Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)

1992-03-10 / 69. szám

1992. március 10., kedd aj Dunántúlt napió 9 Szigetvári körkép Fejlesztik a peremterületeket A képviselő-testület felhívta a polgármester figyelmét, hogy súlyozottan kell figyelembe venni a költségvetés készítésé­nél a peremterületeknek jutta­tott anyagi támogatást, fejlesz­tésre szánt összegeket. A tava­lyi évre tervezett peremterületi beruházások megvalósultak, idén a városüzemeltetési-város­fejlesztési és vállalkozási bi­zottság javaslatára Zsibót és Becefa fejlesztési céljait 400 000 forinttal támogatja az önkormányzat a tervezett zsi- bóti vízhálózat építésén túl. Testvérvárosi kapcsolat Tavaly év végén értesítette Szigetvár polgármesterét Epp- ingen város tanácsa, hogy 3 magyarországi város közül Szi­getvárt választották testvérvá­rosul az ottani képviselők. A kapcsolat kialakításához, a konkrét együttműködési szer­ződés kidolgozásához 4 fős ad-hoc bizottságot hoztak létre Szigetváron, erről értesítették az eppingenieket. Új kiskertek A szeméttelep rekultiváció­jával együtt hétvégi telkeket alakítottak ki a város határában. Megkezdődött az értékesítés is, hogy az új tulajdonosok a jó idő közeledtével megművelhessék kiskertjeiket. Az elmúlt két hét­ben öten köttek szerződést a te­lekár és a kimérési díj befizeté­sével. Tavaszi táncverseny Országos táncversenyt ren­dez a Tinódi Művelődési Köz­pont a SZIGO Táncklubbal és a Társastáncosok Baráti Körével közösen március 14-én 13 órai kezdettel a Szent István lakóte­lepi általános iskola tornater­mében E,D,C,B kategóriákban. A versenyen a budapesti, tata­bányai, szombathelyi, kapos­vári, boglárlellei, győri és a vendéglátó szigetvári táncosok mérik össze tudásukat négy ka­tegóriában, három korosztály­ban. Alapítvány a sportcsarnok támogatására „Egészséges test, egészséges szellem” elnevezéssel alapít­ványt hozott létre az 509. Ipari Szakmunkásképző Intézet, ame­lyet az önkormányzat is támo­gat 50 000 forinttal. Az alapít­vány célja kettős: egyrészt a vá­ros fiataljainak tanórán és sza­badidőben végzett testedzésé­nek elősegítése a sportcsarnok megépítésével, másrészt az egészséges életmódra nevelés. Az oldalt írta: Hajdú Zsolt Hóból önállóan gazdálkodik Pótolni kell a 25 év alatt elmaradt beruházásokat A helységnévtáblán még a Szigetvár-Hobol felirat szere­pel, azonban ez a meghatározás három hónapja pontatlan, mert Hóból január 1-től önálló tele­pülés lett. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a január végén megtartott képviselőválasztás, illetve az önkormányzati ülé­sek, a polgármesteri hivatal megszervezése, felállítása. Ja­vában dolgoznak a költségvetés összeállításán, illetve a Sziget­várral történő elszámolás kidol­gozásán. Ezek után a szó szoros értelmében is önálló lesz ez az ezer fős település. Az elszaka­dás utáni első polgármestere Vas László lett 245 szavazattal, míg a képviselő-testület tag­jai: Marosi József 248, Pap Fe­renc 240, Pénzár Mihály 231, Papp Imre 226, Vas László 183, Tóth László 171 és Nagy László 166 szavazattal. A polgármesteri hivatal felál­lításának első lépése volt a köz­ség jegyzőjének megválasztása, amelyre pályázatot írtak ki, a négy jelentkező közül Magda Zoltánnét választották a képvi­selők, aki korábban a szigetvári polgármesteri hivatalban dol­gozott. Az első képviselő-testületi ülések egyikén szívesen beszél­tek a település vezetői, illetve az ülésen jelen lévő lakók a község jövőjéről, elképzelése­ikről. Papp Imre képviselő el­mondta, most kell pótolniuk az elmúlt 25 év hiányosságait, a legnagyobb előrelépést a köz­ség 150 éves iskolájának felújí­tása jelenti. Előzetes terveket készítettek a költégvetéshez, évente 13-14 millió forintból gazdálkodhatna a település, il­letve itt helyben dönthetnek 3-4 millió forint sorsáról, amelyet a falu építésére, szépítésére, a kü­lönböző jellegű lakossági ellá- sátok javítására költhetnek.- Talán megvalósulhat a helybélieknek az a régi álma is, hogy a két Hóból közti, jelenleg üres területen egy kultúrális és üzletközpontot építenek. Más hasonló jellegű települések után, azok mintájára Hobolban is egy nagyobb létesímény- együttesben kellene elhelyezni az iskolát, orvosi rendelőt, gyógyszertárat, postát, élelmi­szer boltot és egyéb, a lakosság ellátását szolgáló üzleteket, hi­vatalokat. Egyszerre nem lenne erre elég pénz, ezért lépésen­ként, fontossági sorrendben kell elkezdeni az építkezést. Később ez lehetne a falu centruma.