Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)
1992-03-01 / 60. szám
Izisz istennő alakja a világiélek jelképe. Egy szellemi iskola szelleme Rózsa tövis nélkül? Hat perc - három kérdés dr. Czeizel Endréhez Nőkről és férfiakról Az Arany Rózsakereszt Szellemi Iskoláját nem tudja hová tenni többségünk ma sem. A gnosztikus iskolákról - machi- neusokról, esszénusokról - is legfeljebb csak hallomásunk lehet. Következik ez a tájékozatlanság e csoportok diaszpóri- kus, zárt létéből is. A szemünkben hagyományosnak tetsző, „földi” logikával elemzett dialektikus lét tényét nem tagadja ez az iskola - e logika szerint működtetjük jól-rosszul a világot - de tudomása szerint a földi, a ’világi’ létezésünkön innen és túl egy erőközpont van...- Ennek a Szellemi Iskolának a tanítása, amellyel például Umberto Eco is olyan sokat foglalkozik, nem vallás, nem dogma, nem világnézet, nem kabbalisztika. A kereszténység szemében szálka lett az évszázadok során, hiszen fölöslegesnek tartja a ceremóniákat. Vagy kérdezzem meg inkább azt egy fiatal pedagógusnőtől, hogy miért kötelezte el magát e sokak szemében rejtélyes, enigmatikus tan mellett?- Amiről a Szellemi Iskola beszél, azzal tulajdonképpen már rég kapcsolatban álltam - mondja a fiatal tanárnő - , hiszen az ember több mindent kipróbál élete során, de a vallások, a filozófiák üres formák egy-egy meggyőződés kifejezésére. Az Arany Rózsakereszt nem keres ehhez eszközöket. De aki megérti Krisztust, és aki már eleget élt, de még képes változtatni és eljutni ezekhez az ismeretekhez - az el is juthat. Az iskola mindenki előtt nyitva áll. -Az ember egy dolgot tehet, hogy nem bonyolódik bele a kétpólusú, ellentétekre kiélezett világ dolgaiba - kapcsolódik beszélgetésünkbe egy másik, ugyancsak fiatal pécsi tanítvány, Fenyvesi Attila, aki a nevét is szívesen adja szavaihoz. - A világ a gravitációnak engedelmeskedik. Az ember a kényelmét keresi, a fogyasztás bűvöletében él, elvesztve eredendő képességeit...-... amely képességek isteniek és azonosak a szeretetével? És ha valóban istenek ivadékai vagyunk is, ahogyan Ddniken tartja, nem ábránd és hiúság a keleti tanokból ismerős elmélyülés - szamadhi, nirvána és lemondás révén - olyan erők (szeretetenergiák ?) visszaszerzésére törekedni, melyekhez mérve olyannyira gyengék és gyarlók vagyunk?- A mai kultúra az ellentmondásra, a kételyekre épül, már képtelen bemutatni a tökéletes áldozatot - mondja Attila. - De a Rózsakereszt nem is kényszerít senkit: hagyja a világot, a világ döntéseit folyni szabadon, ahogy a folyónak utat ad a medre, s csak akkor lép ki onnan és válik pusztítóvá, ha gátakat emelünk elé.- Hány követője lehet Pécsett és hogyan működik ez az Iskola?- Talán húszán vagyunk, különböző korúak - veszi át a szót a tanárnő. - Iskola Budapesten, Dunaújvárosban és Debrecenben van. Az érdeklődőknek, kérésre tájékoztató füzeteket küld a tanításokról. A tanok a dél-franciaországi katar örökség részét képezik, a második világháború utáni feltámasztásuk Gadal nevéhez fűződik. Az első iskola 1953-ban alakult a hollandiai Harlemben. B. R. Igaz ugyan, hogy csak néhány perc van hátra előadásának kezdetéig, azonban dr. Czeizel Endre, a neves humángenetikus - aki a közérdekű ismeret- terjesztésben is külön iskolát teremtett — most sem siet. Pedig orvoskollégái már gyülekeznek az MTA pécsi, Jurisich utcai székházának nagytermében, ahol a hazai humángenetika fejlődéséről tart vitaindító expozét. Nem siet - ellenkezőleg — derűs és előzékeny, amikor arra kérem, válaszoljon néhány, a szakmájába laikus módon bele- okvetetlenkedő kérdésre. Egy valamikori tanulmány ugyanis reprezentatív mintáról számol be, amit a valaha és most élt „nagy emberek” szüleiről készítettek. E vizsgálatok szerint az apa egyéni élete során szerzett, felhalmozott készségek is megjelenhetnek közvetve az utódban. Eszerint a spermák testi-szellemi kondicionáltsága, átörökítőképessége a 36 éves életkor körül - persze jókora szórásképpel - a legteljesebb. Goodspiell Jézusa, a Bolha a fülbe Camille-ja, a Szentivánéji álom Lysandere ingujjra vetkőzve, ám most egy keverőszoba falai közt, később egy hajó fedélzetén várja majd a tavaszt. Fillár István, a Pécsi Nemzeti Színház fiatal színésze ugyanis egy vadonatúj rockopera, a Noé zenei rendezője is újabban. Érettségi: Budapesten a Madách Gimnáziumban. A főiskola prózatagozatának elvégzése után 1989-től Pécs és a munka következik. A Színháztérre néző apró stúdiószobában Schramm Antal hangmérnök és Torma Ferenc társaságában, sebtében és a „sajtó” ösztökélésre sorolja teendőit, de a tekintete most is hol a keverőpulton, hol a kanapéra szórt kottákon kalandozik.- Nem sok ez így egy kicsit?- Jó, ha az ember le van kötve munkával, különösen ha a szereti is azt, amit csinál. Kétségtelen, most lehetne egy kicsit kevesebb.- És most a Tom Sawyer zenéje után újabb, egy rock-musical következik.- Nem musical - opera. Reggeltől estig dolgozunk. A zenében olyan kiváló zenészek segítenek, mint a gitáron játszó Torma Feri, akivel egy gimnáziumba jártunk, és a zenekedvelőknek Vedres Csabát sem kell bemutatnom. Míg a nő életkora e szempontból kevésbé érdekes, ám perdöntő abban, hogy tőle az ősibb, az élethez való alkalmazkodás állandóbb jegyeit örököljük.- Kedves doktor úr, kérem ejtsen néhány szót a nőt illetve a férfit jellemző kreativitás természetéről!- Az említett publikációt nem ismerem ugyan, de én azt mondom, jobb ha a tényéknél maradunk. A X és Y kromoszómák természetadta megoszlásánál. Tudvalévő hogy az előbbi a nőre jellemző, míg az utóbbi, az Y a férfiakra. Ez a megoszlás a társadalmi szerepeket is jórészt megszabja. S noha a valóságban a nőknek a társadalmi lehetőségei is szűkösebbek tehetségük kibontakoztatásában -, a közfelfogás általában is a férfiakat tekinti tehetségesebbeknek. Az intelligencia-vizsgálatok azonban - amelyek az értelmi szintet mérik - átlagértékeikben nem mutatnak semmiféle eltérést egy-egy nagyobb férfi illetve nő-csoport összevetésénél! Az viszont — Milyen lesz ez a zene és milyen szinopszisra épül?- Alapja a rockzene, szimfonikus zenei hatásokkal - a Noé története pedig nagy vonalakban közismert. Többek közt azért annyi tartalmi változással, hogy itt az alapkérdés az, - miután Noé bárkája partra vergődött - szükség van-e egyáltalán az emberi lényre. Szerepüket tény, hogy sokkal nagyobbak a szélsőségek a férfi-populáción belül. Köztudott, hogy a férfiak közt sokkal több az értelmi fogyatékos, míg bizonyos képességek jelenlétét - akár egyoldalúan is - ugyancsak a férfiaknál tapasztalhatjuk. Ma már tudjuk mi az anatómiai magyarázata a nők fejlettebb beszédkészségének, s miért „erősebbek” - persze csak nagy általánosságban - a férfiak a térbeli tájékozódásban és az algebrai gondolkodásban. A kerativitás persze nagyon sokféle lehet.-Mit szól a Polgár-lányok képességeihez és nevelésükhöz, amely eszméjében és gyakorlatában is csak elismerést érdemel? Az előbbiek szerint - képletesen szólva - a saját árnyékukat próbálják átugrani?- A Polgár-lányok számomra is nagyszerű példája az előbbieknek persze bizonyos fokig ellentmond. A sakk térbeli látást, matematikai készségeket is feltételez, de nem cáfolja azt, hogy e képesség - a gyakoriságát tekintve - főként a férfiakra jelfantázia-szülte állatok, Nogo és nőstény páija, Nego venné át, de ők elpusztulnak. Persze nem egy tragikus, bölcseleti valamire kell gondolni. A szöveget Moravetz Levente írta, aki rendezi is darabot. A játékot kisérő zenében szinte minden hangszer megszólal, dallamvilága itt-ott „slágergyanús”, de a legkeményebb rocktól a komolyzenéig lemző. A zenei tehetséget ugyancsak matematikai-algebrai készségekkel köthetjük ösz- sze - és hát egyetlen igazán nagy női zeneszerzőnk sincs. A biológiában mi azt mondjuk: egy-egy képességet tekintve nagy előny, ha valaki férfinak vagy nőnek születik. Ám a két nem ma divatos összemosásának egyáltalán nem vagyok a híve! Ki-ki elsősorban a saját nemi szerepét vállalja, és annak megfelelően éljen.-A rinyaszentkirályi magzatkárosodások ügyében merült-e fel újabb szempont azóta?-A magzatok korai károsodásának okát továbbra is a halak Flibollal történő megmérgezé- sében, a halgazdaság gondatlanságában látjuk. A mérgezett halak húsából a kismamák a magzat fejlődésének legérzékenyebb szakaszában - a 3-8. hét között - is ettek. Mi ugyan a történtek után, később kezdhettük el a vizsgálatainkat, de ma sem tudunk felelősséggel mást mondani. majd' minden fellelhető benne.-A szereposztás?-Noé szerepén Nádházi Péter és Várnagy Zoltán osztozik, Noémi, a „feleség” Bukszár Márta lesz. Nego is kettős szereposztású - Zalai Lídiával és Jónás Judittal kerül a színpadra. Feltétlenül említést érdemel a balettkar, Papp Viktor akrobatikus rock and roll-csapata és a koreográfus Tóth Sándor is.-A díszletek...?- A történet egy hajó fedélzetén játszódik; ez Zeke Edit tervei szerint épül majd meg, föltehetően látványban mozgalmas színpadteret adva. Most a kivitelezés aprómunkája folyik mozgásban, zenében. Egyébként a laikusok, de a finanszírozók sem hiszik el milyen pénzbe, szerényen számolva is 3-4 millióba, kerül egy zenés darab színrevitele, amihez mi alig több mint 1 milliót kaptunk. És feleannyi időt: úgyhogy akik most ezt a darabot csináljuk, valamennyien önként, minden beleadva vállaltuk a munkát, hogy március 29-én már a közönség elé állhassunk.-Mit hozhat az év második fele?- Számomra a zene csak hobbi - a hivatásom a színház. Hogy milyen szerepeket hoz a jövő, nem tudom. Shakespeare hangulatomtól függetlenül is jöhetne mindig és mindenekelőtt. B. R. Bóka Róbert Fillár Nogóval és Negóval a bárkán Előttünk a vízözön Fillár István a keverőhelyiségben Fotó: Proksza László Rádió mellett... Az étlap-irodalom berkeiben eléggé nagy a rongyrázás manapság, bár meg kell hagyni, az átkosban is - jobb helyeken - flancos idegen nyelven igyekeztek föltüntetni némely étek nevét, amelyről aztán a tányéron derült ki, hogy már az öreganyám által is ismert és kreált „tökös-mácsikkal” boldogított a pincér. Manapság még úgyis. De jobb, ha az ember óvatos. Ha teszem fel jódolgomban betérnék egy étterembe, mondjuk egy adag „hem-end-egszre” az étlap kínálatában, én akkor is magyarul, sonkás tojást kérnék, mert arról legalább tudom, hogy micsoda. Persze, nem kérnék, még aznap sem, amikor a postás csenget a nyugdíjjal. Gondolom tudják, miért nem. Ä rádió és a tévé riporterei is elcsodálkoztak, amikor szép fővárosunk egyik „előkelő” éttermében (címet nem közöltek) nekiálltak az étlapnak és bogarásztak. Mellesleg, a szó szoros értelmében bogarásztak, mert a mintegy 150 ételt ígérő lapon bizony különböző módon elkészített bogár-sültek is szerepeltek. Mondjuk: „Mézzel érlelt hangya.” Nem hagyma, - hangya! Engem annyira nem lepett meg a hír, mert talán egy esztendeje valamelyik műholdas adásban riportot láttam: az USA egyik kis városkájának családi kertjében kecskelábú asztaloknál ültek a vendégek és figyelték a szakács szorgoskodását, aki egy réz serpenyőbe élő hangyákat lapátolt, a másikba mozgó hernyókat, és szabad lángon sütötte a csemegét, időnként folyékony fűszerekkel meg-meglocsolva. A bájos kis riporterlány - derék dolog volt tőle - elsőként kóstolta meg a hangyasültet, aztán elszaladt ... A mi riportereink nem voltak torkosak - legalábbis nem derült ki a műsorból -, ám felismerték az étlapon angolul szövegezett egeret. Méghozzá - a vendéglős elmondása szerint - öt-hat napig szintén mézben érlelt, majd utána megsütött egeret. Hogy miért angolul? „Mert így vonzóbb!” - jegyezte meg a kínai vendéglő magyar vezetője. Na persze, aki nem tud angolul, de játssza a flancos eszét, az - gondolom - bekajolta az egeret. Igaz, egyébként is gyaníthatta mi vár rá, ha betér ebbe a nem-minden-napi élményt nyújtó kocsmába. Mert ahogy tovább böngészték az étlapot, felfedezték a „konyhafőnök ajánlatát” valószínűleg a pattogatott hangya előétel után a főételt: „Majom-velőt”. Még hogy micsodát?- Majomvelőt. Ha van, akkor száznegyvenezer forintért - mondja egykedvűen a vendéglős. A rádió riportere mindjárt megkérdezte, akadt-e már vendég, aki majmot rendelt, mire kitérő válaszként a kérdésre semmi választ nem kapott. Ám hosszasan magyarázta a vendéglős, hogy általában európai szinten nagyvárosokban majom nem szerepel az étlapon, mert az állatvédő egyesületek azonnal kivernék a balhét, de távol-keleti országokban rendszeresen feltálalják - ott is drágán. Azt is mondta a továbbiakban, hogy étlapjukon krokodil-hús is szerepel, nem is rossz, ő már egyszer megkóstolta. Meg a kígyóhúst. Ami meg egyenesen a falusi, kukoricán nevelt jóízű csirkehúsra emlékeztet. „Nagyon ízlett.” Neki. Arról is beszámolt, hogy két évvel ezelőtt egyik pesti vásárcsarnokban is árusítottak krokodilhúst. Hm ... De kanyarodjunk vissza a majomhoz. Hogy csinálják? Ezt nem írom le. Még akkor sem, ha a rádió és csütörtökön reggel a tévé is beszámolt róla. Csak annyit, hogy ... élve ... na nem. Hagyjuk. Annyi szent, hogy hazai vendéglátóiparunk már elindult Európa felé. Némely pénzes, elképesztően sznob vendégseregével együtt. Az ő számukra - hadd flancol- jak én is - ajánlanék egy receptet, egy angol humorgyűjtemény nyomán: „Eat cow dung. Ten Billion flies cant be wrong.” Ha a szerkesztőm nem húzza ki, akkor magyarul ennyi: „Egyél tehénszart. Tízmilliárd légy nem tévedhet!” Étlapok 4 vasárnapi
