Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)

1992-03-31 / 90. szám

1992. március 31., kedd üj Dunántúli napiö 7 Privatizálják az üszögpusztai kastélyszállót. Fotó: Proksza László Bár a pécsváradiak példaértékű vertikumot hoztak létre Kettéhasadt a gazdaság, de minek? Reflex Illetlenség lenne a ma­gyar mezőgazdaság jövőjét megkérdőjelezni: bizonyí­totta már, hogy minden csapást kibír. Átalakulását negyvenévenként megteszi. Bizton kikecmereg most is a szorításból, a temetés, az árak és a piac harapófogói­ból, s a privatizáció feltehe­tően csak jót tesz neki. Az alig egy éve kettéhasadt Pécsi Állami Gazdaság iskola­példája lehet a mamutok kipusz­tulásának. Jó néhány év után döntöttek arról, hogy a nagy beolvasztások idején egyesült birodalom ismét régi útra tér: kivált a kötelékből és megala­kult a Pécsváradi Állami Gaz­daság, szilágypusztai központ­tal, míg a maradék tovább vitte a PÁG emblémáját. Vajon mire volt jó az egy esztendő? Erre lettem volna kíváncsi, de igen rosszul időzítve, hiszen nem csak a gazdaságok átalakulásá­nak ideje pörgött föl a napok­ban, hanem az igazgatóváltá­soké is. így esett, hogy beszélge­tőpartnereim átmeneti pozíci­óba kerültek az anyagfelvétel és megírás közti néhány napban. A PÁG tetemes adóssággal és szinte reménytelenül kezdte a tavalyi évet: erről dr. Erdősi Éva igazgatónő meggyőzött. Nem kellett sokat magyaráznia, hiszen közismerten nehéz gaz­dálkodási körülmények, nö­vekvő költségek közepette - gondoljunk például az energia­árak robbanására -, csak hal­mozódhattak adósságaik. Kasté­lyuktól elvileg megszabadultak, de a csődbejelentés várható volt. Perspektívájuk, ha van, a A Kistermelők Megyei Szö­vetsége a villányi Szakmunkás- képző Intézettel együttmű­ködve, felkarolván a falusi tu­rizmus fejlesztésének igényét és lehetőségét, tanulmányutat szervezett Grazba. Hát a szom­szédunktól bizony van mit ta­nulnunk. Ahhoz, hogy kulturált legyen a falusi vendéglátás, a jövendő gazdaaszonyokat, gaz­dákat fel kell készíteni. Ezt a célt szolgálják a mi fogalmaink szerinti szakmunkásképző isko­lák. Ezek az intézmények rendkí­vül rugalmasak, gyakorlatiasak, ténylegesen az életre nevelnek. A fiúiskolában (Silberbergben) például a szőlőtermesztés és -feldolgozás, gyümölcstermesz­tés, palackozási pinceművele­tek, üzletkötés-marke­ting-üzemgazdaságtan stb. tan­felszámolás időszakában okos privatizációval, kisebb, önálló egységekre bontással, kft-k vagy rt-k alakításával életképes kisüzemeket létrehozni. (Ez amúgy ma hivatalos politikai szándékkal egybecseng.) A PÁG igazgatónője mind­ehhez hozzátette: nyugodtan föláll a székéből, nem pozíció­féltés vezérli. Mindössze egy: kötelesség végigvinni - ha más is úgy akarja - a nagyüzem át­alakításának procedúráját. Véli: talán nem aprózódik szét min­den, egy-egy nagyobb egység fönnmaradhat, mint növény- termesztés, kertészet stb. Valamivel más a helyzet a szilágypusztai gazdaságban: itt valamelyest kedvezőbben kezdhették a tavalyi, első önálló évet. Bár bizonyos adósságter- het ők is a vállukra vettek. A vá­lasztott igazgató, Mándy Ló- ránd azonnal a termelés és ter­mesztés racionalizálásához kezdett, s munkatársaival egy igen életképesnek látszó verti­kumot alakított ki. A sertésre, mint fő ágazatra építettek, alá­rendelve ennek a 4000 hektáros növénytermesztést. Az egy év bebizonyította, jól döntöttek. Amire ma a legbüsz­kébbek: a Pécsváradi Állami Gazdaság várhatóan rövid éle­tének első esztendejében banki likviditását megteremtette. A jól működő vertikum: saját ta­karmánykészítés, havonta a vá- góhídjukon 1300 sertést, 40-60 marhát, 25-30 borjút feldolgoz­nak, s közel 30 féle termékkel mennek a környező piacra. Régi gépeiket eladták, újra