Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)

1992-03-01 / 60. szám

Izisz istennő alakja a világiélek jelképe. Egy szellemi iskola szelleme Rózsa tövis nélkül? Hat perc - három kérdés dr. Czeizel Endréhez Nőkről és férfiakról Az Arany Rózsakereszt Szel­lemi Iskoláját nem tudja hová tenni többségünk ma sem. A gnosztikus iskolákról - machi- neusokról, esszénusokról - is legfeljebb csak hallomásunk le­het. Következik ez a tájékozat­lanság e csoportok diaszpóri- kus, zárt létéből is. A szemünkben hagyomá­nyosnak tetsző, „földi” logiká­val elemzett dialektikus lét té­nyét nem tagadja ez az iskola - e logika szerint működtetjük jól-rosszul a világot - de tudo­mása szerint a földi, a ’világi’ létezésünkön innen és túl egy erőközpont van...- Ennek a Szellemi Iskolának a tanítása, amellyel például Umberto Eco is olyan sokat fog­lalkozik, nem vallás, nem dogma, nem világnézet, nem kabbalisztika. A kereszténység szemében szálka lett az évszá­zadok során, hiszen fölösleges­nek tartja a ceremóniákat. Vagy kérdezzem meg inkább azt egy fiatal pedagógusnőtől, hogy mi­ért kötelezte el magát e sokak szemében rejtélyes, enigmatikus tan mellett?- Amiről a Szellemi Iskola beszél, azzal tulajdonképpen már rég kapcsolatban álltam - mondja a fiatal tanárnő - , hi­szen az ember több mindent ki­próbál élete során, de a vallá­sok, a filozófiák üres formák egy-egy meggyőződés kifejezé­sére. Az Arany Rózsakereszt nem keres ehhez eszközöket. De aki megérti Krisztust, és aki már eleget élt, de még képes változtatni és eljutni ezekhez az ismeretekhez - az el is juthat. Az iskola mindenki előtt nyitva áll. -Az ember egy dolgot tehet, hogy nem bonyolódik bele a kétpólusú, ellentétekre kiélezett világ dolgaiba - kapcsolódik beszélgetésünkbe egy másik, ugyancsak fiatal pécsi tanít­vány, Fenyvesi Attila, aki a ne­vét is szívesen adja szavaihoz. - A világ a gravitációnak enge­delmeskedik. Az ember a ké­nyelmét keresi, a fogyasztás bűvöletében él, elvesztve ere­dendő képességeit...-... amely képességek iste­niek és azonosak a szeretetével? És ha valóban istenek ivadékai vagyunk is, ahogyan Ddniken tartja, nem ábránd és hiúság a keleti tanokból ismerős elmélyü­lés - szamadhi, nirvána és le­mondás révén - olyan erők (szeretetenergiák ?) visszaszer­zésére törekedni, melyekhez mérve olyannyira gyengék és gyarlók vagyunk?- A mai kultúra az ellent­mondásra, a kételyekre épül, már képtelen bemutatni a töké­letes áldozatot - mondja Attila. - De a Rózsakereszt nem is kényszerít senkit: hagyja a vilá­got, a világ döntéseit folyni sza­badon, ahogy a folyónak utat ad a medre, s csak akkor lép ki on­nan és válik pusztítóvá, ha gá­takat emelünk elé.- Hány követője lehet Pécsett és hogyan működik ez az Is­kola?- Talán húszán vagyunk, kü­lönböző korúak - veszi át a szót a tanárnő. - Iskola Budapesten, Dunaújvárosban és Debrecen­ben van. Az érdeklődőknek, ké­résre tájékoztató füzeteket küld a tanításokról. A tanok a dél-franciaországi katar örök­ség részét képezik, a második világháború utáni feltámasztá­suk Gadal nevéhez fűződik. Az első iskola 1953-ban alakult a hollandiai Harlemben. B. R. Igaz ugyan, hogy csak né­hány perc van hátra előadásá­nak kezdetéig, azonban dr. Cze­izel Endre, a neves humángene­tikus - aki a közérdekű ismeret- terjesztésben is külön iskolát te­remtett — most sem siet. Pedig orvoskollégái már gyülekeznek az MTA pécsi, Jurisich utcai székházának nagytermében, ahol a hazai humángenetika fej­lődéséről tart vitaindító expo­zét. Nem siet - ellenkezőleg — de­rűs és előzékeny, amikor arra kérem, válaszoljon néhány, a szakmájába laikus módon bele- okvetetlenkedő kérdésre. Egy valamikori tanulmány ugyanis reprezentatív mintáról számol be, amit a valaha és most élt „nagy emberek” szülei­ről készítettek. E vizsgálatok szerint az apa egyéni élete során szerzett, felhalmozott készsé­gek is megjelenhetnek közvetve az utódban. Eszerint a spermák testi-szellemi kondicionáltsága, átörökítőképessége a 36 éves életkor körül - persze jókora szórásképpel - a legteljesebb. Goodspiell Jézusa, a Bolha a fülbe Camille-ja, a Szentivánéji álom Lysandere ingujjra vet­kőzve, ám most egy keverő­szoba falai közt, később egy hajó fedélzetén várja majd a ta­vaszt. Fillár István, a Pécsi Nemzeti Színház fiatal színésze ugyanis egy vadonatúj rockopera, a Noé zenei rendezője is újabban. Érettségi: Budapesten a Ma­dách Gimnáziumban. A főis­kola prózatagozatának elvég­zése után 1989-től Pécs és a munka következik. A Színház­térre néző apró stúdiószobában Schramm Antal hangmérnök és Torma Ferenc társaságában, sebtében és a „sajtó” ösztöké­lésre sorolja teendőit, de a te­kintete most is hol a keverőpul­ton, hol a kanapéra szórt kottá­kon kalandozik.- Nem sok ez így egy kicsit?- Jó, ha az ember le van kötve munkával, különösen ha a szereti is azt, amit csinál. Két­ségtelen, most lehetne egy ki­csit kevesebb.- És most a Tom Sawyer ze­néje után újabb, egy rock-musi­cal következik.- Nem musical - opera. Reg­geltől estig dolgozunk. A zené­ben olyan kiváló zenészek segí­tenek, mint a gitáron játszó Torma Feri, akivel egy gimná­ziumba jártunk, és a zenekedve­lőknek Vedres Csabát sem kell bemutatnom. Míg a nő életkora e szempont­ból kevésbé érdekes, ám per­döntő abban, hogy tőle az ősibb, az élethez való alkalmazkodás állandóbb jegyeit örököljük.- Kedves doktor úr, kérem ejtsen néhány szót a nőt illetve a férfit jellemző kreativitás termé­szetéről!- Az említett publikációt nem ismerem ugyan, de én azt mondom, jobb ha a tényéknél maradunk. A X és Y kromo­szómák természetadta megosz­lásánál. Tudvalévő hogy az előbbi a nőre jellemző, míg az utóbbi, az Y a férfiakra. Ez a megoszlás a társadalmi szere­peket is jórészt megszabja. S noha a valóságban a nőknek a társadalmi lehetőségei is szűkö­sebbek tehetségük kibontakoz­tatásában -, a közfelfogás álta­lában is a férfiakat tekinti tehet­ségesebbeknek. Az intelligen­cia-vizsgálatok azonban - ame­lyek az értelmi szintet mérik - átlagértékeikben nem mutatnak semmiféle eltérést egy-egy na­gyobb férfi illetve nő-csoport összevetésénél! Az viszont — Milyen lesz ez a zene és mi­lyen szinopszisra épül?- Alapja a rockzene, szimfo­nikus zenei hatásokkal - a Noé története pedig nagy vonalak­ban közismert. Többek közt azért annyi tartalmi változással, hogy itt az alapkérdés az, - mi­után Noé bárkája partra vergő­dött - szükség van-e egyáltalán az emberi lényre. Szerepüket tény, hogy sokkal nagyobbak a szélsőségek a férfi-populáción belül. Köztudott, hogy a férfiak közt sokkal több az értelmi fo­gyatékos, míg bizonyos képes­ségek jelenlétét - akár egyolda­lúan is - ugyancsak a férfiaknál tapasztalhatjuk. Ma már tudjuk mi az anatómiai magyarázata a nők fejlettebb beszédkészségé­nek, s miért „erősebbek” - per­sze csak nagy általánosságban - a férfiak a térbeli tájékozódás­ban és az algebrai gondolko­dásban. A kerativitás persze na­gyon sokféle lehet.-Mit szól a Polgár-lányok képességeihez és nevelésükhöz, amely eszméjében és gyakorla­tában is csak elismerést érde­mel? Az előbbiek szerint - kép­letesen szólva - a saját árnyé­kukat próbálják átugrani?- A Polgár-lányok számomra is nagyszerű példája az előbbi­eknek persze bizonyos fokig el­lentmond. A sakk térbeli látást, matematikai készségeket is fel­tételez, de nem cáfolja azt, hogy e képesség - a gyakoriságát te­kintve - főként a férfiakra jel­fantázia-szülte állatok, Nogo és nőstény páija, Nego venné át, de ők elpusztulnak. Persze nem egy tragikus, bölcseleti vala­mire kell gondolni. A szöveget Moravetz Levente írta, aki ren­dezi is darabot. A játékot kisérő zenében szinte minden hangszer megszólal, dallamvilága itt-ott „slágergyanús”, de a legkemé­nyebb rocktól a komolyzenéig lemző. A zenei tehetséget ugyancsak matematikai-algeb­rai készségekkel köthetjük ösz- sze - és hát egyetlen igazán nagy női zeneszerzőnk sincs. A biológiában mi azt mondjuk: egy-egy képességet tekintve nagy előny, ha valaki férfinak vagy nőnek születik. Ám a két nem ma divatos összemosásá­nak egyáltalán nem vagyok a híve! Ki-ki elsősorban a saját nemi szerepét vállalja, és annak megfelelően éljen.-A rinyaszentkirályi mag­zatkárosodások ügyében me­rült-e fel újabb szempont azóta?-A magzatok korai károso­dásának okát továbbra is a halak Flibollal történő megmérgezé- sében, a halgazdaság gondat­lanságában látjuk. A mérgezett halak húsából a kismamák a magzat fejlődésének legérzéke­nyebb szakaszában - a 3-8. hét között - is ettek. Mi ugyan a tör­téntek után, később kezdhettük el a vizsgálatainkat, de ma sem tudunk felelősséggel mást mon­dani. majd' minden fellelhető benne.-A szereposztás?-Noé szerepén Nádházi Pé­ter és Várnagy Zoltán osztozik, Noémi, a „feleség” Bukszár Márta lesz. Nego is kettős sze­reposztású - Zalai Lídiával és Jónás Judittal kerül a színpadra. Feltétlenül említést érdemel a balettkar, Papp Viktor akrobati­kus rock and roll-csapata és a koreográfus Tóth Sándor is.-A díszletek...?- A történet egy hajó fedélze­tén játszódik; ez Zeke Edit tervei szerint épül majd meg, föltehe­tően látványban mozgalmas színpadteret adva. Most a kivi­telezés aprómunkája folyik mozgásban, zenében. Egyéb­ként a laikusok, de a finanszíro­zók sem hiszik el milyen pénzbe, szerényen számolva is 3-4 millióba, kerül egy zenés darab színrevitele, amihez mi alig több mint 1 milliót kap­tunk. És feleannyi időt: úgy­hogy akik most ezt a darabot csináljuk, valamennyien ön­ként, minden beleadva vállaltuk a munkát, hogy március 29-én már a közönség elé állhassunk.-Mit hozhat az év második fele?- Számomra a zene csak hobbi - a hivatásom a színház. Hogy milyen szerepeket hoz a jövő, nem tudom. Shakespeare hangulatomtól függetlenül is jöhetne mindig és mindenek­előtt. B. R. Bóka Róbert Fillár Nogóval és Negóval a bárkán Előttünk a vízözön Fillár István a keverőhelyiségben Fotó: Proksza László Rádió mellett... Az étlap-irodalom berkeiben eléggé nagy a rongyrázás ma­napság, bár meg kell hagyni, az átkosban is - jobb helyeken - flancos idegen nyelven igyekez­tek föltüntetni némely étek ne­vét, amelyről aztán a tányéron derült ki, hogy már az öreg­anyám által is ismert és kreált „tökös-mácsikkal” boldogított a pincér. Manapság még úgyis. De jobb, ha az ember óvatos. Ha teszem fel jódolgomban be­térnék egy étterembe, mondjuk egy adag „hem-end-egszre” az étlap kínálatában, én akkor is magyarul, sonkás tojást kérnék, mert arról legalább tudom, hogy micsoda. Persze, nem kérnék, még aznap sem, amikor a postás csenget a nyugdíjjal. Gondolom tudják, miért nem. Ä rádió és a tévé riporterei is elcsodálkoztak, amikor szép fő­városunk egyik „előkelő” ét­termében (címet nem közöltek) nekiálltak az étlapnak és boga­rásztak. Mellesleg, a szó szoros értelmében bogarásztak, mert a mintegy 150 ételt ígérő lapon bizony különböző módon elké­szített bogár-sültek is szerepel­tek. Mondjuk: „Mézzel érlelt hangya.” Nem hagyma, - han­gya! Engem annyira nem lepett meg a hír, mert talán egy esz­tendeje valamelyik műholdas adásban riportot láttam: az USA egyik kis városkájának családi kertjében kecskelábú asztalok­nál ültek a vendégek és figyel­ték a szakács szorgoskodását, aki egy réz serpenyőbe élő han­gyákat lapátolt, a másikba mozgó hernyókat, és szabad lángon sütötte a csemegét, időnként folyékony fűszerekkel meg-meglocsolva. A bájos kis riporterlány - derék dolog volt tőle - elsőként kóstolta meg a hangyasültet, aztán elsza­ladt ... A mi riportereink nem voltak torkosak - legalábbis nem de­rült ki a műsorból -, ám felis­merték az étlapon angolul szö­vegezett egeret. Méghozzá - a vendéglős elmondása szerint - öt-hat napig szintén mézben ér­lelt, majd utána megsütött ege­ret. Hogy miért angolul? „Mert így vonzóbb!” - jegyezte meg a kínai vendéglő magyar veze­tője. Na persze, aki nem tud an­golul, de játssza a flancos eszét, az - gondolom - bekajolta az egeret. Igaz, egyébként is gya­níthatta mi vár rá, ha betér ebbe a nem-minden-napi élményt nyújtó kocsmába. Mert ahogy tovább böngész­ték az étlapot, felfedezték a „konyhafőnök ajánlatát” való­színűleg a pattogatott hangya előétel után a főételt: „Ma­jom-velőt”. Még hogy micso­dát?- Majomvelőt. Ha van, akkor száznegyvenezer forintért - mondja egykedvűen a vendég­lős. A rádió riportere mindjárt megkérdezte, akadt-e már ven­dég, aki majmot rendelt, mire kitérő válaszként a kérdésre semmi választ nem kapott. Ám hosszasan magyarázta a ven­déglős, hogy általában európai szinten nagyvárosokban majom nem szerepel az étlapon, mert az állatvédő egyesületek azon­nal kivernék a balhét, de tá­vol-keleti országokban rendsze­resen feltálalják - ott is drágán. Azt is mondta a továbbiakban, hogy étlapjukon krokodil-hús is szerepel, nem is rossz, ő már egyszer megkóstolta. Meg a kí­gyóhúst. Ami meg egyenesen a falusi, kukoricán nevelt jóízű csirkehúsra emlékeztet. „Na­gyon ízlett.” Neki. Arról is be­számolt, hogy két évvel ezelőtt egyik pesti vásárcsarnokban is árusítottak krokodilhúst. Hm ... De kanyarodjunk vissza a majomhoz. Hogy csinálják? Ezt nem írom le. Még akkor sem, ha a rádió és csütörtökön reggel a tévé is beszámolt róla. Csak annyit, hogy ... élve ... na nem. Hagyjuk. Annyi szent, hogy hazai vendéglátóiparunk már elindult Európa felé. Né­mely pénzes, elképesztően sznob vendégseregével együtt. Az ő számukra - hadd flancol- jak én is - ajánlanék egy recep­tet, egy angol humorgyűjte­mény nyomán: „Eat cow dung. Ten Billion flies cant be wrong.” Ha a szerkesztőm nem húzza ki, akkor magyarul ennyi: „Egyél tehénszart. Tízmilliárd légy nem tévedhet!” Étlapok 4 vasárnapi

Next

/
Thumbnails
Contents