Új Dunántúli Napló, 1992. február (3. évfolyam, 31-59. szám)
1992-02-06 / 36. szám
1992. február 6., csütörtök üj Dunántúli napló 7 Minisztériumi ígéret: több lesz, mint védőháló Egy csésze kévéra még futja a havi nyugdíjból Fotó: Läufer László Készül a szociális törvény Megváltozik a segélyezés rendszere? Krízistámogatás rendkívüli helyzetekben A visegrádi hármak Nagyító alatt Már a választásokra gondolnak? Immár a nyilvánosság előtt is jelét adta az MSZP és az MSZOSZ: tartósnak és szorosnak ígérkező kapcsolat szövődik közöttük. Vajon ez a baloldali politikai tényezők közeledésének, összefogásának jele? Az akció-reakció törvénye természetesen a politikában is érvényes. Bizonyos orientációk tagadhatatlan jelenléte kiválthatja a baloldalon a politikai ellensúly megteremtésének igényét. S ma időszerű törekvés - amit programjában így vagy úgy sok párt hangoztat - a bérből és fizetésből élő munkás- és alkalmazotti réteg érdekeinek képviselete. Már a választásokra gondolnak? Az elszegényedés, az ijesztő méretű munkanélküliség miatt, a „csendes tömeg” fogyasztóként, potenciális megtakarítóként vagy befektetőként, netán a holnap vállalkozójaként egyre kevesebb lehetőséggel rendelkezik.Viszont valameny- nyi pártnak tudnia kell, hogy - infláció ide, infláció oda - ennek a rétegnek is van olyan tulajdona, ami nem devalválódott. A szavazata. Újszülöttek köldökzsinórjából nyert sejtek Csontvelőtenyésztés Brit orvosok az év végére létrehozzák a világ első olyan sejtbankját, amelyből fehérvérűségben szenvedő betegek bármikor kaphatnak megfelelő csontvelőt átültetésre - jelentette a The Sunday Times című brit lap. A módszer újdonsága az, hogy a bristoli South Mead kórházban alapítandó hűtőbankban nem emberi csontvelőt helyeznek el, hanem újszülöttek köldökzsinórjából nyert sejteket, amelyekből később bármikor bármennyi csontvelő tenyészthető, s természetesen ezzel bővül a mindenkori szövettípusválaszték is. Eddig Nagy-Britanniában is csontvelő-átültetéssel próbálták gyógyítani a fehérvérűséget. Ez azonban kockázatos, mert átlagosan hat hónapig tart, míg alkalmas donort találnak, s számára sem könnyű a műtétet vállalni. A betegek körülbelül fele meghal, mire megfelelő donort találnak. A csontvelő-tenyésztéssel az elhatározás és a műtét közötti idő egy hétre rövidül, s kisebb a veszélyes immunreakció kockázata is. Nagy várakozás előzi meg a szociális törvényt, amelynek tervezete várhatóan ebben a félévben kerül a Parlament elé. Sokan abban reménykednek, hogy ez a törvény az objektív okok miatt rászorulóknak biztos támaszt, az átmenetileg nehéz helyzetbe kerülőknek kapaszkodókat garantál, illetve elismer minden olyan tevékenységet, (például az anyaságot) amely a társadalom számára hasznos és fontos, de nem feltétlenül munkahelyhez kötődik.-Jogos-e ez a várakozás? - kérdeztük dr. Pásztor Miklóst, a Népjóléti Minisztérium társadalompolitikai főosztályvezetőhelyettesét.- Feltétlenül, hisz minden modem állam egyik alapvető funkciója a szociális ellátottság garantálása. Nálunk e terület rendeleti szabályozottságát új- ragondoltan és áttekinthetően akarjuk felváltani a törvénnyel. Szándékaink szerint mindenképp több lesz, mint védőháló. De nem kívánjuk megcélozni vele a teljeskörű szociális gondoskodást, mivel ennek egyes elemei a társadalombiztosításban, illetve más területeket szabályozó törvényekben - pl.okta- tás - jelennek meg.- Milyen fő területekre tagolódik a tervezet?- Három meghatározó egységben gondolkodunk. A pénzügyi ellátás rendszerében, a humán szolgáltatások szabályozásában, illetve az ezekhez kötődő eljárási szabályokban.- Beszéljünk először a pénzügyi ellátásról.- Az egyik leglényegesebb törekvésünk a segélyezés jelenlegi rendszerének megváltoztatása. Normatív, szelektív alapon akarjuk meghatározni, hogy kik, milyen támogatást kaphatnak, vagyis megszűnne a személyenkénti külön döntés gyakorlata. A gyerekek és az idősek kivételével - akik még, illetve már nem képesek magukról más módon gondoskodni - az a cél, hogy ne ez az állapot rögzüljön, hanem a segélyezés lehetőleg minél előbb visszasegítse az embereket a rendezett életviszonyokba.-Lesznek ellátások, amiket visszavonnak?- Nem, sőt, emelni szeretnénk a támogatást.- Mindig voltak olyanok, akik azért nem kaphattak segítséget, mert a jövedelmük, ha nem is sokkal, de meghaladta a határértéket.- Az ilyen, de más esetekben is az önkormányzatok dönthetnének méltányossági alapon. A támogatás egyébként nem feltétlenül jelentene pénzt, lehetne természetbeni juttatás, például tüzelő, élelmiszer, ruhanemű.- Mi a tervezet vezérelve az egészségkárosodott embereknél?- Stabilabb, valóban biztonságérzetet kölcsönző ellátást szeretnénk számukra nyújtani.- Lesz-e alapvetően új támogatási forma?- Szeretnénk bevezetni a főhivatású anyaság elismerését mint ellátást, illetve lakásfenntartási támogatást is el tudunk képzelni, ami a rezsiköltségekhez való hozzájárulást jelentené bizonyos keretek között. Szintén újnak számíthat a krízis- helyzetekben segítés, ami többek között kedvező hitelkonstrukciók igénybevételét, vagy néhány alkalommali jelentősebb segítséget jelent. Ezeket elérni kár, baleset, vagy hasonló esetén lehetne igénybe venni.- Mit céloz a tervezet a humán szolgáltatásoknál?-Alapelv, hogy minden ön- kormányzatnak fenn kell tartania olyan szolgáltatásokat, amelyekkel a családokat segítik. Legyen az idősgondozás, vagy a gyermekek napközbeni ellátása. Hogy ezt milyen formában oldják meg, az az állampolgárok és az önkormányzat párbeszédén, egyezségén múlna.- És mindenhez pénz kell.- A különböző csoportok ellátásához szakmai normatívák alapján adja a kormány a pénzt. Az önkormányzatoknak kell összhangba hozniuk a kötelezettségeikkel.-Van-e áttekintése a tárcának arról, hogy az eddigi rendeletek mi módon valósultak meg a gyakorlatban.- Pillanatnyilag nincs. Szükségesnek tartjuk kontroll, az oda - vissza jelzés céljából kialakítani ennek a szervezeti, intézményi keretét. Ezt a javaslatot a törvénytervezettel egy- időben terjesztjük elő. T. E. Európának nem közömbös Kelet-Európa sorsa. Ez teljesen érthető, mert a kontinens országait a politikai, gazdasági, idegenforgalmi, stb. kapcsolatok sokasága fűzi össze. Az Európai Gazdasági Bizottság tagállamai ezért folyamatosan kívánnak tájékozódni a kelet-európai helyzetről. Ez indította az EGK-t arra, hogy legutóbbi beszámoló jelentésében a kelet-nyugati gazdasági és pénzügyi kapcsolatokkal foglalkozzék, s ezen belül minősítse a Cseh- és Szlovák Köztársaság, Lengyelország és Magyarország gazdasági helyzetét és teljesítményét. A nyugat-európai partnerek számára fontos információ, hogy a visegrádi hármak módosították nyugati kivitelük szerkezetét. Ehhez - elsősorban Mahyarország esetében - az export liberalizálása jelentős mértékben hozzájárult. A visegrádi hármak nyugati orientációjú exportjának kiszélesítését elsősorban az tette lehetővé, hogy mindhárom országban decentralizálták, vagyis a vállalatoknak adták át a gazdasági döntések, az export és az import jogát. Magyarország és Lengyelország kereskedelmében egyre több a magán- tulajdonban lévő vállalatok és vállalkozások száma. A külföldi tőke érdekeltsége főként Magyarország iránt növekszik erőteljesen. Mindezek alapján az Európai Gazdasági Bizottság „óvatos optimizmussal” tekint e három ország külkereskedelmének jövője elé. A kelet-európai országok, s ezen belül a hármak fizetési mérlege Ígéretesen javult, bár A felköszöntő meleg hangú volt, a torta pazar, az ajándék ötletes. Borisz Jelcin stílszerűen egy pár valódi cowboycsizmát kapott ajándékba George Bush- tól a hétvégi Camp David-i vizit során, a két ország térképével és zászlajával díszítve. Az orosz elnök most ünnepelte 61. születésnapját, bár a kölcsönös jókívánságoknak a kedvezően sikerült amerikai látogatás is elég alapul szolgált volna. Kötetlen tájékozódó jellegű megbeszélés zajlott? Úgy tűnik, többre sikeredett Jelcin villám- kőrútja, hisz nyár elejére és az év végére két hivatalos csúcstalálkozót is kitűztek a két fővárosban. Az (egykori) szuperhatalmak immár nem tekintik egymást ellenfélnek, viszonyukat a kölcsönös bizalom és a partnerség jellemzi. Ha belegondolunk, kik és milyen előzmények után ültek egymással van két közös probléma. Az első a szerkezeti változás kisérő jelenségeként megjelenő rohamos termeléscsökkenés és a növekvő munkanélküliség, ami különösen Lengyelországban öltött aggasztó méretet. Másik közös gond a technikai-technológiai elmaradottság. Ez utóbbi megoldása érdekében - mint a jelentés leszögezi - Kelet-Eu- rópának, az egész térségnek nyugati beruházásokra volna szüksége, ideértve az emberi erőforrások képzésére, továbbképzésére irányuló ráfordításokat is. E két alapprobléma mellett közös jellemző a belföldi tőkehiány, ami az ipar és az infrastruktúra modernizálását egyaránt akadályozza. Az EGK jelentése részletesen foglalkozik a piacgazdaságba való átmenet nehézségeivel. Ehhez mindenekelőtt konszenzus kell politikai, szociális és gazdasági téren. A politikai konszenzus azt feltételezi, hogy a lakosság széles körben támogatja az új politikai irányzatot. A szociális konszenzus lényege annak tudomásulvétele, hogy csakis hosszú távon növekedhet a lakosság jóléte, míg a gazdasági egyetértés azt jelenti, hogy az egyes országok lehetőségeiknek megfelelően választanak a sokk-terápia, vagy a fokozatos átmenet között. Ezt a választást nem lehet kívülről befolyásolni. A jelentés több helyen is hangsúlyozza, hogy Kelet-Eu- rópában a piacépítés legerőteljesebben Magyarországon és Lengyelországban, s őket követően a Cseh és Szlovák Köztársaságban figyelhető meg. (FEB). szemben a Camp David-i elnöki rezidencián, e máskor sablonosnak tűnő diplomáciai szóvirágok jelentősége szinte felbecsülhetetlen. S otthon? Kellemetlen visz- szacsöppenés az orosz valóságok mindennapjaiba. Az ünnepléssel, magas szintű tárgyalásokkal és protokollal teli angliai, USA-beli és kanadai vizit után az orosz elnököt Moszkvába érve kétségtelenül a krízis „tűzoltó-intézkedéseinek” sorozata fogadta. Kiújult ellenségeskedések Karabahban, tetőző segélyek és Kravcsuk ukrán elnök kemény bírálata a leszerelési ügyekben Amerikában tett - úgymond összehangolatlan - Ígéretek miatt. A hangulatváltás valóban gyökeres lehetett. Akárcsak Gorbacsov idejében: őt is nagyobb ünneplés fogadta külföldön, mint odahaza ... Szegő Gábor Cowboycsizma A kárpótlási jegyek és a privatizáció A kárpótlási jegyek tulajdonosai jelenleg egy társaság, az Alfa Kereskedelmi Rt. papírjainak jegyzésével bízhatják meg az ezzel foglalkozó bróker cégeket. A közeljövőben megkezdődhet további három cég - a Műszaki Aruk Kereskedő Háza Rt., a Viktória Első Magyar Gabona Rt., a Zalakerámia Rt. - részvényeinek jegyzése is, kárpótlási jegyek ellenében - tájékoztatta Kovács Kálmán, az Állami Vagyonügynökség tanácsosa az MTI-t. Az