Új Dunántúli Napló, 1992. február (3. évfolyam, 31-59. szám)
1992-02-29 / 59. szám
1992. február 29., szombat aj Dunántúli napló 7 Hogyan alakult a lakossági valutakeret? A valutakeret évi 50 dollárra való korlátozása elég nagy felzúdulást váltott ki 1989 végén. Az akkor bevezetett szabályozás szerint, amennyiben valaki egy-két-három, illetve négy évig nem váltja ki a neki járó 50 dollárt, akkor az első három évben hozzáadhatja az általa kiváltható valutaellátmányhoz az előző években be nem váltott 50 dollárt. Ennek alapján, aki 1990-től turistaellátmányra jogosult és eddig nem vásárolt valutát, az 1992-ben 150 plusz 50, azaz összesen 200 dollárt vásárolhat. A kormányzat külön ösztönözni akarta az új szabályozás bevezetésekor azokat, akik minél később tartanak igényt a valutaellátmányukra, ezért a szabályok szerint, aki csak a negyedik évben, vagyis 1993-ban váltja be pénzét, az nemcsak a négy év alatt fel nem vett 200 dollárt vásárolhatja meg, hanem még ezen felül is 100 dollárt. Vagyis összesen 300 dollárt vehet 1993-ban. 1990-ben közel másfélmillió magyar állampolgár tartott igényt az 50 dolláros turista ellátmányra. 1991-ben már két- millióan váltották ki 50 dollárjukat. Elvileg mintegy 40 milliárd forint értékű valutát vásárolhatna a lakosság ebben az évben, de hát elég sok embernek nincs szüksége valutára, és forintja sincs elegendő. Ezentúl legalábbis a turizmus szemszögéből veszített jelentőségéből a turistaellátmány, hiszen a kormány ez év elején hozott rendelete lehetővé teszi, hogy az egyéni turisták - amennyiben utazási irodán keresztül egyenlítik ki szállásukat, étkezésüket és egyéb, a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatásokat - akkor azokat forintban is kifizethetik. Azok is igénybe vehetik ezt a lehetőséget, akik nem a magyar utazási irodák ajánlataiból választanak. Aki úgy kívánja, az kiválaszthatja a külföldi programajánlatokból és egy utazási irodán keresztül forintban kifizetheti ennek ellenértékét. Ezen felül, ahogy ez a társas- utazásoknál történik, az ellátás jellegétől függően legfeljebb 14 napra, költőpénzt is kaphatnak. Teljes ellátás esetén a költőpénz 500-800, félpanzió esetén 800-1200, csak reggelinél 1200-1600, étkezés nélkül 1600-1800 forintnak megfelelő konvertibilis valutát jelent. Elkészült a szénbányák tanulmánya Maradjon mindkét mélyművelésű üzem! Gere Attila a közelmúltban építette meg hatalmas pincéjét, és mutatós panzióját Villány központjában-Néhány százezret ki kéne kanyarítani a nyári idegenforgalmi programokra. Mondják: minden hétvégén valamiféle rendezvénnyel szeretnék a nyáron a vendéglátást, vendégfogadást megédesíteni. Az úgynevezett Diófásban, a község Siklós felöli bejáratánál szabadtéri összejöveteleket szerveznek, programokkal, népi táncokkal, múlatsággal. Ha bejön - és miért ne sikerülne? - a község számára hozza a forintokat az is. Az idegen fizet a helyi szolgáltatásokért, s viszi tovább a község hírét. Kézenfogja ismerősét, s azt is idehozza. Természetesen a bor a legnagyobb vonzerő ma, de másra is szükség van. Tervezik a sport- centrum továbbépítését, a teniszpályák mellé uszoda, s amolyan szabadidőcentrum jönne. Lehetőség nyílik lovaglásra is.- A falusi turizmusról nem elég beszélni, valamit tenni is kell. Villány igen jó helyen fekszik, vasútja dél-észak, kelet-nyugat kapcsolatában. Ha sikerűi megszerezni még néhány területet Villány és Virágos közötti részen, ipartelep körvonalazódna, s a vasúti átkelőhely hasznán amolyan korité- nerállomás is kialakítható.- Melyek ma a legégetőbb gondok? Minek örülne Maurer György a leginkább?- Jobb infrastruktúrának, amiben első helyen a telefon áll. Borzasztó hátrány ez számunkra. Több vállalkozó startra kész, köztük osztrák, német is, de amíg nincs a község bekapcsolva a nemzetközi távválasztásba, addig alig mozdul valami. S ez érthető.- Remény azért akad?-Talán a jövő év végére megoldódhatnak a telefongondok. De mekkora késés ez? Villány jó úton jár: ezt Gere Attila is megerősítette. S most kell lépni, cselekedni, hiszen minden perc elmaradás később forintokban is kifejezhető. Példálózik: a panzió, melyre nem is kevéssé eladósodott, kezdi bizonyítani: a községből már jó tíz-tizenöt éve hiányzott. Saját palackozásu borokat mutat:- Ez a minőség - mondja, s hihető, hiszen a címkén nevével vállalja azt. - Ilyet a kereskedelemben sehol nem kap. Szállítottam belőle külföldre is. Aztán elárulja, ha hasonló, magánpincéből eredő borral találkoztam a múltban, feltüntetve a palackon a termelő neve, de az sem volt eddig az igazi, tisztelet a kivételnek. Ezt itt mindenki tudta. No lám. Ez is egy beismerés. És az is, amit a polgármester mondott búcsuzóúl. Jópár évvel ezelőtt telek-kialakítás ürügyén kisajátítottak nem egy udvarvéget, kertvéget, mondván: elég falun a 200 négyszögöles telek is. Főleg mert akkor olcsóbb a közmű, a házhely. Nemrégiben a testület korrigálta e korábbi álláspontot, s visszaadták a kisajátított területeket. Tudva és érezve, sántított ez az érvelés, hiszen ha valaki a falusi életformát szereti, s abba nőtt bele, akkor gazdálkodni, termelni akar. Kozma Ferenc Baranyai látogatása alkalmával Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter bejelentette, hogy Komlón az elkövetkező néhány évben nem kell tartani bányabezárástól. A tárca vezetőjének ilyen értelmű kijelentése ugyanakkor egycsapásra bizonytalanná tette a Mecseki Szénbányák másik mélyművelésű egységének, a Pécsi Bányaüzemnek sorsát. A felszámolás alatt álló vállalat vezetői feltétlenül szeretnék elkerülni a bányabezárást és az ezzel járó foglalkoztatási feszültséget. Ezért egyértelműen csatlakoznak a kormány 1991 augusztusában hozott döntéséhez, amelynek értelmében a vállalat válsághelyzetét a térség foglalkoztatási problémáival együttesen kell kezelni. A mecseki bányák gazdaságosságát vizsgáló angol, német és magyar szakértői vizsgálatok után maga a vállalat is elkészítette középtávú koncepcióját. A több alternatívát is felállító javasolt működési terv alapgondolata, hogy sem a komlói, sem pedig a pécsi mélyművelésű bányát ne zárják be, hiszen az elvégzett piackutatás szerint a dél-dunántúli körzetben valamennyi egység kínálatának felvételére van igény. Folytatva az eddig eredményesen végrehajtott vállalati szerkezetátalakítást, a „Mecsek” tovább képes csökkenteni veszteségeit. A tanulmány szerint a költségek lefaragásával és az érdekeltségi rendszer átalakításával két év alatt megteremthető a veszteségmentes bányászkodás. Az anyagban a vállalat szakemberei pontos számításokkal támasztják alá, hogy a bányabezárásokkal együttjáró nemzet- gazdasági ráfordítások - költségvetési bevételek kiesése, bányabezárási és munkaerőkezelési költségek - lényegesen nagyobbak (6-8 milliárd forint 2 000-ig), mint a maihoz mérten racionalizált méretű és szerkezetű cég életbentartásához szükséges támogatások összege (1-2 milliárd forint 2 000-ig). A Mecseki Szénbányák vezetése ugyanakkor fenntartás nélkül csatlakozik ahhoz az elképzeléshez, mely szerint haladéktalanul meg kell kezdeni a régió szerkezetátalakítását annak érdekében, hogy az ezredforduló utáni időszakban ne legyenek kezelhetetlen foglalkoztatási feszültségek. A bánya széntermelésből felszabadult vagyona, és a vállalatnál koncentrálódott szellemi kapacitás akár az átalakulás egyik jól működő központja is lehet a jövőben. Az ipari miniszter bejelentésével kapcsolatban a kellemetlenül érintett Pécsi Bányaüzem szakszervezete is megfogalmazta álláspontját. Az érdek- képviselet elfogadhatatlannak tart egy olyan, 2 000 ember munkahelyét érintő politikai döntést, amely gazdaságosan működtethető gazdasági egység fölött mond ítéletet. A pécsi Pécsett már csak a vasasi szénbányában van termelés Fotó: Läufer László bányaüzemiek egyetértenek a komlói bánya életbentartásával, ám ennek terheit viselje a döntéshozó állam. Az üzem dolgozói megalapozatlannak tartják a szakértői vizsgálatok eredményét is, mondván, hogy azok az elmúlt két katasztrofális gazdálkodású év (az üzemet bányatűz sújtotta, értékes területeket veszített) adataira támaszkodik, és nem veszi figyelembe a korábbi, illetve a jövőben elérhető teljesítményeket. A helyi szakemberek megítélése szerint néhány szervezeti és technológiai változtatással az üzem akár már jövőre nyereséggel termelhetne. Az üzemi szakszervezet álláspontját levélben közölte az ipari tárca vezetőjével, akit egyben arra kémek, fogadja a Pécsi Bányaüzem küldöttségét. Sikertelenség esetén az üzemi szakszervezet minden lehetséges módon, akár kényszerítő eszközök használatával küzd a pécsi bánya fennmaradásáért. Kezdeményezésük támogatására szakembereket, politikusokat kémek fel. Számítanak a pécsi önkormányzat támogatására is, hiszen a bányászkodás megszűnése az egész város életére kedvezőtlenül hatna. Kaszás E. A vállalkozások községe: Villány Míg az ország más vidékein az elmúlt esztendő gazdag termése okán piacot keresnek a hegygazdák, s a kombinátok sorra belefulladnak ilyen-olyan boraikba, Villányban hiánycikk a bor. Nem én mondom ezt, hanem Gere Attila kereskedő és panziótulajdonos. S bár minden portára nem tudtam bekopogni, hogy ellenőrizzem állítását, hiszek neki. Persze ez nem jelenti azt, hogy üresen marad a vendég pohara, ha e délbaranyai községbe látogat, inkább a tényt szögezi le: ha több lenne sem maradna a nyakukon. Minderről az újonnan létesített gyönyörű panzió pincéjében elmélkedünk. A hely maga is csoda. A létesítményt Weiler Árpád pécsi tervező álmodta meg, parányi telekre, megkala- polni valón. Illőn a környezetbe, illőn a községbe. S persze az is figyelemre méltó, ahogy a ház alatti szentélyt odavarázsolták. Ilyen pincét száz éve nem építettek a környéken: a 4000-5000 literes nagyhordók tetejére csak sámliról lehet föllátni, a kissebbek is nagyok, s ha vendégek érkeznek, egy népesebb autóbusz közönsége be tud ülni inni és falatozni a bálte- remnyi boltozat alá. S ha nem is akkora, mint a híres villánykö- vesdi, arra emlékeztet. Villány - 1992 február. A polgármesteri hivatalban nem kevesebbről, mint a község terveiről beszélgetünk Maurer György polgármesterrel és Folcz György képviselővel. Utóbbi maga is vállalkozó, a testületbe a helyi magánszféra vállán került be, nem titkoltan éppen az új utakon járók érdekeinek szem előtt tartására. Maurer György az idén tizenkét esztendeje áll a község élén. Tőle kérdem:-A község vezetésében milyen szembetűnő változások tapasztalhatók? Miben különbözik a régi és az új gyakorlat? Hosszasan elgondolkozik, mielőtt válaszolna.- A község első számú vezetője ma nincs egyedül, döntései a képviselőtestület vállán érlelődnek. Ez egyben kontroll is, ami korábban nagyon hiányzott. Néha, ha egy-egy dolgot nem tudok valamelyik képviselővel megvitatni, véleményét kikérni, azonnal arra gondolok: vajon ők mit szólnak majd hozzá? S így van ez jól. Folcz György hozzáteszi:- A falu a mienk, minden örömével és gondjával. Tehát a felelőség is. Hiszen az itt élők számára sem lehet mindegy, gyarapodunk-gazdagodunk-e, sikerül-e annyi tőkét előteremteni, amivel a település működtethető, funkciói tovább vihetők. S a megnyíló lehetőségek értelemszerűen egyre növekvő igényeket támasztanak. Nincs különösebb titok: szeretne mindenki jobban élni, többre vinni. Maurer György két esztendeje 12 pontos programmal indult a választásokon, s jó érzékkel rátapintott néhány dologra. A program lényege: menedzselni a községet, teret adva a vállalkozásoknak, mégpedig elsősorban az idegenforgalomra építkezve. Ma örömmel mondhatják: a környéken több mint 100 magánkezdeményezés indult, egy kicsit kihasználva a nemzetközi tapasztalatokat is. Ausztria és Németország amúgy is mindig közel volt ide, s hogy sikerült például Eislin- gennel pamerközségi kapcsolatra lépni, a külhoni minta ragad. Több osztrák-magyar és német-magyar vegyesvállalkozás került tető alá. Mindenekelőtt a borértékesítés és palackozás frontján, s ma, talán elnézik nedálkodás ízét. Akad azonban más is, ipari fronton. Betonüzem, műanyagfeldolgozó, ko- oprációban üdítőital-gyár, kft építi a bonzinkutat, s jónéhány eladdig hiányzó szolgáltató nyitott üzletet, boltot, hogy ne kelljen iparosért, szerelőért máshova futni. Folcz György szabadkozik:- Azért még akad néhány hiányszakma, hogy el ne kiabáljuk a dolgot. Ami a legfájóbb: e borvidéken nincs egyetlen bognár sem . .. Úgy számolják, a termelő- szövetkezetből is megannyi vállalkozás fog kinőni hamarosan. Maurer Györgyöt kérdezem:- Tudják e adóval, egyébbel ösztönözni az embereket?- Természetesen. Egy év adómentesség, majd a második évben kedvezmény jár. S igyekszünk helyet is biztosítani.- Mekkora a község idei költségvetése?-Az idén 14 millió forint, amiből nem sokra futja, legfeljebb a legszükségesebbekre. Szeretnénk a község arculatának formálását folytatni, vagy hétmilliót a középületek rendbetételére fordítani. Iskolára, kul- túrházra, községházára. A pénz másik felét a kommunális igényekre, a nagy álom megvalósítására: legyen minden házhoz út és járda, s kössünk be minden A falu nevezetessége a pincesor nyáron vonzza a turistákat Läufer László felvételei kém, a névsort csak hiányosan tudom felsorolni, hiszen Tiffan Edétől Polgár Zoltánig sokan fölfedezték a kereskedés-gazportát a szennyvízhálózatba. A felhasználásról rövidesen a testület dönt.- Másra? Sokan felfedezték a gazdálkodás-kereskedés ízét
