Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)

1992-03-14 / 73. szám

6 aj Dunántúli napló 1992. március 14., szombat Vállalkozók a sajtóbeszélgetésen Gazdaságpolitika, világkiállítás Hogyan működik a betegbiztosítás? A parlament által nemrég el­fogadott társadalombiztosítási törvény szerint júliustól nem ál­lampolgári, hanem biztosítási jogon vehetjük igénybe az or­vosi ellátást.- De mi lesz azokkal, akik önhibájukon kívül nem tudnak társadalombiztosítási járulékot fizetni: a munkanélküliekkel, az iskolából kikerült állástalan fia­talokkal és azokkal az idős em­berekkel, akik nem szereztek nyugdíjjogosultságot? - kérdez­tük dr. Botos Józseftől, az Or­szágos Társadalombiztosítási Főigazgatóság főigazgatójától.-Az ingyenes egészségügyi ellátásból egyetlen magyar ál­lampolgár sem esik ki - hallot­tuk. - A járulék fizetésére kép­telen polgárokról az állam gon­doskodik. Az ő biztosítási kár­tyájukat az önkormányzatok ér­vényesítik. És ez semmilyen anyagi következménnyel nem jár a településre nézve, nem az önkormányzat „kasszáját” ter­heli. Azt azonban szeretnénk elérni, hogy a munkaviszony­ban nem állók, de jövedelem­mel rendelkezők is befizessék tb-járulékukat. Elsősorban a fe­ketemunkát végzőkről van szó. A költségvetés egyébként 2,6 milliárd forintot biztosít a rá­szorulók gyógyítási költségeire. Számításaink szerint ez 370 ezer ember biztosítási járulékát fedezi júliustól az év végéig, így áz említett csoportok ellá­tása is megoldott. De vegyük sorra: a munkanélküliek az em­lített módon az önkormányza­tokhoz fordulhatnak. Aki pedig kimentette a munkanélküli se­gély időtartamát, automatikusan A védelmi miniszterek buda­pesti tanácskozása újból mege­rősítette, hogy a Visegrádi Hármak együttműködése - be­leértve annak katonai vonatko­zásait is - nem irányul senki el­len, s nem is célja új katonai szövetség kialakítása. Viszont számos területen - a légtér el­lenőrzésétől kezdve, a bizalo­merősítő intézkedések bővíté­sén át az európai integráció felé haladásig - hazánk Lengyelor­szággal és Cseh-Szlovák Köz­társasággal katonailag is együtt tud működni. Nyitott égbolt? Ez az egyez­mény - emlékezhetünk - még a Varsói Szerződés és a NATO között jött létre, s a szabadabb légi ellenőrzés módozatait tár­gyalta. Most szóba került ennek Eladták a Borsalinót A legendás olasz kalap­gyártó céget, amelyet Giu­seppe Borsalino 1857-ben alapított, most megvette egy japán vállalkozó. Ez valósággal megrendítette az olaszokat, hiszen a harmin­cas-negyvenes években oly népszerű, nagy karimájú puha férfikalapot Európa minden királyi és főnemesi sarja éppúgy viselte, mint a filmsztárok zöme. A Borsalinot annak ide­jén leginkább Humphrey Bogart tette kedveltté. A 70-es években pedig Jean-Paul Belmondo és Alain Delon főszereplésé­vel világsikert aratott a Borsalino című film. S ez a kalaplegenda mostantól kezdve már a japánokhoz fűződik. biztosított lesz. Az állástalan fi­ataloknak, ha családban élnek, a szülők jogosultságán jár a gyógykezelés. Az egyedülállók, legyen akár idős, akár fiatal, szintén az önkormányzatnál ér­vényesíthetik biztosítási szel­vényüket. A családban élő öre­gek egyébként hozzátartozói jogon is mehetnek orvoshoz. Nem általános, de akad olyan személy, akinek nyugdíja ugyan nincs, mégis jelentős egyéb jö­vedelemre tesz szert, például balatoni nyaralója kiadásából. Hát nem biztos, hogy ellátásáról a társadalomnak kell gondos­kodni, mikor ő maga meg tudja fizetni a havi 1200 forintos biz­tosítási járulékot. — A beteg szempontjából mennyivel lesz jobb, ha a jövő­ben biztosítási jogon megy or­voshoz?