Új Dunántúli Napló, 1992. február (3. évfolyam, 31-59. szám)

1992-02-05 / 35. szám

8 aj Dunántúli napló 1992. február 5., szerda Felzárkózás az európai felsőoktatáshoz Több tízezer dollár a dunántúli régiónak Mire fordítják az elnyert összegeket? A magyar kormány és a Vi­lágbank között tavaly jött létre az emberi erőforrások fejleszté­sét szolgáló hitelmegállapodás, amelynek részprogramjai több­letforrásokat nyújtanák az ifjú­sági szakképzéshez, a felnőttek átképzéséhez, a felsőoktatás fej­lesztéséhez, az idegen nyelvi képzés és a tudományos kutatás fellendítéséhez. A pályázható összegek nagyok. Például a fel­sőoktatási és az idegen nyelvi részprogramokra 1991 és 1994 között mintegy 66 millió dollár jut. A „Felzárkózás az Európai Felsőoktatáshoz Alap” (FEFA) pályázataira egy-egy város, ré­gió felsőoktatási intézményei közösen pályázhatnak. A Janus Pannonius Tudomá­nyegyetem, a Pécsi Orvostu­dományi Egyetem, a pécsi Pol­lack Mihály Műszaki Főiskola, a szekszárdi Illyés Gyula Ta­nárképző Főiskola, a kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanár­képző Főiskola, a bajai Eötvös József Tanítóképző Főiskola és a Miskolci Egyetem dunaújvá­rosi főiskolai kara a pályázat első fordulójában az idegen nyelv oktatási programra szá­zötvenezer dollárt és negyven millió forintot, a JPTE Termé­szettudományi Karának és a POTE tervezett együttműködé­sének beindítására százezer dol­lárt és százmillió forintot, a JPTE könyvtárának fejleszté­sére ötvenezer dollárt és har­minc millió forintot kapott. Az összeg elosztásáról több alkalommal tanácskoztak. A hi­tel főként az oktatás technikai feltételeinek a javítását szol­gálja, bérekre nem fordítható. A megvalósítási terv szerint az idegen nyelv oktatásra fordít­ható összegeket négy területen osztják el. A JPTE idegen nyelvi tanárképzési és tovább­képzési programjainak fejlesz­tésére az angol, a francia, a né­met, az olasz és a spanyol tan­szék nyújthatta be igényeit. Amint dr. Bókay Antal, az angol tanszék vezetője és a megvalósítási terv egyik kidol­gozója elmondta, könyvek, számítógépes nyelvi oktató- programok, videós anyagok be­szerzését, közös hallgatói szá­mítógépes laboratórium és fénymásoló központ berendezé­seit finanszírozzák 17 millió fo­rint és hetvenezer dollár érték­ben, a nyelvoktatáshoz világ- színvonalú hátteret biztosítva. A vásárlás úgy történik, hogy az egyetem versenyezteti a külön­böző cégeket, s a legkedvezőbb ajánlatot felkínálókkal köt szer­ződést. A pénzt a minisztérium utalja át a cégeknek. Tervezik, hogy a dél-dunántúli tanárkép­zési központokban, Kaposvá­ron, Szekszárdon és Dunaújvá­rosban hároméves, angol egy­szakos képzést honosítanak meg. Az erre fordítható össze­get 8 millió forintban és har­mincezer dollárban határozták meg. A JPTE Továbbképző Központ Idegennyelvi Titkár­sága a regionális nyelvoktatási szolgáltatásainak fejlesztésére 10.5 millió forintot és negyve­nezer dollárt fordíthat. A pécsi egyetemek és a műszaki főis­kola idegennyelvi lektorátusai 4.5 millió forint és tízezer dollá­rért rendelhetnek eszközöket. Dr. Borhidi Attila, a JPTE Természettudományi Karának dékánja a POTE-val való együttműködésükről és a pályá­zati összeg felhasználásáról szólva elmondta, a POTE-val létesítendő közös állatistállón kívül a műszerpark fejlesztésére fordítják az összegeket kü- lön-külön és együttesen is, s természetesen a vásárolt beren­dezéseket közösen használják majd. A felsorolt műszerek a legszélesebb kört ölelik föl és a számítógépes oktatás fejleszté­séről sem feledkeztek meg. A FEFA folytatódik, már meg is érkezett a következő pá­lyázat kiírása az egyetemekre. Pályázni továbbra is közösen lehet, s minél jobb pályamun­kákat nyújtanak be, annál na­gyobb az esélye a sikeresség­nek. B. A. Hülyítenek A rajzteremben az iskola nyolcadikosai. Fotó: Käufer László Képzőművészeti osztály Meszesen Tehetséggondozás alapfokon Tisztújítás után Fellendül a magyar dzsesszélet? Úgy látszik, javíthatatlan va­gyok. Eddig az ment a/ agyamra, hogy mindenhol a szocialista embertípust állítot­ták elém példának - bár egyet­len konkrét képviselőjével sem találkoztam, soha. Most meg az új embertípussal hülyítenek, aki korunk embere, aki „nekünk kell”, és ez a VÁLLALKOZÓ. Csupa nagybetűvel. Jónéhány ismerősöm bele is vágott vala­miféle vállalkozásba, de ők olyanok, akiknek eddig is volt pénze. Vagyis korszerűen fo­galmazva: alaptőkéje. És gon­dolkodjunk: korábban több mint negyven éven át főleg kinek volt? Alaptőke nélkül pedig az amúgy közel álló és gondos­kodó bankok szóba sem állnak velünk. Viszont nekem megmarad az okos választás lehetősége. Egyik nagyon értelmes reklá­munk szerint ugyanis:-Oá! Oá!-Jó, jó, jó! Tudjuk, mi van általában a pelenkában. De mi van a Liberóban?- Na mi?- Az okos választás lehető­sége. Ez mind a miénk, akiknek nincs alaptőkéje a vállalkozás­hoz, mert eddig is olyan mulyák voltunk, hogy alulnézetből szemlélgettük a történelmet. A rendszerváltás, ami állító­lag bekövetkezett, korántsem jelenti azt, hogy az utolsókból lettek az elsők. Naná, hogy nem! Most orrán-száján dől a vállalkozás, a vállalkozó ember­típus dicsérete. Csodálom, hogy még senkinek nem jutott eszébe azt mondani, hogy Magyaror­szág a korlátlan lehetőségek ha­zája! Akkor kimondom én. Mások is kicsiben kezdték, igaz, hogy nem itt, és milliomosok lettek. Például látom, hogy az egyik utcasarkon huszonkilenc forin­tért árulnak két tekercs WC-pa- pírt. Felvásárlóm tőle, és két Sa­rokkal odébb eladom harmin­cért. Alaptőke a fél fizetésem, és mire letelik a hónap, meg­duplázom. Ha valaki ellopja tőlem az öt­letet, lehet, hogy Liberóban kezdek utazni. Még mindig ol­csóbb, mint taxiban . . . Manapság, amikor az ember olyan sokszor gyapút fog, hogy X vagy Y visszaéléseket követ el, cáfolják azzal, hogy talán nem etikus, amit csinál, amúgy jogszerű.- Ja, az egészen más. Ha jog­szerű, akkor minden rendben van. Hogy nem etikus? Ki fi­gyel oda? Régen azért a látszatra meg­próbáltak vigyázni legalább, de most minek? A vállalkozás lá­zában égve nem lehet mindenki etikus! Ez már túl nagy luxus volna, nem? Van egy olyan érzésem, hogy engem még mindig hülyíte­nek . . . Bán Zsuzsa A Meszesi (Tolbuhin úti) Ál­talános Iskolában ebben a tan­évben indult be a régóta terve­zett, emelt óraszámú képzőmű­vészeti oktatás. Ez teszi lehe­tővé, hogy a 7-8. osztályban előírt heti 1-1 óra helyett ket­tőre, plusz a szakköri foglalko­zásokkal már heti 5 órára nőjön a művészeti órák száma. Az első félév tapasztalatairól és a további tervekről beszélge­tünk Jedlicska János iskolai­gazgatóval és a program fő mentorával, Svasticsné Bogáthy Zsuzsával.- Voltaképp, röviden össze­foglalva pályaelőlészítés folyik ezeknek az óráknak a kereté­ben: gipszminta-készítéssel, ke- rámiázással, porcelánfestéssel foglalkozunk főképp.-Tavaly áprilisban hirdettük meg ezt az osztályt - módja az igazgató —, volt felvételi műe­lemzésből, természeti forma áb­rázolásból, színelméletből, de a felvételnél figyelembe kellett vennünk azt is, hogy a gyerekek jó tanulók legyenek. Azzal, ami a mi iskolánkban folyik, nem a (FEB) Veszélyben vannak-e a becses hazai műemlékek és a régészeti örökség? A válasz nemcsak a szakembereket ér­dekli, hiszen az emlékek meg­őrzése, védelme az egész nem­zet feladata. Az Országos Mű­emlékvédelmi Felügyelőség fő­igazgatója, Jékely Zsolt nemré­giben érkezett haza arról a ta­nácskozásról, amelyet az Eu­rópa Tanács Kulturális Öröksé­gek Bizottsága rendezett, éppen a műemlékek és régészeti kin­csek védelméről.-A Máltán tartott konferen­cián külön foglalkoztak a kö­zép- és kelet-európai országok­kal. Erre a térségre vonatkozóan elsősorban a szemléletbeli vál­szakmunkásképző kenyerét akarjuk elvenni, sőt! A Zsolnay Gyárral és az 508.-as Tarr Im­rével olyannyira jó a viszo­nyunk, hogy voltaképp közös akciónak is nevezhető ez a program.- Fontos és jó, hogy a tanu­lók így lehetőséget kapnak az önmegvalósításra - veszi át a szót a tanárnő. - Megtanulják a technikát, a kultúrtörténetet, a stílusjegyeket, s mindezek által lassan arra is rájönnek, hogy ők maguk mire képesek. Nagyon nagy eredmények tartom, hogy a mostani 8.-osok közül öten je­lentkeztek a Művészeti Szakkö­zépbe, erre eddig nem volt példa. Ez persze nem azt jelenti, hogy fel is veszik őket, de lát­ható, hogy önbizalmuk lett, s tovább szeretnének fejlődni. — Úgy tudom, az iskolán kívül is komoly képzést kapnak.-Valóban, a Zsolnay Gyár­ban Gyimesiné Bordács Eszter szakoktató foglalkozik diákja­inkkal, heti két órában. Ez áll a munkafolyamatok megfigyelé­séből és az üzemben végzett tozást, és a megfelelő jogi ga­ranciák megteremtését sürget­ték a szakemberek.-Mit jelentene a szemlélet­beli változás?- Ez a kérdés szorosan össze­függ a jogi feltételekkel. Ma­gyarországon például nincs mű­emlékvédelmi, régészeti tör­vény, csupán alacsonyabb szintű jogszabályok rendelkez­nek. Ezért fordulhat elő, hogy egy-egy történeti városrészben - mint például amilyennel Sop­ron, Szombathely, Pécs, vagy Szentendre büszkélkedhet - egy esetleges helyi rövidlátó intéz­kedés miatt megpecsételődhet valamelyik értékes régi épület sorsa. Történetesen azért, mert gyakorlatokból. Belekóstolnak a gipszöntésbe, mintázásba, mázak készítésébe, ám ami a fő, hogy a gyárban egyben látják, hogy mire is készülnek, látják a munka egészét.- Azaz - veti közbe Jedlicska János - a gyerekeket előkészít­jük arra, ami a pályájuk lesz. Én ezt egészen egyszerűen tehet­séggondozásnak hívnám.-A jövőben terveznek-e to­vábbi fejlesztéseket?- Sokkal több gyereket nem tudunk felvenni, de különben is ez a 10-15 fős csoport az ideá­lis. Természetesen idén is meg­hirdetjük a képzőművészeti osz­tályt, de sajnos ez azzal jár, hogy aki komolyan gondolja, hogy idejön, iskolát is kell vál­toztasson. Az idén készült anyagból két kiállítást is szer­vezünk, egyet a Szivárvány Gyermekházban, a másikat a JPTE Rajztanszékén. De az is­kolában is van bemutató vitri­nünk, mely lassan megtelik a gyerekek alkotásaival - mondja Svastics Pálné. Méhes Károly azon a nyomvonalon olcsóbban lehet elvezetni egy utat, vagy valamelyik közművet. Bonyo­lítja a hazai helyzetet, hogy nem minden esetben tisztázott a tu­lajdonjog, valójában kié is az épület. A kezelő sok esetben arra hivatkozik, hogy neki nem érdeke a karbantartás és nincs is pénze a rendkívül drága műem­léki helyreállításra.-Az Európa Tanács miben tud segíteni?-Catherine Lalumiere főtit­kár-asszony is hangsúlyozta, hogy az Európa Tanácsnak is keresni kell az anyagi támoga­tás lehetőségét. A miniszterek - köztük Andrásfalvy Bertalan is - arról fogadtak el határozatot, Másfél éves megalakulását követően személyi változásokra került sor a Magyar Jazz Szö­vetség vezetésében. A januári közgyűlés meghallgatva az ad­digi elnökség beszámolóját és elfogadva a 60. életévét betöl­tött Gonda János elnök lemon­dását úgy határozott, hogy a magyar dzsessz művészetért tett többévtizedes kiemelkedő munkássága elismeréséül, Gonda Jánost mindenkori tiszte­letbeli elnökévé fogadja, az el­nökség tagjának tekinti, az el­nökségbe pedig új tagokat vá­laszt. Az így újjáválasztott 9 tagú elnökség soraiból Kőszegi Imre nemzetközi hírű dzsessz- dobost elnökké, Benkő Bene­dek tatabányai dzsessztábor ve­zető népművelőt és Túri Gábor debreceni dzsessz újságírót al- elnökké, Berki Tamás dzsessz- énekes népművelőt, Borne­missza Géza zenetanár művé­szeti menedzsert, Deseő Csaba hegedűművészt, Szabó Sándor gitárművészt és Szigeti Péter dzzesszesztétát rendes tagjává választotta.- Van-e már stratégiája az új vezetésnek, mire számíthat a A japán kormány elhatározta, hogy a volt Szovjetunióból atomtudósok és más, közvetlen haditechnikával nem foglalkozó tudósokat hív Japánba dolgozni. Ezzel az a célja, hogy megaka­dályozza tudósok ellenőrizetlen kiáramlását a világ országaiba. A Jomiuri Simbun című lap je­lentése szerint máris érkeztek Japánba fizikusok, biotechniku­hogy a kulturális örökség vé­delmét egy nagyszabású páneu­rópai tervhez kapcsolódva kell megadni.- Melyek a legsürgősebb ha­zai tennivalók?- A megfelelő jogi szabályo­zás és a pénzügyi lehetőség bő­vítése.- Éppen most amikor szociá­lis célokra sem mindig jut?- Nem feltétlenül csak a fél- milliárdos költségvetés - eny- nyiből gazdálkodik az idén az OMF - emelésére gondolunk. Több csatornássá kell tenni a fi­nanszírozást. Például adó- és hi­telkedvezményekkel, alapítvá­nyok létesítésével, hogy a vál­lalkozó kedvűek érdekeltek le­gyenek a romos épületek hely­reállításában, hasznosításában. Ezzel együtt továbbra is állami feladat lenne bizonyos kiemel­kedő jelentőségű épületek kar­bantartása. Csupán egyetlen változások után a szakma és a közönség? - kérdeztük az elnök­ség pécsi tagjától, Bornemissza Gézától.- Évtizedek óta forgók a ma­gyar dzsesszéletben, de már ré­gen nem tapasztaltam ennyi tenniakarást, mint most az el­nökségi ülésen, ahol az új stra­tégiai alapelvek mellett konkrét döntések is születtek. Mégpedig a Magyar Jazz Szövetség a mű­faj hazai reprezentánsaival, fő­városi és vidéki helyszíneken, Magyar Jazz Hete-t rendez már idén tavasszal, s ennek gála­koncertjén kerül átadásra a Ma­gyar Jazz Alapítvány és a Ma­gyar Jazz Szövetség által most alapított Szabó Gábor díj. In­tenzivebb nemzetközi kapcsola­tépítésbe kezd Túri Gábor és alaposabb dzsesszkutatást foly­tat most Simon Géza Gábor co- sportja. A rádió és TV új struk­túrájához igazodva, minden dzsessz témában rendszeres tá­jékoztatást és nagyobb válasz­tékot Ígér Berki Tamás és Szi­geti Péter ilyen megbízatása. A vidéki hangversenyélet új­bóli fellendítését Szabó Sándor és jómagam kaptuk feladatul. sok. A japán kormány már de­cember óta folytat felméréseket arról, kik a szóba jöhető orosz- országi szakemberek. El akarja kerülni azonban, hogy mások „fejvadászattal” vádolhassák meg, ezért a szigetország a Szovjetunióval már korábban kötött együttműködési prog­ramhoz kapcsoltan hívja meg a tudósokat. példát említek: Gödöllőn a Grassalkovich - kastély rend- behozatala meghaladja a helyi önkormányzat lehetőségét. Ép­pen ezen célok megvalósítása érdekében fontos a hatósági fel­adat és a kivitelezés elkülöní­tése, hogy ne ugyanaz a szerve­zet, vagyis az Országos Műem­lékvédelmi Felügyelőség dönt­sön a helyreállításról, a tervek­ről és magáról a kivitelezésről. Az ezzel kapcsolatos kormány- rendelet - tervezet már elké­szült, várjuk mielőbbi megvita­tását és elfogadását. Vélemé­nyünk szerint legalább ilyen fontos lenne a műemlékvédelmi törvény is, csak így lesz kellő biztosíték arra, hogy a világö­rökségnek továbbra is része le­gyen a budapesti Dunapart, a Városnegyed és Hollókő, s a lista újabb védett magyar épüle­tekkel, területekkel gazdagod­jon. (szabó) Pécs, Szentendre, Hollókő, Várhegy Védje törvény a műemlékeket! Szó sincs „fejvadászatról” Orosz tudósok Japánban

Next

/
Thumbnails
Contents