cserélték, felújították a vágóhidat, kor­szerű hígtrágya-öntözésre al­tárgyakon kívül asztalos és ká­dármunkával és kertészeti gép­javítással is foglalkoznak. A ta­nuló télen beviszi az iskola javí­tóműhelyébe saját traktorját, permetezőgépét, és ott a szük­séges javításokat elvégzik. A műhely felszereltsége minden magyar javítóműhelynek büsz­keségére válnék. Az csak ter­mészetes, hogy az iskola a leg­modernebb számítástechnikai felszereltséggel rendelkezik, ami egy korszerű magángazda­ság működéséhez szükséges, és ennek alkalmazását szintén megtanulják a tanulók. A szőlőtermesztés és -feldol­gozás hagyományosan családi vállalkozásban történik. Talán mondanom sem kellene, hogy minden jelentősebb szőlős­gazda saját palackozóval ren­delkezik. A fiúgyermek az isko­kalmas olasz gépsort vettek. (Üzembeállítása most esedé­kes!) Voksoltak a mulard-ka- csára a napokban telepítve be üres építményeikbe, s már a szarvasmarha-ágazat újraindítá­sán gondolkoznak. Azaz gon­dolkoztak. Hiszen a kedvező változások és reménykedések ellenére a minap Mándy Lórán- dot felmentették posztjáról! Beszélgetésünk idején a még igazgató Mándy örömmel emlí­tette, hogy egy év alatt sikerült a gazdaság dolgozóival elhitetni, hogy van értelme a munkának. Továbbá, hogy az idei év, eset­leg a részvénytársasággá való átalakulás mellett arra lesz jó, hogy az önálló gazdálkodás ízét is megismerhetik. Az igazgató leváltása mit sem von le érdemeiből. Szán­déka, az eredményes gazdálko­dás megvalósulhat ezen a vidé­ken, más formában, más veze­tőkkel. A tény: újra indul tehát mindkét gazdaságban a ver­senyfutás az időért és az okos, okosabb pozícióteremtésért, üzemépítésért. A dolgozók fel­ett és nélkülük, ami azon kívül, hogy némi bizonytalanságot termel ismét mindennapjaikban, nem nagy ügy. Tovább apró- zódnak az álmok, némi keserű­séggel vegyítve. El kell fo­gadni: a tavalyi szétválás múló epizód volt a két gazdaság éle­tében, s föltétlenül reménykedni abban, hogy a gazdálkodási szándék erősebb a mindenkori politikai akaratnál. Nem csak itt a pécsi-pécsvá- radi határban, hanem másutt is. Kozma Ferenc Iában a borcimke tervezését, készítését is megtanulja. Ötle­tes, művészileg is kifogástalan, a családi hagyományokra jel­lemző borcimkéket láttunk, amelyeket a tanulók készítettek és boraikat ezekkel a címkékkel hozzák forgalomba. Találkoz­tunk olyan szőlősgazdával, aki­nek évente 40-50 000 liter bora terem és ezt mind saját palacko­zásban, saját címkével az úgy­nevezett „turistaforgalomban” maga értékesíti. A vendégek hétvégeken egy-két éjszakát - van, aki töbet - töltenek a ven­dégszobákban, és a háziasszony helyi ételspecialitásokkal szol­gál részükre. Amikor elutaznak, 50-50 liter bort visznek maguk­kal. Nos, ez az igazi falusi tu­rizmus! Graz mellett, Heidekben egy leányiskolát látogattunk meg. A most induló sorozat azzal a szándékkal született, hogy az országos jelentőségű gaz­dasági események Baranya megyei vonatkozásaira rea­gáljon. Az Európai Közösség orszá­gaival kötött társulási szerződés - interim (átmeneti) megálla­podás - március elsejei életbe­lépésével megszűnt a Magyar Gazdasági Kamara legfőbb be­vételi forrása. Korábban a kül­földön értékesített magyar ter­mékek származási bizonyítvá­nyának hitelesítéséből évente W0 millió forintos bevételt kasszírozhattak (igaz, ennek 85 százalékát a működési költségek emésztették fel - nemzetközi nyilvántartáshoz való hozzájá­rulás, licencdíjak, a szükséges apparátus és ingatlanok fenn­tartása), ezentúl azonban az okmányokat a Vám- és Pénz­ügyőrség állítja ki ingyen. A Dél-dunántúli Gazdasági Kamara tavaly 12 millió forin­tot profitált a származási bizo­nyítványok hitelesítéséből, s ez összbevételének egyharmadát