Új Dunántúli Napló, 1992. február (3. évfolyam, 31-59. szám)

1992-02-01 / 31. szám

1992. február 1., szombat üj Dunántúli napló 7 Kép a tavalyi Pécsi Ipari Vásárról. Fotó: Proksza László Az Alpok-Adria Vásártársaság legújabb tagja Első teljes üzleti évét szép si­kerrel zárta a Pécsi Ipari Vásár Vállalkozásszervező és Tanács­adó Kft. A társaság a Pécsi Ipari Vásár és az ukrán kereskedelmi napok megszervezésével, vala­mint több kisebb hazai és kül­földi vásári részvétellel 58 mil­lió forintos forgalmat bonyolí­tott, eredményével megte­remtve a stabil gazdálkodás fel­tételeit. A Baranya Megyei Idegen- forgalmi Hivatal Vásárirodájá­nak utódaként másfél éve létre­jött társaság azt a célt tűzte ki maga elé, hogy viszonylag kis alaptőkével, elsősorban kiállítá­sok, vásárok szervezésévelaz önálló gazdálkodó egység min­den feladatát ellátva legyen eredményes. Mindezt kis lét­számmal, saját infrastruktúra, állandó kiállítási terület nélkül. Már induláskor nyilvánva­lóvá vált, hogy talponmaradni csak a hagyományosan, két­évente megrendezésre kerülő Pécsi Ipari Vásárokkal nem le­het. Az ágazatban is egyre éle­ződő versenyre számítva a tár­saság körültekintően szervezte meg az elmúlt évét. A sikeres önálló bemutatkozást a 13. PIV hozta meg, ahol a 4,5 ezer négyzetméternyi fedett és 7 ezer négyzetméternyi szabad terüle­ten a 300 magyar mellett 70 külföldi kiállító is részt vett. A vásár nemzetköziségét osztrák, szlovén, horvát, német és román kiállítók biztosították, első íz­ben olasz gyártó és kereskedő cégek is bemutatkoztak. Az el­könyvelt szakmai és gazdasági siker ellenére a társaság a jövő rendezvényeinek érdekében számos tanulságot vont le az újonnan választott helyszín, a változtatás okozta, jogosan ki­fogásolt hibákból.A fizetési ne­hézségek áthidalása érdekében kompenzációs alapon rendezték meg az elmúlt év novemberé­ben az ukrajnai kereskedelmi napokat Lvovban. Itt a közel 1 200 négyzetméternyi kiállító­területen 120 cég és mintegy 300 üzletember mutatkozott be, kereste új kapcsolatait. Az ukrán fél megelégedését jelzi, hogy becsléseik alapján a kiállítás alatt közel 300 szán­déknyilatkozat, megállapodás és szerződés fogalmazódott meg, jött létre. A rendezvényt hagyományteremtő szándékát bizonyítja, hogy ezentúl minden év októberében magyar gazdál­kodók bemutatkozását tervezik Lvovban, ugyanakkor minden év márciusában az ukrán part­nereket fogadják Pécsett. Évente 2-3 hazai vásárt szer­vezni, és benevezni külföldi vá­sárokra! A tanulás szándékával részt venni a komoly gyakorlat­tal rendelkező neves nyugat-eu­rópai vásárokon, újra nyitni a politikailag rendeződő keleti or­szágok felé, kihasználni Bara­nya megye Alpok-Adria Mun­kaközösségi tagságát, az ön- kormányzatok és helyi gazda­sági szervek nemzetközi kap­csolatait! Ezek az elképzelések motiválták az elmúlt szeptem­berben Baranya bemutatkozását az olaszországi Pordenonéban, a 45. Nemzetközi Kereskedelmi Vásáron, ám ezek a gondolatok adják a társaság ezévi terveinek magját is. Az idei vásárnaptár első he­lyére az Ukrajnai Napok Bara­nyában elnevezésű általános vá­sár került. Március 24-27. kö­zött 60-80 ukrán kiállító és mintegy 200 üzletkötő érkezik a rendezvényre, amelyre a hazai érdeklődőkön kívül más kül­földi üzletembereket is meghív­tak a társaság szervezői. A PIV Kft nem titkolt célja, hogy a ha­gyományteremtő üzleti napokat Kelet-Nyugat kereskedelmi ka­pujává szeretné tenni. Fogyasztási cikkek, szabad­idő- és kézműves termékek kla­genfurti szakvásárára szervez részvételt a kft április 9-12 kö­zött. Az osztrák vásárra első­sorban házépítéssel, autóval, szabadidővel, egészséggel, gyógyüdülőkkel kapcsolatos árucikkeket gyártó, forgalmazó cégeket, kézműveseket várják. Tervezéssel, beruházással, finanszírozással, vállalkozások elősegítésével, menedzseléssel foglalkozó cégek, szakemberek kiállítása és szakmai fóruma lesz májusban a pécsi Vállalko­zás '92 elnevezésű rendezvény. A kiállítást három nemzet­közi, a kolozsvári, pordenonei, és az ismét