Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)

1992-03-10 / 69. szám

8 oj Dunántúlt napló 1992. március 10., kedd Kistermelők Gyümölcstermesztés - korszerűen A metszés célja és a koronaformák A pécsi-baranyai gyümölcs­termelők részére a már hagyo­mányos évenkénti, tavaszi met­szési bemutatót 1978 óta most 15. alkalommal tartottam meg március 2-án, ezúttal Mátrai Jó­zsef kistermelő példamutatóan kezelt gyümölcsöskertjében. A gyümölcsfa-metszési bemuta­tón a legtöbb kérdést a metszés céljával, a koronaformákkal és a metszés hatásaival kapcsolat­ban kaptam, úgy gondolva, hogy ezek a témák közérdeklő­désre tartanak számot a kiskert­tulajdonosok körében, ezért a mai és a legközelebbi rovatunk­ban ezekre visszatérek. A metszés célját a legszűk- szavubban és ezért nagyon pon­tosan a következőképpen lehet összefoglalni: 1. A termesztés céljának legmegfelelőbb koronaforma kialakítása úgy, hogy a kialakí­tás befejezésével egyidejűleg bekövetkezzék a termőrefordu- lás. 2. Egyenletes, rendszeres és bő termés biztosítása a hajtás­képletek és a termőrészek egyensúlyával. 3. A korona megfelelően ritka állapotban tartása az ele­gendő megvilágítottság biztosí­tására. (Az egyik energiaforrás a napfény!) 4. A termőrészek folyamatos felújítása a teljes termőkor ideje alatt. Természetesen a felsorolt cé­loknak számos korrelációs felté­tele van (faj, fajta, termőképes­ség, növekedési esély stb.), amiket mindig figyelembe kell venni, és amik évente is változ­hatnak az időjárás hatására. A korona alakításáról: az ala­kító metszés célja mindig gaz­dasági érdekeinktől függ! (de éppen ezért figyelembe kell venni a biológiai tulajdonságo­kat is). A különböző koronák alakításánál lényegében a sudár és a vázágak növekedési viszo­nyát, a vázágak elhelyezkedését és számát szabályozzuk met­széssel. Sudaras korona az, amelynél a sudár domináns helyzetét megőrizzük, tehát egy központi tengelye van és ezen helyez­kednek el a vázágak. Ha a váz­ágak egyenletes elosztásban, de szórtan vannak, akkor suda­ras szórtállású koronának ne­vezzük (A/l ábra), mig ha a su- dáron a vázágak arányos elosz­tásban, egy vagy két vagy több csoportban vannak, akkor suda­ras ágcsoportos koronának ne­vezzük (A/2 ábra). Főleg őszibaracknál alkal­mazzuk a katlan alakú koronát (B ábra), amely igen jól haszno­sítja a napsugárzást, lényegében a legalsó ágcsoport felett már nincs központi tengely, így a sudár csúcsdominanciáját a vá­zágak veszik át. Leginkább az USA-ban ter­jedt el a kombinált korona (C ábra), amely a sudaras és a katlanalakú koronák kom­binálásával alakult ki, máso­dik, vagy harmadik ágcsoport felett megszüntetve a központi tengelyt. Nagyon találó Egye­sült Államokbeli elnevezé­sére: „delayed open center”, vagyis késleltetett nyitott központ. A karcsú orsó (D ábra) a leg­utóbbi évek termesztésének in­tenzív koronaformája, lényegé­ben álsudaras metszésű, törpe alanyon nevelt gyenge növeke­désű korona, amely korai és ké­sőbb rendszeres és nagy termést biztosít, almánál alkalmazzák. Buzássy Lajos A fűtetlen fóliasátrak hasznosítása A tavaszi nap melege életet fakaszt. A napfény hatására vi­dám önfeledt, „bohókás” lesz a természet. A szabadban baran­golva érezni lehet az utolérhe­tetlen tavaszi „földillatot”. Ilyenkor a beteg meggyógyul, az idősebbek megfiatalodnak, a fiatalok szerelmesek lesznek. Szóval visszavonhatatlanul itt a tavasz. A tavaszi nap sugara felme­legíti a fóliasátor légterét, és éj­szakára ezt a meleget konzer­válni lehet a sátor belsejében. Korábban már szó volt arról, hogy az egyenletes hőmérséklet megtartása érdekében ajánlato­sabb nagy légterű sátor építése, mivel itt könnyebb a hőmérsék­let szabályozása. A nagy légtér ugyanis a nappali felmelegedés után éjszaka nehezebben hűl le, így a növények részére köny- nyebb biztosítni az optimális­hoz közelítő hőmérsékletet. Természetesen a fűtetlen fólia­sátor alá csak az ún. hidegtűrő zöldségféleségek ültethetők - vethetők - ki. Ilyenek például a hónapos retek, a fejessaláta és a karalábé. Bár a korai karalábé is a hidegtűrő zöldségféleségek közé sorolandó, ám ennek kiül­tetésével ne siessünk, mert ha a palánta megfázik, nem fejleszt gumót, hanem felmagzik, ezért a fűtetlen fóliasátor alá csak március 15-20 körül ültethető ki a karalábé. A tenyészterülete: 20x25, vagy 25x25 cm. A hó­napos retek magja azonban minden kockázat nélkül vet­hető. A magot vethetjük szórva, sorban vagy négyzetesen. A négyzetes vetés nagyobb mun­kával jár, de mégis jobb, mivel egyenletesebb lesz a kelés, a növények fejlődése egyönte­tűbb, ami a termény lekerülése szempontjából igen fontos. Ne feledjük, hogy a retek lekerülése után, a területet meg­felelően előkészítve, paradi­csom vagy paprika kerül a fó­lia alá. A magot 1,5-2 cm mélyen, 8x8, vagy 9x9 cm-es térállás mellett vessük el, hogy a gumók fejlődésének megfelelő tenyész- terület legyen. A vetés 2 cm-nél semmiképpen sem lehet mé­lyebb, mivel a mélyre került magból kelt növény megnyúlik, a gumó deformált lesz. Külön­ben is a mélyrevetés a csírázást és a keltést hátráltatja. Az elve­tett magot finomszórásu rózsá­val alaposan öntözzük be. A vastag sugarú, durvarózsával való öntözés nem jó, könnyen összemoshatja a sekélyen vetett magokat. Öntözés után az ágyást használt fóliával takarjuk le. A talajtakaró fólia megaka­dályozza a sekélyen vetett mag kiszáradását. A talaj melegedé­sével pedig elősegíti a gyorsabb csírázást. A fóliát a csírák meg­jelenésekor távolítsuk el. Nagyon jó hajtató retek fajta a Certina, a Korai legjobb, a Tavaszgyöngye. Kiváló minő­ségű a Szentesi óriás vajretek, amelynek az a jó tulajdonsága, hogy folyamatos öntözés mel­lett képes 50-60 mm átmérőjű gumót fejleszteni, anélkül, hogy pudvásodna. A fejessaláta 20x20, vagy 25x25 cm-es tenyészterülettel ültetendő ki. Az ültetésnél aranyszabály, hogy a tápkocka fele-kétharmada a föld felett maradjon. A mélyültetés ugyanis nagyban hozzájárul a gombabetegségek terjedésének. Tavaszi hajtatásra a nemesi- tők jó fajtákat állítottak elő. Ná­lunk a finomlevelű, vékony le­véllemezű, kifejezetten tömör, zárt fejeket fejlesztő, világos sárgászöld színű fajtákat kedve­lik a piacon. Ilyenek például a Julia, a Marcia, a Tavaszi haj­tató, és az Edina fajták. Ezek a fajták a piaci igényeknek és az ide vonatkozó szabányelőírá- soknak maradéktalanul megfe­lelnek. A szabvány ugyanis elő­írja, hogy a saláta tömege (sú­lya) május 1-jéig legalább 120 gramm, május 1-jétől pedig le­galább 150 gramm legyen. E mellett a teljes levélzet ép, egészséges, friss, rugalmas, hi­bátlan, foltmentes legyen. A torzsa hossza legfeljebb 1 cm lehet. Dr. Tamcsu József Növényvédelmi tanácsadó Szamóca, málna védekezzünk az atkák ellen Alapítvány A kertészet és az élelmi­szeripar fejlesztése néven 5 millió forintos alaptőkéjű alapítvány jött létre, amely­nek kezelője a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kertészeti Főiskolai Kara. Az alapítvány támogatni kí­vánja többek között a minő­ségellenőrzéshez szükséges eszközök beszerzését, szak­emberek, kutatók tanul­mányútjait, a nyelvoktatás fejlesztését. Pályázni minden év de­cemberében meghatározott témákban lehet, 15 % saját forrás fölmutatásával. A pá­lyázatokat március 31-ig kell beküldeni és szókról április végén dönt a kuratórium. Cim: Kertészeti és Élel­miszeripari Egyetem Kerté­szeti Főiskolai Kar, Kecs­kemét, Pf 35.6001. A kertekben a gyümölcsfák és szőlő mellett a bogyós gyü- mölcsűek (szamóca, málna, ri- bizke, köszméte, szeder) is igé­nyel növényvédelmet. A sza­mócánál a tőlevelek fejlődésé­nek kezdetekor kell megkezdeni a növényvédelmi munkát. Első teendő, hogy az előző évi fertő­zött leveleket távolítsuk el, mi­vel ezeken a levélbetegségek (mikoszferrállás, fabreás, dend- rofámás, zythiás levélfoltossá­gok), előző évi leveleken telelő kórokozók, valamint az áttelelt, táplálkozásukat kezdő sodró­molyok és a szamócaatka ellen védekeznünk kell. A fenti károsítókon kívül még a szürkerothadás érdemel említést, mely a bimbók megje­lenésekor már a virágkezdemé­nyeket károsítja. A szamóca­atka az idősebb növényeken, vagy a kiforgatott és ugyanarra a helyre visszatelepített ültetvé­nyekben válhat jelentőssé. Jel­legzetes tünetei alapján köny- nyen felismerhető a kártétele. Szivogatása következtében a tövek fiatal tőlvelei nem képe­sek kibontakozni, torzulnak, ap­rók maradnak. Súlyosabb fertő­zéskor a megtámadott tőlevelek elpusztulnak, elhalnak, elszá­radnak, nedves körülmények között kiinduló alapot biztosíta­nak a szürkerothadásnak. A vi­rágzatok, és gyümölcsök a sza­mócaatka kártétele miatt „el- korcsosodnak”, levél és virág­szár lerövidül, a tövek tömör habitusúak lesznek. A szamócaatka az ültetvé­nyek korai pusztulását okoz­hatja. A védekezést ellene pre­ventív (megelőző) jelleggel a virágbimbók megjelenéséig vé­gezzük el. Az atka és rovarkártevők el­leni szereket kombináljuk szür­kerothadás és levélbetegségek elleni készítményekkel. A szőlő védelme után az ér­deklődők részére március 11 -én 14 órai kezettel a SUMITOMO CO (japán), a HOECHST (né­met) növényvédőszer gyártó és forgalmazó cégek tartanak ter­mény- és technológiai ismerte­tőt Villányban, a kombinát ta­nácstermében. A zöldség és dinnye védelme címmel Vajszlón a terelőszö­vetkezet tanácstermében a svájci CIBA-GEIYIG növény­védőszer gyártó és forgalmazó cég kedvezményes növényvé- dőszer-árusítással egybekötött szaktanácsadási napot tart. Czigány Csaba Növény fenológia Növényvédőszer Növény Károsító Neve forg. 10 1 permetléhez - szükséges Bimbók meg- jele nése előtt Szamóca at­ka, sodrómoly, levéltetű Bi 58 EC Sinoratox Unifosz 50 EC Sz. Sz. Sz. 10 ml 10 ml 10 ml Ultracid 40 WP F. 1 dkg Szamóca Thiodan 35 EC F. 10 ml Ekalux 25 EC F. 15 ml szürkerotha­dás, levél­betegségek CH.Fundazol Topsin-M70 WP Buvicid F Sz. sz. F. 1 dkg 1 dkg 2 dkg Ortho-Phaltan F. 2 dkg Rügyfaka­dástól zöldbimbós állapotig lisztharmat, tafrinás le- vélfodrosodás, pajzstetű,le­véltetű tojá­sok, körtelevél- bolha Báriumpoli- szulfid Sz. 100 ml Gyümölcsfák N eopol Sz. 100 ml monilia,vara- sodás,tafri­nás levélfod- rosság,levél- lyukacsoso- dás,ágelhalás Bordóilé - alapanyag Sz. 20 dkg Bordói por Sz. 10 dkg Rézgálic Sz. 2-20 dkg Rokkol 400 SC Sz. 25-30 ml Champion 50 WP Sz. 2,5-3 dkg Törpe fa A belgák évek óta mun­kálkodnak törpe növésű cseresznyealanyok kifej­lesztésén. A Gembloux-i ku­tatóintézet idén mutatkozott be az eredménnyel.Az eredmény lényege,hogy nö­vekedésének erőssége azo­nos a vadcseresznye ma- gonccal,termése nagy.sötét- szinű,keményhúsú. A törpe alanyok előnye:a virágok a fagytól,a termés az esőtől védhető,ezáltal biztos a nagy hozam. Óvatos becslés szerint a költségek nem haladták meg a kilónkénti 3,50 már­kát. Diiiiiiiiiiiiiiiimniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinil PÉCSI m AGROKER Cím: Pécs, Megyeri u. 64. Tel.: 26-255 Fax: 26-922 Nyitva: munkanapokon 7-15 óráig, pénteken 7-12 óráig, szombaton zárva Kistermelők rovatunkkal legközelebb március 24-én jelentkezünk. H Zártszelvények 20x20-120x60 mm-ig III Feketecsövek 1/2”-2”-ig M Lemezek 1-5 mm-ig U acélok 20-220 mm-ig (1625) \y Dimimimmmmmiimmiiiimmimiiiiiiiuil

Next

/
Thumbnails
Contents