jelentette. Elkeseredésre azon­ban nincs ok - mondja dr. Sík­fői Tamás, a kamara főtitkára, mert a taglétszám olyan gyorsan gyarapszik - ezzel együtt ter­mészetesen a tagdíjbevételek is, hogy pillanatnyilag a legna­gyobb problémát az ügyintézés zavartalan menetének biztosí­tása okozza a rendelkezésre álló alkalmazotti állománnyal. Az persze elgondolkodtató, hogy a-taglétszám előbb-utóbb megállapodik, a szolgáltatások iránti igény pedig egyre nő, s végül is ellehetetlenülhet az or­szág egyik legjobban funkcio­náló vállalkozói szervezete. Hogy van megoldás, arra álljon itt két külföldi példa. Németor­szágban a vállalkozók által be­fizetett adók 12 százalékát ép­pen a kamarákon keresztül for­gatják vissza a gazdaságba, vál­lalkozás élénkítési és segélye­zési szándékkal. Nem kell azonban mindig nyugaton ke­resni a kivezető utat. Romániá­ban például a kamarák fő bevé­teli forrása az, hogy ők végzik a cégbejegyzéseket is, s a díjak háromnegyed részével gazdál­kodhatnak. Az 1991-es termelőszövetkezeti mérlegadatok alapján 1107 tsz.-bői 704 negatívummal zárta az elmúlt évet. A listán Szolnok, Hajdú-Bihar és Pest megye után Baranya következik, több mint 1.3 milliárd forintos vesz­teséggel. Egyes vélemények szerint az egyik ok az, hogy tavaly a me­zőgazdaság viselte az infláció Legnagyobb örömünkre az is­kolának négy magyar lányhall­gatója is van, akik érettségi után nyertek felvételt. Az egyik bu­dapesti kislány volt az idegen- vezetőnk. Ez az iskola igazi gazdaaszony-, háziassz­szony-képző intézet. A lányok a háztartás összes munkálatait gazdasági összefüggésben, a vendéglátás, turistaforgalom szemszögéből, annak fontossá­gára utalóan tanulják. Szőni is megtanulnak és a sa­ját készítésű alapanyagból varr­nak szoknyát, blúzt, kötényt stb. A varráshoz felhasznált időt mérik és osztályozzák. Nálunk ezt úgy mondanánk, hogy min­den ruhadarabnak az előállítá­sához megfelelő időegy­ség-norma tartozik, amit illik betartani. A jellegzetes osztrák női viselet a„dimdli” elkészíté­séhez például 8 órát használhat­nak fel. Kenyeret, zsömlét és kiflit is sütnek a saját „péküzemükben”. A fölösleget értékesítik. A pék­üzem igazi tanműhely. Minden csökkentésének fő terhét. Ugyanis, ha a felvásárlási árak a mezőgazdasági termelés költ­ségnövekedésével arányban emelkedtek volna, akkor az inf­láció 5 százalékkal magasabb lenne. Ez azonban korántsem elégséges magyarázat arra, hogy megyénkben 58 tsz. közül 47 miért produkált ilyen jelen­tős veszteséget. A jól ismert cu­korrépa ügy - az elmaradt hor­vátországi feldolgozás követ­kezményei - a károk egyhar­madát eredményezte. Az is megfigyelhető, hogy a hagyo­mányos mezőgazdasági profilú megyékben (ahol döntően csak mezőgazdasági alaptevékeny­séget végeznek a tsz-ek) jelent­keztek a legnagyobb mérleghi­ányok. Idén valamivel kedvezőbbek a kilátások. A kormány válság- kezelő programjának értelmé­ben - tíz százalékkal csökken­tett kamatozású a hitel, melynél a kamat még így is harminc százalékos - Baranyában az 58 tsz. közül csak 5 nem igényel­het pénzt, mert eladósodásának mértéke meghaladja az 50 szá­zalékot. Bizakodva várják a szövetkezetek a délvidéki hely­zet rendeződését is, bár a tavalyi gondok megelőzése érdekében a cukorrépa vetésterületét me­gyei szinten kétharmadára csökkentették. Mindenesetre úgy tűnik min­den érv amellett szól, hogy a pi­aci változásokat rugalmasabban követni tudó, új megyei mező- gazdasági termelési szerkezet kialakítására lenne szükség. Persze nem hiányozhat az olyan országos gazdasági ösztönző­rendszer sem, amely mellett a kisvállalkozások, kistermelők megfelelő haszon reményében vállalhatnak kockázatot. • A bankközi pénzpiacon feltar- tózhatatlanul tör magának utat a kamatcsökkenés. A