megrendezendő Ivovi vásár követi, majd hazai esemény, a pécsi, orvosi segéd­eszközök, műszerek (különös tekintettel a mozgássérülteket segítő eszközökre) szakvására zárja a sort. A Pécsi Ipari Vásár Kft sok­rétű, színvonalas programmal szeretné megismételni elmúlt évi sikereit. A tervek megvaló­sításához remek előjel, hogy a közelmúltban a társaságot tagjai közé választotta az Alpok-Adria Vásártársaság. A tartós sikerek­nek azonban elengedhetetlen feltétele, hogy a helyi, valamint külföldi igényeket egyaránt ki­elégítő állandó vásárközpont épüljön Pécsett, hogy a helyi vásárok, kiállítások, konferen­ciák ne kényszerüljenek az ed­digiekhez hasonlóan „albér­letbe”. Kaszás Endre Két műszakban, áldatlan körülmények között Speciális szakiskola Pécsett Az önkormányzat segítséget ígér Speciális szakiskolai tagozat működik Pécsett az 506-os számú Szakmunkásképző Inté­zetben az Építők útján. Az okta­tási forma keretei között betaní­tott munkásokat képeznek. Ez az iskolatípus a kisegítő isko­lára épül. ugyanis onnan a nyol­cadik osztály befejezése után a fiatalok a hagyományos szak­képzési formába bejutni nem tudnak. A speciális szakiskolai tanterv ezt figyelembe veszi, így a kétéves képzés során :sökkentett tananyag elsajátí­tása a követelmény.- A megyében csak nálunk van speciális tagozat - mondja Takács István, igazgató-helyet- :es - Jó lenne, ha a szülők is óbban megismernék ezt a for­mt. Különböző szakmák egy bizonyos részét tanulják a gye­rekek a képességeiktől függően. A speciális szakiskola általános társadalmi funkciója, hogy a többi középfokú iskolában tanu­lókkal együtthaladásra képtelen fiatalok részére, lehetővé tegye az általános iskolában tanultak elmélyítését és egy szakma megtanulását. Az évek óta működő speciá­lis tagozaton jelenleg nyolcva- nan 15 szakmát tanulnak. Ál­landó helyhiánnyal küszköd­nek. Délután, ahol helyet talál­nak, ott tanítanak, a tanulószo­bákban, a társalgóban. Az évek során jelentősen megnövekedett a létszám.-A hagyományos szakkép­zési formában részt vevők közül is vannak olyanok, akik már az első félévben 4-5 tárgyból meg­buknak. Őket is áthelyezzük a speciális tagozatra, - osztályfő­nöki javaslatra, orvosi véle­mény alapján, szülői beleegye­zéssel -. Eddig még mindegyik sikeres vizsgát tett. Ezt a mód­szert más intézmények is al­kalmazzák, és folyamatosan je­lentkeznek a megyei testvéris­kolák, hogy vegyük át azokat a tanulóikat, akik nem tudnak megbirkózni a hagyományos szakképzés tananyagával. Hu­mánus megoldás, de a megyei igényeknek a jelenlegi helyzet­ben nem tudunk megfelelni. Az iskolában nincs elég helyünk, és a gyakorlati képzéshez is beha­tároltak a lehetőségeink. Pályázati úton nagyobb ösz- szeget nyert el az iskola, ame­Új andezit mezőt nyitnak Komlón Ökológiai mintaterület Természetvédelmi kutatások a kőbányában A földtörténeti harmadkor miocén korszakában (kb. 10-25 millió év) igen jelentős tekto­nikus mozgások voltak a Me­csek északi oldalán, a mai Komló területén. A nagy repe­dések mentén több száz millió tonna izzó láva törte át a föl­dtörténeti középkor tengeri üledékeit. Az egykori lávaöm­lések tanújaként hatalmas mennyiségű amfibolandezit maradt a felszínen, amelyet év­tizedek óta az utak, vasutak, házak építésére használnak. A Közel fél évszázadon át bányászható új andezit mezőre leltek a komlói kőbányában. Fotó: Läufer László kitűnő kémiai és fizikai tulaj­donságokkal „megáldott" kom­lói andezit a jelenleg működő bányában sajnos kimerülőben van, s csupán néhány évnyi mennyiség áll még rendelke­zésre, ami veszélyezteti több száz dolgozó munkahelyét, a dél-dunántúli utak építését, s a tervezett új déli autópálya munkálatait. A bánya vezetése időben felismerte a szorító helyzetet, s mintegy 40-160 méter vastag 36 millió tonnára tehető, közel félévszázadon át bányászható új andezit mezőt „talált” a jelenlegi bánya foly­tatásában. Mivel az új bányatelek terü­letén összefüggő erdőség talál­ható, s az ott élő növény- és ál­latfajok illetve élőlénytársulá­sok a kutatók számára még is­meretlenek voltak, az új bá­nyanyitás engedélyezéséhez szükségessé vált egy átfogó természetvédelmi feltárás. A kutatásokat a Komlói Termé­szettudományi Gyűjtemény végezte, mivel a múzeumi in­tézmény már a korábbi idő­szakban is igen jelentős térké­pezési és gyűjtési munkálato­kat folytatott a térségben. A több hónapot igénybe vevő vizsgálatok, amelyek ki­terjedtek az éjszaka mozgó ál­latok elemzésére is, megállapí­tották, hogy 9 növény, 87 vé­dett és veszélyeztetett állatfaj él a területen, s annak közvet­len határán. Olyan növény- il­letve állatfajt, amely minden kétséget kizáróan csak az új bányaterületen él, s jelentős tu­dományos vagy természetvé­delmi értéket képvisel, a vizs­gálat nem bizonyított. Ez ter­mészetesen nem is volt vár­ható, mivel a környék az év­százados szénbányászkodás miatt is erősen degradált álla­potot mutatott. A begyűjtött több száz nö­vény és állat a városi termé­szettudományi gyűjteménybe került, ahol a preparálási és feldolgozási munka után tudo­mányos, oktatási és kiállítási felhasználásra kerül. A kutatás kiemelkedő eredménye volt, hogy a bányatelek közvetlen határán olyan növénytársulást és rovarfajokat fedeztünk fel, amelyeket a magyar VÖRÖS KÖNYV és több európai vö- röslista kiemelten veszélyezte­tettnek és védendőnek talált. Ezek olyan elszigetelt, ökoló­giailag ma már izolált populá­ció maradványok, amelyek csupán a „véletlennek” kö­szönhetik fennmaradásukat, s méltán reprezentálják a kistáj eredeti élővilágát. Megóvásuk érdekében az állományok he­lyét térképen kijelöltük. Égyedszámuk változásait, a környezet ökológiai állapotát állandó figyelemmel kísérjük, hiszen ez ma már nemcsak tu­dományos, hanem önkormány­zati feladat is. Az új bányaterület kíméletes megnyitása 4-5 ha-os ütemeze- éssel, több éven át várhatóan 1993-ban kezdődik. Ökológiai indokok alapján a növényi anyag letermelése csak a téli, nyugalmi állapotban indul meg különös tekintettel az állandó fészkelő madarakra és a mó­kus, sün populációra. A nö­vényzet letermelésénél a kőbá­nyának ügyelnie kell az ősho­nos, genetikai változékonysá­got hordozó fa- és cserje cse­metékre, amelyeket azonnal a rekultiválandó területekre kell telepítenie. A kőzetről leter­melt magas biológiai értékű ta­lajtakarót összegyűjtik, s a meddőhányók takarására hasz­nálják, ami jelentősen meg­gyorsítja a vegetáció megtele­pedését, s a későbbi zárótársu­lások kialakulását. Reményeink szerint a kom­lói kőbánya mindenben teljesí­teni tudja a szakhatósági enge­délyekben rögzített környezet­és természetvédelmi előíráso­kat, s néhány évtized múlva mint példaértékű ökológiai „mintaterület” újabb hasznosí­tásra várhat. Fazekas Imre lyen varró- és szövőgépet vesz­nek. A tanulók ezeken nemcsak megtanulnák a szakmát, hanem különféle termékeket varrná- nak, szőnének, amit utána érté­kesítenének. Jelenleg ugyan arra van helyük, hogy a gépeket raktározzák, de ahhoz egészség­telen és kicsi is, hogy egész nap a tanulók ott dolgozzanak.- A következő tanévben már szeretnénk megoldani a helyi­ség gondjainkat, amihez az ön­kormányzat segítséget ígért - folytatja Takács István. - Már sokfelé jártunk, hogy megfelelő helyet találjunk a speciális szak­iskolának, de eddig még egyiket sem kaptuk meg. A Bázis tan­műhelyétől a Bajcsy-laktanyán át, a Szivárvány Gyermekházig. Még a Felsőmalom utcában is néztünk helyet. Magyarürögön, a volt kulturotthont is szerettük volna megkapni, még a felújítá­sát is vállaltuk volna. Olyan megoldást keresünk, ahol az elméleti és a szakmai képzés egy helyen lenne, és megszűn­hetne a délutáni tanítás. A Pécsi Polgármesteri Hiva­tal Intézményirányító Irodájá­nak főelőadója Déri Tibor el­mondta: a Közoktatási Bizott­ság elé viszi az 506. számú Szakmunkásképző Intézet kéré­sét, és az onnan a közgyűlés elé kerül. Várhatóan heteken belül megszületik a döntés. Sz. K. Speciális könyvkötészeti osztály gyakorlati órája az Agórában. Fotó: Proksza László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents