Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)

1992-03-10 / 69. szám

6 uj Dunántúli napló 1992. március 10.. kedd Fele játék, fele gyötrelem, s bizonytalan az egész Feltaláló akárki lehet: a megvalósított ötleteknek csak 8-12%-a piaci siker Autók és autósok Manapság annyi szó esik a feltalálókról, a szabadalmak­ról, hogy ők majd így meg úgy kirángatnak minket a gazda­sági mélypontról. A végén hinni is kezdünk az egészben, holott nem ilyen egyszerű a kérdés. Érdemes a dolgok mögé nézni, hogy tisztán lát­hassunk, hogy túltehessük magunkat a csodaváró tévhi­tünkön. Védettség világszerte Kolta Péter a pécsi Bioptron Bt. vezetője, aki 14-15 Magyar- országra érvényes és 7-8 olyan szabadalommal rendelkezik, amely eddig a világ 15-20 or­szágában védett, mindjárt be­szélgetésünk elején segít tisz­tázni néhány alapfogalmat:- A találmány minden olyan, aminek az újdonságtartalmát senki sem cáfolta (még) meg. Aszabadalom az, amire találmá­nyi hivatal bejegyzési számmal szabadalmi okiratot adott ki. Amíg feltaláló akárki lehet, ad­dig a szabadalom az egy vizs­gált dolog és országonként kü- lön-külön döntik el, hogy elfo­gadják^ újdonságként, avagy nem. Éppen ezért nem létezik „világszabadalom”, pedig ez egy elterjedt fogalom-zavar, hisz a valóságban ez azt téte­lezné fel, hogy a világ összes ta­lálmányi hivatala szabadalom­ként tartja nyilván az adott új­donságot, eljárást stb.- Illő már a beszélgetésünk elején tisztázni, mivel Magyar- országon az önök betéti társa­sága és egy másik cég is hasz­nálja a Bioptron márkanevet, melyik jogosult kettejük közül e név használatára?- E kérdés megválaszolására egy kicsit vissza kell kanyarod­nom az időben - mondja Kolta Péter. - Még 1989-ben kerül­tem kapcsolatba az amerikai ér­dekeltségű svájci Bioptron AG-vel, melyet a Harrier Incor­poration finanszírozott négy ku­tatási témában, melyből kettő­nek témavezetője, egynek pedig tanácsadója voltam. Az egyik fő területem épp a polarizált fény biológiai hatásmechanizmusa volt, mely egy régi magyar, de a svájciak által megvásárolt sza­badalom. Érdekessége, hogy- Lantos Mihály barátommal és több feltaláló társunkkal a Ta­lálmányi Hivatal által megadott szabadalommal rendelkezünk, de én már nem hiszek az egész­ben, mivel az állatkísérleteink során semmiféle pozitív bioló­giai hatást nem tapasztaltunk. Ugyanis a hit és a tény két kü­lönböző dolog. A lényeg: Svájcban kimerült a pénzforrás, áz USA-ban sem sikerült a FDA-nál erre gyógyászati esz­közként engedélyt szerezniük, ezért a svájci Bioptron meg­vonta a rendelést a magyar gyártó cég B 2 lámpájától, ami megmaradt kozmetikai alkal­mazásban. Viszont az egyik magyar feltaláló, Fenyő Márta is kérte és meg is kapta a Biopt­ron névhasználati jogot, utá­nunk másfél évvel. így van két Bioptron hazánkban. Ez ugyan a magyar törvények értelmében nem szabályos, de a nemzetközi jog szerint mindketten jogosul­tak vagyunk e névre. Engem voltaképp nem a Bi­optron név használata érdekel, hanem maga a kutatás, melyben Kolta Péter neve a világ számos táján igen jól cseng. Dolgozott svájci, észak-amerikai és japán cégeknek a már említett három kutatási témában: a polarizált fény mellett ugyancsak témave­zetője volt a baleseti sérülések­kel és vérveszteséggel kapcsola­tos élettani kutatásnak, míg a dízelmotorok üzemi égési vi­szonyainak (víz-olaj emulzió befecskendezése) kutatásában tanácsadóként vett részt. Nem­zetközileg elismert külföldi tu­dósokkal és egyetemi kutatóla­boratóriumokkal dolgozott együtt külföldön, illetve a kuta­tás ősfázisát jelentő pécsi labo­ratóriumukban. Aztán bekövetkezett a leg­rosszabb, a Harrier megvonta a négy kutatási téma támogatását, így egyik pillanatról a másikra abba kellett hagyniuk a közös kutatásokat a svájci Bioptron AG-vel. De az egyéni kutatása­ikat nem állították le.- Két témával is foglalko­zunk, amíg bírjuk anyagiak­kal. Mindhármunk lelkesedése még tart... - mondja Kolta Pé­ter. Az oxigén molekulák mikro- kapszulázása nem eszenciális aminósavakba, saját ötlete. Szí­nes fotókat tesz elém. laikus­ként is észreveszem, hogy mi­lyen szépen gyógyulnak az égési sebek az ő szerétől a kísér­leti patkányokon. Mosolyogva teszi hozzá, hogy fekélyek, fa­gyások kezelésére is minden bi­zonnyal hasznos lesz a mikro- kapszulás oxigén, ha . .. Ha lesz valakinek ötszáz milliója a megvalósításra, jól felszerelt kutatóintézménye (mert a pécsi laboratórium erre már nem elégséges), legalább 5-8 éve a gyógyszertörzskönyvezési előí­rások vizsgálataira és pozitív eredményeire. A másik: új porlasztási eljá­rás, mely egyaránt hasznosít­ható lehet új tüzeléstechnikai rendszer és sugárhajtómű kiala­kításában. Erre ugyan kaptak je­lentős kockázati tőkét, de az már ez elmúlt év végén elfo­gyott, még mielőtt befejezhet­ték volna a témát. Vállalható új kockázat?- Külföldi tőke, vagy akár az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) nem nyer­hető meg a kísérletek folytatá­sának?- Azon a ponton vagyunk, hogy vállaljunk, vállalhatunk-e újabb kockázati kölcsönt. Akármilyen ajánlatot ugyanis nem fogadhatunk el, vagy mert komolytalan, vagy mert moráli­san elfogadhatatlan, vagy egy­szerűen azért, mert gyanús az ajánlattevő. Túl sok a nemzet­közi szélhámos. A végén eset­leg kiderülhet, hogy rengeteg kínkeserves munkával egyetlen fillért sem keresünk. Magyaror­szágon meg érdemben nincs olyan gyártó, akinek komoly sú­lya volna a nemzetközi piacon. Az OMFB lehetőségen egyelőre gondolkozom.- Mindenütt ilyen nehéz az út az ötlettől a megvalósításig ?- A világ minden tehetősebb államában van kutatásokra spe­cializálódott menedzsment. De ez nem jelent feltétlenül zöld utat semmiféle újdonságnak, mert előfordulhat, hogy az túl korán, vagy túl későn született. A kutatásokban élen járó Ja­pánban a megvalósított ötletek­nek csupán 8-12%-a lesz piaci siker. Támogatást tehát min­denhol borzasztóan nehéz sze­rezni. A nagy, új felismerése­kért általában nem jár nagy pénz, mert roppant bizonytalan a piaci kimenetele. Sok mindenről szó esett ed­dig, de magáról az „isteni szik­ráról” és annak a kivitelezéséig tartó gyötrelmes fázisairól még nem. Kolta Péter elektromérnök a Pécsi Orvostudományi Egye­temen képezte át magát életta­násszá, ahol az idegrendszer membránfolyamataival foglal­kozott. Ebből megélni nem tu­dott, átment a hajdani pécsi ÉPFU-hoz az ugyancsak ötlet­gazdag Koncz István igazgató hívására, ahol is a dízelmotorok diagnosztikájával foglalkozott. Számos szabadalmuk született. S ma már ott tartanak, hogy az első három év után az évente és szabadalmanként esedékes 4-6 ezer forintot nem bírják (vagy minek is) fizetni, így aztán megszűnik a szabadalmi olta­lom és attól fogva bárki ingyen hasznosíthatja a szellemi ter­méküket. Az önvizsgálat szüksége-Hogyan születik és jut el egy-egy újdonság alapötlete a megvalósításig?-Adott a problémák soka­sága, ezeken töprengve jönnek az ötleteim. Ezt az önvizsgálat követi, mennyire megvalósít­ható az ötlet és mennyire nem. Ez a legkínosabb szellemi fázis. Beásom magam az összes fel­lelhető szakirodalomba és tu­dásanyagba, nehogy olyat talál­jak ki, amit más már megoldott. Ilyenkor sokat tanulok, hisz olyasmit is meg kell tanulnom, amiben nem vagyok otthon. Ha meggyőződöm, hogy nóvum az, amit kitaláltam és nem is irreá­lis, akkor jön a szakmai kont­roll, a témát feldobom a szak­mai-baráti körömben.- Nem kell attól tartani, hogy ilyenkor elorozzák az ötletet?- A termékeny ember sosem féltékeny egy-egy ötletére, mert van belőle sok. Hogyan is vár­hatnám el a segítséget, ha a lé­nyegbe nem avatom be azt, aki­től tanácsot várok?- Ha a szakmai kontrollt is kiállja az ötlet?- Elkészítem a kísérleti prog­ramot. Ez a tervezés fázisa. Csodálatos dolog feltérképezni az ismeretlent, kizárni a lehetet­lent, megtalálni a valószínűt és mindezt a saját ötletem köré építeni. Olyan ez, akár a labirin­tus, elindulok és nem tudom, hová érkezem. Ezt követi a leggyötrelmesebb szakasz: vé­gigmenni a labirintuson. Itt, ezen a ponton lép be az anyagi háttér, amikor műszerekre, la­boratóriumra, gépekre, segí­tőkre és sok-sok pénzre van, lenne szükség. Ez az a bor­zasztó pont, amikor az ember csak hisz, de a támogatás érde­kében úgy kell eladnia magát, mintha tudna. Az üzleti életben pedig nincs adakozó, nagy szív, többnyire csak nagyon kemény üzletember. A szegénység pe­dig... Hiába jó az ötlet, ha meg­felelő műszerezettség hiányá­ban nem lehet bizonyítani! Fele játék, fele gyötrelem A saját, életképes ötletek mene­dzselése lehetetlen?- Én nem az a típus va­gyok,nem erre forog az eszem kereke. Sosem voltam gyakor­lati ember. Számomra ez az egész fele játék, fele gyötrelem. Csodálatos, ha az ötlet megva­lósul. A leggyönyörűbb az, ha a megvalósításhoz akad néhány komoly támogató. Murányi László H ol van már a tavalyi hó? Eltűnt, akár az Utakon című rovat a Naplóból, amely hetente csaknem egy egész oldalt megtöltve, éveken át csiklandozta az autósok ínyét holmi technikai cseme­gékkel; néha még egy-két nyugati típus ismertetésével is megspékelve, amellyel egyéb­iránt kívánatos volt csínján bánni, elkerülendő a Traban- tos-Zsigulis autóstársadalom „ingerlését” . . . Ma meg? Épphogy kedvelt egy-egy röpke álomutazást tenni valamelyik „menő” né­met, japán vagy francia kocsi­val, ha csak egy próbaút kedv­csináló erejéig is. Az ember szinte érzi, amint beül a min­den porcikáját megtámasztó ülésbe, hogy aztán „beleragad­jon” a csaknem hangtalan pörgő motor kirobbanó ereje keltette lendülettel... És hol van már a tavalyi hó: a sorban állás a Merkúrnál, a várakozás évi egy műanyag „Jaguárra”, egy ormótlan ámde jó étvágyú „tajga ré­mére”, netán a nyugatinak számító Zasztavára? Ugyan hol van már? Az ember csak kapkodja a fejét: úgy suhannak el mellette a legutolsó divat szerint „öltöz­tetett” bádogcsodák, hogy Münchenben, Bécsben érez­heti magát. És autókereskedés úton-út- félén; részletre is, hozott tra­gacsát beszámítjuk, nálunk a legolcsóbb! V an hát vállalkozás an­nak minden jó és rossz oldalával egyetemben, amely alighanem az autó körül támadt föl elsőként a piacgaz­daság fogalmai szerint - egy fogyasztói társadalom remé­nyében. Vagy alkatrész kell? Bármely nyugati kocsihoz, bármely évjárathoz tíz napon belül. Van itt minden; valósá­gos műszaki perzsavásár: tö­mítések, alkatrészek Renault- hoz, Opelhez, VW-hez, akár húsz éves járgányokhoz is - a gyárak tőrödnek a volt és le­endő vevőikkel... Van hát választék alkat­részből, kocsikból egyaránt. Ez utóbbiak másfél-kétmillió­ért minden nehézség nélkül ta­lálnak gazdára, ha újak, de egy Porschét sem gond eladni 8-9 millióért — mondja a keres­kedő. Jó autóra mindig lesz pén­zük az embereknek - teszi hozzá bizakodóan ... A vásárban is nagy a kíná­lat: sok a fóka - vadász alig-alig. Pedig itt sze­rények az árak: tizedéért egy újnak már elég elfogadható kapható, igaz keleti típus. Az eladni vágyók remény­kedve téblábolnak néhány órát, aztán föladják; nincs pénzük az embereknek, autót nem lehet már eladni kérem - mondják lehangoltan. Marad tehát a régi: a rozs­daette, „asztmás” motorjával, kopott „Ízületeivel” ... No, csak a viszgán menjen át, meg nyerjen a zöldkártyás itt a CO, hol a CO játékban. Van persze másfajta filozó­fia is: megtartani a régit, de úgy, hogy a belbecs és a kül­csín is vetekedjen az újjal. Ám ez sincs hiba nélkül. Pénz kell hozzá. Nem is ke­vés, s megbízható szakembe­rek, jó szervizek. A Volvo tulajdonosa is alighanem így gondolhatta, amikor kocsija fölújítására adta fejét. Szó, ami szó a me- tálszinben tündöklő kocsi fé­nyezése a gyáriéval vetekszik. Berta úr, az Épfény Kft. veze­tője szerint ez a német Glasurit festékeknek és technológiának köszönhető, ahol például szá­mítógép segítségével keverik ki az adott kocsi eredeti, gyári színét. Más, hasonló csodákért a Szigeti úti vállalkozókhoz kell fordulni, akiknek festéke Hol­landiából érkezik. Ám, aki eredeti francia „sminket” kí­vánna autójára, annak a me- szesi városrész felé kell vennie útját... De mehet az ember bár­merre is: tábla itt, hirdetés ott: autó, autó ... autó! Csakhogy sehol egy icike-picike tábla: pénz hozzá itt kapható ... T avalyi hó ide, vállalko­zás oda a dolognak ezt az oldalát még föl kell találni, lévén hogy az autó és kereskedelme már egészen jól működik. És, hogy teljes legyen az örömünk autógyárunk is lesz. Rögvest kettő is: jön majd a futószalagról egy kedves, fürge, kis japán - bájos höl­gyeknek leginkább. S a jó uraknak a férfiasán kemény amerikai-német. Föltéve, hogy jó csillagzat alatt születtek. Búsbarna László I I • MUSIC TELEVISION® Felejthetetlen rock party lesz Budapesten, március 19-én. Egy legenda ismét életre kel. A fantasztikus eseményt a Music Television rögzíti. Aki kitöltve eljuttatja címünkre az alábbi szelvényt, jó esélye van arra, hogy ott legyen a felvételeken. Ot-öt szerencsés nyertes városonként, és mindannyian egy-egy vendéget is magukkal vihetnek. Ez az ajándékunk, hiszen egy évesek lettünk. KÁBELKOM Kábeltelevízió Kft. 7632 Pécs, Sarohin tábornok u. 39-41. Tel.: 10-262,14-923 Minden kábelelőfizető pályázhat. A kuponok beérkezési határideje 1992. március 16-án, déli 12 óra. A nyerteseket még ezen a napon közjegyző jelenlétében kisorsoljuk, és értesítjük. 18 éven aluliak csak felnőtt kísérővel utazhatnak. 1----------------------------------------------------------------------­------------------1 I I Név:...................................................................... i j Cím:......................................:.......í............ j i i i Telefon:................:................................................ i i i i i Kedvenc MTV Clip:............................................. H Pécsi FIGYELEM MÉG TITOK

Next

/
Thumbnails
Contents