- Nincs minden utcában járda sem - mondja Pap Ferenc képviselő ezért ezeket is meg kell csinálni, az utat újraaszfal­tozni. Hóból temetkezési helye Zsibóton van egy elavult teme­tőben, ezért indokolt egy új kia­lakítása, ami közelebb van a fa­luhoz. Nincs a falunak szemét­telepe, hiányzik az óvoda, nem megoldott az idősek étkezte­tése, nincs egy hely ahol a fiata­lok összejöhetnének esténként. Rengeteg tennivalónk van, de legalább tudjuk, hogy ezt ma­gunkért, a gyermekeinkért, a fa­lunkért tesszük.- Hosszú és rövid távú fel­adatokat tűztünk magunk elé a költségvetés összeállításánál - kapcsolódik a beszélgetésbe Marosi József képviselő -, azonban ezek megvalósításához elengedhetetlen a lakosság se­gítsége, támogatása, együttmű­ködése, a közös gondolkodás. Egy-egy jelentősebb döntésnél váijuk a lakosság véleményét, csak így tudunk közösen a falu javáért dolgozni. Magda Zoltánná jegyző sze­rint augusztus 20-án már köl­tözhetne a volt tűzoltószertár helyére az új orvosi rendelő, ahol nem hetente egyszer lenne rendelés, mint eddig, hanem a hét minden napján várná az or­vos a betegeket. Az új rendelő­ben egy kézi gyógyszertár kia­lakítására is nyílna lehetőség, a betegeknek nem kellene minden gyógyszerért Szigetvárra men­niük. Elengedhetetlenül fontos egy II. világháborús emlékmű, emléktábla felállítása, amelyet talán egybeépíthetnének a meg­lévő I. világháborús emlékmű­vel. Erezzék az emberek, hogy a halottaikról is gondoskodnak. Farkas Ferenc lakó is támo­gatta a különválást, szerinte a falu összes vállalkozó kedvű la­kója szívesen kiveszi részét a munkából kortól és nemtől füg­getlenül. Boskovics László sze­rint is mindenben támogatják az itt élők a testületet, legyen az társadalmi munka, javaslat, öt­letek, tanácsok. Tudják, hogy nehéz a kezdet, mert kevés pénzből kell sok munkát meg­csinálniuk. Kapnak segítséget is, például a megyei közgyűlés adta a hivatal berendezéséhez szükséges bútorokat, asztalokat, függönyt, tálcákat. Vas László polgármester el­mondta, egységes a testület, azonosan gondolkodnak, a falu érdekeit tekintik elsődlegesnek. Kiemelte, az az igazi elismerés nekik, ha két és fél év után le tudnak tenni valamit a falu éle, mert a testület sikere a település sikere is. Március 15-i rendezvények Idén is felvállalata a polgár- mesteri hivatal a március 15-i rendezvények megszervezését, koordinálást. Ennek keretében a nemzeti ünnepen közös megem­lékezésre hívnak és várnak minden korosztályt, időseket, fiatalokat, illetve a helyi szer­vezetek tagjait. A program március 13-án 12.30-kor kezdődik az ünnepi emlékfutással, a belváros utcáin - Vár u.-Rákóczi u.-Szecsődi M. u.-Zárda u.-József A. u- Zrínyi tér útvonalon - az általá­nos és középiskolás diákok mé­rik össze tudásukat. Március 14-én 9 órától tartják a „Március 15. Kispályás Lab­darúgó Emléktoma” fordulóit az általános iskolák válogatott csapatai részére a városi sportte­lepen. Március 15-én, a Kossuth téri '48-as emlékműnél rendeznek megemlékezést és koszorúzást. A program 9.45-kor kezdődik, a helyi ifjúsági zenekar indulókat játszik 10 óráig. 10 órakor fel­csendül a Himnusz, majd N. Szabó Sándor és Unger Pálma, a Pécsi Nemzeti Színház művé­szeinek ünnepi műsorát láthat­ják az érdeklődők. Ezt követi az ünnepi megemlékezés, a koszo­rúzás, majd a Szózat hangjaival ér véget az ünnepség. Elkészült az elsősök névjegyzéke A polgármesteri hivatal elké­szítette a '92/93-as tanév első osztályosainak névjegyzékét. Az ősztől mintegy 150 első osz­tályos kisdiák kezdi meg általá­nos iskolai tanulmányait. Fűtéstámogatás a nettó jövedelem alapján A távhőszolgáltatás támoga­tásáról szóló helyi rendelet meghozatalakor még nem ké­szült el a felmérés, hogy a 829 távfűtött lakásban lakók milyen anyagi körülmények között él­nek, hogyan alakul a támogatot­tak köre. Azóta 619-en juttatták vissza az önkormányzathoz ke­resetigazolással együtt az adat­lapokat. Ezek feldolgozása után a hatósági és ügyfélszolgálati iroda az 5000 forintig terjedő csökkentett nettó jövedelem/fő esetekben tartja indokoltnak a támogatást. Az egy főre jutó csökkentett nettó jövedelmet úgy számolják ki, hogy a család összes nettó jövedelméből levonják a fűtés-, a rendelkezésre állási- és a me­legvízdíjat, a villanyszámlát maximum 500 forint értékig, a közös költséget, vagy a lakbér összegét. Végül ezt az összeget elosztják a családban élők szá­mával. Van olyan család ahol ez az összeg mínusz 195 forint (!). A képviselő-testület döntése értelmében ha az egy főre jutó csökkenetett nettó jövedelem 0-2500 forint, akkor a fűtéstá­mogatás mértéke a fizetendő díjnak 75 százaléka, 2500 és 4000 forint között 50 százaléka, 4000 és 5000 forint között 30 százaléka, míg az 5000 forintot meghaladónál nem jár támoga­tás. Eddig 80 család kapja a maximális, 151-en az 50 és 132-en a 30 százalékos támoga­tást. Birminghami vendégzenészek Február második felében Baranya megyében és Szigetváron vendégeskedett Birmingham város Ifjúsági és Fúvós Zenekara. A 12 és 21 év közötti fiatal zenészek magyarországi látogatásuk al­kalmából megismerkedtek Dél-Dunántúl legszebb helyeivel, neve­zetességeivel, közben több koncertet adtak. Nagyon tetszett a ven­dégeknek a szigetvári vár és a vármúzeum, a Zrínyi téri dzsámi, il­letve megnézték az épülő Vígadót. A Zeneiskolában nagysikerű koncertet adtak a város lakóinak, illetve a horvátországi menekül­teknek. Kevés jut fejlesztésre Szűkös költségvetési keret A szigetvári önkormányzat bevételi tervét 104,1 százalék­ban, ezen belül a szabályozott bevételeket 99,9, az érdekelt­ségi bevételeket 107,1 száza­lékban teljesítette. Az állami támogatás 99,4 százalékban tel­jesült. A normatív állami támo­gatást 100 százalékban meg­kapta a város, míg a céltámoga­tásokon belül a hoboli vízellá­tási munkák elhúzódása miatt a tervezett 2,1 millióval szemben csak 810 ezer forintot kapott a város. A tervezetthez képest je­lentős bevételi többlet keletke­zett az ár- és díjbevételi rovat­ban, mert az év közbeni szabad pénzeszközök lekötéséből származó kamathozadékból, va­lamint a kórháznál a távfűtés áremelkedéséből származó többletbevételből. Összességé­ben tavaly 741,7 millió forint volt az önkormányzat bevétele, míg a kiadások 699,5 millió fo­rintot tettek ki. Az idei költségvetés a tava­lyihoz hasonlóan a forrás szabá­lyozásra és a normatív állami támogatásra épül, tehát nem az igények, hanem a lehetőségek határozzák meg a működést to­vábbra is. Ezért a bizottságok több fordulóban egyeztették az intézményenkénti terveket, helyszíni vizsgálatokat végez­tek, hogy „a lényegesen maga­sabb igényeket beleilleszthes­sék a lényegesen kisebb lehető­ségek dobozába”. A költségve­tés készítésének fontos alap­elve: az önkormányzat felelős a reá bízott vagyon megőrzéséért - lehetőség szerinti gyarapítá­sáért -, ezért az ingatlanértéke­sítésből származó bevételeket nem lehet működési költségként felélni, hanem új érték létreho­zására kell fordítani. A terve­zésnél figyelembe vették Hóból elszakadását, ezért a község be­vételei és kiadásai már nincse­nek benne a költségvetésben. Az idénre tervezett bevételek összege 718,8 millió forint, ez­zel szemben az összes kiadás 741,8 millió forint lenne. A 23 milliós hiányt a felújításra szánt pénzkeretből vonták el, ezért a tervezett 29,6 millió helyett idén mindössze 6,6 millió forint jut felújításra. Az intézmények működtetése 572,8 millióba ke­rül, a segélyezésre és támoga­tásra 21,3 millió jut, a város- gondnoksági feladatok 22,3 millióba kerülnek, a felújításo­kat 6,6 millióra csökkentették, az igazgatás-városüzemeltetési költség 53,5 millió, a beruházá­sokra 38,3 millió forintot ter­veztek, míg' az összes tartalék 3,9 millió forint. Új kisáruház a belvárosban Az év elején költözött el az ügyfélszolgálati iroda, mert az önkormányzat bérbe adta a he­lyiségeket a Szigetvári AFÉSZ-nak. Ezzel egyidőben bezárt a melette lévő üvegbolt, lázas átalakítási munkálatok kezdődtek, hogy az eddig két külön helyiségcsoportból egyet csináljanak. Ennek keretében új kirakatot és ajtót nyitottak az utcai homlokzatra, áthelyezték a választfalakat, kifestették az eladóteret és a raktárát, össze­sen mintegy 1,5 millió forint ér­tékben. A nyitás tervezett időpontja március harmadik hete, a 250 négyzetméter alapterületű Fó­kusz Kisáruházban üveg, porce­lán, papír-írószer, táska, játék, ajándékáruk és újságok között válogathatnak majd a vásárlók. Fotó: Proksza László

Next

/
Thumbnails
Contents