lakosság számára talán ez a legegyértel­műbb bizonyíték az infláció csökkenésére. A bérek és az inf­készítmény előállításának a re­ceptje és a sütéséhez szükséges időtartam a fali szemléltető táb­láról jól áttekinthetően leolvas­ható. Megvendégeltek bennünket gépsonkás szendviccsel - sava­nyú uborka feltéttel. Teljes egé­szében saját előállítású alap­anyagból készült, tálalva rend­kívül ízlésesen. A tanulók ugyanis asztalterítési kultúrát is tanulnak. Az egyik tanteremben kilenc modem írógépet fedeztünk fel. Kísérőnk elmondta: „Ja kérem, egy háziasszonynak a szükséges levelezéseken kivül az adóbe­vallást is el kell készítenie”, ezért a gépírásra szüksége van. Az már csak természetes, hogy a lányok is ismerik a modern számítástechnikát, és azt a ház­tartásban (például a hűtőgépben tárolt alapanyagok nyilvántartá­sánál) alkalmazzák is. Az iskola tangazdaságában gyümölcstermesztéssel is fog­lalkoznak. Sokan megdöbbe­néssel fogadták a korábban írt láció alakulása ma már elvá­laszthatatlan. így a munkaválla­lókat jogos kétségek gyötrik, miként változik ezekután a fize­tésük. Ami megnyugtató, az Ér­dekegyeztető Tanács legutóbbi ülésén elfogadta, hogy idén a minimális bérfejlesztés 13, a maximum pedig 28 százalék le­het. Ezért arra próbáltunk vá­laszt keresni, ki mire számíthat Baranyában? A bányavállalatok közül a Mecseki Ércbányászati Vállalat egyelőre 10 százalék bérfejlesz­tésnél tart, amit az év elejétől fi­zetnek. A későbbiekben a gaz­dasági lehetőségeknek megfele­lően pedig újabb emelés vár­ható. A Mecseki Szénbányák Vál­lalat 15 százalékkal növelte át­lagosan a fizetéseket, igaz, év végéig már nem számíthatnak a dolgozók újabb bérrendezésre. A Pécsi Bőrgyárnál még csak ezután kezdődnek a bértárgya­lások. itt a vállalatvezetés előze­tes ígérete 20 százalék, amit jú­lius elsejétől kapnának az al­kalmazottak, vagyis éves szin­ten nézve a növekmény nem éri el a megállapított minimumot sem. A MÖBIUSZ Húsipari Válla­lat láthatóan nincs a felszámo­lási, vagy a csődeljárás közelé­ben, hiszen itt 20 százalékos volt január elsejei hatállyal a bérfejlesztésés. Az sincs ki­zárva, hogy megfelelő gazdál­kodási eredmények esetén még 1992-ben újabb emelés követ­kezik. Hasonló magas keresetnöve­kedésre (20-30 százalék) szá­míthatnak a Pécsi Hőerőmű Rt. dolgozói is az áprilisi döntés után. Itt új elem lesz a differen­ciálásnál, hogy ki milyen isko­lai végzettségű, s mennyire kva­lifikált munkát végez. Összességében elmondható, hogy az Érdekegyeztető Tanács által megállapított 23 százalék átlagos bérfejlesztéstől Bara­nyában többnyire elmaradnak a vállalatok, s az infláció to­vábbra is őrzi korábban szerzett előnyét, sőt megint „ráver egy lapáttal” a bérekre. Mészáros Endre B. ezzel kapcsolatos cikkemet, hogy ti. 4000 gyümölcsfát is ki lehet ültetni egy hektárra. Töb­ben telefonon reklamáltak, hogy itt valami tévedés van. Ezzel szemben láttunk 15 000 (nem tévedés, tizenötezer!) al- macsemetés ültetvényt is. Ez az ún. szuperintenziv gyümölcs­termesztési mód. Magyarázata, a piaci igényekhez alkalmaz­kodó gyors fajtaváltás. Ezek voltak röviden a tapasz­talatok, amelyeket összegyűjtöt­tünk. Bárcsak nálunk is több he­lyen lenne olyan falusi turiz­mussal kapcsolatos oktatás, mi­lyennel Áusztriában találkoz­tunk. Örvendetes a szentlőrinci mezőgazdasági szakközépis­kola biztató eredménye és a pécsszabolcsi általános iskola ez irányú kezdeményezése, de ez kevés. Többre lenne szükség. Villányban, Bolyban, Pécsvá- radon is elkelne hasonló okta­tási forma. Dr. Tamcsu József Gazdaképzés, falusi turizmus felső fokon Tanulmányúton Ausztriában A Mő'biusznál az idén is emelték a fizetéseket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents