Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)
1992-03-23 / 82. szám
1992. március 23., hétfő üj Dunántúli napló 5 Pécsi dalos napok - másodszor Koszorúk az emléktáblán A képviselők jogállása Az Önkormányzati Akadémia Pécsi területi Iskolaközpontja Kistótfalu, Vókány, Új- petre, Peterd, Kiskassa és Pécs- devecser községek helyi képviselői és tisztségviselői részére „A helyi képviselők jogállása” címmel előadást és konzultációt szervez március 24-én 17 órakor a kistótfalusi kultúrházban. Az előadást tartja és az azt követő konzultációt vezeti dr. Kiss László (JPTE). Felsőoktatás: A tavalyinál több a jelentkező Az idén mintegy 60 ezer diák jelentkezett az egyetemek, főiskolák nappali tagozataira, a felvételizők száma 15 százalékkal növekedett tájékoztatta az MTI-t Bakos Károly, a művelődési minisztérium főmunkatársa. Az előző évihez képest nagyobb arányban, 20 százalékkal emelkedett a felvételizők száma a jogi karon. Még ennél is jobban megugrott - mintegy 30 százalékkal - azoknak a száma, akik a természettudományi karok valamelyikére szeretnének bejutni. A műszaki főiskolákra 20 százalékkal több jelentkezési lap érkezett be idén, mint tavaly, az agrárfelsőoktatást pedig mintegy 40 százalékkal többen „célozták meg” ebben az évben. A tavalyinál valamivel nagyobb, de az átlagosnál mérsékeltebb érdeklődés mutatkozott viszont a tanító- és óvónőképző főiskolák, valamint az egészségügyi felsőoktatási intézmények iránt - mondta a kultuszminisztérium illetékese. Növekedtek a felsőoktatás irányszámai is - közölte Bakos Károly. A mintegy 60 ezer jelentkező közül 25 ezer diákot vesznek majd fel az intézmények. A túljelentkezés természetesen idén is a művészeti főiskolákon a legnagyobb. A Színház- és Filmművészeti Főiskolára 1020-an szeretnének bejutni, de összesen csak hatvanhárom fiatal kerülhet be, az induló színész, film-, tv-rende- zői, operatőri, színházdramaturgi, valamint film- és tv-dra- maturg szakokra. A Magyar Képzőművészeti Főiskolára 11,5-szeres, a Magyar Iparművészeti Főiskolára 11-szeres a túljelentkezés. A jogi karokra 3-5-szörös, a bölcsészkarokra 2-4-szeres a túljelentkezés. Második alkalommal rendez a Pécs-Baranyai Kórus- és Zenekari Szövetség valamint a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület dalos napokat a megyeközpontban. A kórusok tavalyi találkozóját két napos ünnep követte az idén, amely szombaton este ünnepi hangversennyel vette kezdetét a Liszt Ferenc Hangversenyteremben. A dalosnapokat hagyományteremtő szándékkal szervezte meg a város, amely a rangos kórusok törekvéseivel és a közönség igényével is talákozott: mint tudjuk, a nagyszabású nyitóHónapig tartó huzavona után tegnap délelőtt döntött a tagság, s a pécsi Fegyveres Erők Klubjában megalakították a Magyar Díszmadártenyésztők és Madárvédők Pécsi Egyesületét. A korábban az országos egyesület egyik csoportjaként működő szervezet ezzel a lépéssel teljesen önállóvá vált, amely lehetővé teszi többek között, hogy gazdasági téren, a nemzetközi kapcsolatokban, a kiállítások szervezésében és rendezésében is csak magukra támoszkodva dolgozhassanak. Eddig ugyanis mindent csak a budapesti központon keresztül tudtak intézni, így a madarak kiviteli, behozatali engedélyét. Amennyiben a cégbíróság bejegyzi a pécsi székhelyű egyesületet, úgy például ezt ők kezhangverseny vasárnap újabb kórusok fellépésével folytatódott, így tegnap a Mátyás Király utcai Általános Iskola nagykórusa, a Művészeti Szakközépiskola leánykara, a mohácsi Bartók Béla Művelődési Központ vegyeskara, a Pannon Volán Bartók Béla férfikara és a Komlói Pedagóguskórus szerepelt a programban. Az esti hangverseny előtt, délután megkoszorúzták a a Pécsi Dalárda Apáca utcai emléktábláját, ahol a városvédők nevében először dr. Vargha Dezső idézte fel a dalárda történetét. Elmondta, Beethoven egyik tademényezhetik az illetékes szerveknél. Az önállósult pécsi és baranyai díszmadártenyésztők alapvető célként fogalmazták meg, hogy minél szélesebb körben akarják népszerűvé tenni ezt a nemes hobbit. Határozott szándékuk, hogy tudományos módszerek terjesztésével növelik a díszmadártenyésztés színvonalát, a szakmai ismeretek elsajátítását különböző kiadványokkal is elősegítik. A már most is széles körű nemzetközi kapcsolatokat tovább kívánják bővíteni, hogy a tenyésztéssel és tartással összefüggő külföldi módszerek, tapasztalatok az eddiginél gyorsabban találkozzanak az egyesület tagjaival. Fontos szerepet kap munkájukban az ifjúság - az alakuló ülésen szép nítványának, az 1843-ban Pécsett járt Franz Seraph Holz ösztönzésének is köszönhető, hogy a dalárda 1847-ben, a német zenei hagyományra is építkezve megalakul, majd 1862-es újjászületése után a Budai Dalárda mellett a legnevesebb hazai kórussá válik. Gazdag története során 1926-ban a Király-díjat is elnyeri. Megemlékezett az eseményen is jelenlévő Agócsy László és Várnagy Viktor korszakos munkásságáról, majd Szauer Dezső beszéli a kóruszene jelentőségéről, pedagógiai, emberi Küldetéséről életünkben. B. R. számmal voltak jelen fiatalok is - természettudományos szemléletű nevelése. Bár az alapszabály-tervezetben nem szerepelt az egyesület feladatai között a vadmadár védelem, a jelenlévők egyhangúlag döntöttek úgy, hogy fel kell vállalniuk. Ezt annyira komolyan gondolják, hogy még az egyesület nevébe is szerepeltetik a madárvédelmet. A Magyar Díszmadártenyésztők és Madárvédők Pécsi Egyesületének tagja lehet az is, aki rokonszenvezik céljaikkal - tehát egyáltalán nem fontos madártenyésztőnek vagy tartónak lennie. A tegnapi ülésen megválasztották az egyesület vezetőségét: Gyenis László lett az elnök, Vörös Zsolt a titkár és Bánfai Sándor a gazdasági vezető. Roszprim N. Pécsi díszmadártenyésztők Önállóan szárnyalhatnak Krzysztof Scieranski Pécsett A basszusgitár lengyel prófétája A fekete szakáll mindenesetre prófétaságra enged következtetni. Az inkább befogadó, lágy, semmint szúrós tekintet persze még kevés a prófé- tasághoz. Hanem a zenéje. Amit a basszusgitárral művel. Ahogyan ebből a „másodhegedűs” hangszerből egész zenekart csinál. No nem úgy, ahogyan mifelénk elefántot szokás - ugye bolhából — hanem igaz eszközökkel: kreativitása, a basszus- gitár lehetőségeinek érzelmi-manuális kitágítása révén. Ez a dzsessz-rock chopen-i mélységű „fúziós” zenéje: a világhírű zenész Michael Brec- kert, Miles Davist említi rokonai, W. Report, H. Hancock „bandáját” az előképei közt. Scieranski, aki állandó jelzőként lassacskán kiérdemli a „romantikus basszusgitáros” titulust, a Bop Art együttes vendégszólistájaként Pécsett járt. Nem először. Akik három éve az Apáczai Nevelési Központban is hallhatták a játékát, nem felejtik. 1988 óta működik együtt a magyar együttessel. Vezetője, Malecz Attila „fülelte” ki magának Scieranskit, akivel ezúttal az Ifjúsági Házban válthattam szót, fellépése előtt.- Kitárulkozó, érzelmileg telt zenét játszik. Az alkati adottságon, a temperamentumon túl ,van-e ebben szerepe a gyerekkornak, a barátoknak, a társadalmi környezetnek, ahol felnőtt?- Boldog gyerekkorom volt. De miért alakult ilyenné a zeném? Nehéz lenne elemezni. Zenekarok kisérésével kezdtem, mint mindenki más, de ez azonnal kevésnek bizonyult, amikor úgy éreztem, volna miről beszélnem a zene nyelvén nekem is.-Azt mondják, virtuozitásával, nagyformátumú kompozícióival a sznoboknak és az irigyeknek is hadat üzen. De hogyan fogadja a közönség Nyu- gat-Európában, hogyan nálunk?- Szeretettel fogadnak, és várnak, ahol már megismertek. De igazából ismeretlenként lenne jó fellépni mindig, „szűz” közönség előtt, akit újra és újra meg kell hódítani. A szeretet mértéke nem „kultúraspecifikus”, legfeljebb az jellemző, hogy például Belgiumban ovációval ünnepelnek, míg a hollandok - akiknek éppúgy tetszhet - nem mutatják ki az érzéseiket.- A lengyeleknek mit jelent az Ön világhírű művészete?- Próféta a saját hazámban, úgy látszik, én sem lehetek. Otthon - nem a közönség, hanem a szakma - irigyen szemlél. Egyébként a közeljövőben - norvég, magyar kollégáimmal - hazai turnéra indulok 15 éves szinpadi múltam alkalmából. Bóka Róbert A pécsi Mátyás király utcai általános iskola kórusa énekel. Fotó: Proksza László A szem a testünk tükre? írisz diagnosztikai tanfolyam Pécsett A világirodalomban hányán énekelték meg már a szemet, mint a lélek tükrét! S most tessék! Kiderül, hogy az írisz, ha sztereomikrószkóppal vizsgálja a hozzáértő, olyan dolgokat is elárul az emberről, amiket talán csak a leggondosabb orvosi és laboratóriumi vizsgálattal lehet talán kimutatni. A pécsi Ifjúsági Házban a hétvégén tartott írisz diagnosztikai tanfolyamon Ferencsik István villamosmérnök megdöbbentő diagnózisokat is közölt a résztvevőkkel. Az egyik hölgy szemébe nézve sorolta: kálciumhiány, örökletes betegsége nincsen, a háti csigolyáknál gerincelcsúszás két-három helyen, a tüdő alsó területén szövetritkulás ... Bevallom mindet nem jegyeztem fel, számomra így is hihetetlennek tűnt az egész, s a majd negyven szemorvos, körzeti orvos, természetgyógyász és érdeklődő sem igen hitt a fülének. Kételkedtek, hitték is meg nem is, de azért itták magukba a tudást.- Ebből a szempontból mindenki kezdő, mégha szemorvos is, esetleg hitetlenebb. De mondom is, ne higgyenek nekem, mindenki maga próbálja ki ezt a módszert - kezdi Ferencsik István, amint kiszabadítom hallgatósága köréből. Elnézést kérve ebédelni kezd (fél négy van): a biobúzából frissen őrölt és frissiben kisütött, kevés olajjal és fűszerpaprikával ízesített öt vékonyka szelet „napkenyér” ösz- szesen van vagy öt deka. Nekem ennyi a fél fogamra se lenne elég, ő úgy véli, hogy még sok is a késő esti vacsoráig, s megnyugtat, hogy ennek bezzeg van energiája. Hitetlenkedő kíváncsiságomat csillapítandó magyarázni kezd az ember nevű energiacentrumról, mely annyiféleképp ad kifelé jelet önmagáról, állapotáról, hajlamairól, sok egyébről. Az indológia a szem és tájai révén pótolhatatlan jelzőköz- pont annak, aki egy speciális ABC segítségével e jelzéseket ki is tudja olvasni. Mint például ő, a villamosmérnök-bioenergi- kus. Maga felé fordítja arcomat, szemügyre vesz és kérés nélkül sorolja: dohányzom, kávézom, húst is eszem, szeretem a gyerekeket.. .(Kislánykáim, na ugye, ezt a bácsi is megmondta!) S még mielőtt belejönne betegség-hajlamom, esetleges nyavalyáim sorolásába, önvédelemből, nehogy elmenjen az életkedvem, kíváncsiskodom tovább . .. Az írisz diagnosztikával, azaz az indológiával hét éve foglalkozik. A szükség vitte rá. Elúnta a több évtizede gyötrő, egyre elviselhetetlenebb betegségeit. Akkor kapták meg ajándékba dr. Oláh Andor és Vádnál Zsolt „Reformkonyha” című könyvét, s rögtön rájött, hogy az nem pusztán egy közönséges szakácskönyv. Elindult ezen az úton, immár vegetáriusként.- Azóta próbálom tanítani az országot a helyes, természetes életmódra előadásokon, tanfolyamokon, a szabadegyetememen és a könyveimmel. Most jelent meg a tervezett tizenkettőből az ötödik könyvem, s az eddigi négy több mint százezer páldányban fogyott el - hangjában nincs semmi dicsekedés, se semmi ilyesmi. Búcsúzóul elmondja: a legtöbbünkre jellemző önpusztító életmód része az alkohol, a cigaretta, a kávé, a húsevés, sőt a só, a cukor, az ecet. Ferencsik István tehát állítja és tanítja is: az írisz mindent elárul az emberről. Eztán még mélyebben nézek az emberek szemébe! M. L.