Állami Vagyonügynökségnél arra számítanak, hogy az összeg kibocsátott kárpótlási jegynek közel egynegyed részét használják majd föl tulajdonosaik befektetési célra. Ez összesen közel 10 milliárd forintnyi keresletet jelent, amelynek ellenértékét a privatizálásra kerülő átalakult állami vállalatok részvényeiből kell biztosítani az ÁVÜ-nek. A kárpótlási jegyek ellenében megvásárolható részvények kínálatát a kibocsátással azonos ütemben kívánják bővíteni. Egyelőre a kínálatot egyedül az Alfa Kereskedelmi Rt. papírjai jelentik. A cég alaptőkéje 1,9 milliárd forint és ebből körülbelül 18 százaléknak megfelelő, 360 millió forint értékű részvényt lehet kárpótlási jegyért megvásárolni. A jegyzés határideje március 31. Ezt követi majd várhatóan február közepén a Műárt részvényeinek meghirdetése, mintegy 194 millió forint értékben, ami a cég alaptőkéjének körülbelül 15 százaléka. Előre láthatólag nemsokkal ezután hirdetik meg a Viktória Első Magyar Gabona Rt. papírjainak jegyzését is. Ennél a cégnél a kárpótlási jegyekkel megvásárolható csaknem 10 százalékos vagyonrész értéke 224 millió forint lesz. A Budapesti Értéktőzsdén már jegyzett Zalakerámia-papírokat is szeretne kárpótlási jegyek ellenében értékesíteni az Állami Vagyonügynökség. Itt az ÁVÜ tulajdonában lévő - a részvény- társaság 1,275 milliárd forintos alaptőkéjének közel 20 százalékát jelentő - részvénycsomagról van szó. Egyelőre azonban még tisztázatlan a kérdés: milyen módon bonyolítható le egy ilyen ügylet a Budapesti Értéktőzsdén? A nyíltkörű kibocsátásban értékesítésre kerülő papírokat általában a meghirdetéstől számított három, meghosszabbítás esetén öt hónapig lehet majd jegyezni. Túljegyzésre, a meghirdetett összegű részvényeken felül, nem lesz lehetőség, hiszen itt nem tőkebevonásról van szó, és csak meghatározott értékű vagyonrész áll rendelkezésre. Amennyiben a felajánlott értékpapírokat nem sikerül kárpótlási jegyekért értékesíteni, akkor a fennmaradó részt készpénzért is áruba bocsáthatják. A kárpótlási jegyek abban az esetben is felhasználhatók lesznek a privatizálásra kerülő állami tulajdon megvásárlására, amikor a privatizáció zártkörű versenytárgyaláson történik. A zártkörű tenderek esetében természetesen a kárpótlási jegyek felhasználása csak lehetőség és nem kötelező. Az ezekben a tenderekben főszerepet játszó külföldi befektetők egyébként sem rendelkezhetnek kárpótlási jegyekkel. Ilyen esetekben elsősorban arra lehet számítani, hogy a kárpótlási jegyek felhasználására alakult befektető társaságok koncentráltan használják majd fel a kezelésükben lévő kárpótlási jegyeket, az alaptőke - általában - 10 százalékát jelentő vagyonrészek megvásárlására. Az Állami Vagyonügynökségen belül további terveken is dolgoznak, hogy bővítsék a kárpótlási jegyek felhasználhatóságának lehetőségeit. Ezek közül széles kört érinthet az a tervezet, amely szerint a kedvezményes munkavállalói részvénykibocsátáskor a dolgozók kárpótlási jegyekkel is fizethetnek. Ezen kívül tervezik befektetési alapok szervezését is. A tervek szerint már a közeljövőben létrejöhetne egy ingatlanbefektetési alap, amelynek kezelésébe kerülhetne az állami vállalatoktól tavaly elvont 11 fővárosi irodaház egy része. Az erre szóba jöhető irodaházak körülbelül négymilliárd forintos értéket képviselnek. A hosszú távú tervek között szerepel egy értékpapír befektetési alap létrehozása is, ez azonban csak akkor lesz megvalósítható, amikor már nagyobb mennyiségű kárpótlási jegy lesz a tulajdonosok kezében és több lesz a már átalakult vállalat, amelynek részvényei megvásárolhatók lesznek kárpótlási jegyért. (MTI)