- Ugyanazt az ellátást meg­kapja, mint eddig. Sőt, ameny- nyiben sikerül megszüntetni az egészségügyben tapasztalható pazarlást, az ellátás jobb lesz. Nem biztos, hogy július elsején, de egy év múlva talán már ér­ződik a kívánt hatás. A beteg- biztosítás bevezetésétől egye­bek között azt is reméljük, hogy az emberek odafigyeljenek majd, mint Nyugat-Európában: ne maradjanak ki a biztosítás­ból. Mert a kívülmaradók szá­mára az hátrányos. Ha ezt meg­értik, akkor nem megy el senki feketemunkára a kőműves mellé, hiába ígér mesés össze­geket, de nem fizet utána járu­lékot. Meg kell tanulnunk: a demokrácia velejárója, hogy az egyénnek vállalnia kell a fel­elősséget saját magáért. továbbfejlesztése, sőt „földi ki­egészítése”. Lehet, hogy a jövő a nyitott laktanyáké? Hogyan erősíthető térségünk biztonsága? A kérdés súlyát növeli, hogy a Jugoszláviában folyó testvérharc után már az ex-Szovjetunió egyes részein is polgárháború pusztít. Nem vé­letlen, hogy épp a hét végén vált ismertté az a Pentagon-doku­mentum, amely (első ízben) messzemenő biztonsági garan­ciák megadását sürgeti. Ez a megoldás? Vagy a nyu­gat-európai biztonsági hálóhoz kötődés? Vagy a visegrádi kere­tek kihasználása? A válasz: nem vagy, hanem és! Biztonságunk növelése érdekében minden csa­torna hasznos lehet. Szegő Gábor A japánok malmai lassan, de biztosan őrölnek. Itt van például a Suzuki cég, amely néhány éve fejébe vette, hogy Magyaror­szágon teremti meg közép-ke­leti hídfőállását Japánban felké­szített magyar mesteremberek közreműködésével. Azóta áll már az esztergomi üzem/ s a Magyar Suzuki Személygépko­csigyártó- és Értékesítő Rt. épp a napokban jelentette: a Suzuki Swiftek első próbagyártása a nyár elején, a második augusz­tusban indul. Az üzemszerű gyártás pedig az eredeti tervek­nek megfelelően októberben kezdődik. Évente 50 ezer sze­mélygépkocsi készül. majd a VEGYEPSZER fővállalkozá­sában felépült esztergomi gyár­ban. A magyar-japán vegyes vállalat a gyártmányok 40 szá­zalékát exportálni fogja. Az Év autója címért az elmúlt években már a japán autók is csatasorba álltak, a „magyar zsűri” előtt azonban csak ez év­től méretődnek meg. A tá­vol-keleti mese tehát realitássá Az újságírók és országgyű­lési képviselők havi megbeszé­lésére ezúttal meghívták a Le- nau-házba a Vállalkozók Or­szágos Szövetségének megyei vezetőit is. A beszélgetésen a képviselők közül Nagy Varga Dezső (FKGP 35-ök frakciója), Bretter Zoltán (SZDSZ), dr. Bíró Ferenc (MDF), Werner József (SZDSZ), Pap András (MDF) és dr. Wekler Ferenc (SZDSZ), a vállalkozók nevé­ben Hirth Ferenc megyei el­nök, Hős Tamás megyei alel- nök és Nagy István elnökségi tag vett részt. A találkozó házi­gazdája Lombosi Jenő főszer­kesztő volt.- Kérjük, mutassák be a Vál­lalkozók Szövetsége Baranya Megyei Szervezetét, s szóljanak arról, mivel foglalkoznak. Hirth Ferenc: -1988-ban alakult meg a VOSZ, azóta Ba­ranyában 160 gazdasági szerve­zet a tagja, s a magántőke kép­viseletét tekintjük a legfonto­sabb feladatunknak. Most első­sorban az foglalkoztat bennün­ket, milyen gazdasági célokat lehet megfogalmazni a megyé­ben, ugyanis óriási piacvesztés következett be az elmúlt idő­szakban. Nekünk, vállalkozók­nak nagyon fontos lenne, hogy legyenek Baranyában központi beruházások! Sajnos tény, a megyének lassan alig lesz ipara! De legalább ilyen lényeges, hogy a vállalkozások gyakorlá­sához megteremtődjenek a fel­tételek, hiszen jelenleg ezek hi­ányoznak. Ne csodálkozzanak, hogy ha azt halljuk, vállalko­zásbarát, akkor rögtön körülné­zünk, vajon milyen sorscsapás ér bennünket. A képviselőktől azt kérnénk, hogy amit meg le­het tenni a vállalkozások, a me­gye érdekében a Parlamentben,, azt tegyék meg. — Milyen feltételek hiányoz­nak ahhoz, hogy tényleg vonzó legyen vállalkozónak lenni? Hirth Ferenc: - A fizetőké­pes kereslet, a korszerű techno­lógiák - gépek, berendezések vásárlására lehet hitelt felvenni, de aki ma ezt megteszi, az. szinte öngyilkosságot követ el -, a kiszámítható és korrekt szabályozás. S talán a legalap­vetőbb, a vállalkozók képzése! Tudomásul kell -venni, hogy nem mindenki alkalmas vállal­kozónak, de az is igaz, hogy az ember nem születik vállalkozó­nak, azaz képezni kell. Bretter Zoltán: -Nem tu­dom, hogy a VOSZ-nak van­nak-e képzési programjai? Ha az ember külföldön jár tapasz­talhatja, hogy az ilyenekhez a vállakozók pénzt kapnak az ál­lamtól. vált, az autó immár kézzelfog­ható közelségbe került. Ehhez kívánunk „kapaszkodót” nyúj- Tani a Suzuki Swift 1,3 bemuta­tásával. Ami első látásra megragadja a szemlélőt, az a kocsi külleme. Elegáns, ám nagy ablakaival rendkívül sportos. A csupa üveg karosszéria, a „körpanoráma” a vezetőnek nagy biztonságot ad. A sofőr és az utasok szépen formázott, kényelmes ülésen foglalhatnak helyet, a komfor­térzetet növeli a textilkárpit bo­rítás. Ami a vezető számára a legfontosabb: a kormánykerék kellemes fogású, a kuplung és a sebességváltó könnyen kezel­hető. A kocsiban nincs kvarcjá­ték színvonalú műszerfal, de tökéletesen áttekinthető, min­denről informál, amire menet­közben szükség van. így az új­donsült vezető is azonnal otthon Nagy Varga Dezső: - Ne­kem az a véleményem, hogy senkit nem lehet arra felkészí­teni, hogy sikeres vállalkozó le­gyen, ha nincs meg benne az a plusz képesség, ami ehhez kell. Tehát a képzést központilag nem lehet megoldani. A vállal­kozókat azonban a továbbkép­zésben, a hiányzó ismeretek el­sajátításában segíteni kell a szakmai, érdekképviseleti szer­vezeteknek. Werner József: -Én a ki­számítható szabályozást tarta­nám a legfontosabbnak az egész kérdéskomplexumon belül. Ez ugyanis az SZDSZ bírálatának is a kereszttüzében áll, hiszen a gazdasági törvénykezés kataszt­rofális gazdasági hatásokat okoz az elkövetkezendő évek­ben, s ez nem csak a vállalko­zókat sújtja majd. Pap András: -Elhangzott, fejlesztésekre, központi beruhá­zásokra lenne szükség a régió­ban. Ezzel kapcsolatban több elképzelés van, folyamatában van egy nem akármilyen regio­nális településfejlesztési kon­cepciónak az előkészítése. Még az idén össze kell hoznunk egy olyan fórumot, ahol az önkor­mányzatok, érdekképviseleti szervek képviselői is részt vesznek ennek a kialakításában. Wekler Ferenc: - A leg­égetőbb gondoknak az infrast­rukturális problémákat látom a megyében: például azt, hogy Mohács körzetében nem lehet telefonon beszélni a~ szomszéd faluval sem, nem hogy egy kül­földi üzleti partnerrel. Ezeken a településeken nincsen gáz, a közlekedés, az úthálózat olyan, amilyen. így nem lehet megkö­zelíteni azokat a területeket, amelyek szabadok lennének a vállalkozóknak. A másik dolog, én nem tudok azzal egyetérteni, hogy minden vállalkozó saját érezheti magát. A kedvező be­nyomásokat kissé beárnyékolja, hogy japánosan túlzsúfoltak a kormánykerék melletti „bajusz­kapcsolók”. Igaz szinte minden kéznél van. Kivétel a hátsó ab­laktörlő, amelyet külön gomb üzemeltet. Az utazók biztonsá­gát a hátsó üléseknél is bizton­sági öv szolgálja. Az első ajtón lévő kesztyűzsebbe azonban jobb ha nem teszünk apróságo­kat, mert az ígéretesen mély, vi­szont kézszontóan szűk. A hazánkban összeszerelt Suzuki Swift menettulajdonsá­gai rendkívül kedvezőek, gyári adatok szerint 100 kilométeren 6,3 litert fogyaszt városban, 120 kilométeres sebességnél pedig 5,8-at. A kocsi vásárlói valószí­nűleg ennél többet fognak mérni, de csak addig, amíg el nem sajátítják a Suzukinak megfelelő vezetéstechnikát. Ezt erőből képezze magát, s sze­rezze meg a szükséges informá­ciókat, ismereteket. Azt hiszem, hogy 40 év után, amely idő alatt a gazdaságban az állami tulaj­don volt túlsúlyban, nem lehet­nek tapasztalatai a vállalkozók­nak, s nem is tudják ezt honnan megszerezni. Nagyon fontosnak tartom éppen ezért, hogy a vál­lalkozók külföldön is szerezze­nek tapasztalatokat.-Azt hiszem, érdemes lenne arról is beszélni, hogy a buda­pesti világkiállítás mit jelenthet Baranyának, a régiónak, s hogy ez milyen hatással lesz a fejlesz­tésekre, a vállalkozásokra. Egyáltalán, bekapcsolódhatunk ebbe a nagy programba? Wekler Ferenc: -Meggyő­ződésem, hogy a megyében - a világkiállítással összefüggésben is - a következő négy évben nem fog komoly, állami beru­házás megvalósulni. A világki­állítást Budapesten rendezik meg, a fővárost kell olyan hely­zetbe hozni, hogy ezt megvaló­síthassa, ott kell az infrastruktu­rális hiányosságokat erőteljes ütemben pótolni. Ebben ugyan baranyai vállalkozók is részt vehetnek, de az országnak nem lesz pénze arra, hogy Mohácson Duna-hid épüljön, hogy a 6-os főút négysávos legyen... Szükség lenne természetesen te­rületfejlesztési koncepcióra, ezt az ellenzék is fontosnak tartja, de ennek még nyoma sincs. Nagy István: - Amikor a vi­lágkiállítás mellett köteleztük el magunkat, mi úgy gondoltuk, hogy a vidéknek, a régiónak is haszna származik, s különféle beruházások lesznek. Most már egyre inkább úgy tűnik, hogy ebből nagyon kevés valósul meg. Egyik okát abban látom, hogy a területünk nem tud kel­lőképpen lobbizni. Pedig hát, itt van a történelmi borvidék, számtalan kikapcsolódási, szó­rakozási lehetőség ... Bretter Zoltán: - Sajnos tu­domásul kell vennünk, hogy a világkiállítást egy városnak ad­ják. Minden olyan érv, amely megpróbálta az expót alátá­masztani avval, hogy ebből a vidék is profitálhat, csak má­sodlagos kérdés volt. Igazából csak egyetlenegy formában ter­jed ki az egész országra, neve­zetesen a finanszírozásban: az állam vállalt garanciát a meg- rendezhetőségre, tehát az egész ország fizeti, de Budapest ren­dezi meg. Tehát lehetnek ötletei az embernek, amely a vidéket is bekapcsolja, de sok realitása nincs. Bíró Ferenc: - Világkiállí­tás-párti vagyok annak ellenére, hogy vidéken, falun élek. Azért, mert általános gazdaságélénkítő hatása lesz, amiből mindenki, így a vállalkozók is profitálhat­nak. Lehet persze azon búson- gani, hogy esetleg közvetlenül nem részesülünk világkiállítási pénzekből, de később ennek a gazdaságot élénkítő hatásnak sokkal nagyobb eredményei lesznek, mint amit most például infrastruktúrára fordíthatnánk. Pap András: - Azzal a felté­tellel adtam a szavazatomat a világkiállításra, hogy az út és a vasút korszerűsödjön. Amikor az expót megkapta Budapest, rögtön interpelláltam a minisz­terhez a fejlesztésig források megteremtéséért. Mert, ha a mai helyzet marad, akkor senki nem jön el Baranyába. Abban re­ménykedem, hogy a 6-os utat, ahol lehet kiszélesítik, s kor­szerű vonatokat közlekedtetnek Pécs és a főváros között.- A vállakozók részéről is el­hangzott, ezt kérdésként felerő­sítenénk; a baranyai képviselők tudnak lobbizni a megye érde­kében ? Bíró Ferenc: - Hogyne tud­nánk! Ennek része az a terület- fejlesztési koncepció, amiről Pap András is beszélt. A lobbi­zásunkat „segíti” , hogy el lehet fogadtatni a kormánnyal - ter­mészetesen nem kihagyva el­lenzéki képviselőtársainkat sem -, hogy lassan válságövezet lesz Baranya. S kihasználva azt a le­hetőséget, hogy az egyik kulcs­pozícióban lévő miniszter, Ká­dár Bélára gondolok, baranyai érdekeltségű. Hős Tamás: - Azt szeretném kérni, hogy a képviselők támo­gassák a Parlamentben, vagy ha úgy tetszik, lobbizzanak a pécsi ipari zóna megvalósításáért, amely az előzetes felmérések alapján ide vonzana mai árakon számolva 15-20 milliárd forin­tot. Roszprim Nándor Jön az új népautó? Suzuki Swift bizonyítja, hogy az 1000 köb­centis változat az NSZK-ban és az USA-ban is elnyerte a leg­gazdaságosabb gépkocsi címet. A tetszetős kocsiban egy csa­lád könnyedén elfér, a reméltnél azonban kisebb a csomagtere, így a nyaraláshoz szükséges utazótáskából kevés fér bele. Teljes terhelésnél a tetőcsomag­tartó lehet az egyetlen megol­dás, ami a márkakereskedőknél lesz kapható. A Swift a kiskocsik képvise­lője, olyan kategória, amely ed­dig teljesen hiányzott a forintért kapható gépkocsipiacről. Tulaj­donságai révén minden lehető­ség adott számára, hogy hét­köznapi autóvá váljon Magyar- országon. Csak legyen pénzünk hozzá. (MTI-Press) S. R. I. Nyitott laktanyák? Felvételünk a Lénau-házban készült az elmúlt héten, a képvise­lők rendszeres találkozóján. Fotó: Proksza László

Next

/
Thumbnails
Contents