, a növe­kedési feltételek kialakításának. A növekedés viszont hosszabb távon azt eredményezheti, hogy a jelenlegi adósságterhek ma még mindig komoly szorítása egyre csekélyebbé válik. P. F. A kézi fűrészgép még gyártóra vár Fotó: Szundi György A vihar elvonult, a katonák maradtak Az EK társulási szerződés kereskedelmi fejezetei (MTI-Panoráma) - Egy év­vel a Sivatagi Vihar elnevezésű Öböl háború befejezése után még mindig jelentős létészámú amerikai haderő tartózkodik a helyszínen - jelenti az AP ame­rikai hírügynökség. A szövetsé­ges koalíció régóta felbomlott, de az Egyesült Államok kato­náit továbbra is készenlétben tartják Szaud-Arábiában. Van­nak ott a többi között Patriot ra­kéták, amelyek rakétatámadá­sok elhárítására szolgálnak, s ál­lomásoznak Lopakodók és más harci repülőgépek is. Jeff Sammons a szóvivője annak a parancsnokságnak, amely a floridai McDill légitá­maszpontról irányítja az Öböl környéki katonai műveleteket. Mint közölte, nem tűztek ki semmilyen időpontot az ameri­kai haderők visszavonására. Washingtoni vélemény szerint Bush elnök szándékosan tartja bizonytalanságban a világot a katonák hazatérésének időpont­járól. A hadsereg szóvivője el­mondta, hogy pontosan 24 823 főnyi amerikai szárazföldi, ten­geri és légihaderő, valamint egy tengerészgyalogos alakolat van még az Öböl térségében. A há­ború idején ez a szám 541 ezer volt. Az amerikaiaiak egyébéként a napokban 13 napos közös hadgyakorlatot kezdenek kuva­iti csapatokkal „Mohó Buzo­gány,, fedőnévvel. A Pentagon eredetileg egy egész páncélos hadosztály szá­mára elegendő hadianyagot szándékozott Szaúd-Arábiában hagyni, most azonban a légierő gyors bevetéséhez szük­séges felszerelés raktározására tért át. Március elsején életbe lépnek az Európai Közösséggel kötött társulási szerződés kereske­delmi fejezetei. Ennek követ­keztében a magyar ipari export- termékekre (a textiltermékek kivételével) minden mennyiségi korlátozást azonnal eltörölnek. E termékek több mint 70 száza­léka azonnal vámmentes lesz. A fennmaradó ipari termékek vámját öt év alatt fokozatosan számolják fel a közösség orszá­gai. Az ipari termékek közül az acél- és textiltermékek bevitelét az EK ez ideig különleges rend­szerrel, az úgynevezett önkén­tes exportkorlátozás módszeré­vel akadályozta. Az ideiglenes megállapodás értelmében a ma­gyar export 5 százalékát kitevő acéltermékekre is minden mennyiségi korlátozás azonnal megszűnik. A vámok első lép­csőben 20 százalékkal csökken­nek, a teljes vámeltörlésre öt év alatt kerül sor. A textiltermékek esetében a legkedvezőbb válto­zás, hogy a bérmunka keretében exportált magyar áruk azonnal vámmentesek lesznek. A többbi textilárura 29 százalékos vám- csökkentést kapunk, de hat év alatt az összes vámot megszün­tetik. A mennyiségi korlátozá­sokat a közösség az átmeneti időszak végéig lebontja, de en­nek a menetrendje még nincs kidolgozva. 1992-ben azonban már mintegy egyharmaddal csökkent az e szektort érintő korlátozások száma, a megma­radóknál pedig nőtt a kvóták ér­téke. A mezőgazdaság területén a társulási szerződés nem irá­nyozza elő a teljes szabadkeres­kedelem megvalósítását, hanem a felek konkrét termékekre vo­natkozó kedvezményeket nyúj­tanak egymásnak. Az általános szabály az, hogy az Európai Közösség a magyar exportter­mékeket sújtó lefölözéseket és vámokat 3 éven keresztül évente 20 százalékkal csökkenti, össze­sen tehát 60 százalékkal. A kedvezményeket élvező mező- gazdasági termékek mennyiségi kereteit 5 éven keresztül évi 10 százalékkal növelik. Az interim megállapodás életbe lépésekor ez azt jelenti: 20 százalékkal csökkennek a lefölözések és vámok. A szabadkereskedelmi öve­zet megvalósítása aszimmetri­kus módon történik: a Közösség gyorsabban nyújtja a kedvez­ményeket és Magyarország csak később viszonozza azokat. Ha­zánk így 4-5 év türelmi időt nyer, ami alatt befejezheti a pi­acgazdaságra történő átállást és megerősítheti iparának ver­senyképességét. Á március 1-jén életbe lépő legfontosabb változások ma­gyar részről a következők. A közösségből származó ipari im­port 15 százalékára vámcsök­kentést adunk. E 15 százalékra a vámokat 1994. január 1-jére há­rom lépcsőben teljesen lebont­juk. A többi ipari termék csak 2000. december 31-re lesz telje­sen vámmentes. Új iparág vagy szerkezeti átalakítás allatt álló iparág piacvédelmére a magyar fél az átmeneti időszak alatt is emelheti a vámokat. A mezőgazdasági importra Magyarország jóval kisebb kedvezményeket nyújt, mint amilyeneket kap a közös piac­tól. Éz főleg olyan árukat érint, amelyek nem versenyeznek a magyar mezőgazdasági termé­kekkel vagy amelyek importja elfogadható a magyar termelési érdekek szempontjából.

Next

/
Thumbnails
Contents