Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)

1992-03-16 / 75. szám

1992. március 16., hétfő üj Dunántúli napló 7 Szakmai elismerés a Pécsi Vízműnek Akna a képernyőn Vágófej kiépítése alkalmi szerelőaknában. A cím magyarázatát Ham­burgban kell kezdenünk. Mű­ködik ott egy szakmai szervezet - rövidítése: GSTT Magyar- ország is tagja, s olyan cégeket tömörít, amelyek a különböző közüzemi csatornahálózatok ki­takarás nélküli javításával fog­lalkoznak. Ez a szervezet évente egy-két alkalommal ren­dez szakmai összejövetelt, hogy ott a legújabb felhasználható anyagokról, eljárásokról, tech­nológiákról tapasztalatcserére nyíljon lehetőség. E hónap elején a szokásos ta­lálkozó Pécsett volt, házigaz­dája pedig a Vízmű. A program: a múlt évi hamburgi konferen­cia tapasztalatainak átadása. A GSTT magyarországi szekciójába önkormányzatok is beléptek, közöttük a fővárosi és a pécsi is.- Megvan ennek a logikája - mondja Harness Jenő, a Vízmű igazgató-helyettese, t- A pécsi csatornahálózatot - természete­sen nem az egész várost értve ez alatt - a huszas években építet­ték, s ezek élettartamát 50 évre becsülik. Ez tehát azt jelenti, hogy az akkori hálózat immár jó húsz évvel „túléli önmagát”. Képzel­jük most el e hálózat meghibá- sodó részei mind időszerűbb, mind gyakoribb javításának költségeit. Horribilis összeg. * Ez a magyarázata annak, hogy a szekcióhoz önkormány­zatok is csatlakoztak. Mert evi­dencia a kérdés - és természe­tesen a feladvány -: hogyan le­hetne a csatornahálózat re­konstrukcióját gyorsabban, ol­csóbban és megbízhatóan elvé­gezni? Erre keresték a választ Hamburgban és erről esett szó a március 6-i pécsi tanácskozáson is. Ez - tudniillik a megtisztelő házigazdái szerep - elismerése a Pécsi Vízműnek, egyszer­smind választ ad arra is: a ma­gas közköltségekből vájjon mi­ért nem korszerűsít a cég? Korszerűsít, a legújabb tech­nológiákat, eljárásokat, beren­dezéseket állítva a lehető legol­csóbban, legjobban jelszó szol­gálatába. Hogy Pécs házigazda lehe­tett, annak eleje a 70-es évek közepén keresendő, amikor a Vízmű elkezdte alkalmazni a ki­takarás nélküli diagnosztikát a csatornahálózat hibáinak felde­rítésére, az akkor nagy vissza- hangot kiváltó zárt láncú ipari televízióval, amelynek a csőben kúszó és a hibát jelző kamerája legfeljebb jó öngyújtónyi nagy­ságú. A következő lépés termé­szetesen az ugyancsak feltárás nélküli javítás módszerének megtalálása. E törekvések és az elért eredmények alapján a Pé­csi Vízmű lett az országban az úgynevezett nem mászható szelvényű csatornák feltárás nélküli javításának rendszer- gazdája. Egyéb indokok mellett gondoljunk csak azokra a szűnni nem akaró gondokra, amelyeket a város pincerend­szerének és csatornahálózatá­nak összefüggése okoz. Jé Néhány eljárást említünk azok közül, amelyek színvona­las alkalmazásának is köszön­hetően a GSTT Pécset válasz­totta a szakmai tanácskozás helyszínéül. Olcsón és gyorsan meg tud­ják oldani a csatornaszelvények csatlakozásánál a meghibáso­dott tömítések javítását. A töre­dezett, repedt csatornát képesek belülről bélelni. E kettő tulaj­donképpen már hagyományos­nak is mondható - mármint a Pécsi Vízmű gyakorlatában -, ami azonban a harmadikat illeti, valóban meghökkentő: nagyobb átmérőjű csövet tudnak „bele­húzni” a meghibásodott csator­naszakaszba, mint amekkora a javítandó. Ez az úgynevezett csőroppan- tásos módszer, amely a vezeté­kek in situ javítására szolgál. Az eljárást már gyakorlottan al­kalmazzák a Vízmű szakembe­rei, az ország több pontján, de ezzel a módszerrel javítják a csöveket az uránbánya rekonst­rukciója során is. Erre a mun­kára az országban jelenleg egyedül a Pécsi Vízmű képes. Ezzel a módszerrel akár egy 120 méter hosszú csatornasza­kaszt is egészben „belehúznak” a meghibásodott, kissebb átmé­rőjű vezetékbe. Ugyancsak új az automatikus hegesztő. Bármennyire is gon­dos valaki, e munka során kike­rülhetetlen tényező a szubjektív hibaforrás. Ez a berendezés ezt teljes mértékben kiküszöböli: a betáplált adatok alapján elvégzi a munkát, sőt: önmagát ellen­őrzi. Akár 400 milliméter átmé­rőjű cső hibátlan hegesztésére is képes. Ugyancsak bemutatták a március 6-i szakmai rendezvény vendégeinek az ivóvíz-csator­nák diagnosztizálásához alkal­mazott eljárást. Ismert kifeje­zés: hálózati veszteség. Ez a Pé­csi Vízműnél 15-16 százalék. Jelzi azt a mennyiséget, ami va­lahol a termelés és a felhasználó között „eltűnik”. Ez más telepü­lésekhez viszonyítva nem rossz arány, ezzel együtt természete­sen cél a csökkentése. A vízvesz­teség-elemzéssel meg tudják ál­lapítani az elfolyó víz mennyi­ségét, ha pedig már kimutatták, megkeresik - akár teleknyi, háznyi, lakásnyi területre kon­centrálva - a hibaforrást. A pé­csi Vízmű rendelkezésére álló műszerrel centimétemyi pon­tossággal behatárolható az elfo- lyás helye. Talán nem kell ehhez hozzá­tenni: mit jelent ez a javítási költségek igen komoly mértékű csökkentése érdekében. Végül a digitalizált háló­zat-nyilvántartásról. A maga nemében lenyűgöző: a teljes közműhálózatot mágnesle­mezre vitték, ez a számítógép képernyőjére lehívható, s akár 1:10 arányig kinagyítható. Ami lényegében azt jelenti, hogy egy vízaknát is „lehívhatnak”, mi­után a város közműtérképéből kiválasztották egy területet, ab­ból egy részt részletesebben, majd egy utcarészletet már helyrajzi számokkal, végül a te­lek csatornahálózatát, majd az aknát. Egy perc alatt ott a ké­pernyőn. A csatlakozó nyomta­tógéppel pedig pillanatok alatt a helyszínen dolgozók kezébe adható a rajz, a térkép. ■Sk Persze, nem mindenütt „fosz­lik” a város csatornahálózata. Sőt, például a Tortyogótól még a századelőn építettek ki egy vezetéket, amelyre Hainess Jenő azt mondja:- Bár minden csatornánk ilyen kiváló állapotban lenne . . . Mindez tehát elsősorban a vízfogyasztók érdekeit szol­gálja. Ami pedig a Pécsi Vízmű ennek jegyében végzett korsze­rűsítéseit, munkája színvonalát illeti: elképzelhető, hogy elis­meréseként 1996-ban - a világ- kiállításhoz kötődően - a GSTT az ideinél jóval nagyobb sza­bású nemzetközi rendezvényét Pécsett tartja. ’ Mészáros Attila Húsz fajta hitel Az Országos Takarékpénztár már most is közel húsz, külön­böző hitelfelvételi lehetőséget kínálja vállalkozóknak, s ez a kör az idén tovább bővül, egye­bek közt francia kormányhitel­lel. Jelentős azonban a különb­ség az egyes konstrukciók iránt megnyilvánuló kereslet között, és differenciálódnak a hitel- igénylők aszerint is, hogy az or­szág jobban prosperáló, vagy elmaradottabb megyéiben tevé­kenykednek. A legnagyobb érdeklődést az elmúlt esztendőben az Egzisz­tencia- és Start-hitelek iránt ta­pasztalták, ugyanakkor a szi­gorú feltételek miatt a külföldi kormányhitelekből szinte alig-alig vettek fel a vállalko­zók. Körülbelül 25-30 milliárd forint értékben nyújtott vállal­kozói hitelt az elmúlt évben a takarékpénztár. A vállalkozók ennél jóval többet igényeltek volna, jórészüket azonban visz- sza kellett utasítani, mert nem tudtak garanciát vállalni a visz- szafízetésére. A fedezeti ténye­zők közül több helyütt hiányzott a biztos jövedelem, a hétvégi ház - lakott lakást ugyanis nem fogad el a takarékpénztár -, vagy az olyan autó, aminek komoly piaci értéke van. Beru­házási hitelt 15-16 milliárd fo­rint értékben nyújtottak a vál­lalkozásoknak, s ezekben az esetekben az OTP szakértői azt is nézték, hogy kifizetődő lesz-e a vállalkozás. A Start-hitel keret tavaly 810 millió forint volt, az idén alig a fele: 435 millió. Bár tavaly né­hány millió forint megmaradt, az idén várhatóan nem lesz elég a rendelkezésre álló összeg, ez a hitel ugyanis a kedvező kama­tok miatt rendkívül keresett. Miután a vállalkozók érdekvé­delmi szervezetei is tapasztal­ják, hogy az OTP meglehetősen szigorú - sőt várhatóan egyre szigorúbb - követelményeket támaszt az ügyfél hitelképessé­gével szemben, tervezik, hogy közösen garanciális alapot hoz­nak létre. A vállalkozóknak azonban egyelőre tudomásul kell venniük, hogy a takarék- pénztár egyedi elbírálás alapján dönt: ad vagy nem ad számukra hitelt. A külföldi kormányhitelek iránt meglehetősen csekély az érdek­lődés, noha már az elmúlt évben öt ország - Anglia, a Bajoror­szág, Baden-Württemberg, Finnország, Olaszország és Svédország ajánlott fel vállal­kozói hiteleket. A kikötések azonban igen szigorúak. A ba­jor és baden-württenberg-i hitelt például csak azok a vállalkozá­sok igényelhetik, amelyek lega­lább 30 százalékkal külföldi tő­kerészesedéssel működnek. A finn és a svéd kormányhitel pe­dig csak akkor vehető igénybe, ha finn, illetve svéd beruházási javakat vásárolnak, legalább 100 ezer dollár, illetve 300 ezer svéd korona értékben. Igaz, hogy a futamidők kedvezőek, átlagosan 8 év körüliek, sőt tü­relmi időt is ad a hitelt nyújtó ország, ez azonban nem segít azon, hogy a magyar vállalko­zók tőkehiányban szenvednek, s ilyen nagy összegű beruházá­sokra nem képesek. Az OTP arra számít, hogy megélénkül az érdeklődés a de­vizahitel iránt is, amelyből az elmúlt évben 0,5 milliárd forint értékben igényeltek a vállalko­zók. A takarékpénztárnál most dolgoznak egy olyan kedvező konstrukción, amely vonzóbbá teheti a devizahiteleket, ezek­nek a kamata egyébként jelen­leg 13-14 százalék. A hiteligénylő vállalkozók­nak mintegy fele a szolgáltatás­ban tevékenykedik, ezen belül is a vendéglátásban és az ide­genforgalomban, különösen azért, mert számítanak a világ- kiállítás megrendezésére. A területi megoszlást illetően Fejér, Veszprém és Győr-Sop- ron megyében érdeklődnek a legtöbben a vállalkozási hitelek iránt, kevésbé veszik viszont igénybe a lehetőségeket a Nyír­ségben, Borsod megyében, de a Dél-Dunántúlon. (MTI-Press) M. G. Lego-világrekord A portugáliai halászvároská­ban, a Lisszabontól 30 kilomé­terre nyugatra fekvő Cas- cais-ban egy igazi Lego-obe- liszk áll. Kétezer 6-8 éves por­tugál iskolás építette 250 000 Lego-elemből A játéktorony 19,7 méter magas és a gyerekeknek 16 óra 30 perces rekodidő alatt sikerült felpíteniük a 32 milliméter hosszú és 9,6 milliméter széles műanyag hasábokból. Ezzel a torony helyet követel magának a Guiness-rekordok könyvében. A Legoland szabadidőpark Jütland dán szigeten fekszik, Billundban. Fennállásának 24 éve alatt több mint 25 millió vendég kereste fel a parkot. Csupán a múlt évben 1,5 millió látogató érkezett, hogy meg­szemlélje tájak, városok és híres várak miniatűr makettjét, ame­lyek 40 millió Lego-elemből épültek. Tavaly fordult a piaci helyzet Az áru keresett vevőt Veszélyben a szibériai erdők Rablógazdálkodás fenyegeti a hatmillió négyzetkilométernyi szibériai erdőket, amelyek fon­tos szerepet játszanak a Föld éghajlatának egészségesebbé té­telében. A japán és a koreai fa­ipar széleskörű koncessziókat kapott a fakitermelésre. De ma­guk a szovjet cégek is irtják az erdőt, mert bizonyos termékek gyártásához háromszor annyi fát használnak fel, mint az észak-amerikai és a nyugat-eu­rópai vállalatok. Számottevő az a mennyiség is, amelyet a szibériai erdőkből feldolgozatlan fa formájában exportálnak. A környezetvédők erőteljesen fellépnek az erdő­pusztítás ellen, de ez kevésnek bizonyul a múltinacionális cé­gekkel szemben. Az elmúlt év külkereskede­lem szempontjából is jelentős változásokat hozott. Ma már ismeretes, hogy az import lé­nyegesen gyorsabban nőtt a ko­rábbi évekénél, de az export szempontjából is számottevő volt a növekedés. Bár teljes részletességgel még csak 1991 novemberéig állnak rendelke­zésünkre az adatok, ezek már jól jelzik az éves tendenciákat. Az importban a korábbi évekhez képest lényegesen je­lentősebb szerepet játszott a fo­gyasztási iparcikkek - köztük a háztartási felszerelések, a szó­rakoztató elektronika és számos könnyűipari termék - behoza­tala. Ezek értéke az év első 11 hónapjában a teljes import 20,5 százalékát képviselte. Csupán összehasonlításul: 1989-ben a konvertibilis valutáért behozott termékeknek mindössze 11,8 százalék, a rubelért vásároltak- nak pedig 15,4 százaléka volt fogyasztási iparcikk. Ez a vál­tozás számos termék esetében kínálati piacot teremtett: aján­lották őket kamatmentes hitelre, sőt házhoz szállítva is. A másik figyelemre méltó tendencia, hogy az energiahor­dozók és a villamos energia ta­valy növekvő hányadot képvi­selt az importban, ez 1989-ben már meghaladta a behozatal 18 százalékát.Novemberig az EFTA-országokból beérkező termékek importja nőtt a legje­lentősebben, több mint 80 szá­zalékkal az előző év megfelelő időszakához képest, míg az Eu­rópai Gazdasági Közösség or­szágaiból közel 54 százalékkal több terméket importáltunk a korábbinál. Ezzel szemben a ke­let-európai országokból beho­zott termékek értékének növe­kedése nem érte el a 30 százalé­kot sem. Németországból szár­mazik az import mintegy 21-22 százaléka, ezt követik a volt Szovjetunió országai 16 száza­lékkal. Ugyancsak jelentős az osztrák behozatal, amely a tel­jes import közel 13 százaléka. Változás következett be több tengerentúli országgal való üz­leti kapcsolatunkban. Az algé­riai import csaknem 2,9-szere- sére, a kanadai 2,4-szeresére, az Egyesült Államokból származó behozatal mintegy kétharmadá­val növekedett. Bár ezek az or­szágok továbbra sem tartoznak a legfőbb behozatali partnereink közé, kétségtelen, hogy színesí­tik a hazai választékot és az utóbbi két ország esetében a minőség szempontjából is ked­vező módosulást jelentenek. Az export szerkezetét te­kintve a kép már korántsem ilyen kedvező: a vállalatok át­alakulása erősen éreztette a ha­tását. Az export növelésében a legjelentősebb szerepet a mező- gazdasági és élelmiszeripari termékek játszották. Ezek össz- kivitele 1991 első 11 hónapjá­ban közel harmadával több volt, mint 1990 azonos időszakában, s így elérte a teljes kivitel 26,2 százalékát. Az alapanyagok, az alkatrészek, a félkész termékek tavaly is jobban eladhatók vol­tak külföldön, mint a gépek, be­rendezések vagy a fogyasztási cikkek: a teljes export csaknem 40 százalékát adták, míg a gé­pek, szállító eszközök a kivitel­nek mindössze 12,5 százalékát tették ki. Az ok? Nem követke­zett be a sok év óta várt ter­mék-megújulás, a régóta gyár­tott berendezéseket a fejlett pi­acgazdaságokban nem, vagy csak igen nyomott áron lehetett értékesíteni. A KGST-piac ösz- szeomlása e téren éreztette leg­inkább a hatását, s arra is fel­hívta az átalakuló vállalatok új vezetőinek figyelmét, hogy csakis termék- és technológia- váltással, korszerűsítéssel lehet piacot szerezni a mai erős nem­zetközi versenyben.A magyar kivitel több mint negyede Né­metországba irányult, 13,5 szá­zaléka került a volt Szovjetunió Önállósuló államaiba és 11 szá­zaléka Ausztriába. A partner or­szágok közül nőtt Olaszország szerepe, az ide irányuló kivitel egy év alatt mintegy 74 száza­lékkal bővült, a Japánba irá­nyuló kivitelünk több mint két­szeresére növekedett, bár ará­nya még így sem jelentős. Ferenczy Europress A Pécsi Vízmű műszerkocsija munkában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents